Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)

1975-11-02 / 301. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXII. évfolyam, 301. szám 1975. november 2., vasárnap Ara: 1,20 forint Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Társadalmi és orvosi morál Meleg ünnepléssel fogadták az Elnöki Tanács elnökét vidéki kőrútján Betakarítás Ritkán látott óriási hajra a földeken A mindennapi élet ese­ményei, az egészség- ügyi dolgozók és a rájuk bízott emberek kialakult kapcsolatai szemléletesen bizo­nyítják, milyen sokrétű össze­függése van az orvosi tevékeny­ség erkölcsi oldalának. Ezen túlmenően jól rávilágítanak azokra a bonyolult társadalmi- természettudományos-psycholó- giai kapcsolatokra is, melyek ismerete és helyes értékelése nélkül az orvosi etika komplex kérdéseiben ma nem lehet el­igazodni. Napjaink valósága állandóan változik, társadal­munk is átalakulóban van, ért­hető tehát, hogy az orvosi te­vékenység értékmérői is újra és újra átértékelésre kerülnek. Ugyanakkor az orvosi tevékeny­ség nemes hagyományai és a társadalom objektív törvényei együttesen biztos iránytűként használhatók az orvosi tevé­kenység mindennapos vagy leg­váratlanabb pillanataiban egy­aránt. Napjaink forrongó világában állandóan a legkülönbözőbb erkölcsi vonatkozású problé­mákkal találja magát szemben az ember. Korunkra jellemző a különböző erkölcsi vonatkozású nézetek bonyolult, sokrétű köl­csönhatása, ütközése. Az ezzel kapcsolatos szkepszis nem mai keletű, de ma különös súlyt kap Engels megállapítása, aki rá­mutatott, hogy az erkölcs ugyanúgy, mint az emberi isme­retek sok más ága, minden visszahúzó erő ellenére, nagy­jában szintén előbbrehaladt és előrehalad a jövőben is. Egyes foglalkozási ágakon belül ma sűrítetten jelentkeznek ezek a kérdések, ezért szüksé­ges és hajaszthatatlan feladat az erkölccsel foglalkozó néze­tek tudományos elemzése és rendszerezése. A fejtett szocia­lista társadalom vas szükség- szerűséggel érleli és igényli az elhatározást, „még mielőtt aprópénzre váltanánk az embe­ri kapcsolatokat” — liléi György szombathelyi szülész-nőgyó­gyász főorvos televízióban el­hangzott szavaival élve. Az etika az erkölcs kérdé­seivel foglalkozó tudomány. Benne évezredeken keresztül a legkülönbözőbb, és sokszor el­lentmondásos nézetek, irányza­tok bukkantak fel. Ezek, hol „isteni parancsolatokból", hol „abszolút eszmékből”, hol „örök emberi" tulajdonságok­ból, hol a természet törvényei­ből és megfigyeléséből vonták le következtetéseiket. Vannak még ma is olyan né­zetek, amelyek tagadják az egyes különleges foglalkozási ágak sajátos erkölcsi törvényei­nek, normáinak létét. De olyan nézetekkel is találkozunk, me­lyek csak a sajátost látják és nem veszik észre, hogy az or­vosi foglalkozás, az orvosi hi­vatás erkölcsi normái soha sem voltak és nem is lehettek füg­getlenek a társadalomtól, az adott korban, az adott társa­dalomban uralkodó és ható er­kölcsi rendszerektől. Ma az orvosi etika időszerű kérdéseire a marxista erkölcs­elmélet, a társadalom és az egyén, az egyes ember szemé­lyiségének szabad kibontakozá­sa szempontjából igyekszünk választ adni. Természetesen nem hagyható figyelmen kívül a megelőző korok etikája és er­kölcsi öröksége sem, mert az orvosi etika sok kérdésére a ko­rábbi időkben kidolgozott vá­lasz ma is érvényes. Napjaink­ban, mint a fejlett szocialista társadalom olyan sok más kér­désénél is segítséget jelent, ha nem tévesztjük szem elől Lenin tanítását, hogy az adott társa­dalom időszerű leiadatait az adott társadalom embereivel és embereinek kell megvalósítani. Az orvosi etika ma még kényes és bonyolult kérdéskomplexu­mára is csak a jelenkor embe­rének ismerete, a mai társada­lomban élő, ható és uralkodó nézetek figyelembe vétele ré­vén lehet életszerű feleletet adni. De a megoldást is a má­ban és ne a távoli jövőben ke­ressük, a jövő generációra hagyva örökségül tehetetlensé­günket. Az orvosi etikára is érvényes, hogy az erkölcs kérdéseit csak valós társadalmi viszonyokból lehet levezetni, örök, változat­lan erkölcsi törvény az orvosi foglalkozást illetően sincs. Az erkölcs időtől, helytől, aktuális viszonyoktól függően változik. Az erkölcs kategóriái, alapel­vei az orvosi tevékenységre