Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)
1975-11-12 / 310. szám
Dünantult llaplö 3 1975. november 12., szerda A megszépült Liszt - teremben: Numizmatikai aukció A Bizományi Áruház Vállalat 2. numizmatikai aukciójának anyagát a MOM Csörsz utcai művelődési központjában kedden nyílt kiállításon mutatják be az érdeklődőknek, az érem- gyűjtőknek. Az aukcióra összesen 301 pénzérme, emlékérem és rendjel gyűlt össze. Antik görög pénzekre, római kori kollekcióra, Tiberius-dénárokna licitálhatnak majd az érdeklődők. A magyar pénzek közül II. Ulászló guldinerje, Báthory Zsigmond és Apaffy Mihály erdélyi tallérja, a pénzt önállóan verető főúr, Batthyány Lajos 1790-es évjáratú 20 krajcárosa számíthat érdeklődésre a gyűjtők körében. A kiállítás november 14-ig tekinthető meg, az árverést 16- án, vasárnap tartják ugyancsak a MOM művelődési központjában. Pécsi művészek hangversenye Diákjaink magatartása Értelmes fegyelmet # Az iskolai demokratizmus a demokratizmus iskolája S Helyi minősítési rendszer a magatartás és szorgalom osztályozására • Együtt a szülőkkel szovjet szerzők műveiből A szovjet kultúra napjai alkalmából a Magyar Zeneművészek Szövetsége Dél-dunántúli Csoportja és a Kulturális Rendezvények Irodája rendezésében pécsi zeneművészek hangversenyét hallhatjuk november 12-én, szerdán este fél 8 órai kezdettel a Liszt teremben. A műsor alkotóin, rangján, színvonalán túl — amely méltónak ígérkezik mind a szovjet kultúra napjaihoz, mind a neves pécsi előadóművészek nevéhez —, egy másfajta különlegességet is tartogat a pécsi koncertlátogató közönségnek. Ez pedig az új, megfiatalodott és megszépült Liszt Ferenc Hangversenyterem. Hosszú idő után először ad helyet koncertnek az átalakítási, felújítási munkálatok befejeztével Pécs egyetlen kamara-hangversenyterme, amely új parketta burkolatot, kényelmes széksorokat (!) és új ruhatárat kapott a legutóbbi munkálatok nyomán. Ezzel a Liszt terem közel másfél millió forintos felújítási programja lezárult. A szerda esti koncerten a Nevelők Háza Kamara-kórusa Tillai Aurél vezényletével Sosz- takovics Poémák című kórusművével nyitja meg az est programját. Majd két Prokof- jev-mű hangzik el: a III. zongoraszonátát Gerő Pál mutatja be; a szerző Kvintettjét pedig Gy. Vass Ágnes (hegedű), Koszorú Árpád (brácsa), Nagy Péter (bőgő), Kircsi László (oboa) és Paláncz Tamás (klarinét) adják elő. A továbbiakban V. Nagovisin fuvola-zongora szonátáját Barth Istvántól és Varga Mártától, Sosztako- vics Nyolc prelüdjét Bánky Józseftől hallhatjuk, A hangverseny záró műsorszáma V. Za- gorszkij Rapszódiája Gyermán István (hegedű), Borsay Pál (zongora), valamint id. Szabó Ferenc, ifj. Szabó Ferenc, Háry Balázs, Horváth Antal és Bogyó Imre (ütőhangszerek) előadásában. — SZOMBATHELY határában lévő kámoni arborétumban ezekben a napokban a maggyűjtés mellett ültetik a fákat, dísznövényeket. Az értékes növényállomány gyarapítására jó lehetőséget teremt az úgynevezett magcsere-egyezmény. Az arborétum több mint.háromszáz botanikuskerttei, tudományos kutató intézettel, nemzeti parkkal tart kapcsolatot. A közéleti demokratizmus oxigénje felpezsditette az iskolai élet demokratizmusát is. A diákok „parlamenti" jogokat kaptak, önállóságuk megnőtt. A ma pedagógusa nem azt méri, milyen hosszú a hajuk, azt veszi figyelembe, amit a haj takar. Igaz, ehhez nem elegendő a centiméter, itt már bonyolult eszközökre, magas szintre fejlesztett módszerekre van szükség. Az a folyamat, amelynek során a személyiségjegyek kikristályosodnak, amíg a tanuló személyisége