Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)
1975-12-18 / 346. szám
6 Dunántúli napló 1975. december 18., csütörtök II szerkesztőség postájából Csak 10 kilós kiszerelésben A tavasszal pétisót szerettem volna venni. Elmentem a szakboltba és kértem három kilót az utcai virágágyáshoz. Sajnos - nem tudtak adni, csak tíz kilós kiszerelésben. Akkor ott nyomban rajtam kívül még hárman mérgelődtek ezen a kiskereskedelmi kiszolgáláson. Igen, a kiszolgáláson, mert kaptunk egy tanácsot is: vegyék meg és osszák el egymás között. Hát nem csodálatos? De miért nem lehet ezt az üzletben? A héten színtelen lakkot akartam venni. Két deci kellett volna. Nincs kérem — mondta az eladó, - csak csónaklakk van, egykilós dobozban. Végig jártam az összes festéküzletet a városban, mindegyikben ezt mondták. Ha elhasználok két decit, mi lesz a többivel? Menthetetlenül elvész beszárad. Egy kis háztartásban, kis barkácsmunkához mikor kell újra csónaklakk? Még szerencse, hogy valaki meghallotta méltatlankodásomat és szólt, hogy ne mérgelődjem, ő is így járt a múlt héten. Neki megmaradt a rele, abból ad. De miért nem lehet ezt az üzletben dekára kapni? Mikor alkalmazkodik a kiskereskedelem a lakosság igényeihez? Mikor ad kismennyi- ségben olyan árut, ami egy kis háztartásban vagy barkácsolásnál kell? Regős György Szégyenletes részvétlenség A vasasi Petőfi Sándor Művelődési Házban jártam és ott láttam a Bessenyei Ferenc előadói esetjét hirdető plakátot. Nagyon örültem, hogy ilyen hí. rés művész tiszteli meg külvárosunkat, Vasast. Az előadás napján már 7 órakor odamentem, hogy jegyet kapjak. Talán tizediknek foglaltam helyet az egyik sorban és szinte szívszorongva vártam a műsort. A teremben talán harmincon lehettünk. Furcsának találtam, hogy ilyen kevesen vagyunk, hisz nem akárki lép színpadra. A kezdés időpontjára körülbelül ötvenen jöttünk össze, öt- venen voltunk egy olyan teremben, ahová kétszázötvenen is befértünk volna. Őszintén mondom: szégyelltem magam, hogy egy ilyen nagy művészre egy többezer lakosú külvárosban csak ötven ember kíváncsi. Nem hiszem, hogy ez volt az ok. Hiba volt, hogy hétköznap rendezték és aki délután dolgozott, nem jöhetett el, bár a többiek, akik már otthon voltak, szakíthattak volna időt a műsor megtekintésére. Ügy gondolom, meq sem érdemeltük, hogy a művész lefáradjon hozzánk vidékre. Hinni szeretném, hogy a következő vendégszerepléskor már zsúfolt teremben ünnepelhetjük azt a művészt, aki ellátogat hozzánk, Vasasra. K. L. Hiányzik a buszváró Évtizedek óta van Sikondá- nak gyógyfürdője és kórháza. A Komlói Tanács telkeket is parcellázott KISZ és úttörőtáborok, egyéni hétvégi épületek részére. Pécsről is többen járnak a kórházba, az építkezésekhez dolgozni, nyáron pedig sok a kiránduló. Igaz, hogy a fürdőnek, kórháznak van megállója, azonban nincs váróhelyisége, ahova az eső elől beállhatnának az utazók. Erre még nem gondolt a Komlói Tanács? A legelhagyatottabb kis falunál is van busz-váró, ahova a szakadó eső elől elbújhatnak a várakozók. A dolgozó és utazó közönség nevében kérem az illetékeseket, hogy minél előbb teljesítsék kérésünket és egy egyszerű, kis várót helyezzenek a megállóba. H. László Pécs „Kossuth Lajos karnagya” A Dunántúli Napló közelmúltban megjelent számában a fenti címmel megjelent cikkhez szeretném hozzáfűzni az alábbiakat. Az ifjabb Müller József karnagy, bátyja katonai bevonulásakor vele ment és kérte, hogy katona lehessen, de ehhez még túl fiatal volt. De miután annakidején is jó muzsikus hírében állt, s ezért nem volt akadálya, hogy helyet kapjon a katonazenekarban. így kezdte hát a katonaéveit. öt féle hangszeren játszott, s ennek révén került a Pécsi Nemzeti Színházhoz is, ahol később karmester lett. A Székesegyházban karnagyként működött, ő is komponált és zenét is tanított. Feleségét - Benkovics Terézt, - aki szintén pécsi lány volt, a színházban ismerte meg. Édesanyja, aki Mohácson élt, a fiát állandóan arra kérte, költözzön le Mohácsra, ami meq is történt. De ott már nem voltak olyan sikerei mint Pécsett, noha voltak ott is tanítványai és egy nagyobb zenekar megszervezésén is fáradozott. Fiatalon ragadta el o kegyetlen halál, a mohácsi temetőben nyugszik. Anyagi és családi gondjai is elősegítették a betegségét. Négy apró gyermek maradt hátra, s ezek között volt az én édesanyám is, Müller Emilia, aki szintén a mohácsi temetőben pihen. Erköcsös, józanéletű, jó családapa volt, inkább szomorkás, mint vidám természetű. Nos, a rokonság jogán csak ennyit fűznék hozzá a cikkhez. T. I. Müller József karnagy egyik unokája Ki orvosolja az építtetők jogos panaszát? Még el sem készült, máris pusztul a lakásunk ,, Problémáink 1971-re vezethetők vissza, amikor községünkben 24 taggal megalakult a lakásszövetkezet. Az akkor még önálló Vajszlói Lakásépítő Szövetkezet kezdte el a 2, illetve 3 szobás szövetkezeti lakások építését, melyet a szanálásuk után a Sellyéi Építőipari Szövetkezet folytatott tovább. A 3 szobás lakások befejezése után hozzáfogtak a mi lakásaink építéséhez is, de időközben őket is szanálták, s így félbemaradt az építkezés. Ez még 1974- ben történt, s azóta is így áll, kitéve az időjárás viszontagságainak. időközben ismét felvettük a kapcsolatot velük, de ekkor már a Szigetvári Építőipari Szövetkezet sely- lyei kirendeltsége címén, ami azt jelentette, hogy Szigetváron kellett jogorvoslást keresnünk panaszunkra. Sajnos, eredménytelenül, mert a szövetkezet akkori elnöke azzal zárkózott el, hogy ők nem jogutódai a sellyeieknek, s ezért semmi követel- nivalónk nem lehet velük szemben. Szerencsénkre új elnököt választottak, aki új költségvetés ellenében már elvállalta az építkezés befejezését. De ez az ígéret még tavaly decemberben hangzott el, s azóta is ,,készítik" a költségvetést. Félő, azért késlekednek vele, hogy belekalkulálhassák a jövő év januárjától életbelépő új építőanyagárakat is. Ha így lesz, akkor velem együtt négy kis jövedelmű családot károsítanak meg mások mulasztásaiért. Kovács János autóbuszkalauz Vajszló.” Bodzabokor a szobában A helyszínen készült képhez —■ bár önmaga helyett beszél — annyit még, hogy a vigasztalan külső még szomorúbb belső képet takar. A leendő szövetkezeti lakások korhadásnak indult ajtó-, ablaktokjai möqött karvastagságú bodzabokrok, kusza gyomnövények verték fel az égre nyíló helyiségek padozatát. Kiss Lajos, a Szigetvári Építőipari Szövetkezet sellyei üzemének építésvezetője szerint a „pillanatnyi kár" 50—60 ezer forint. ÉRTESÍTJÜK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT, HOGY 1975. december 22-től 1976. Január 10-ig év végi vagyonmegállapító leltárt tartunk, mely idő alatt az ARUKIADAS SZÜNETEL TITAN KERESKEDELMI VALLALAT BARANYA MEGYEI KIRENDELTSEGE — Valóban csak a pillanatnyi — mondotta —, mert a téli hónapokban más természetű károsodásokkal is számolhatunk. — Eszerint a tavaszig sorsára hagyják az épületet? — Sajnos, igen, mert a téli hónapok nem alkalmasak az építkezésre. Ha talán augusztusban, szeptemberben elkezdhettük volna ... — De ez nem rajtunk, hanem a papírmunkák elhúzódásán múlott, mert nekünk megvolt hozzá az anyagunk és a kapacitásunk is. A „papírmunkát" bővebben is kifejtette. — Miután nem új, hanem egy elkezdett és mások által régen abbahagyott építkezés folytatásáról van szó, ebhez előbb az eredeti költségvetést kellett