Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)

1975-12-18 / 346. szám

6 Dunántúli napló 1975. december 18., csütörtök II szerkesztőség postájából Csak 10 kilós kiszerelésben A tavasszal pétisót szerettem volna venni. Elmentem a szak­boltba és kértem három kilót az utcai virágágyáshoz. Sajnos - nem tudtak adni, csak tíz kilós kiszerelésben. Akkor ott nyomban rajtam kívül még hár­man mérgelődtek ezen a kis­kereskedelmi kiszolgáláson. Igen, a kiszolgáláson, mert kaptunk egy tanácsot is: ve­gyék meg és osszák el egymás között. Hát nem csodálatos? De miért nem lehet ezt az üz­letben? A héten színtelen lakkot akar­tam venni. Két deci kellett vol­na. Nincs kérem — mondta az eladó, - csak csónaklakk van, egykilós dobozban. Végig jár­tam az összes festéküzletet a városban, mindegyikben ezt mondták. Ha elhasználok két decit, mi lesz a többivel? Menthetetlenül elvész beszá­rad. Egy kis háztartásban, kis barkácsmunkához mikor kell újra csónaklakk? Még szeren­cse, hogy valaki meghallotta méltatlankodásomat és szólt, hogy ne mérgelődjem, ő is így járt a múlt héten. Neki meg­maradt a rele, abból ad. De miért nem lehet ezt az üzlet­ben dekára kapni? Mikor alkalmazkodik a kis­kereskedelem a lakosság igé­nyeihez? Mikor ad kismennyi- ségben olyan árut, ami egy kis háztartásban vagy barkácso­lásnál kell? Regős György Szégyenletes részvétlenség A vasasi Petőfi Sándor Mű­velődési Házban jártam és ott láttam a Bessenyei Ferenc elő­adói esetjét hirdető plakátot. Nagyon örültem, hogy ilyen hí. rés művész tiszteli meg külvá­rosunkat, Vasast. Az előadás napján már 7 órakor odamen­tem, hogy jegyet kapjak. Talán tizediknek foglaltam helyet az egyik sorban és szinte szívszo­rongva vártam a műsort. A te­remben talán harmincon le­hettünk. Furcsának találtam, hogy ilyen kevesen vagyunk, hisz nem akárki lép színpadra. A kezdés időpontjára körülbe­lül ötvenen jöttünk össze, öt- venen voltunk egy olyan te­remben, ahová kétszázötvenen is befértünk volna. Őszintén mondom: szégyelltem magam, hogy egy ilyen nagy művészre egy többezer lakosú külváros­ban csak ötven ember kíváncsi. Nem hiszem, hogy ez volt az ok. Hiba volt, hogy hétköz­nap rendezték és aki délután dolgozott, nem jöhetett el, bár a többiek, akik már otthon voltak, szakíthattak volna időt a műsor megtekintésére. Ügy gondolom, meq sem érdemel­tük, hogy a művész lefáradjon hozzánk vidékre. Hinni szeretném, hogy a kö­vetkező vendégszerepléskor már zsúfolt teremben ünnepelhetjük azt a művészt, aki ellátogat hozzánk, Vasasra. K. L. Hiányzik a buszváró Évtizedek óta van Sikondá- nak gyógyfürdője és kórháza. A Komlói Tanács telkeket is parcellázott KISZ és úttörőtá­borok, egyéni hétvégi épületek részére. Pécsről is többen jár­nak a kórházba, az építkezé­sekhez dolgozni, nyáron pedig sok a kiránduló. Igaz, hogy a fürdőnek, kórháznak van meg­állója, azonban nincs váró­helyisége, ahova az eső elől beállhatnának az utazók. Erre még nem gondolt a Komlói Tanács? A legelhagyatottabb kis falunál is van busz-váró, ahova a szakadó eső elől el­bújhatnak a várakozók. A dolgozó és utazó közönség nevében kérem az illetékeseket, hogy minél előbb teljesítsék kérésünket és egy egyszerű, kis várót helyezzenek a meg­állóba. H. László Pécs „Kossuth Lajos karnagya” A Dunántúli Napló közel­múltban megjelent számában a fenti címmel megjelent cikk­hez szeretném hozzáfűzni az alábbiakat. Az ifjabb Müller József kar­nagy, bátyja katonai bevonulá­sakor vele ment és kérte, hogy katona lehessen, de ehhez még túl fiatal volt. De miután an­nakidején is jó muzsikus hí­rében állt, s ezért nem volt akadálya, hogy helyet kapjon a katonazenekarban. így kezdte hát a katona­éveit. öt féle hangszeren ját­szott, s