a társadalom és az iskola nevelőhatásának eredményeképpen kialakul, mindig is hordozott, ma is hordoz bizonyos „felhangokat”, amelyek megütik a fülünket, amelyekre felkapjuk a fejünket. Oda kell figyelnünk akar- va-akaratlan a zsúfolt autóbuszokon elhangzó diákbeszélgetés „stílusára", a nem érettségi- és nem felvételi tárgyat tanító nevelő panaszára, hogy az ő óráján „nem dolgozik” megfelelően az egyébként jó képességű diák. Miért? Mert továbbtanulása szempontjából abban a tárgyban nem érdekelt ... Ez azonban nem ad felmentést, mégkevésbé alapot arra, hogy a tanuló „lekezeljen" bizonyos tantárgyakat, feladatokat. Az általános műveltség szempontjából ugyanis egyaránt fontos valamennyi tantárgy. A velük való foglalkozás a munkához valá viszonyt, a munkafegyelmet, még pontosabban az iskolai legyeimet érinti, a magatartásra enged következtetni. Erről beszélgettünk Lukács Józseffel, a Baranya megyei Tanács iskolai csoportjának általános iskolai, és Szokolszky Oszkárral, a Városi Tanács iskolai csoportjának középiskolai felügyelőjével. Munkára nevelni A fegyelmi helyzet — az életkori sajátosságoknak megfelelően — más ké"pet mutat az általános és a középiskolában. Baranya általános iskoláiból kirívó fegyelmi esetekről az utóbbi időben nem érkezett bejelentés az iskolai csoporthoz. Az általános iskolások másként érzékelik jogaikat, mint a középiskolások. Az, hogy az iskola, a demokratizmus iskolája legyen, mindkét fokozatban nevelési feladat. Általános iskolában az idén bevezetendő új osztályfőnöki tanterv többek között ezt is szolgálja. Szerkezetében a világnézeti, erkölcsipolitikai nevelést hangsúlyozza. Magábafoglalja a közösségi életre, közéletiségre, a munkára, munkafegyelemre, az ezzel szorosan összefüggő pályaválasztásra, az állampolgárságra, a szocialista hazafiság- ra, a honvédelemre, a családi életre, és ezen túl az egészséges, kulturált életre nevelés legfontosabb feladatait. Középiskolában a kulturált életmódra, a kulturált magatartásra való nevelés még nagyobb hangsúlyt kap. Középiskolás diákokkal kapcsolatban gyakori, de nem általános panasz az, hogy a különböző nemű tanulók ízléstelenül beszélgetnek egymással — anélkül, hogy ez nekik feltűnne. A tanévnyitó igazgatói értekezleten elhangzott néhány megjegyzés az udvariatlanság, a modortalanság, az idősebbekkel szembeni tiszteletlenség gyakori, de szintén nem általános jelenségével kapcsolatban. Az „érdekeltség”, jobban mondva az érdektelenség kérdése a nem érettségi- nem felvételi tárgyak esetében valós gond. A pedagógusok a tőlük tehetőt megteszik azért, hogy a tanulót az ilyen tárgyak esetében az általános műveltség szempontjából érdekeltté tegyék. Az átlag eltörlése Az 1974-es miniszteri állás- foglalás néhány intézkedése az iskolai fegyelemre is hatott. Például az átlag eltörlése, a házi feladat korlátozása, amelyek célja az összterhelés csökkentése volt, és a nagyobb eredmény elérése. A cél megvalósult, ugyanakkor a 3. és 4. évfolyamon főként magatartásbeli problémák vetődtek fel. A tananyagcsökkentést sok tanuló úgy értelmezte, hogy a megfelelő eredmények eléréséhez a minimális erőfeszítés is elég. Holott a hangsúly itt nem azon van, hogy kevesebbet kell tanulni, hanem azon, hogy kevesebbet kell feleslegesen tanulni. A „megfelelt", „nem felelt meg” és a „kiválóan megfelelt" érettségi minősítésről vissza kellett térni az öt fokozatú osztályozásra, mivel az említett korszerűbb osztályzási forma feltételei még nem értek meg. Most az a fontos, hogy a tanuló a középiskolában tanult valamennyi tantárgyat a