Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)

1975-11-12 / 310. szám

Dunantmt napiö T975. november 12., szerda „Kenyeret, jogot, felszabadulást!” Száz éve született Landler ]enő ügyvéd, szociáldemokrata, kommunista vezető, hadsereg­parancsnok. így foglalhatnánk össze Landler Jenő életpályáját. Bár ez még nem adja hű ké­pét egy gazdag életnek. Jog­hallgatóként már részt vett a függetlenségi diákmozgalom­ban, fiatal ügyvédként kapcso­latba került a vasutasokkal. Az 1904. április 11-i vasutassztrájk egyik vezetője volt, és az év­ben hangzott el legendás védő­beszéde is a „sztrájk-perben". Később a polgári vezetésű Vasutas Szövetség jogtanácso­sa, majd a vasutaslap szerkesz­tője lett. Ő szervezte a villa­mosvasúti munkabeszüntetést is. Belépett az MSZDP-be, de fokozatosan felismerte ennek gyengeségét, ezért a Kommu­nista Párttal való egyesülést hirdette, és 1919. március 21-én többekkel együtt ő is aláírta az egységokmányt. A Tanács- köztársaság megalakulása után a Forradalmi Kormányzótanács tagja lett, mint népbiztos. Az Antant támadása után elsők között indult a frontra, ahol a Vörös Hadsereg III. hadtesté­nek parancsnoka, majd főpa­rancsnoka lett. Az ő nevéhez fűződik a diadalmas északi hadjárat. A proletárdiktatúra bukása után Bécsben élt, irá­nyításával jelent meg a KMP bécsi lapja, a Proletár. Meg­romlott egészségi állapota miatt utazott Cannes-ba és ott hunyt el 1928 februárjában. Hamvait Moszkvában, a Kreml falában helyezték el. A Magyar Államvasutak Pé­csi Igazgatóságán tegnap em­lékeztek meg Landler Jenőről. Az ünnepségen Gadanecz Béla, a Vasúti Tudományos Kutató Intézet főmunkatársa néltatta. a magyar munkásmozgalom ki­emelkedő alakjának életét. B. A. lUlecgüiuKncxlc a luristahazak Korszerű vendégvárás szép környezetben Bódék helyett faházak Megesett, hogy a pécsi dö- mörkapui turistaházba érkezett vendégek nem foglalták el szállásukat. Az éjszakát inkább a szabadban töltötték; s mind­ezt azért tették, mert a szobák berendezése enyhén szólva nem volt vendégnek való. Mindez nem is olyan régen történt. Ám mióta a valamikori Turistaháza­kat Kezelő Vállalattól a Bara­nya megyei Vendéglátó Válla­lathoz kerültek a pécsi turista- házak, a helyzet — legalábbis ez é,y tavaszától kezdve — fo­kozatosan javul. Erről bizonyo­sodhattak meg a Mecseki In­téző Bizottság Pécs városi te­rületi bizottságának tagjai teg­nap, amikoris Görcs Károly igazgató tájékoztatta a MIB tagjait az elmúlt fél évben vég­zett intézkedésekről. A dömörkapui turistaházat ugyan néhány évvel ezelőtt fel­újíttatta a korábbi tulajdonos, ám állapota, a vendéglő be­rendezése meglehetősen el­avult. A Baranya megyei Ven­déglátó Vállalat eddig több mint százezer forintot költött rendbehozatalára, a szállodai szobák korszerűsítése is meg­kezdődött, amelyet a téli idő­szakban folytatnak. A turista­házat látogatók joggal kifo­gásolják, hogy az épülethez V vezető sétány nincs kivilágítva: néhány vilianyégő segíthetne ezen a gondon is. A fehérkúti turistaház * leg­alább annyira elhanyagolt volt, mint a dömörkapui. A KÖJÁL annak idején joggal kifogá­solta az ott lévő faházak álla­potát. Azóta