Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)

1975-11-27 / 325. szám

1975. november 27., csütörtök Dunántúlt Ilaplo 9 Pécs, Szgeti úti városrész Babits Mihály Művelődési Ház Szekszárd Pécs, Újmecsekalja Huszonöt éves a Pécsi Tervező Vállalat Goldberger gyár üdülője Balatonföldváron Egy rég elfelejtett fogalom: gyaloglási pénz . . Tíz kilomé­terenként alapátalányt, ezen túl kilométerenként pótlék . . . Egy régi fénykép: „szocreál” stílusban épült, kultúrházra em­lékeztető sertéstenyésztő . . . Egy makett: Pécs, Siklósi vá­rosrész. Hatvanezer lakos, „ke­retes" beépítés, minden lakás­hoz 5,2 négyzetméternyi zöld­terület, számítógéppel megha­tározott lakásösszetétel... És egy tegnapi sztori: — Reggel megbeszélésen vett részt az NDK-ban egyik mun­katársunk, s délután még be­jött egy kicsit dolgozni, ide, a Rákóczi úti irodába ... A Pécsi Tervező Vállalat 25. születésnapjának előestéjén a legrégibb munkatársakkal a megtett útról beszélgetünk. A múlt? Bizony ma már mosolyt fakaszt, de a mosoly mögött ott van a büszkén vállalt közös­ség is ezzel a múlttal. És ez ad súlyt a jelen tényeinek, adatainak is. A PTV ma a vi­dék legnagyobb tervező válla­lata, 460 fős alkotógárdával, több mint hetven millió forin­tos termelési é'rtékkel és egyre növekvő szakmai, közéleti te­kintéllyel, amit a kitüntetések és dijak mellett a legmarkán-' sabban talán az immár nyolc évre visszatekintő NDK-beli munkakapcsolatok fejeznek ki. öten kezdték. 1948-ban a Nendtvich-féle magániroda ál­lamosítása jelentette a kiindu­lópontot: megalakult az Építés­tudományi és Tervező Intézet pécsi kirendeltsége. Az egykori Apáca utca 12-es számú ház (ma Geisler Eta utca) egy 3- szor 4 méteres szobácskájábán rendezkedtek be. Saját papí­ron, saját rajzeszközökkel, ott­honról hozott rajztáblákon ké­szültek az első tervek. A következő állomás: 1949. öt helyiségből álló irodát kap­nak, majd 1950: a Pannónia Szálló negyedik és ötödik eme­letére költöznek — már mint önálló gazdasági egység. Ek­kor már félszáz felett van az alkalmazottak száma. A tága­sabb irodahelyiségek, a növek­vő létszám egy új minőségbe való átcsapás látható jelei: az egység az ÉM Pécsi Tervező Iroda nevet veszi lel. A koráb­ban életre hívott, de mind ez ideig csak jelképesen létező szakági csoportok megerősöd­nek, s mélyépítési és közműve- sítési csoportokkal egészülnek ki. „Vidéki" irodák szerveződ­nek: Kaposváron, Szekszárdon, Székesfehérváron. Az Iroda te­vékenységének középpontjában a mezőgazdasági megbízatások állnak — de a hatalmasra nőtt működési terület valamennyi fontosabb tervezői munkáját itt végzik. Az igények pedig egy­re nőnek. Ezek a nehézipar robbanásszerű fejlesztésének évei. Pécsett és Komlón minden a bányászat fejlesztése jegyé­ben történik, de ugyanebben az időben bontakozik ki a ha­talmas erőműépítési program is. fgy aztán a PTI eljut Ino- tára is: pécsi tervezők építik a leendő új város első húsz, ak­kor még földszintes épületét... A vállalat története nyomon követhető a szervezet alakulá­sa, növekedése állomásai men­tén haladva, de ennél is be­szédesebb az a kép, melyet a különböző megbízatások, ezek megvalósításának technológiá­ja és esztétikai elvei