Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)
1975-12-18 / 346. szám
2 Dunántúlt napló 1975. december 18., csütörtök Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) ban a külföldön értékesített termékek mennyisége. A mezőgazdaság gyors fejlődését jól szolgálta az iparszerű termelési rendszerek megjelenése és elterjedése, a gépesítés színvonalának növelése, a korszerű vegyszerek — a műtrágyák, növényvédőszerek — egyre nagyobb mértékű alkalmazása. A népgazdaság hatékonyságának javulása aligha következhetett volna be, ha hazánk nem élt volna a nemzetközi munkamegosztásnak, mindenekelőtt a KGST-országok tervszerű együttműködésének a lehetőségeivel. Különösen gyümölcsözően fejlődött gazdasági kapcsolatunk a Szovjetunióval. Fejlődésünket a beruházások számottevő növelésével értük el. A most befeieződő ötéves tervben közel 50 százalékkal nagyobb a beruházások volumene, mint a megelőzőben. Az átlagot meghaladó mértékben növekedtek a gépi beruházások. Különösen gyorsan fejlődött a villamosenergiaipar, az építőanyagipar és a vegyipar. A tervidőszakban 80 nagyberuházást fejeztünk be, közöttük olyan ielentőseket, mint a Tho- rez Külfejtés, a Gagarin Hőerőmű, a Duna menti Hőerőmű I. szakasza, a Székesfehérvári Könnyűfémmű szélesszalag hengerműve, a Lenin Kohászati Művek nemesacél hengerműve, a Magyar Vagon- és Gépgyár motorayártó és futóműgyártó kapacitásának a fejlesztése, a Borsodi Vegyikombinát PVC- üzeme, a Tiszai Vegyi Kombinát olefinműve, a Beremendi Cementgyár, a Lábatlani Vékonypapírgyár, a Borsodi Sörés Malátagyár, a Kiskörei Vízlépcső I. üteme, a metró kelet- nyugati vonala, a Szegedi Biológiai Kutató Intézet. A teljes befejezés előtt megkezdte a termelést néhány olyan nagy létesítmény, mint a péti új műtrágyagyár, a Hejőcsabai Cement- és Mészmű. E gazdasági építőmunka eredményeként tovább csökkentek az egyes országrészek közötti gazdasági szintkülönbségek. Az Alföld és a Dél-Dunán- túl gazdasáqi fejlődése - a tervnek megfelelően — meghaladta az országos átlagot. Gazdasági eredményeink alapján népünk életszínvonalának javításában, a szocialista életmód kiteljesedésében is számottevő eredményeket értünk el. Az egy főre jutó reál- jövedelem a tervnek megfelelően 1975-ben várhatóan kb. 26, az egy keresőre jutó reálbér pedig mintegy 18 százalékkal lesz magasabb, mint öt évvel ezelőtt volt. Az idős korúak és a gyermekes családok helyzetének javítására fontos szociálpolitikai intézkedések születtek. Javult a lakásellátottság. öt év alatt a tervezett 40Ö ezernél mintegy 20—30 ezerrel több lakás épült. IV. ötéves tervünk fő céljait annak ellenére teljesítettük, hogy gazdaságunkat érzékenyen befolyásolták a tőkés világgazdaságban 1973 őszétől kibontakozó, gyors ütemű inflációtól kísért válságjelenségek és a számunkra hátrányos árarányváltozások. Az elmúlt öt esztendő gazdasági fejlődése a vázolt nehézségek ellenére is jó alapokat teremt szocialista építőmunkánk folytatásához. Biztosítani a gazdasági egyensúlyt Kedves Elvtársak! A tervjavaslat szerint a nemzeti jövedelem öt év alatt 30— 32, az ipari termelés 33—35, az építési-szerelési tevékenység 30 —33, a mezőgazdasági termelés pedig 16-18 százalékkal növekszik. A tervezett fejlődés üteme ugyan némileg lassúbb, mint amit az előző öt évben elértünk, de lényegében megfelel a IV. ötéves terv előirányzatainak. Hosszabb időszakot vizsgálva pedig közel áll az eddig elért átlagos növekedéshez. A nemzetközi gazdasági feltételek számunkra kedvező és .számottevő javulására — az előrejelzések szerint — nem számíthatunk. Ezért a gazdasági egyensúlyt alapvetően belső erőforrásainkra támaszkodva kell helyreállítani. Az egyensúly