felülvizsgálni, illetve korrigálni- Ez meg is történt, de az illetékesekkel való elfogadtatása valahol elakadt... Ez utóbbiról már a Szigetvári Építőipari Szövetkezet elnöke, Láng János tájékoztatott bennünket. — Csak ez év februárjában neveztek ki elnöknek, s ekkor már folyamatban volt az újabb költségvetés készítése — mondotta. Ezt láttamozás végett beküldtük a SZÖVTERV-hez, ahonnan sajnos, csak öt hónap múlva kaptunk választ. A lényege az volt, hogy az általunk kalkulált 925 ezer forintot csak úgy fogadják el, ha annak összegét 100 ezer forinttal csökkentjük. — Igen ám, de mi — abban a tudatban, hogy a hosszú hallgatásuk beleegyezést jelent — már az említett válasz előtt elküldtük a szerződéstervezetet is, felkészülve arra, hogy augusztusban elkezdhetjük a munkát. De mint mondotta, ez utóbbira is csak októberben kaptak választ, amelyben a lakásépítő szövetkezet képviselői elfogadták a fentebb már említett költségvetés eredeti ösz- szegét. E jóváhagyásból azonban hiányzott o legfontosabb: a rripnkák elkezdéséhez szükséges hitelfedezet, amelyet az OTP útján, a MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkárságának kellett volna lebonyolítania, illetve biztosítania. Ezek utón már valóban csak a tavasszal tudják elkezdeni az építkezést. Újabb csalódás Hogy mit hozott magával ez a huzavona? — Új gondokat a szövetkezetünknek, s újabb csalódást az építtetőknek, mondotta- — Ugyanis a január 1-től esedékessé váló építőanyagipari árváltozások miatt új költségvetést kell .készítenünk, ami a lakásvárományosoknak újabb anyagi megterhelést jelent. Érthető hát, hogy tiltakozással fogadták a MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkárságának „megnyugtató" levelét, amelyben közölték, hogy „ ... az építkezés rövidesen megkezdődik, és legkésőbb 1976. közepéig beköltözhető lesz." — Csakhogy ezt a válaszlevelet július 30-án keltezték. Akkor még feltételezhető volt, hogy a „rövidesen” sorrakerülő építkezést még ez év nyarán elkezdik, illetve folytatják onnan, ahol a Hfelszámolt sellyei építők abbahagyták. De halljuk, mi volt a véleménye mindezekről Búza Miklósnak, a MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkársága ügyintézőjének. — Azzal kezdeném, hogy a Szigetvári Építőipari Szövetkezet elnökének nem hozzánk, hanem az ügyben legilletékesebb, Vajszlói Lakásépítő Szövetkezethez kellett volna címeznie a bírálatot. Ugyanis az ö feladatuk lett volna az építkezéshez szükséges OTP hitelfedezet lebonyolítása, de sajnos, más mulasztásuk is volt. Tudomásom szerint már augusztusban kézhez kapták a költségvetést, de magát a szerződést — amit a láttamozásunk nélkül aláírtak — sem nekünk, sem a SZÖVTERV Irodának nem mutatták be, pedig ez utóbbi nagyon lényeges lett volna- Ha ugyanis a SZÖVTERV még aláírás előtt látja a szerződést, úgy lehetősége nyílt volna a felülvizsgált költség- vetés végösszegének módosítására is. Ami pedig a MESZÖV- öt illeti, mi gyanútlanul többször is megsürgettük a kivitelezőket, akiktől azt a meghökkentő választ kaptuk, hogy az időközben elkészült szerződéstervezetet még mindig nem kapták vissza aláírva a Vajszlói Lakásépítő Szövetkezettől. Nemcsak a vajszlóiakat okolta a huzavonáért. Véleménye szerint legalább ilyen súlyos problémát okozott a Sellyei Építőipari Szövetkezet 1974. augusztus 9-i felszámolása, amely ráadásul olyan időpontban történt, amikor az emlL- tett szövetkezeti lakások falait az első szintig felépítették. Gyenge vigasz Maradt hát az utolsó kérdés: — Az új építőanyagárakkal járó többletköltségek terhét kinek kell viselnie? Gyenge vigaszként csak az alábbi választ, illetve javaslatot tolmácsolhatjuk levélíróinknak. — Keressék