tanulmá­nyozásai révén kaphatunk. ,,Toldozgatásokkal" kezdődött. A megalakulás utáni első évek­ben a Dél-Dunántúl állami kézbe vett kis- és középüzemei rekonstrukciója, bővítése jelen­tette a legfőbb feladatot. Ezt követte a gépállomások épí­tésének korszaka. A következő szakasz a katonai létesítmények építésének korszaka, majd az úgynevezett középület-korszak következett. Pártházak, kultúr- házak, tanácsépületek. Mindez óriási munka, de csak a régi mércével mérve, Magyarország ugyanis csak most érkezett el a valódi tömegépítkezések, a totális városépítés korszakába. Ez a komlói korszak — de a meghatározás természetesen pontatlan, hisz ekkor épül fel Meszes, ekkor épülnek a szász­vári, nagymányoki, mázai bá­nyász lakótelepek is, hogy csak a jelentősebb baranyai megbí­zatásokat említsük. Az 1956-os dunai jeges ár megállította ezt a fejlődési fo­lyamatot, s új szakaszt ikta­tott közbe. Páratlanul rövid idő alatt, — számos tervező és ki­vitelező szervezettel együttmű­ködve — Dunafalva, Sárhát, Homorúd és más községek te­rületén 2000 új családi otthont kellett építeni. Ezzel párhuza­mosan már folyik egy új bá­nyász lakásépítési-program elő­készítése, s indul az iskolaépí­tési program. E program kere­tében kap a falvak jelentős része új általános iskolát - Ba­ranyából például Olasz, Alma­mellék, Szentlászló, Szászvár. Uránváros. Az érettségi dol­gozat.. . A vállalat valamennyi szakági csoportja egy időben és egy területen soha nem lá­tott léptékű feladat megvalósí­tásán dolgozik, mely egyrészt megköveteli a korábbi város­építések (Komló, Meszes, stb.) legjobban bevált tapaszta'la- tainak felhasználását, másrészt lehetővé teszi az ott elkövetett hibák túlnyomó többségének elkerülését... Teljes fegyverze­tében lépnek színre a város­rendezők; felépül és termelni kezd az ország első panelgyá­ra, kibontakozik - és a terve­zésre is jelentős hatást gyako­rol -, az építőipar gépesítésé­nek folyamata. Ugyanakkor ál­landósul és folyamatosan nő a munkaerőhiány. Egy nagy épí­téstörténeti korszak tehát lezá­rult, miközben kinőtt a földből Pécs nyugati határán egy új városrész, s elkezdődött egy másik — minden eddiginél na­gyobb lehetőségekkel, de sem­mivel sem kisebb gondoktól kí­sérve. Az ipari jellegű megbízatá­sok jelentették tehát gyakorla­tilag a kiindulópontot, és az ilyen jellegű munkák hozták meg az első igazán jelentős sikereket is. A nagyatádi, a szigetvári, a bonyhádi, a si- montornyai, illetve a Zsolnay- gyári rekonstrukciók, bővítések után a Nagykanizsai Sörgyár rekonstrukciós és bővítési mun­kája, valamint a zalaegerszegi sajtérlelő tervezési megbízatá­sa jelentette ezen a területen a korszakhatárt. Az ipari ter­vezés rangja és súlya megnőtt a vállalaton belül: egyre jelen­tősebb erőket koncentráltak er­re a területre, s ez a stratégiai jelentőségű döntés eredményez­te néhány évvel később az első külföldi megbízatásokat... A nagykanizsai „sörgyári" si­ker útján tovább haladva min­denekelőtt a sör-, a sajt, llet- ve a vajgyártási profil fejlődik ki és erősödik meg. Ennek nagy­szerű bizonyítéka a pécsi sör­gyári rekonstrukció, a Pécsi Tejüzem. De kibontakozóban van egy másik „pécsi vonal" is: az egészségügyi tervezés