kiselejtezték a kor­szerűtlen, szállást adó házikó­kat. A következő idényre tíz négyszemélyes faházat vásárol a vendéglátó: mintegy félmil­lió forintba kerülnek. Bővült a turistaház vendégtere is: egy szobát csatoltak az „étterem­hez". Az istenkúti turistaházon még nem látszik a gazdaváltozás. A tervek szerint jövő tavasszal végzik el az épület teljes fel­újítását, a kerthelyiség pedig ifjúsági szórakozóhely lesz. LIMEXPO ’75, november 12—18. Könnyűipari gépek seregszemléje Budapesten HOZZÁJÁRULÁS A KÖNNYŰIPARI REKONSTRUKCIÓ FOLYTATÁSÁHOZ (Kiküldött munkatársunktól.) Nemzetközi vásárokból és ki­állításokból igencsak kijutott nekünk az idén, ezúttal az év utolsó nemzetközi szakkiállítá­sára kerül sor. A LIMEXPO '75 megrendezését kedden délelőtt ismertették a sajtó képviselői­vel a Budapesti Nemzetközi Vásárközpontban. A hírt azzal a felkiáltással adjuk tovább, baranyai könnyűipar, figye­lem ! LIMEXPO = Nemzetközi Tex­til-, Ruházati-, Tisztító-, Bőr- és Cipőipari Gépkiállítás, vagyis a könnyűipari gépek sereg­szemléjéről van szó. Ezzel kap­Teljesítette ötéves tervét a Gabonafelvásárló Az idei gyengébb termés el­lenére is jelentősen túlszárnyal­ta IV. ötéves tervét a Baranya megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat. Az elmúlt öt évben 79 000 vagon búza felvásárlását végezték el, s jól­lehet idén 700Q. vagonnal-keve- sebbet kaptak, mint tavaly, ter­vüket mégis 18 százalékkal tel­jesítették túl. A tervidőszakban 47 700 va­gon gabonát őröltek (előirány­zatuk 38 500 vagon volt), és' 65 000 vagon takarmánykeveré­ket gyártottak, öt évvel ezelőtt raktárkapacitásuk 10 324 vagon volt, most pedig 14 040 vago- nos kapacitással rendelkeznek. Középkori épíiletmaradványok a Káptalan utcában • Kőfaragómester kézjegye # Folytatódik a feltárás és helyreállítás A történeti források szerint a pécsi Káptalan utca már a kö­zépkorban beépített volt. A legértékesebb épületet, a 2. számút, ahol jelenleg a Zsol- nay kerámiakiállítás található, már 20 évvel ezelőtt felújítot­ták. A kutatásokat folytatták és megtalálták az épület melletti alapfalakat. A 4. számú ba­rokk épület, a XVIII. század­ban kanonoki házul szolgált. A kutatások során kiderült, hogy a jelenlegi korabarokk épület alatt egy középkori ház húzó­dik meg, melyben később egy keskenyebb traktust építettek. Megtalálták a középkori abla­kot, könyöklővel, a keleti hom­lokzatán konzolokat, a kápol­na bejáratánál ajtókeretet, melyhez középkori köveket használtak fel. Az épület több részében is feltártak középkori köveket, melyeket a kőfaragó mester kézjegyével látott el. Statikai okok miatt a feltárást és a helyreállítást egyszerre végzik az OMF munkatársai úgy, hogy a későbbi épületen be tudják mutatni a középkori maradványokat is, melyek nagyban növelik a műemlék ér­tékét. Tegnap délelőtt G. Sán­dor Mária régész mutatta be a feltárásokat a PIK, a Városi Tanács és a Janus Pannonius Múzeum munkatársainak. Vlagyimir Vafaitisz _________________ ________ : M oszkvai baritonista a Toscában Milyen ember Scarpia? Úgy latszik, a pécsi utca gyakran jókedvet okoz a ven­dégművészeknek. .Most Vlagyi­mir