képességeinek megfelelő szinten sajátítsa el. A diákról alkotott összképben fontos szerepe van a magatartás és szorgalom jegynek. Ezzel kapcsolatban az Országos Pedagógiai Intézet ez év júniusában módszertani levelet adott ki, amelynek az a célja, „hogy gyakorlati segítséget nyújtson a magatartás és a szorgalom osztályozásához, különösképpen a helyi minősi- tésrendszer kialakításához”. Kedvező összkép Pécs város középiskoláiban a magatartási jegyek átlaga meghaladja a jó színvonalát. A magatartás jutalmazásának a száma messze a büntetések száma fölött van. Az egyik pécsi gimnáziumban például 223 büntetéssel szemben 468 dicséret, másutt 172 büntetéssel szemben 338 dicséretet adtak. A tanulmányi fegyelem javítás sában a tantestületek mellett fontos szerep hárul a KISZ- szervezetekre és a szülői munkaközösségekre. Oktatási szakemberek egybehangzó véleménye szerint a szülői ház közreműködése nélkül aligha lehetne javítani az iskolai fegyelmi helyzeten, diákjaink magatartásán. Bebesi Károly Meteorológusnapok az nkadómián Kedden a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében az Akadémia alapításának 150. és a Magyar Meteorológiai Társaság alapításának 50. évfordulójának tiszteletére kétnapos meteorológus tudományos ülésszak kezdődött, amelyen részt vesz D. A. Davies, a meteorológiai világszervezet főtitkára is. A meteorológus napokat dr. Czelnai Rudolf, az Országos Meteorológiai Társaság munkásságát és beszámolt a meteorológiai szolgálat munkájáról, valamint az újabb feladatokról. „Mi az, hogy népművelő?...” G yakran eszembe jut, mi lenne, ha száz embert megkérdeznénk egyenként: szerinte mit jelent az a szó, hogy „népművelő"? Egyáltalán kik a népművelők; mi a foglalkozásuk, mit csinálnak és a társadalmi megbecsülés ranglistáján körülbelül hová tennénk őket? Attól tartok, lehangoló eredményt hozna ez a képzeletbeli felmérés. Kevesen tudják, hogy nemcsak a közművelődés állami irányításában munkálkodó tisztviselőket sorolhatjuk a népművelők csoportjába s nemcsak azokat, akik társadalmi munkában vagy kisebb- nagyobb tiszteletdíjért a közművelődés —■ illetve az egész kulturális politika megvalósításában tesznek valamit. Akár a kulturális igények fölkeltésében, akár valamilyen kulturális tartalom vagy szellemi érték eljuttatásában a befogadókhoz. Eszerint a népművelők köre lehet nagyon tág és lehet nagyon szűk, specifikus kör is. Hiszen népművelő a klub- vagy szakkörvezető, a TIT-előadó, a könyvtáros, a múzeológus, de az lehet egy művész, orvos, mérnök, szakmunkás, katedrán álló pedagógus, vagy bárki, ha a közművelődés valamelyik területén is munkálkodik. Elsősorban viszont mégis csak azok népművelők, akik főhivatás- szerűen vagy tiszteletdíjért foglalkoznak ezzel az alapjában véve nagyon szép és nagyon hálátlan szakmával. Vagy nem is annyira a szakma „hálátlan"? . . . Egyet mindenesetre leszögezhetünk: a közművelődés szakma is, amivel hivatásszerűen, sajátos felikészültséggel foglalkoznak vagy kellene foglalkozzanak a közművelődés szakemberei. Ez a szakmai felkészültség ma már sokféleképpen megszerezhető. Sokan élnek is vele. Számuk többszöröse — egyik másik területen sokszorosa — a valóságban is hivatásszerűen működő népművelőknek. Mégis a betöltetlen (főleg vidéki) státuszok özönét hirdeti a közlöny hónapról-hónapra, nem beszélve a betöltetlen tiszteletdíjas helyek özönéről. Hová lesznek a "kiképzett, a nem csekély állami pénzeken fölkészített és levizsgáztatott népművelők? Nehéz volna pontos választ adni, annyi biztos, hogy jelentős részük tovább áll, nem vállaljc a pálya illetve a szakma nehézségeit, áldozatait. Erőteljesebb fluktuációt aligha találnánk valahol. Elítéljük őket érte? Esete válogatja, teljességében igazságtalan dolog lenne. A z orvos, pedagógus, mérnök stb. állások java részét szolgálati lakással hirdetik meg. Népművelők esetében ez a legritkább. 