ennek révén került a Pécsi Nemzeti Színházhoz is, ahol később karmester lett. A Székesegyházban karnagyként működött, ő is komponált és zenét is tanított. Feleségét - Benkovics Terézt, - aki szintén pécsi lány volt, a színházban ismerte meg. Édesanyja, aki Mohácson élt, a fiát állan­dóan arra kérte, költözzön le Mohácsra, ami meq is történt. De ott már nem voltak olyan sikerei mint Pécsett, noha vol­tak ott is tanítványai és egy nagyobb zenekar megszervezé­sén is fáradozott. Fiatalon ra­gadta el o kegyetlen halál, a mohácsi temetőben nyugszik. Anyagi és családi gondjai is elősegítették a betegségét. Négy apró gyermek maradt hátra, s ezek között volt az én édesanyám is, Müller Emilia, aki szintén a mohácsi temető­ben pihen. Erköcsös, józanéletű, jó csa­ládapa volt, inkább szomorkás, mint vidám természetű. Nos, a rokonság jogán csak ennyit fűznék hozzá a cikkhez. T. I. Müller József karnagy egyik unokája Ki orvosolja az építtetők jogos panaszát? Még el sem készült, máris pusztul a lakásunk ,, Problémáink 1971-re vezethetők vissza, amikor községünkben 24 tag­gal megalakult a lakásszövetkezet. Az akkor még önálló Vajszlói La­kásépítő Szövetkezet kezdte el a 2, illetve 3 szobás szövetkezeti laká­sok építését, melyet a szanálásuk után a Sellyéi Építőipari Szövetke­zet folytatott tovább. A 3 szobás la­kások befejezése után hozzáfogtak a mi lakásaink építéséhez is, de idő­közben őket is szanálták, s így félbe­maradt az építkezés. Ez még 1974- ben történt, s azóta is így áll, ki­téve az időjárás viszontagságainak. időközben ismét felvettük a kap­csolatot velük, de ekkor már a Szigetvári Építőipari Szövetkezet sely- lyei kirendeltsége címén, ami azt jelentette, hogy Szigetváron kellett jogorvoslást keresnünk panaszunkra. Sajnos, eredménytelenül, mert a szö­vetkezet akkori elnöke azzal zárkó­zott el, hogy ők nem jogutódai a sellyeieknek, s ezért semmi követel- nivalónk nem lehet velük szemben. Szerencsénkre új elnököt választot­tak, aki új költségvetés ellenében már elvállalta az építkezés befeje­zését. De ez az ígéret még tavaly decemberben hangzott el, s azóta is ,,készítik" a költségvetést. Félő, azért késlekednek vele, hogy belekalkulálhassák a jövő év ja­nuárjától életbelépő új építőanyag­árakat is. Ha így lesz, akkor velem együtt négy kis jövedelmű családot károsítanak meg mások mulasztá­saiért. Kovács János autóbuszkalauz Vajszló.” Bodzabokor a szobában A helyszínen készült képhez —■ bár önmaga helyett beszél — annyit még, hogy a vigasz­talan külső még szomorúbb belső képet takar. A leendő szövetkezeti lakások korhadás­nak indult ajtó-, ablaktokjai möqött karvastagságú bodza­bokrok, kusza gyomnövények verték fel az égre nyíló helyi­ségek padozatát. Kiss Lajos, a Szigetvári Épí­tőipari Szövetkezet sellyei üze­mének építésvezetője szerint a „pillanatnyi kár" 50—60 ezer forint. ÉRTESÍTJÜK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT, HOGY 1975. december 22-től 1976. Január 10-ig év végi vagyonmegállapító leltárt tartunk, mely idő alatt az ARUKIADAS SZÜNETEL TITAN KERESKEDELMI VALLALAT BARANYA MEGYEI KIRENDELTSEGE — Valóban csak a pillanat­nyi — mondotta —, mert a té­li hónapokban más természetű károsodásokkal is számolha­tunk. — Eszerint a tavaszig sorsá­ra hagyják az épületet? — Sajnos, igen, mert a téli hónapok nem alkalmasak az építkezésre. Ha talán augusz­tusban, szeptemberben elkezd­hettük volna ... — De ez nem rajtunk, hanem a papírmunkák elhúzódásán múlott, mert ne­künk megvolt hozzá az anya­gunk és a kapacitásunk is. A „papírmunkát" bővebben is kifejtette. — Miután nem új, hanem egy elkezdett és mások által régen abbahagyott építkezés folytatásáról van szó, ebhez előbb az eredeti költségvetést