Valaitisz, a Moszkvai Nagy­színház baritonistája érzett kel­lemes perceket, hiszen az egyik kirakatban felfedezte saját le­mezét, Rimszkij—Korzakov: Cá­ri menyasszony című operáját. Ettől jókedvűen próbált Hirsch Bence karmesterrel, készülve a tegnap esti Tosca előadásra, amelyen ő énekelte Scarpia, a kegyetlen rendőrfőnök szerepét — oroszul. Vlagyimir Valaitisz egyéb­ként ukrán, Kijevben született, 1941-ben került a hadsereg­be, s 1943-ban a III. Ukrán Front együttesében indult a művészi karrierje, ott kezdett el énekelni. Ott is maradt hat évig, majd 1950-ben Harkov- ba került, ötvenhatban végez­te el az ottani akadémiát, Go­lubev professzor növendéke­ként, s pályázat alapján mind­járt a Moszkvai Nagyszínház tagjo lett. — Tizenkilencedik éve va­gyok tehát Moszkvában — mondja. — Énekeltem Boro­din Igor hercegét, Anyegint, Jelenszkijt és Tomszkijt a Pique Dome-ban, Mazeppát, Amo- nasrót, Posa márkit, Escamil- lo-t, Rigoletto-t. Lemezek? — Don Carlos, Falstaff, Kaba- levszkij Requiem-jének, a bari­ton szólama. Koncerten keve­set lépek fel, inkább az opera­színpad a világom. Vendégsze­repeltem Montrealban, Tokió­ban, Milánóban, Bécsben, Prá­gában, Brnóban, Pozsonyban, Párizsban pedig az egész Nagyszínházzal együtt léptem fel. Pesten? — 1972-ben járt a Nagyszínház. A nyáron pe­dig az Egyesült Államokban voltunk, New Yorkban és Wa­shingtonban. — Milyen embernek tartja Scarpiát? — Mint a római politikai rendőrség főnöke, furcsa, ke­gyetlen, kemény ember. Ez az általános Scarpia-kép. De sze­rintem nem durva hivatalnok, hanem simulékony. Nem a vadállatot akarom tehát meg­fogalmazni benne, hanem a jólöltözött, kiváló modorú és a hölgyekkel szemben impozáns embert, aki csak belül kegyet­len szörny. Vagyis az emberi gonoszságot ebben a rendőr­főnökben szép álarc takarja. Sololdalú ez a szerep, sok színből kell összeállítani. — Végülis van-e Scarpiának emberi tragédiája? — Igen, mert annyira szol­gálja a megcsontosodott, ma­radi hatalmat, hogy ezáltal teljesen távol kerül az emberi gondolkodás ^szabadságától, s így egyáltalán az emberektől. Földessy Dénes Kevesebb az „üresjárat Integrált áramkörök alkal­mazásával automatizálják a bányákban a kifejtett termé­kek szállítását, s így azonos idő alatt lényegesen nagyobb mennyiség hozható a felszín­re. A Bányászati Kutató Inté­zetben kidolgozott új elektro­nikus berendezések egy része már a gyakorlatban is siker­rel vizsgázott, működésükkel folyamatos és biztonságos a munka. A bányák több kilométer hosszú, szerteágazó vágatai­ban rendszerint több száz csil­le szállítja a kitermelt szenet vagy más terméket, s bár visz- szafelé sem üresen mennek — a további fejtéshez viszik az eszközöket, felszereléseket —, mégis gyakori az üresjárat. A csillék jobb kihasználására, az üresjáratok csökkentésére dol­gozták ki a részben integrált áramkörökkel működő automa- tikát. A hazai bányák negyed részénél már automatizált irá­nyító rendszerrel, vagy korsze­rű szállítószalaggal továbbítják felszínre a kitermelt anyagot. csolatban rögtön felmerül a kérdés, vajon miért van szük­ség erre a rendezvényre, ami­kor nincs számottevő könnyű­ipari