1974 baranyai pályázati felhívásait átnézve mindenütt zárójelben ez állt: „Lakást nem tudunk biztosítani." A fizetés? Nem csábító . . . Társadalmi megbecsülés? Aki valamelyest ismeri a helyzetet, az tudja, hogy kivételektől eltekintve a főképp vidéken dolgozó népművelők társadalmi presztízse messze távol áll attól, amit valaha, régen a falusi néptanító a magáénak mondhatott. „A nemzet napszámosa” . . . Aki viszont a falu mikroközösségében mindenki ügyesbajos dolgaival és mindenkivel is törődve a tanító úr, a mindenki „tanító bácsija" volt... Ez a típusa a népművelőnek persze van, vagy előfordul ma is. Annál, aki kedvező feltételeit képes kihasználni, és — mindenkihez a kellő hangot megtalálva - széles társadalmi bázist teremt a közművelődésnek. De inkább tekintsünk el az arányok találgatásától. Egyelőre az emberek többsége amíq ha azt hallja, hogy pedagógus, könyvtáros, film-propagandista, régész, művészettörténész stb. természetszerűen „kapcsol" és el tudja helyezni őket a társadalmi munkamegosztás egy bizonyos pontjára illetve fokára. A népművelőt nem tudja „hová tegye" ... És ez sehogyan sincs jól. A párt közművelődési határozatának megvalósítása hosszútávú program, amelyben a társadalom valamennyi rétegének és valamennyi tagjának a háziasszonytól a munkásokon át az egyetemi professzorig van tennivalója. S ezt a programot mégis csak a közművelődés szakembereinek kell összehangolniok. szervezniük, lendületbe hozmok. De mit látunk? yy népművelő szak- “ * embert hovatovább hivatástudatán kívül semmi nem vonzza erre a pályára. A megüresedett státuszokba leginkább frissen érettségizett fiatalok lépnek be képesítés nélkül. *A frissen diplomázott népművelők pedig jobbára egyenesen valamilyen irányító posztra kerülnek, (kötelező gyakorlóév nem lévén) — hogy ott, kellő tapasztalat hiányában párologjon el mihamarabb az ambíciójuk, lelkesedésük, ha van nekik. A képesítés, kellő fölkészültség, tapasztalat nélküli fiatal népművelőket sok helyütt nem tekintik tárgyaló partnernak . .. Csoda-e, ha nem ritkán kedvükszegetten tovább állnak? \M annak természete. ” sen szép eredmények és megbecsült népművelők is. Olyanok, akik ezt, hosszú időn át kiharcolták maguknak. Gyakorlatilag azonban a népművelők társadalmi presztízse, anyagierkölcsi megbecsülése nem áll arányban a társadalomban betöltendő helyükkel, a társadalmi funkciójukkal. Szakmai képzésükkel (főiskolai szinten) évek múltán sokat javulhat a helyzetük. De ez nem minden. Ha a társadalom többet vár tőlük, adnia is többet kell. Megbecsülésben, anyagiakban és szociális támogatásban egyaránt. Wallinger Endre Az Akadémiai Kiadó ói sorozata A Magyar Történelmi Társulat kezdeményezésére, a Magyar Tudományos Akadémia filozófiai és történettudományi osztályának támogatásával, az Akadémiai Kiadó vállalkozásaként Sorsdöntő történelmi napok címmel jelentős, új, népszerű tudományos könyvsorozat indult. Ennek első köteteit kedden az Akadémia Tudós Klubjában sajtóértekezleten mutat- tá k be. Ember Győző akadémikus, a Magyar Történelmi Társulat el-‘ nöke elmondta, hogy a sorozatban a történettudomány hivatott művelői tudományos igénnyel, s egyben közérthető, élvezetes stílusban foglalkoznak történelmünk nevezetes eseményeivel.
