Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)

1975-12-17 / 345. szám

2 Dunántúlt ngplö 1975. december 17., szerda Dráván innen és túl... Baranya legsajátosabb nem­zetiségi táncai közt különös­képp megragadó a tüzes rit­musú délszláv körtáncok len­dülete, mozgalmassága, élet- szerűsége, a lányok üde, lep­lezetlen bájjal ringó-hullámzó nőiessége. De van ezen túl va­lami jelkép erejű is a délszláv kólókban, 'összekapaszkodnak: egymás kezét vagy a legények derekán feszülő széles hímzett övét fogva járják az életöröm, az együvétartozás szüntelen kö­reit. Jó érzéseink támadnak, jólesne valóságosan is közé­jük lépve eltanulni apró lépé­seiket, a közösség, az össze­tartozás szép egészében. Ezt éreztem vasárnap este is az Ifjúsági Házban, ahol a Ta­nárképző Főiskola Baranya Táncegyüttese mutatta be ön­álló műsorát. Estjük méltán kel­tett olyan egyértelmű tetszést. Jól szerkesztett, jól megérlelt műsorral léptek a telt házas közönség elé, amely megérde­melt vastapssal, őszinte tet­széssel fogadta a lendületesen pergő, jórészben délszláv, ma­kedón, baranyai magyar, német és székely táncokból; népdalok­ból, népzenei számokból szőtt összeállítást. A Baranya Táncegyüttes, mint névválasztása is jelzi, elsősor­ban baranyai népi-nemzetiségi hagyományokat ápol. Előadá­sukban az originális népzene (a baranyai horvót, sokac több szólamúság; moldvai székely népballada; a zalai „regölős", az eredeti népi hangszer: do­romb, tekerőlant stb.) éppúgy helyet kap, mint a német polka s a nagyobb részben délszláv táncanyag eredeti (lakuké, Za- jecsarka, Baranyai sokac lako­dalmas) és feldolgozott vagy tematikus formája (Szent Iván éjszakáján, Aratás, Dráva men­ti tavasz, Skopje ’63), Kricsko- vics Antal és az együttes mű­vészeti vezetője, Vidákovics An­tal koreográfiái nyomán. Siker­rel mutatkozott be az új zene­kar is Antalovics Antal vezeté­sével. Hosszú lista lenne itt fel­sorolni kinek-kinek az érde­meit. Az együttes fő értéke kol­lektiv erejében, fegyelmezettsé­gében, és céljai következetes­ségében rejlik. Művészi értékei­ket több aranyérem és magas szakmai minősítés is jelzi. Mű­soruk alapján hadd emeljük ki az egyik legfontosabbat: a táncok szép, csiszolt előadási kultúrája harmonikus egység­ben él a kórus-hatású horvát, sokoc stb. dalok előadásával. Ebben az ének- és zenei tu­dás, a felkészültség nagy tá­masz. Mégis ennek a „fineszes” elrejtése; a szép, egységes hangzású népi hangvétel, az eredeti stílushatások megterem­tése az igazi érték itt, ami a szopok többségét jellemzi. Akad persze apróbb igazítani való is helyenként. De itt most nem ez a lényeges, hanem az, amit az együttes művészi ere­jével, hatásával képes elérni, és ami a művészi erő­nél is több lehet: nemzetiségi politikánk hiteles tükre a Ba­ranya Táncegyüttes munkássá­ga. Azzal, hogy az összetarto­zás szimbolikus erejét sugárzó délszláv körtáncok; a székely, magyar és baranyai német tán- cok, dalok nyomán egymás testvéreinek érezhetjük magun­kat - Dráván innen és Dráván túl... Wallinger Endre Vitaest az „Üvegvárról” Hollama Erzsébet, a Dunán­túli Napló főmunkatársa „üvegvár'1 című könyvének vi­táját tartotta tegnap este a Magyar írók Szövetsége Dél­dunántúli Csoportja és a Jelen­kor szerkesztő bizottsága. A vitát Lázár Ervin József Attila- díjas író vezette. Anyagbeszerzők rohanna A középiskolások és a KISZ a tanórán kívül Megyénkben 32 középfokú oktatási intézmény működik, amelyből 20 gimnázium és szakközépiskola, 12 pedig szak­munkásképző