javításának egyik szükségszerű feltétele, hogy az V. ötéves terv időszakában a belföldi felhasználás növekedése a nemzeti jövedelem növekedésénél lassúbb ütemű legyen. Ennek megfelelően a nemzeti jövedelem 30—32 százalékos, már említett növekedésével szemben, a belföldi fel- használás 23—25 százalékos növekedését tervezhetjük. A növekedésnek ez az aránya ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy a fejlesztés anyagi alapjai bővüljenek. Ily módon folytathatjuk tehát megkezdett fejlesztési programjainkat, sőt, újakat is elkezdhetünk, kielégítő, bár a korábbinál szerényebb mértékben növelhetjük az életszínvonalat és emellett a nemzeti jövedelem növekményének nem kis hányadát az egyensúly javítása érdekében használhatjuk fel. Gazdasági fejlődésünk adott fokán mindez objektív szükségszerűség. Ismeretes, hogy kimerültek a termelés fejlesztésének extenzív forrásai, már nincs lehetőség nagyszámú új munkaerő bevonására a termelésbe és új munkahelyek tömeges létesítésére. Az aktív keresők száma alig néhány tízezer fővel növekszik majd. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a mezőgazdaságban csökken az aktív keresők száma, az iparban lényegében változatlan marad, míg az építőiparban és a közlekedésben kismértékű létszámnövekedésre számíthatunk. Társadalmi és gazdasági megfontolásokból egyaránt számottevő létszám- emelkedés csak a kereskedelemben és más szolgáltatási ágazatokban tervezhető, mivel a munkaerőhiány ma különösen ezeken a területeken okoz nagy gondokat. Mindebből következik, hogy a változatlan vagy csökkenő, esetleq aliq növekvő létszám az iparban, a mezőgazdaságban és az építőiparban sürgetővé teszi a munkaerővel való ésszerűbb gazdálkodást és a további gépesítést. használásával számolunk. Ennek érdekében a hazai termelést legalább 6 milliárd köbméterre kell növelni. A szovjet földgázbehozatal növelése céljából részt veszünk az oren- burgi qázvezeték építésében. 1980-ban a népgazdaság villamosenergia igénye mintegy 35 milliárd KWó lesz, az idei 25 milliárd KWó-val szemben. A növekvő import meUett tehát az erőművi kapacitások mintegy 1500 KW-os bővítésére is szükséa van. Az energetikai kapacitások erőteljes fejlesztése következtében az energetikai beruházások aránya az ipar összes beruházásaiban az ez évi 30—32 százalékról mintegy 38-40 százalékra növekszik. A többi ágazat közül a termelés a leggyorsabban a vegyiparban nő, évenként több mint 9 százalékkal. Ezen belül a petrolkémia fejlődik a legdt namikusabban. öt év alatt a műanyagtermelés több mint két és félszeresére, a poliakrilnitrilszál termelése több mint kétszeresére nő. 1980-ra az egy lakosra jutó műanyagfelhasználás az 1975. évi 24 kilóról 38—40 kilóra emelkedik. Számottevően növeljük a korszerű műtrágyák, növényvédőszerek, állatgyógyászati és takarmánykiegészítő szerek qyártását. Tovább folytatjuk a qyóqyszeripar fejlesztését. Ugyanakkor a bányászatban és a kohászatban az átlagosnál kisebb lesz a fejlődés üteme. Tisztelt elvtársak! Termelési és fejlesztési céljainkat csak úgy valósíthatjuk meg, ha a XI. pártkongresszus határozatának és a kormány munkaproqramjának megfelelően, következetesebben élünk a nemzetközi szakosítással és kooperációval párosuló szelektív iparfejlesztés lehetőségeivel. Hangsúlyozni szeretném a viszonylag kis ráfordítással és rövid időn belül versenyképessé tehető termékek kiválasztásának fontosságát. Fontos exportágazat a mezőgazdaság Tisztelt Országgyűlés! A tervnek a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó előirányzatai a Magyar Szocialista Munkáspárt bevált agrárpolitikájának folytatását célozzák. A mezőgazdaságban a termelés évi 3,2—3,4 százalékkal növekszik, ami lényegében megegyezik az 1971—75. években elért fejlődéssel. Ez a magasabb bázisra épülő növekedési előirányzat csak intenzív fejlesztéssel, a termőföld ésszerű kihasználásával, a hozamok és a termelékenység erőteljes emelésével érhető el. A mezőgazdaság fejlesztését öt év alatt mintegy 105—107 milliárd forint beruházással segítjük. A fejlesztés középpontjában a gépesítés áll. A beruházási összegnek mintegy a felét erre fordítjuk. A mezőqazdaság termelésének alapját továbbra is a szocialista nagyüzemek képezik, ezekben évente 4,5—5,0 százalékkal növekszik majd a termelés. Emellett továbbra is jelentős Jeladatok hárulnak a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésére, amelynek ösztönzését és támogatását a jövőben is fontosnak tartjuk. Az építőipar alapvető feladata ebben a tervidőszakban is az. hogy a népgazdaság építési-szerelési igényeinek 30—33 százalékos növekedését tervszerűen kielégítse. Ennek érdekében a nagylétszámú, műszakilag jól felszerelt építőipari szervezeteket kell elsősorban fejleszteni, de fokozott gondot kell fordítani az ésszerű és takarékos tervezésre is. Az építőipari fejlesztéshez a terv szerint mintegy 19—20 milliárd forint áll rendelkezésre. A növekvő szállítási és hírközlési feladatok hatékony ellátására, valamint az állóeszközök elhasználódásából és a struktúra-változásokból adódó igények kielégítésére öt év alatt összesen 105—107 milliárd forint beruházási összeget irányoz elő a terv. Tisztelt Képviselő Elvtársak! ötéves tervünknek szerves része a nemzetközi gazdasági kapcsolatok dinamikus fejlesztése és a nemzetközi munka- megosztásban való részvételünk elmélyítése. Ezt figyelembe véve, a külkereskedelmi forgalom öt év alatt 45-50 százalékkal növekszik, mégpedig úgy, hogy a kivitel a behozatalnál gyorsabban emelkedik. A szocialista országokkal bonyolított külkereskedelmi forgalmunk 38-40 százalékkal emelkedik. A terv szerint az import növekedése 32-35, az exporté 42-45 százalék. A forgalom legdinamikusabban c gépipari és vegyipari termékekben bővül. A nem szocialista országokkal mintegy 50 százalékkal tervezzük növelni a forgalmat úgy, hogy öt év alatt a tervezett qazdasági fejlődéshez feltétlenül szükséges 36-40 százalékos importnövekedés mellett a kivitelnek legalább 60-65 százalékkal, ezen belül az ipari exportnak 75— 80 százalékkal, a mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitelnek pedig 40-45 százalékkal kell emelkednie. Nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban továbbra is meghatározó szerepe lesz a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal folytatott tervszerű együttműködésnek és a kölcsönös áruforgalom erőteljes fejlesztésének. A kölcsönös előnyök és érdekek tiszteletben tartása elvének alapján fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal. Gazdasági és politikai érdekeinkkel összhangban jelentősen bővülnek gazdasági kapcsolataink a fejlődő országokkal. E téren különösen fontos a termelési, fejlesztési és kooperációs együttműködési formák megteremtése. Növekvő társadalmi juttatás Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Jövedelempolitikánk feladata a munka szerinti elosztás következetesebb megvalósítása, valamint az alacsony jövedelmű családok anyagi helyzetének az átlagot meghaladó mértékű javítása. Ezért a tervidőszakban öt év alatt 14-16 százalékos reálbérnövekedést és 18—20 százalékos reáljövedelem-növekedést tervezünk. Azzal számolunk, hogy a termelőszövetkezetekben dolgozók keresetének átlagos növekedése azonos lesz a munkásokéval, alkalmazottakéval. A szociálpolitikai célokra rendelkezésre álló eszközökből elsősorban a gyermekek