kellett felülvizsgálni, illetve kor­rigálni- Ez meg is történt, de az illetékesekkel való elfogad­tatása valahol elakadt... Ez utóbbiról már a Sziget­vári Építőipari Szövetkezet el­nöke, Láng János tájékoztatott bennünket. — Csak ez év februárjában neveztek ki elnöknek, s ekkor már folyamatban volt az újabb költségvetés készítése — mon­dotta. Ezt láttamozás végett beküldtük a SZÖVTERV-hez, ahonnan sajnos, csak öt hó­nap múlva kaptunk választ. A lényege az volt, hogy az álta­lunk kalkulált 925 ezer forintot csak úgy fogadják el, ha an­nak összegét 100 ezer forinttal csökkentjük. — Igen ám, de mi — abban a tudatban, hogy a hosszú hallgatásuk beleegye­zést jelent — már az említett válasz előtt elküldtük a szer­ződéstervezetet is, felkészülve arra, hogy augusztusban el­kezdhetjük a munkát. De mint mondotta, ez utób­bira is csak októberben kap­tak választ, amelyben a la­kásépítő szövetkezet képviselői elfogadták a fentebb már em­lített költségvetés eredeti ösz- szegét. E jóváhagyásból azon­ban hiányzott o legfontosabb: a rripnkák elkezdéséhez szük­séges hitelfedezet, amelyet az OTP útján, a MÉSZÖV lakás­szövetkezeti titkárságának kel­lett volna lebonyolítania, illet­ve biztosítania. Ezek utón már valóban csak a tavasszal tud­ják elkezdeni az építkezést. Újabb csalódás Hogy mit hozott magával ez a huzavona? — Új gondokat a szövetke­zetünknek, s újabb csalódást az építtetőknek, mondotta- — Ugyanis a január 1-től esedé­kessé váló építőanyagipari ár­változások miatt új költségve­tést kell .készítenünk, ami a la­kásvárományosoknak újabb anyagi megterhelést jelent. Érthető hát, hogy tiltakozás­sal fogadták a MÉSZÖV la­kásszövetkezeti titkárságának „megnyugtató" levelét, amely­ben közölték, hogy „ ... az építkezés rövidesen megkezdő­dik, és legkésőbb 1976. köze­péig beköltözhető lesz." — Csakhogy ezt a válaszlevelet július 30-án keltezték. Akkor még feltételezhető volt, hogy a „rövidesen” sorrakerülő épít­kezést még ez év nyarán el­kezdik, illetve folytatják onnan, ahol a Hfelszámolt sellyei épí­tők abbahagyták. De halljuk, mi volt a véle­ménye mindezekről Búza Mik­lósnak, a MÉSZÖV lakásszövet­kezeti titkársága ügyintézőjé­nek. — Azzal kezdeném, hogy a Szigetvári Építőipari Szövetke­zet elnökének nem hozzánk, hanem az ügyben legilletéke­sebb, Vajszlói Lakásépítő Szö­vetkezethez kellett volna címez­nie a bírálatot. Ugyanis az ö feladatuk lett volna az építke­zéshez szükséges OTP hitelfe­dezet lebonyolítása, de sajnos, más mulasztásuk is volt. Tu­domásom szerint már augusz­tusban kézhez kapták a költ­ségvetést, de magát a szer­ződést — amit a láttamozásunk nélkül aláírtak — sem ne­künk, sem a SZÖVTERV Irodá­nak nem mutatták be, pedig ez utóbbi nagyon lényeges lett volna- Ha ugyanis a SZÖV­TERV még aláírás előtt látja a szerződést, úgy lehetősége nyílt volna a felülvizsgált költség- vetés végösszegének módosítá­sára is. Ami pedig a MESZÖV- öt illeti, mi gyanútlanul több­ször is megsürgettük a kivite­lezőket, akiktől azt a meg­hökkentő választ kaptuk, hogy az időközben elkészült szerző­déstervezetet még mindig nem kapták vissza aláírva a Vajszlói Lakásépítő Szövetkezettől. Nemcsak a vajszlóiakat okol­ta a huzavonáért. Véleménye szerint legalább ilyen súlyos problémát okozott a Sellyei Építőipari Szövetkezet 1974. augusztus 9-i felszámolása, amely ráadásul olyan időpont­ban történt, amikor az emlL- tett szövetkezeti lakások fa­lait az első szintig felépítet­ték. Gyenge vigasz Maradt hát az utolsó kér­dés: — Az új építőanyagárak­kal járó többletköltségek ter­hét kinek kell viselnie? Gyen­ge vigaszként csak az alábbi választ, illetve javaslatot tol­mácsolhatjuk levélíróinknak. — Keressék fel a Siklósi Já­rási