intézet. A megye középiskoláiban több mint 16 ezer diák tanul. A gimnáziu­mokban és a szakközépisko­lákban a tanulók 66 százalé­ka, a szakmunkásképző inté­zetekben 42 százaléka KISZ tag. A tanulófiatalok száma, szervezettsége más ifjúsági ré­tegekhez képest magas. A KISZ tehát fontos szerepet tölt be a középiskolások életében. Erről, valamint a középfokú oktatási intézményekben tanu­ló fiatalok tanórán kívüli neve­Nem készültek el a házak Szigetváron Mint mikor a gyerekek ösz- szefognak: ott a homok, a víz, a lelkes sereg, elkészülhet a homokvár — csak épp nincsen kislapát a munkához. Mégsem készül el a vár és mindenki szomorkodik . . . Szigetváron, a Lenin lakó­telepen úgyszólván áll az épít­kezés, a december 20-i határ­időt nem tudják tartani. Pedig minden együtt van: a történel­mi vár, a csodás panoráma, zöldövezet, olyan terület, amely húsz évre megoldhatja a város lakásgondjait, emberek százai, akik reménykednek, emberek ezrei, akik mindent megtenné­nek az érdekükben — csak épp 300 milliméteres cső nincs. Il­letve itt nincs . .. Illetve most' már minek? Szigetvár egyetlen fejlesz­tésre kijelölt területe mentes minden belvárosi problémától. Nincs kisajátítás, szanálás, magas talajvíz, gyönge teher­bírású terület. Húsz évre meg­oldja a gondokat. A rendezési terv értelmében 1700 lakás építhető itt. Ennek első üte­mében az Építőipari Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat felhúzta az első öt ház és a bölcsőde falait. Áprilisra várták a fűtéshez szükséges, külföld­ről beszerezhető, 300 millimé­teres spirálcsöveket. Nem jöt­tek. A Nehézipari, valamint az Építési és Városfejlesztési Mi­nisztérium sem tudott segíteni, végül húsz méterenként, anyag­börzén cserélgették kurrens cik­kekre, így sikerült beszerezni a szükséges mennyiséget. A tanácsot szinte megszállták az anyagbeszerzők, mindenki sür­gölődött, de a fűtés gerincve­zetékének megépítése előtt sem utat nem lehetett építeni, sem a belső szerelési munká­kat elvégezni. Április helyett decemberre együtt van a cső- mennyiség, de . .. A hőszigetelt, víztől védett fűtés szereléséhez száraz idő­járás kell. A csövek jelenleg még a föld alatt futnak, fut­nának. A négy méteres göd­rökben áll a víz. Az alvállalko­zók, a Csőszerelő Vállalat és a Hőtechnikai Vállalat dolgo­zói térdig vízben állva dolgoz­nak. Szigetelés előtt a csöve­ket puskapor szárazságé álla­potba kell hozni, iszonyúan ne­héz munka. Minden az időjá­rás függvénye; az sem baj, ha fagy lesz, csak víz ne legyen. Kedvező esetben két hónap olatt elkészülnek, viszont az átadás-átvétel időpontját még nem tudják kitűzni. Mindenesetre nagyon jó, hogy az illetékesek ilyen ötlet­tel, az anyagbörzén való be­szerzés ötletével oldották meg a problémát. Ha ez nem sike­rült volna, még ma sincs cső. Ez példa lehet más kivitele­zők számára is, és újra csak felhívja a figyelmet az anyag­börzék fokozottabb látogatá­sára. így 1976-ban, az első negyedévben valószínűleg be­fejeződhet a munka. Szántó Péter Átadás előtt a bólyi vetőmag- üzem laboratóriuma Vetőmagtisztítás félidőben A Bólyi Állami Gazdaság vetőmag üzeme ugyan egy idős a gazdasággal, ám fej­lődése 1958 után vált egyre dinamikusabbá: abban az esz­tendőben készült el az első szárító, majd azt követően öt évre rá átadták az újabb szárí­tókat, a korszerű magtisztító­művet. Az üzem az 1974-es évben tovább bővült a borsó, illetve a szója feldolgozására alkalmas berendezésekkel. De­cember végéig pedig elkészül az üzem területén az új köz­ponti laboratórium, illetve iro­daház. Milyen szakmát válasszunk ? Tegnapi közleményünkben befejeztük azoknak a szak­máknak a felsorolását, me­lyekből jövőre előrelátható- leg indul képzés a megye szakmunkásképző intézetei­ben. Áttekintve a „Napló" elő­ző három számában megje­lent írásokat, látható, hogy a szövegben egyes szakmá­kat (vájár, gépi forgácsoló szakmák, kesztyűs, tímár, konzervgyártó, növényter­mesztő gépész, állattenyész­tő szakmák stb. kiemeltünk. Ezekre az iskolák szinte kor­látlan számban fogadnak el jelentkezéseket, a felvétel te­hát — alkalmasság esetén — bizonyosnak mondható. Hogy ez miért van így, an­nak egyedüli oka: megyénk iparának, élelmiszergazdasá­gának fejlődési, fejlesztési iránya eleve nagy „kifutást" biztosít ezeknek a szakmák­nak. Sokan nem gondolnak erre a nyilvánvaló összefüg­gésre, s „gyanúsnak" tartják, ha bizonyos szakmák iránt Várnak az iskolák nagy a kereslet az egyes in­tézetek részéről. A lányok figyelmét szeret­nénk felhívni arra, hogy ami­kor szakmát választanak, szé­lesebb „választékban" gondol­kodjanak a szokásosnál (ke­reskedelmi eladó, fodrász kozmetikus stb.). Gondolja­nak arra, hogy nagy szám­ban várják az általános is­kolát végzett lányok jelentke­zését például a következő szakmákra is; fonó, szövő, kesztyűs, férfi és női szabó, cipőfelsőrészkészítő, cipő­gyártó, kelmefestő és vegy­tisztító, mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmák (zöld­ségtermesztő, baromfihús-fel­dolgozó stb.). Kevesen tudják, de tény, hogy nemcsak a fiúk számára „találták ki" az olyan szakmákat sem, mint az esztergályos vagy a ma­rós! A szakmunkásképző inté­zeteket ne hagyják ki számí­tásukból azok sem, akik szakmai képesítést nem nyúj­tó középiskolában (gimná­ziumban) végeznek. Ök — szakmától függően — egy, másfél, illetve két év alatt szerezhetnek szakmunkásbi­zonyítványt nappali képzés keretében. Főként az olyan jellegű szakmákra várnak középiskolai végzettségű (érettségi nem szükségest) jelentkezőket, mint a szer­számkészítő vagy a külön­böző műszeripari és „elektro­mos" szakmák. Befejezésül még egy na­gyon fontos tudnivaló: az ál­talános iskolát végzettek szá­mára az új típusú egységes szakmunkásképző részleges középiskolai képesítést is nyújt, mely munka mellett maximálisan három év alatt teljessé tehető a dolgozók középiskoláiban. A háromszintes létesítményt a Baranya megyei Állami Építő­ipari Vállalat építi, s több mint öt és félmillió forintba kerül. A földszinten alakítják ki a laboratóriumi helyiségeket, s ezzel a laboránsok elhagyhat­ják a szűk és korszerűtlen munkaszobákat. A laboratórium berendezései megérkeztek, az év végi műsza­ki átadást követően megkezd­hetik a gépi berendezések be­állítását. Itt dolqozzák majd ki a vetőmaq technológiákat, itt végzik a csiráztatást, laborató­riumi körülmények között re­produkálják a vetőmag feldol­gozás folyamatát. Az üzemi la­bor feladata természetesen nem merül ki a felsoroltakban, hi­szen a tisztítómű tevékenységét is ellenőrzi. Az első emeleti helyiségekbe költöznek majd az üzem ve­zetői, itt kap helyet a bemu­tatóterem, illetve a vendég­szobák. A harmadik szint a rendszerközpontok „otthona" lesz: ide költözik a szója, vala­mint a komló termesztési tech­nológiai szolgálat. A későbbiek­ben építendő agrokémiai köz­pont irodahelyiségei is itt kap­nak helyet ideiglenes jelleg­gel. A gazdaság vetőmag üzeme egyébként mintegy háromezer vagon vetőmagot tisztít, búzá­ból, kukoricából, borsóból és szójából. Az üzem az AGRIM- PEX útján jelentős export ter­melő is; az NSZK-ba hibrid­kukoricát, Hollandiába, Ang­liába, illetve az USA-ba borsót szállítanak. A szocialista orszá­gok közül a Szovjetunió, az NDK, valamint Lengyelország a legnagyobb hibridkukorica im­portáló. A bólyi vetőmag üzem egyébként a szezon feléhez ér­kezett, eddig mintegy 1500 va- gonnyi búzát, szóját, hibrid- kukoricát dolgoztak fel, illetve látták el a minőséget garan­táló fémplombákkal. S. Gy. léséről tanácskozott tegnapi ülésén a KISZ Baranya megyei végrehajtó bizottsága. A me­gyei KISZ Bizottság ezt meg­előzően kérdőíves felmérést végzett számos pécsi és bara­nyai. középiskolában. A tapasz­talatok szerint valóban kevés az úgynevezett „tiszta” szabadidő, s ezt sem mindig hasznosan töltik a középiskolások. A sza­badidő hasznosítását persze olyan tényezők is akadályoz­zák, hogy például a szakmun­kástanulók 40 százaléka bejáró és az utazás sok időt rabol. A házi feladót elvégzése — ha lelkiismeretes a diók - 3-4-5 órát is igénybe vesz. De nem utolsó sorban a szabad idő legkézenfekvőbb eltöltéséhez — az iskolai délutáni foglalkozá­sokhoz — nem állnak rendel­kezésre eszközök, létesítmé­nyek. A KISZ - természetéből fa­kadóan — a szabadidőben is végez politikai nevelőmunkát a középiskolások között. Bár a politikai nevelőmunkában a nevelőtestületnek és a család­nak is megvan a maga fontos szerepe, a KISZ különböző munkaformákkal igyekszik be­vonni a fiatalokat a szervezett politikai életbe. A Kilián körök, az ifjúsági vitakörök, a politi­kai aktivisták körei, a titkár­képzők ebben az évben pél­dául több. mint hétezer bara­nyai középiskolást mozgósítot­tak. De ide tartoznak az éph tőtáborok, a szakkörök, a ta­nulmányi, művészeti és sport- versenyek is. A tanulók egy részénél a tanórán kívüli nevelés fontos területe a kollégium. A tapasz­talatok szerint itt a legszerve­zettebb a szabadidő hasznos eltöltése, itt a leghatékonyabb a világnézeti nevelés is. A tömegsport, a turisztika, az Ifjú Gárda, az amatőr mű­vészeti együttesek mind mind fórumot, eszközt jelentenek a tanórán kívüli elfoglaltsághoz. A számok azt bizonyítják, hogy sok fiatal él ezekkel a lehető­ségekkel, ugyanakkor nagy gond a megfelelő eszközök, feltételek biztosítása. A megyei KISZ Bizottsáq a felmérés tapasztalatai és a végrehajtó bizottsáq állásfog­lalása alapján tájékoztatják majd a pedagógusokat, a ta­nácsokat és az intézményeket a tanórán kívüli nevelés gond­jairól, eredményeiről, és a fel­adatokról. SZAKSZERVEZETI TANÁCS­ÜLÉS A MÉV-NÉL Az ötnapos munkahét tapasztalatai Az egész országban először a MÉV kapott engedélyt kísér­leti jelleggel az ötnapos mun­kahét bevezetésére. Gondos előkészítés után, június 1-től tértek át az üzemek az új mun­karendre, a heti munkaidő változtatása nélkül. E tapasz­talatok összegezése, valamint a vállalat V. ötéves munka- és egészségvédelmi intézkedési tervének az ismertetése szere­pelt a tegnapi szakszervezeti ülés programján. Az intézke­dési terv részletesen foglalko­zik a nehéz fizikai munka gé­pesítésével, az egészségvédel­mi, a biztonságtechnikai és az ezzel összefüggő agitációs, el­lenőrzési feladatokkal. Kidol­gozták a szilikózis, a vibráció és a zajártalom elleni védeke­zés hatékonyabb módszereit. A tanácsülésen részt vett Szi­li József, a Szakszervezetek Ba­ranya megyei Tanácsának tit­kára, Kriston József, a BDSZ közgazdasági osztályvezető­helyettese és dr. Koncsag Ká­roly, a KBF hivatalvezetője.

Next

/
Thumbnails
Contents