eltartásához és neveléséhez való hozzájárulás növelését, valamint az alacsony nyugdíjjal rendelkezők nyugdíjának emelését irányozza elő a terv. Árpolitikánkat egész gazdaságpolitikánknak és életszínvonal-politikánknak alárendelten határozzuk meg. Ezért az eddiginél is gondosabban vizsgáljuk az árak alakulásának tendenciáit, az azokra ható tényezőket és tervszerűen biztosítjuk, hogy a fogyasztói árszínvonal mindenkor qazdaságpolifikai és életszínvonal-politikai céljainkkal összhangban alakuljon. Továbbra is kiemelt társadalompolitikai feladatunk az ország lakásállományának növelése. A terv összesen 430-440 ezer új lakás építésével, ezen belül — a beruházási lehetőségek figyelembe vételével — legalább 150—160 ezer állami lakás felépítésével számol. Ebből a tanácsi bér- és az értékesítésre kerülő lakások száma legalább 140—150 ezer lesz, ami 10-15 ezerrel több, mint a IV. ötéves terv időszakában. Társadalompolitikai és qaz- dcsáqi feladataink megvalósításához a tervjavaslat összesen 970-980 milliárd forint beruházását irányozza elő. A szocialista szektorban 870 milliárd forint értékű beruházásra kerülhet sor. Ez 25-26 százalékkal nagyobb, mint 1971-75-ben. Az évenkénti átlagos növekedési ütem 3,9 százalék lesz, ami kisebb az elmúlt években elért növekedésnél. r Ésszerűbben gazdálkodni erőinkkel Tisztelt Országgyűlés! Az V. ötéves terv végrehajtása szempontjából kiemelt jelentősége van annak, hogy már a tervidőszak első évében határozott eredményeket érjünk el, mindenekelőtt az egyensúlyi viszonyok javításában, a társadalmi termelés hatékonyságának fokozásában, az export kívánatos mennyiségének, minőségének és szerkezetének kialakításában. Éppen ezért, az 1976-os, éves terv teljesítése minden tekintetben elengedhetetlen követelmény. A terv megvalósítása átfogó gazdaságszervező munkát követel. A Minisztertanács kidolgozta azokat az intézkedéseket, amelyeket a törvényjavaslat elfogadása után szándékozunk kiadni. A terv gazdaságpolitikai céljaival összhangban és az új gazdasági feltételeknek megfelelően került sor a gazdasági szabályozó rendszer módosítására. Ezek elősegítik a társadalmi tisztajövedelem elosztási arányaiban korábban bekövetkezett kedvezőtlen eltolódások korrigálását, az erőforrásokkal való racionálisabb gazdálkodást, a fejlesztéshez és a termeléshez fűződő hatékonysági követelmények következetesebb érvényesítését és jövedelempolitikai céljaink jobb megvalósítását. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Bizonyos vagyok abban, hogy országunk egész lakossága megérti az előttünk álló feladatok nagyságát; hogy vezetők és beosztottak felismerik a népgazdasági tervben saját érdekeiket és ki-ki a saját munkahelyén minden tőle telhetőt elkövet a népgazdasági tervben foqlalt célok megvalósításáért. Kérem az országgyűlést, hogy a népgazdaság V. ötéves tervéről előterjesztett javaslatot vitassa meg, fogadja el és a tervet emelje törvényerőre. * Dr. Bognár lózsef (Bp. 24. vk.), az országgyűlés Terv- és Költségvetési Bizottságának elnöke előadói beszéde után megkezdődött a vita a népgazdaság V. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat fölött. Az első hozzászóló dr. Szépvölgyi Zoltán (Bp. 57. sz. vk.), a Fővárosi Tanács elnöke volt. Ezután Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. Népünk boldogulását szolgálja ötödik ötéves tervünk Energiatermelés és -ellátás emeth Karoly beszedő Tisztelt Országgyűlés! Kedves képviselő elvtársak! Tovább korszerűsítjük népgazdaságunk vezető ágát, az ipart. Termelését átlagosan évi 6 százalékkal kívánjuk növelni, mégpedig úgy, hogy a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása ennél valamivel