Tanácsi Hivatal elnökét, aki elrendelheti, hogy az an­nakidején felszámolt Sellyei Építőipari Szövetkezet esetleges vagyonmaradványából fedez­zék az építkezés többletkölt­ségeit. Lehetséges volna, hogy e la­bilis úton kívül nincs más módja, fóruma a jogos pana­szuk orvoslásának? P. Gy. Jogi tanácsadó Takács I. termelőszövetkezeti tag februárban tölti be a A4, életévét és nyugdíjba sze­retne menni. A dunai árvíz idején elveszett a régi mun­kakönyvé, igy nincs irata ar­ra, hogy a felszabadulás előtt uradalmi cseléd volt Kérdése: Milyen módon tud­ja igazolni a cseléd! idejét? A 17/1975. (VI. 14) Mt. szá­mú rendelet 114. § (1) bekez­dése értelmében egykorú ok­irati bizonyíték alapján szolgá­lati időként kell figyelembe venni a mezőgazdaságban (er­dőgazdaságban) és a rokon termelési ágakban foglalkozta­tott dolgozóknak (gazdasági cseléd, gazdasági munkás, nap­számos stb.) az 1948. előtt munkaviszonyban töltött idejét. Bizonyító okiratnak számít a községi, nagyközségi, városi ta­nács végrehajtó bizottsága tit­kárának, továbbá a megyei, vá­rosi tanács kerületi hivatala el­nökének a munkáltató megne­vezését, a munkaviszony időtar­tamát és az alkalmazás megje­lölését feltüntető hatósági bi­zonyítványa is. Olvasónk tehát a most is­mertetett hatósági bizonyít­vánnyal tudja majd igazolni a mezőgazdasági cselédi idejét. Ez a hatósági bizonyítvány tel­jes egészében helyettesíti a ré­gi munkakönyv bejegyzését. T. N-né axt szeretné tudnw hogy mikor jogosult a szülő nő a 2500 forintos összegű anyasági segélyre? Az anyasági segély összege gyermekenként 2500 forint, ha a szülő nő terhességi orvosi vizsgálaton négyszer, koraszü­lés esetén egyszer részt vett, és az első, illetőleg koraszülés esetén az egyszeri terhességi orvosi vizsgálat a terhesség kezdetétől számított 140 napon belül történt. Egyéb esetben a segély ösz- szege kevesebb, gyermekenként 1000 forint. Kovács J-, Balogh K. olva- sóink termelőszövetkezeti ta­gok. Kérdésük: A termelő­szövetkezeti tagok részére is megállapitanak-e ösztönző nyugdíjpótlékot, Ha tovább dolgoznak? Igen! A 17/1975- (VI. 14.) Mt. számú rendelet 72. § (1) be­kezdése értelmében továbbdol- gozásra ösztönző nyugdíjpótlék jár annak, aki öregségi nyug­díjra jogosultságának a meg­szerzése után — a nyugdíj megállapítása nélkül — mun­kaviszonyban vagy szövetkezeti tagként legalább egy évet (365 naptári napot) munkában töl­tött. A (3) bekezdés szerint a me­zőgazdasági szövetkezet tagja­ként munkában töltött idő szá­mításánál annyi hónapot — naptári évenként legfeljebb ti­zenkét hónapot — kell figye­lembe venni, ahányszor az igénylő férfi munkavégzéssel tizenhárom, a nő nyolc mun­kanapot szerzett. Ha az igénylő mezőgazdasá­gi szövetkezeti tagsága egész naptári éven át nem állott fenn, legfeljebb annyi hónap vehető munkában töltött idő­ként figyelembe, ahány hóna­pon át a tagság fennállott. Több olvasónk is kirdoii, hogy a tórsadalombiitositási jogszabályok továbbra _ is fenntartották-e az 5 éves megszakítással kapcsolatos rendelkezéseket. Igen! Az 1975. évi II. tör­vény 56. §-a értelmében, aki­nek a szolgálati idejében egy­huzamban öt évnél hosszabb megszakítás van, a megszakí­tást megelőző szolgálati idejét abban az esetben lehet figye­lembe venni, ha a megszakítós után öt évi szolgálati időt szer­zett. E feltételek hiányában öt évnél hosszabb megszakítást megelőző szolgálati időt annál lehet figyelembe venni, aki a megszakítás előtt a nyugdíjjo­gosultsághoz szükséges szolgá­lati időt megszerezte, és az ezt követő öt éven belül a) az öregségi nyugdíjra jo­got adó életkort betöltötte, vagy b) megrokkant, és rokkant­sága a nyugdíj igényléséig fennáll. Az olvasó véleménye

Next

/
Thumbnails
Contents