Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)
1975-12-18 / 346. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 346. sióm 1975. december 18., csütörtök Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka Szerdán délelőtt 11 órakor a Parlamentben megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentését. Eszerint a Veszprém megyei 13-as számú ország- gyűlési választókerületben az időközi választás a törvény előírásainak megfelelően folyt le, képviselőnek Udvardi Erzsébetet választották meg. Apró Antal tájékoztatta a képviselőket, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az Országos Választási Elnökség jelentését tudomásul vette, a jegyzőkönyvek alapján megvizsgálta Udvardi Erzsébet megbízólevelét, s miután az a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelelt, javasolta a képviselő igazolását. Az országgyűlés ezt követően tudomásul vette az Országos Választási Elnökség jelentését, majd a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság javaslatának megfelelően Udvardi Erzsébet országgyűlési képviselőt igazoltnak jelentette ki. Apró Antal ezután tájékoztatta a képviselőket, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége javaslatot terjesztett elő bizottsági tag felmentésére, illetőleg a bizottságokban felmentés és elhalálozás folytán megüresedett helyek betöltésére. A javaslatnak megfelelően az országgyűlés Kovács Sándor képviselőt miniszterhelyettesi kinevezése miatt ipari bizottsági tagsága alól felmentette, Gyu- ricza László képviselőt az ipari bizottság tagjává, Benjámin László képviselőt pedig a kulturális bizottság tagjává megválasztotta. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvény- erejű rendeletéiről, majd Apró Antal bejelentette, hogy a Minisztertanács megbízásából Huszár István, a kormány elnök- helyettese, az Országos Tervhivatal elnöke benyújtotta az országgyűlésnek a népgazdaság V. ötéves tervéről szóló törvény- javaslatot, Faluvégi Lajos pénzügyminiszter pedig a Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés elnökének javaslatára a képviselők elfogadták az ülésszak tárgysorozatát : 1. A népgazdaság V. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot, 2. a Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Huszár István expozéja Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Országunk életében nagy jelentőségű egy-egy ötéves tervidőszak lezárása és egy újabb kezdete. A terv mindenkor szocialista társadalmunk sokoldalú fejlesztését szolgálja, ezért teljesítése, egy-égy tervidőszak alatt megtett út értékelése, nemkülönben az elkövetkező időszak céljainak és feladatainak meghatározása legfontosabb teendőink egyike, egész népünk ügye. Az 1971—75. évekre szóló népgazdasági terv legfontosabb célként a társadalmi termelés hatékonyságának növelését, a kiegyensúlyozott és egyenletes gazdasági fejlődést, a termelés korszerűsítését és összetételének javítását, a nemzeti vagyon gyarapítását, a lakosság élet- színvonalának folyamatos növelését, a kölcsönösen előnyös nemzetközi gazdasági kapcsolatok dinamikus bővítését, s ezen belül a KGST-országokkal való együttműködés elmélyítését, az ország védelmi erejének erősítését jelölte meg. Arról adhatok számot a tisztelt országgyűlésnek, hogy a kitűzött célokat elértük. Bár a tervidőszakból néhány nap még hátra van, az adatokból már most megállapítható, hogy a nemzeti jövedelem az előirányzott évi 5,5-6,0 százalék helyett 6,3 százalékkal növekszik. Az ipari termelés évi átlagos ^növekedési üteme a tervezett 6 százalékkal szemben 6,5 százalékos, a mezőgazdasági termékek termelése is gyorsabban emelkedett, mint az előirányzott 2,8—3,0 százalék. Az évi átlagos növekedési ütem 3,3— 3,5 százalék. KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO Huszár István miniszterelnökhelyettes, az Országos Tervhivatal elnöke expozéját mondjaAz elmúlt öt esztendőben a nemzeti jövedelem gyarapodását teljes egészében a termelékenység növekedése biztosította. A termelésben lekötött eszközöket is figyelembe véve pedig a nemzeti jövedelem növekedésének már mintegy 60 százaléka a hatékonyság javulásából származott. A tervidőszakban az aktív keresők száma mindössze 1,8 százalékkal növekedett, a munkaidőalap pedig némileg csökkent. mert az országban - néhány munkakör kivételével - lényegében befejeződött a rövidített munkahétre való áttérés. Az ipari termelés növekedésének több mint 90 százaléka a termelékenység növekedéséből származott. A foglalkoztatottság szerkezetében társadalmilag is jelentős és gazdasági fejlettségünkkel összhangban álló változás következett be. Míg 1965- 70 között az anyagi termelés ágazataiban 8 és a nem anyagi termelés területén csak 5 százalékkal növekedett a foglalkoztatottak száma, addig a most