gépgyártásunk, ugyanak­kor Európa más városaiban sokkal rangosabb könnyűipari gépbemutatókat rendeznek. A tegnapi sajtótájékoztatón Hó- dy Gyula, a HÚNGEXPO osz­tályvezetője rögtön elébe ment a kérdésnek, azzal érvelt, ép­pen azért, mert ennyire rá va­gyunk utalva a gépbehozatal­ra, hozzuk ide, mutassuk be, mit kínál a külföld, adjunk le­hetőséget az információszer­zésre, a tapasztalatcserére. A LIMEXPO célja, hogy széles körű kínálatával hozzájáruljon a könnyűipari rekonstrukció folytatásához, a ^következő öt­éves tervidőszakra váró gép­vásárlásaihoz, a hazai és a külföldi vállalatok közötti ko­operáció bővítéséhez, újabb együttműködési lehetőségek feltárásához. A gépek, a ter­melőberendezések műszaki színvonalának, működésének minél jobb bemutatása érdeké­ben nagyobbrészt működés közben láthatják majd a szak­emberek a különféle textil és ruházati, cipőgyártó gépeket, tisztító berendezéseket, bőr­gyártó és kikészítő automatá­kat. A szakkiállítás a kőbányai vásárközpont ,,B'” pavilonjában kapott helyet. Hazánkkal együtt - akárcsak az elmúlt év­ben, az első LIMEXPO-n - 12 ország kiállítói vesznek részt rajta: Anglia, Ausztria, Cseh­szlovákia, Dánia, Franciaor­szág, Japán, Norvégia, az NSZK, Olaszország, Svájc és Svédország. A külföldiek — 22 kiállító, melyek saját érdekelt­ségükön túl még 18 más cé­get is képviselnek — csaknem öt és fél ezer négyzetméternyi területen vonultatják fel leg­korszerűbb gépeiket. Magyar- országot 4 vállalat képviseli, 600 négyzetméternyi területen. A legnagyobb kiállító a cseh­szlovák INVESTA. Korszerű tex­tilgépeket, kötőgépeket, ipari varrógépeket, cipőkidolgozó berendezéseket, tűket és egyéb kellékeket állít ki, amint meg­jegyezték, kiállításuk izgalmas­nak ígérkezik. A tőkés országok kiállítói közül a legnagyobb te­rületet Anglia kollektív bemu­tatója foglalja el, öt nagy cég vonultatja fel legkorszerűbb textilnyomó gépeit, bőr- és tex­tilfeldolgozó berendezéseit. Ve­gyi tisztítóberendezéseivel, kon­fekció gépeivel az idén is részt vesz az osztrák BONOCHEMA cég, síkkötőgépeivel az UNI- FER, s ezúttal először az oszt­rák FORTUNA cég - bőr- és cipőipari gépekkel; az Iver Kari Rojrk cég különböző ipari varrógépekkel, vasalóasztalok­kal és más konfekcióipari be­rendezésekkel. Az NSZK köny- nyűipari gépgyártóit 9 cég képviseli. Franciaországból 3 cég hozott különböző könnyű­ipari elektronikus mérőműsze­reket, zsebtűzőgépeket, gomb­lyuk- és szegéiyvarró berende­zéseket. A Távol-Keletet a ja­pán Kokusai Koeki cég képvi­seli ipari varrógépekkel, Dél- Európából hozott az olasz MO- DERNA cég vegytisztító beren­dezéseket, vasalógépeket, a NECCHI cég konfekcióipari automata varrógépeket. Észak- Európából a PLA-MA norvég cég lamináló és hőnyomó gé­peket, a svéd AB IRO cég ve­rőgépeket és kopírozó beren­dezéseket, Közép-Európából pedig közvetlenül szomszédain­kon túl a svájci Staubli AG cég másológépekkel érkezett a bu­dapesti kiállításra. A LIMEXPO '75 november 12-én nyit, november 18-ig lesz nyitva, naponta 10 órától 17 óráig. Miklósvári Zoltán A dömörkapui turistaház.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents