Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)
1975-11-13 / 311. szám
DunöntQli ilgplö 1975. november 13., csütörtök Papp Árpád látogatása Pécsett Papp Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a munkásőrség országos parancsnoka tegnap Pécsre látogatott. Találkozott dr. Nagy Józseffel, az MSZMP KB tagjával, a Megyei Pártbizottság el- s'ő titkárával, Rózsahegyi Istvánnal, a Megyei Pártbizottság osztályvezetőjével, Orosz Ottóval, a Megyei Pártbizottság munkatársával, Valkai Józseffel, a munkásőrség megyei parancsnokával. A tanácskozáson a megyei munkásőrség 1975. évi munkájáról és a következő évi főbb tennivalókról folytattak eszmecserét. Krimináltechnikai szakemberek Pécsett Húsz évvel ezelőtt néhány fényképezőgép, motorkerékpár és természetesen az elengedhetetlen ,,scherlokholms-i szimat" segítette csak a bűnügyi technikusok munkáját. Ma már a modern technika igen sok vívmányát is felhasználhatják. Ezeket mutatták be november 11—12-én a Pécsett megrendezett országos bűnügyi technikai konferencián. A tanácskozáson jelen voltak a Belügyminisztérium Bűnügyi Technikai Intézetének vezetői, a Baranya megyei Rendőrfőkapi- tánysáq szakmai vezetői, a megyék bűnügyi-technikai szakemberei és a Jugoszláv Bűnügyi Intézet vezetői. A tapasztalatcserén túl, a tanácskozás célja a bűnügyitechnikai újdonságok bemutatása, és a megyei szolgálatellátás megszervezésének és működésének ismertetése. A szakmai — módszertani bemutatókon a résztvevők tanulmányozták a naqyobb bűn- cselekmények helyszínének rögzítését végző képmagnót, megismerhették a bűnügyi személyi fényképezés célját szolgáló korszerű berendezésekkel ellátott laboratóriumot. A bemutató egyik fő szenzációja, a speciális helyszínelő rendőrautó volt. A konferencia ideje alatt a Baranya megyei bűnügyi-technikai alosztály tablókon mutatta be az egyes szakterületeknek az elmúlt öt évben elért fejlődését. Öetti 17000 forintért a miérik lehet Bútorkiállitás a Mecsek áruházban A BNV-n bemutatottak jövőre a boltokban lesznek Margit, Maya, Marina, Vera .. . így nem valami előkelő éjszakai lokál táncosnőit nevezik, hanem a Budapesti Bútoripari Vállalat termékeit, melyek tíz napig láthatóak a Mecsek Áruházban tegnap megnyílt kiállításon. Margiték az M-program taa'ai, a Vera pedig egy sötétbarna, csíkozott szekrénysor. A kiállításon a BUBIV tizennéqy féle szobája látható, általában szépek. A Margit II. szovjet exportra készül. a maradék iránt egyes megyékben nagy a kereslet, Baranyában idegenkednek sötét színétől. Keresettek a Lehel és Balázs kétszemélyes gyerekszobabútorok, melyeket 50 százalékos állami dotációval lehet vásárolni. A Maya szobaberendezés az egyik legrégibb terméke a gyárnak, és a legkeresettebb is. csakúgy, mint a Napfény két darab kétajtós szekrénnyel, gardróbbal, fotellel. étkező garnitúrával 30 ezer forint. Jó formájú a Marina hálószoba is, azonban itt mégsem foay. Fekete Zoltánná, a BUBIV kereskedelmi osztályának csoportvezetője elmondotta, hogy exportra gyártják, s külföldön igen kapós cikk. Nálunk idegenkednek tőle, mert nem rekamiés, hanem francia ágqyal készül. (Pedig ez ismét divatba jött.) Pécsett májusban hatot rendeltek, azóta kettőt vásároltak. Asszonyi Tamás és Jávor Piroska kiállítása Emlékérem Pest-Buda egyesülésének jubileumára. Egy másik Székesfehérvár ezeréves fennállása alkalmából és még negyven- nyolc szép érem tíz tablón kiállítva. Mindezek Asszonyi Tamás pécsi születésű szobrász és éremművész alkotásai, mellettük pediq felesége, Jávor Piroska tizenegy tűzzománca és négy grafikája. Színvonalas tárlat nyílt meg ezekből tegnap este a pécsi Ságvári Endre Művelődési Házban. A megnyitó beszédet Csorba Tivadar, Pécs város Tanácsa művelődési osztályának vezetője mondotta. — Jávor Piroska és Asz- szonyi Tamás országosan is nagyra értékelt alkotóművészetében természetes emberközpontúság van. így a művek gondolati egységet teremtenek az alkotók és a nézők között — mondotta többek között Csorba Tivadar. Jávor Piroska 1969-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán. Színeivel és folklórisztikus formáival beszélő művész, aki magasfokú ízlésével és nagy művészi fegyelemmel ragadja meg gondolat- és érzésvilágunkat. Az 1965-ben végzett Asszonyi Tamás mór Mun- kácsy-díjas és rendszeresen vesz részt hazai és külföldi tárlatokon. gon belül is: a sötét bútor például a miskolci DOMUS-ban nagyon kelendő, Győrben pedig a piros fát veszik. — Mégis: hosszú távon hogy kívánják megváltoztatni az új lakótelepek uniformizált berendezéseit? — Méretegységesített alkatrészekkel dolgozunk, tehát díszlécek, fogantyúk és színek sokféle variálásával tudunk csak változtatni. A variálható BUBIV-systemet néhány éve bevezettük — gyakorlatilag megbukott. Szélsőségesek voltak az igények, illetve forgalmazási oroblémáink voltak. 1976-ban Gyulán kezdik gyártani a Gyula fantázia nevű szekrényt, ahol a sorok variálhatók lesznek. A kiállítás megnyitóján megjelent a BUBIV I. számú gyárának igazqatója, Sáli Imre is. Őt kérdeztük meg a cég hosz- szútóvú terveiről. — Az áruházban néhány olyan bútor is látható (például a matt, piros Margit IV. vagy a fehér színű Betti szekrénysor), melyet alig vesznek. Méqis gyártják, mert ahogy hallottam, „csak egy ízlésre nem szabad termelni”. Milyen hosszútávú elképzelései vannak a vállalatnak a közönség ízlés-nevelésével kapcsolatban? — A nagykereskedelem rendel, mi szállítunk és azt, amit kérnek. A fenti cikkek általában exportra készülnek és ott keresettek is. De az orszá— Véleményem szerint elég magasak a bútor-árak. Például a nagyon szép, modern Tutaj heverő 17 ezer forint. — A tavalyi BNV-n mutattuk be. Amennyit előállítottunk, korlátlanul el lehetett adni. — A BNV-n bemutatott bútorokat lehet-e vásárolni és lesz-e elegendő? — Egy szoba kivételével 1976-ban már mind a boltokba kerül. — Elegendő szómban? — Egyes típusokat négy— ötszázas szériában, másokat 1000—1000 szériában gyártunk. Nyugati import bútor vázának szabadalmát is megvettük, ebből 2000 garnitúrát gyártunk. Ez sem lesz olcsó. — Már a BNV-n elhangzott: keveset tudni az új bútorokról, használhatóságukról, jellegükről. — A gyártók nem reklámoznak. Csak akkor, ha egyes termékekkel, egyes vidékeken probléma van — nem a termékben, hanem kelendőségében. S akkor is csak a nagykereskedelemmel együtt. De általában nem is kell bútorainkat reklámozni, hisz már a kiállítottak egy részét is megvásárolták, jóllehet alig egy órája nyitottunk. Szántó Péter „Nem dicsekszem, de nem is panaszkodom” Fél tizenkettő előtt öt perccel Vancelék leteszik a szerszámot és komótosan kiballagnak az útra. Ha még nincs ott a busz, hát nemsokára jön, bemennek az építők Szántó Kovács János utcai éttermébe. Diszkrét lárma van a hatalmas teremben — csörögnek a kanalak, villák, a sorbaállók beszélgetnek, a konyhások sürögnek- forognak. Van úgy, hogy egyszerre háromszázan is esznek. Zajlik az élet ilyenkor fél tizenkettőtől félegyiq a konyhákon, éttermekben. Egymás után futnak be a buszok, a vállalat különböző munkahelyeiről szállítják ide, meq máshová az embereket étkeztetni. — Ma ezerötszázötvenhat adagot adtunk ki — mondja Neuber Ottóné, konyhafőnök. — Mostanában nem volt panasz. Így, délben mi is kimegyünk az irodából, tálcákat, tányérokat és evőeszközt mosogatni, mert nem győznék a konyhások. Igyekeznünk kell, hiszen az emberek kötve vannak a buszokhoz . . . — Megítélése szerint elégedettek az emberek a koszttal? — Igen. Egyféle levest és négyféle második fogást kínálunk minden nap. Elkérem az étrendet, nézem a szerdai menüt: tejfeles krumplrleves, paprikás csirke galuskával, sertéssült borsófőMegy a szerelmespár, egymás mellett szépen, csak a sziluettjük kicsit ide-oda ugrál. Mint a moziban. Követi őket egy másik alak, ejnye, hogy rezeg a lába. Férfi-alak és az is vibrqL Karinthy Márton rendező elégedett, jól van, mehet tovább a játék — moziból, színházba. Ilyesvalami ez az új darab, a „Szeretők a hullámhosszon”, moziszerű fénytechnika, meg reális színpad. Az író bizonyára jókedvében írta. — Igen, jókedvem volt, amikor néhány évvel ezelőtt megírtam, ezt nagyon szeretném hangsúlyozni, — mondja Páskándy Géza. — Remélem, ez a jókedv meg is látszik a darabon. Szerettem volna megnevettetni a közönséget. Úgy látom, a rendező és a színészek ezt nagyon jól megoldják. Azt is szerettem volna, hogy az irodalmat összebékít- sem a legelemibb kacagással. A darab műfaja — a falragasz szerint — parodisztikus bohózat. De hogyan fogalmazza meg a műfaját Karinthy Márton, az előadás rendezője? — Körülbelül így: intellektuális blődli. Mégpedig azért, mert a játékot emeli irodalmi szintre. S mindenfajta játékot, nem csak a halandzsát, hanem a játékot, mint életformát. A közönségtől pedig a szokásosnál nagyobb együtt- játszást igényel, hiszen az egész darab éles váltásoknak a sorozata. A színpadon közben megy tovább a sztori, moziszerű vibrálásból reális színpadi helyzetbe. Hámorilla (Vári Éva), aki azt imént oly szépen sétált — vibrált a mozihatású háttérszínpadon, nagynehezen kiengedi ágyából a szeretőjét, Szürtevért (Bárány Frigyes), az öltözködik, közben odalent az utcán megszólal egy duda: jön a férj ödödön (Pákozdy János). Sietne erre Szürtevér, ám Hámorilla emigyen marasztalja : — Micsoda csordás, micsoda kanász, lelketlen ő, noha lélektanász! Én remegek, még lángolok, s ő már nyakkendőjén motoz. Vannak még: Szemrepilla (Sir Katalin), Bonifác (Korok- nay Géza) és Hergella (Antal Anetta). Továbbá Vata Emil díszlet-, meg jelmeztervező, Léka László maszkmester, Budai Ilona rendezőasszisztens és előadásonként kétszáz néző, mivel a darabot a kamaraszínházban játsszák. Földessy Dénes zelékkel, túróval töltött zsemle és bakonyi szelet rizzsel. Ez utóbbi gastrofol készítmény, ez is minden nap szerepel a menüben. Igaz, hogy minden ízlés különböző, de nekem étvágygerjesztő. Két fogás is van, amit választanék. Ez a konyha főz más helyekre is. Háromszáz adag ment a Lakicsba, tíz híján négyszáz a kertvárosiaknak, száz a harmincas telepre, a betongyárba, o TMK-ba, az ácstelepre és az újtelepre is. Az ebédet buszok viszik a tálalószemélyzettel együtt. Ez a helyzet Pécsett. A vállalatnak, a Baranya- megyei Állami Építőipari Vállalatnak sok megyei munkahelye is van, ahol szintén kulturáltan étkezhetnek a munkások. Tizenkét óra után néhány perccel a kubikos befejezte az ebédet, felkelt az asztal mellől és a kisablakhoz vitte az edényt. Maga mögött hagyta az ebédlőt, visszaült a buszba és tizenöt perc múlva munkahelyén volt. Petrinovics József Felsőszent- mártonban lakik, de hetente csak egyszer megy haza. Munkásszállón él. A Vancel Benedek kubikosbrigádjában dolgozik. — Nem vagyok nagyevő — mondja — de ma egy kicsit kevés volt. Van, aki többet is megenne. — Mégis . . . Milyen a koszt? — Nem dicsekszem, de nem is panaszkodom. Napi háromszori étkezésért tíz forint és huszonöt fillért fizetek. A többit a vállalat fizeti. Olcsó. — Ügy érzi, kulturált körülmények között ebédel? — A kulturáltsággal nincs hiba — feleli - tiszta és rendes minden. Ez a vélemény. Biztosan van olyan hely, ahol adódnak gondok. Megnéztük az építőmunkásokat Pécsett.. . Pillanatfelvétel volt ebédidőben.-kpTermelés- irányítók tanácskozása a MÉV-nél A bányász kulturális hetek keretében a Mecseki Ércbányászati Vállalat szakszervezeti bizottsága rétegtalálkozót szervezett, melyen mintegy hatvan termelésirányító munkakörben dolgozó vett részt szerdán a vállalat központjában. Rácz Gyula, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára megnyitója után Bimbó József igazgató- helyettes mondott vitaindítót „A középszintű vezetők szerepe az üzemi demokrácia továbbfejlesztésében” címmel. Beszédében az üzemi demokráciával kapcsolatos néhány elméleti kérdést tisztázott, majd hangsúlyozta; a vezető egyik fontos feladata, hogy biztosítsa beosztottai számára a határozatokban és jogszabályokban rögzített demokratikus jogokat, a másik pedig, hogy tartsa be az elvi követelményt, demokratikus módszerekkel veA termelésirányítók magatartása döntően befolyásolja a munkások termelési hangulatát, közérzetét, szerepét társadalmi rendünkben, a hatalom gyakorlásában. Az üzemi demokrácia által biztosított jogokkal egyrészt azt kell elérni, hogy egyes termelő egységekben dolgozó munkások sajátjuknak érezzék a népgazdaság fejlesztésének gondjait, és megértsék, hogy egyéni boldogulásuk összekapcsolódik mind a vállalat feladatainak teljesítésével, mind pedig a népgazdaság egészének fejlődésével. H J.-né Jókedvében írta: Páskándy Géza ■ ' ■Mi»"' f 4 hí£1 $ 1 , •:•. . •. >: . • .v . • • '' ’ . ' •••• • : .