záruló tervidőszakban az anyagi termelés ágazataiban foglalkoztatottak száma gyakorlatilag nem változott, a nem anyagi termelés ágazataiban azonban mintegy 12 százalékkal növekedett, ezáltal javulhatott a lakosság ellátása az egészségügy, az oktatás és a szolgáltatások más területén. A termelési és a ráfordítási szerkezet gyors ütemben változik. Ezt akkor is látnunk és értékelnünk kell, ha talán épp itt sürgetjük leginkább a még gyorsabb átalakulást. A szerkezeti változásokat elsősorban a központi fejlesztési programok segítik. Tovább korszerűsödött az energiatermelés és a felhasználás struktúrája. Gyors ütemben fejlődtek a műszaki szempontból progresszív ágazatok, mint pl. a műszeripar, a híradástechnikai és számítás- technikai ipar, a közúti jármű- gyártás, a gyógyszeripar, a műtrágyagyártás, valamint a petrolkémiai ipar. A gépipar termelésének kb. egyharmada új, legfeljebb három éve gyártott termék. Mindennek eredményeként a termelést meghaladó ütemben növekedett az ipari termékek értékesítése, elsősor(Folytatás a 2. oldalon.) KS/D. NAPLÓ TELEFOTÖ Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka. Képünkön: az ülésterem. Megifjodott gyár A pécsi Kenderfonó és Szövőgyár dunaföldvári telepén megkezdte a termelést a szovjet gyártmányú kenderturbina. Kóródi felv. Új gépekés berendezések, javuló munkakörülmények Félidejéhez érkezett a pécsi kenderfonó dunaföldvári telepének rekonstrukciója Két évtized utón megfiatalodott a Pécsi Kenderfonó és Szövőgyár dunaföldvári telepe. Az ötvenes évek derekán üzembehelyezett csehszlovák gyártmányú kenderturbinát és a hazai előállítású kócgépsort nagyteljesítményű szovjet berendezések váltották föl. A gépeket tegnap vették át a gyár munkásai, megtörtént a műszaki átadás. A berendezések műszakonként ötven százalékkal magasabb teljesítményre képesek, mint elődeik. Ám legalább ennyire fontos tényező az is, hogy javultak a munka- körülmények. A kenderkötegeket szállító kocsikat a továbbiakban nem kézierővel, hanem villamos vontatással juttatják el a turbina adagoló „garatjához”; az ott dolgozó asszonyoknak mindössze a kenderkötegeket kell elrendezni, a munkafolyamat további fázisait a gép végzi. A két esztendővel ezelőtt megszűnt Kenderrost Kikészítő Vállalat telepeit a szegedi központú Kenderfonó és Szövőipari Vállalat vette át. Az országban működő hat üzemben mintegy kilencvenmillió forintos fejlesztésbe kezdtek: ekkor került a Pécsi Kenderfonó és Szövőgyárhoz a dunaföldvári telep is. A nagyvállalati rekonstrukció szerves részeként a nagylaki, valamint a mezőhegyesi üzem felújítását követően a dunaföldvári gyár korszerűsítése következett. Áprilisban kezdték az üzem rekonstrukcióját, a kenderturbina, a kóckikészítő gépsor, valamint á központi porelszívó kialakítását. A beruházás megvalósítása mintegy ötmillió forintba került. A kenderrost üzemben a berendezések hamarosan elérik a tervezett kapacitást, addig befejezik a munkacsarnok festését is. A dunaföldvári gyár profilja azonban nem merül ki a ken- derkóc gyártásban. Mert az üzem tőszomszédságában 1957 óta folyik a bútorlap készítés is. A kender pozdorja a bútoripar egyik fontos alapanyaga, s elhatározott szándékuk, hogy a minőség javításával versenyképesebbé teszik a Dunaföld- váron gyártott bútorlapot. Az üzem bővítése, korszerűsítése a megkezdett rekonstrukció második üteme lesz. Eddigi megvalósítását a nyugati importból nehezen beszerezhető gépek gátolták. A tervezett év végi határidő ugyan nem valósul meg, ám mint ahogy megtudtuk, a jövő esztendőben elkezdődik a mintegy tízezer köbméter bútorlap gyártására képes üzemi rekonstrukció. A most termelő berendezések évente nyolcezer köbméter kenderpozdorjából készült bútorlapot állítanak elő. A kidolgozás alatt lévő technológia lehetővé teszi, hogy fahulladékot is belekeverjenek a nagy nyomóssal előállítandó táblákba. Mindez azért válik szükségessé, hogy az üzem a kedvezőtlen időjárás okozta rosszabb minőségű kenderpozdorját pótolja. A bútorlap üzem rekonstrukciójának befejezése 1977- ben várható. A teljes felújítás a meglévő szociális létesítmények újjáépítésével, illetve bővítésével fejeződik be. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat képviselőjétől azt is megtudtuk, hogy a szegedi cég által kidolgozott kendertermesztési rendszer kiküszöböli a korábbi vetőmagellátási gondokat, a kézi munkaerő pótlását biztosítják az időközben beszerzett betakarító illetve anyagmozgató gépsorok: ezeket a berendezéseket a gazdaságok rendelkezésére bocsátják. A kenderfeldolgozó üzemek igénye évi mintegy százezer tonna, a tervezeh tízezer hektár vetésterület biztosítja a gyárak ellátását. A jövő évi szezonra az eddig megkötött szerződések értelmében nyolc és félezer hektáron termelnek kendert. S. GY.