gyorsabban, évi 7 százalékkal növekedjék. Az ipar fejlődését öt év alatt összesen 340—350 millió forint beruházással segítjük elő. Tovább folytatjuk a termelési szerkezet korszerűsítésében fontos szerepet játszó központi fejlesztési programok megvalósítását. Terveinkben központi helyet foglal el az energiatermelés és ellátás. A villamosenergiaipar termelése a következő öt évben erőteljes ütemben, évenként közel 7 százalékkal nő majd. A tervjavaslat szerint tovább, ra is - bár az eddiginél lassabban — folytatjuk az energia-szerkezet korszerűsítését. 1980-ra az energiafelhasználásban a szénhidrogének arányát az 1975. évi 57 százalékról 64-66 százalékra növeljük. Ez azt is jelenti, hogy az energiaforrásokban az import aránya az idei 45 százalékról 1980-ra 56—58 százalékra növekszik. Szénhidrogén-szükségletünk kielégítésében továbbra is döntő szerepe lesz a Szovjetuniónak. Az energiatermelésben és mindenekelőtt a felhasználásban tovább nő a földgáz szerepe. 1980-ra már mintegy 10 milliárd köbméter földgáz fel— Belpolitikai eseményekben gazdag esztendő végére érkeztünk — kezdte beszédét az MSZMP Központi Bizottságának titkára. — Ezek sorát pártunk nagy jelentőségű XI. kongresszusa nyitotta meg, majd folytatódott felszabadulásunk harmincadik évfordulójával, az országgyűlési választásokkal, a magyar szakszervezetek kongresszusával és az országgyűlés mostani, kiemelkedő jelentőségű ülésszakával zárul. Most az a feladatunk, hogy a párt XI. kongresszusán elhatározott társadalompolitikai céljainkkal, gazdaságpolitikai törekvéseinkkel összhangban törvénybe foglaljuk népgazdaságunk fejlesztésének következő öt évre szóló programját, amelynek megvalósításával előrehaladunk a fejlett szocialista társadalom építésének útján. — A közeli napokban befejeződő tervidőszakban a magyar népgazdaság helyes irányban, eredményesen és dinamikusan fejlődött. Hazánkban a gazdasági építőmunka sikeresen előrehaladt, a IV. ötéves tervben kitűzött célok többségét minden eddiginél nagyobb tervszerűséggel valósítjuk meg. Bővültek a társadalom termelő erői, tovább erősödött a termelési viszonyok szocialista jellege. A nemzeti jövedelem a tervezettnél nagyobb mértékben és a korábbinál egyenletesebb ütemben nőtt. Javult a társadolmi termelés hatékonysága, a termelés növekedése lényegében a munkatermelékenység emelkedéséből származik. Az ipar, a népgazdaság vezető ágazata, túlteljesítette feladatát, a központi fejlesztési programok végrehajtása kedvező irányba befolyásolta a termelési szerkezet átalakítását. A mező- gazdasági termelés növekedési üteme is jelentősen meggyorsult. A kenyérgabona és a kukorica termelésében felzárkóztunk a világ élenjáró országai közé. Emelkedett népgazdaságunk technikai színvonala, sok új létesítménnyel gazdagodott az ország. A gazdasági növekedést az életszínvonal rendszeres javulása kísérte. A reálbér és a reáljövedelem növekedése a tervezettnek megfelelően alakul. Az előirányzott szociálpolitikai intézkedéseket végrehajtottuk, sőt, egyes területeken túlteljesítettük. Számottevően növekedett a lakás- állomány, bővült a gyermek- intézmények hálózata. Javultak az oktatás, a közművelődés és az egészségügyi ellátás, valamint a tömegközlekedés feltételei. A lakosság áruellátása a tervidőszakban kiegyensúlyozott volt. — Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy mindaz, amit elértünk, gazdaságpolitikánk helyességét, népünk eredményes munkáját bizonyítja. Ha a világgazdaságban bekövetkezett változások nem hatottak volna kedvezőtlenül népgazdaságunkra, akkor most az eddigi legsikeresebb ötéves tervünk végrehajtásáról számolhatnánk be. A tervidőszak má(Folytatás a 3. oldalon.)