fel a Siklósi Járási Tanácsi Hivatal elnökét, aki elrendelheti, hogy az annakidején felszámolt Sellyei Építőipari Szövetkezet esetleges vagyonmaradványából fedezzék az építkezés többletköltségeit. Lehetséges volna, hogy e labilis úton kívül nincs más módja, fóruma a jogos panaszuk orvoslásának? P. Gy. Jogi tanácsadó Takács I. termelőszövetkezeti tag februárban tölti be a A4, életévét és nyugdíjba szeretne menni. A dunai árvíz idején elveszett a régi munkakönyvé, igy nincs irata arra, hogy a felszabadulás előtt uradalmi cseléd volt Kérdése: Milyen módon tudja igazolni a cseléd! idejét? A 17/1975. (VI. 14) Mt. számú rendelet 114. § (1) bekezdése értelmében egykorú okirati bizonyíték alapján szolgálati időként kell figyelembe venni a mezőgazdaságban (erdőgazdaságban) és a rokon termelési ágakban foglalkoztatott dolgozóknak (gazdasági cseléd, gazdasági munkás, napszámos stb.) az 1948. előtt munkaviszonyban töltött idejét. Bizonyító okiratnak számít a községi, nagyközségi, városi tanács végrehajtó bizottsága titkárának, továbbá a megyei, városi tanács kerületi hivatala elnökének a munkáltató megnevezését, a munkaviszony időtartamát és az alkalmazás megjelölését feltüntető hatósági bizonyítványa is. Olvasónk tehát a most ismertetett hatósági bizonyítvánnyal tudja majd igazolni a mezőgazdasági cselédi idejét. Ez a hatósági bizonyítvány teljes egészében helyettesíti a régi munkakönyv bejegyzését. T. N-né axt szeretné tudnw hogy mikor jogosult a szülő nő a 2500 forintos összegű anyasági segélyre? Az anyasági segély összege gyermekenként 2500 forint, ha a szülő nő terhességi orvosi vizsgálaton négyszer, koraszülés esetén egyszer részt vett, és az első, illetőleg koraszülés esetén az egyszeri terhességi orvosi vizsgálat a terhesség kezdetétől számított 140 napon belül történt. Egyéb esetben a segély ösz- szege kevesebb, gyermekenként 1000 forint. Kovács J-, Balogh K. olva- sóink termelőszövetkezeti tagok. Kérdésük: A termelőszövetkezeti tagok részére is megállapitanak-e ösztönző nyugdíjpótlékot, Ha tovább dolgoznak? Igen! A 17/1975- (VI. 14.) Mt. számú rendelet 72. § (1) bekezdése értelmében továbbdol- gozásra ösztönző nyugdíjpótlék jár annak, aki öregségi nyugdíjra jogosultságának a megszerzése után — a nyugdíj megállapítása nélkül — munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagként legalább egy évet (365 naptári napot) munkában töltött. A (3) bekezdés szerint a mezőgazdasági szövetkezet tagjaként munkában töltött idő számításánál annyi hónapot — naptári évenként legfeljebb tizenkét hónapot — kell figyelembe venni, ahányszor az igénylő férfi munkavégzéssel tizenhárom, a nő nyolc munkanapot szerzett. Ha az igénylő mezőgazdasági szövetkezeti tagsága egész naptári éven át nem állott fenn, legfeljebb annyi hónap vehető munkában töltött időként figyelembe, ahány hónapon át a tagság fennállott. Több olvasónk is kirdoii, hogy a tórsadalombiitositási jogszabályok továbbra _ is fenntartották-e az 5 éves megszakítással kapcsolatos rendelkezéseket. Igen! Az 1975. évi II. törvény 56. §-a értelmében, akinek a szolgálati idejében egyhuzamban öt évnél hosszabb megszakítás van, a megszakítást megelőző szolgálati idejét abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a megszakítós után öt évi szolgálati időt szerzett. E feltételek hiányában öt évnél hosszabb megszakítást megelőző szolgálati időt annál lehet figyelembe venni, aki a megszakítás előtt a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte, és az ezt követő öt éven belül a) az öregségi nyugdíjra jogot adó életkort betöltötte, vagy b) megrokkant, és rokkantsága a nyugdíj igényléséig fennáll. Az olvasó véleménye