vo­natkozóan is csak a konkrét tár­sadalmi összefüggések és de­terminánsok figyelembevételével elemezhetők reálisan. Az, hogy mi a humanizmus, a jó, az elő­remutató, a becsületes, és mi a felelőtlen, rossz, hibás lépés az orvosi gyakorlatban, sokszor változott az idők folyamán. Ilyen körülmények között tesz kísérletet a marxista etika arra, hogy a legfontosabb orvoseti­kai kérőében — ahol ez le­hetséges, fogalmazza meg az álláspontokat, segítsen tájéko­zódni és eligazodni az orvos és beteg, orvos és orvos, orvos és társadalom ma még bonyolult, nagyon sokszor dicséretreméltó, máskor közfelháborodást keltő viszonyrendszerében. Remélhe­tőleg az ismert viták, a kifor­ratlan és kidolgozatlan állás­pontok ellenére is előbb-utóbb sikerülni fog az orvosi etika számos kérdésére egyértelmű erkölcsi állásfoglalást kialakí­tani. Ebben az egészségügy élenjáró dolgozói és vezetői is felbecsülhetetlen segítséget ad­nak. Nem szorul bizonyításra, hogy az orvostudomány lényegénél fogva humanista tudomány. Az orvosi, az egészségügyi tevé­kenység végzése, folytatása azonban önmagában még nem változtatja humanistává az or­vost, a betegápolót, az egész­ségügy dolgozóját. A szakmát végső soron az ember teszi humanistává és ezen keresztül hivatássá, de csak akkor, ha az orvosi tevékenység alapos szakmai ismeretekre és magas­fokú hivatástudatra is épül. Az egyes orvos lehet antihuma- nista is. A megszerzett diploma önmagától senkit sem változtat humanistává. Sajnos, a törté­nelem azt bizonyítja, hogy an­nak folyamatában egyes or­vosok hóhérokká, hóhérok pedig társadalmi „orvosokká" is vál­hatok. De elég az is, ha az orvos a tudománnyal és er­kölccsel .ellentétes útra lép. H a nem az orvostudo­mány mai fejlettsé­gének színvonalán gyógyít, operál, adja tanácsait stb., könnyen antihumanistává, kuruzslóvá, bűnözővé válhat még a legjobb szándékok elle­nére is. Hát mégha megsérti az orvosi etika évezredes szabá­lyait?! Aki ezt előre nem tisz­tázza magában, annak — és ez elsősorban a fiatal pálya­választóknak szól — véletlenül se jusson eszébe, hogy a ne­mes és sok kockázatot magá­ban rejtő orvosi pálya felé kö­zeledjék. Meggyőződésünk,' hogy előbb-utóbb elérkezik az idő, amikor ezt minden egész­ségügyi dolgozónak és állam­polgárnak meg kell majd tanul­nia. Minél nagyobb teret elhódí­tani a sivatagtól, megkötni és termővé tenni a kopár, ho­mokos talajt — ezzel a feladat­tal birkóznak Dél-Jemen szinte minden területén, amely kívül esik a viszonylag termékeny tengerparti sávon. A feladat nehéz, de nem megoldhatat­lan. Erről győződhetett meg Lo$onczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki Szalem Ali Rubia dél-jemeni államfő társaságá­ban szombaton az ország ket­tes számú övezetébe, Lahedzs kormányzóságba látogatott el. AI Hauta oáisban, a kor­mányzóság székhelyén hozták létre az ország legjelentősebb, a néhai Nasszer egyiptomi el­nökről elnevezett főiskoláját, ahol agronómusokah és mező­gazdasági szakmunkásokat egy­aránt képeznek. Nagy szeretet­tel, dallal, tánccal köszöntötték itt a fiatalok Losonczi Pált, sa találkozó végén rögtönzött gyű­lésre is sor került. Az Elnöki Tanács elnöke egyebek között szólt arról, hogy a Szalem Ali Rubiaval folytatott tárgyalásai rendkívül szívélyes légkörűek s a megvitatott kérdésekben tel­jes a nézetazonosság. — Meggyőződésem, hogy mostani látogatásunk minden területen tovább mélyíti baráti kapcsolatainkat — hangoztatta Losonczi Pál. Meleg ünneplés fogadta a magyar államfőt a moga- hedi állami gazdaságban is. A gazdaság vezetője adatok­kal, számokkal illusztrálta, hogy Emlékeztető okmány aláírá­sával szombaton délben befeje­ződtek a magyar—NDK gazda­sági- és műszaki tudományos együttműködési bizottság elnö­keinek tárgyalásai. Az okmányt dr. Szekér Gyula, a Miniszter­esztendőről esztendőre jobb eredményeket érnek el a gya­pot, a hagyma, a paradicsom, s más növények termesztésé­ben. A tájékoztatót kis termény­kiállítás egészítette ki: a mo- gahediek büszkén mutatták be Losonczi Pálnak a kemény mun­kával megművelt földekről be­takarított legszebb termékei­ket. Az Elnöki Tanács elnöke ez­után visszatért Adenbe, ahol Szalem Ali Rubia ebédet adott tiszteletére. Részt vett az ebé­den Abdul Fattah Iszmail el Dzsauli, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság Nem­zeti Frontjának főtitkára, Ali Nasszer Mohammed Hasszani miniszterelnök és számos más dél-jemeni vezető személyiség. Délután városnézés szerepelt a programban. Losonczi Pált vendéglátói elkalauzolták az adeni katonai múzeumba, ahol egyebek között a gyarmati sor­ból való felszabadulásért, a függetlenség kivívásáért vívott hősi harc relikviái is láthatók. A városnéző körút során meg­tekintette a víztárolót és a fes­tői szépségű adeni tengerpar­ton álló „Gold Mohur" vilá­gítótornyot. Este a Nemzeti Színházban dél-jemeni népi együttesek díszelőadását tekintette meg Losonczi Pál Szalem Ali Rubia társaságában. Az előadás vé­gén a két elnök a színpadon gratulált a közreműködő mű­vészeknek. tanács elnökhelyettese az együttműködési bizottság ma­gyar tagozatának elnöke, és Wolfgang Rauchfuss, az NDK minisztertanácsának elnökhe­lyettese, a bizottság társelnöke írta alá. A véméndi tsz a kukorica be­takarítást, az egyházasharaszti a vetést, a mohácsi a aépasze- dést fejezte be tegnap. Ritkán látott, óriási hajrá van most a földeken, s a nagy munkák no­vember 7. körül a vége felé közelednek. Véménden 1263 hektárról át­lagosan 56 mázsa kukoricát takarítottak be májusi morzsolt- ban számítva. Három nagytel­jesítményű kombájn és 5—6 te­herautó hetek óta vasárnap is dolgozik a betakarításon. Az egész termést az idén először a tsz maga szárította. Hétfőtől egy Claas Dominá- tor és három teherautó már a hímesházi tsz-ben segít a ku­koricabetakarításban. Búza vetésterületük 1338 hek­tár. Ebből 1070 hektár már kész. öt gép dolgozik minden­nap nyújtott műszakban. Na­ponta 70—80 hektárt vetnek, s november 7-re az egész vetés- területen földben lesz a mag. Egyházasharasztiban tegnap estére ieálíhattak a vetőgépek — 936 hektáron elvetették a búzát. Kukoricaterületük 1600 hek­tár. 1200 hektárnál tartanak, 58,7 mázsa az eddigi ered­mény. Három Claas Dominátor dolgozik a kukoricatáblákon reggeltől késő estig. Pécsváradról annak közlését kérték, hogy miután 662 hektá­ron a tsz befejezte a búzave­tést, az Erdészetnek segítenek, a vadföldeket vetik be. Mohácsról kapott informá­ciónk tévesnek bizonyult: az Új Barázda október 26-án fe­jezte be a búzavetést? tehát el­sőnek a megyében, 650 hektá­ron került földbe a mag, azóta 54 hektáron takarmánykeveré­ket vetettek, hogy lisztüzemü­ket jövőre jobban kihasználhas­sák, három vetőgépük pedig a véméndi tsz-ben dolgozott. Kukoricaterületük 880 hek­tár. A két John Deere kombájn 750 hektárral végzett. Novem­ber 7-re az utolsó tábláról is a magtárban lesz a kukorica. Az átlagokban nagy a szóró­dás. A víznyomásos területe­ken 30—40 mázsa, a mezőségi talajokon 90—108 mázsa hek­táronként májusi morzsoltban. A tsz végzett a cukorrépa kiszedésével is. Két gépsor 116 hektárról takarította be a ré­pát. November 7-re a szállítás is befejeződik. Boksán négy gép vet. A búza vetésterületét 400-ról 540 hek­tárra növelték. Vasárnap is dolgoznak, hétfőn végeznek a vetéssel. Kukoricaterületük 1883 hek­tár. Három Claas Dominátor éj­jel-nappal megy. Volt éjszaka, amikor 40 vagonnál több kuko­ricát takarítottak be. 1760 hek­tárnál tartanak. Kedden véget- ér az év legnagyobb munkája, hétfőtől már Bogádmindszenten dolgozik egyik kombájnjuk. A bólyi tsz 600 hektáron ter­melt kukoricát. 420 hektárról a termést betakarították, s ez­zel a nagy magtárak — egy 250 vagonos és egy 100 vagonos •— megteltek. A visszalevő termést magtárpadlásokon kell elhe­lyezni, s a kétszeres szállítás lelassítja a munkát. Még 8—10 napra lesz szükségük, hogy a visszalevő 180 hektárról is tető alá kerüljön a kukorica. Átla- - guk 75—80 mázsa hektáron­ként májusi morzsoltban. A búzát három gép veti a 690 hektárból 90 van még vissza. Ha kitart az idő, két-hárorfi A nap alatt végeznek. Befejeződött a magyar—NDK miniszterelnök-helyettesi tárgyalás Dr. Kiss István Loson ez; i Pál Dél-Jemen ben Tanácskoztak a közlekedési önkéntes rendőrök. Tudósítás a 2. oldalon. Betakarítás után a kukoricát a rádfai terményszárítóba viszik, majd a tárolószinekbe. A baksai termelőszövetkezet Rádfán a terményszárítónál új gabonaszínt épít. — Szokolai felv. -

Next

/
Thumbnails
Contents