vonala. A pécsi honvédkórház és klinikai rekonstrukciók után a harkányi gyógykórház új szárnyépülete, a nagyatádi, a dombóvári, a siófoki, a sziget­vári, valamint az NDK-beli Lübben és Weisswasser kórhá­zai jelzik a siker állomásait. Nagy figyelmet szenteltek a pécsi tervezők a kezdet éveitől az iskoláknak. A falusi kisisko­lák mellett Pécsett, Komlón, Ka­posváron, Nagykanizsán és Szombathelyen gimnáziumok, kollégiumok sora valósult meg a PTV tervei alapján. Ezek kö­zül a pécs—mecsekaljai, a bony­hádi és a pécsváradi iskola országosan is ismertté lett. A feladatok mindig túlnőttek az optimális lehetőségeken. Ez megkövetelte az új, hatéko­nyabb technológiai, építésszer­vezési módszerek állandó ku­tatását és folyamatos felhasz­nálását, s persze mindezek elő­feltételeként olyan vállalati szemlélet kialakulását, mely nem általában, hanem konkré­tan, az egyes megbízatások testére szabva határozza meg a korszerűség fogalmát. Az előregyártás igénye már a hőskorban megfogalmazó­dott. Az úgynevezett gépállo­mási korszakban már alkalmaz­tak előregyártott födémeleme­ket. Ez az út, illetve ez a szemlélet vezetett el az első pécsi nagypanelos házig. A pé­csi sikerek elemzésekor egyéb­ként világosan kitűnik: az egyik magyarázat az a hagyományos jó együttműködés, mely tervező és kivitelező között itt hosszú távon megvalósult. A PTV nagy sikerei közé számít az úgyne­vezett nagy-időtávú tervezési módszer is, mellyel 80 éves távlatra határozták meg Pécs általános rendezési tervét, s mely módszer lehetővé tette a computer széleskörű alkalmazá­sát is. A megvalósult épület mindig kompromisszum. A tervező a jövő számára épít - de a je­len lehetőségei felhasználásá- .val... Az igények és lehetősé­gek harca az esetek túlnyomó többségében megnyugtató ered­ménnyel zárult — ezt bizonyít­ják az igényes középületek, az átlagosnál többet adó lakóházi homlokzatok, a tájjal és a ré­gi városrészekkel harmonikus egységet alkotó új épületegyüt­tesek. A pécsi tervezők „spe­cialitásának" mondható a kép­zőművészet iránt különös érzé­kenység: domborművek, kerá­miák, mozaikok bizonyítják ezt, melyek egyébként nemegyszer szerény lehetőségű épületeket tettek átlagon felülivé. Termelési kimutatáson nem­igen jelentkező tétel: a népi építészet védelme és szeretete. A PTV hosszú idő óta hivatá­sának tekinti a népi építészeti emlékek feltárását, népszerű­sítését, védelmét és esetenkénti újrafogalmazását. A tizenket­tedik órában szólalt meg köz­véleményünk lelkiismerete, s hogy ez így történt, abban je­lentős szerepük volt a legjobb pécsi építészeknek, akik nem­csak figyelmeztetnek, de ten­ni is akarnak. A Pécsi Tervező Vállalat 1967-68 óta szilárd piacokkal rendelkezik a Német Demokra­tikus Köztársaságban. Külföldi munkavállalása az első percek­től több volt, mint egyszerű üzleti akció — a bizonyítás és tanulás nagy lehetősége ez. Klötzében tejüzem, Weisswas- serben kórház és lakótelep, Gu- benben és Potzdamban lakóte­lepek és jelentős kommunális létesítmények épültek a PTV tervei alapján. Most épül, il­letve 'most dolgoznak a Cott- bus-i és Schwerin-i kórházak tervein. Fényképek, makettek, tervek százai. Huszonöt év alatt ez a kis kollektíva átformálta Pé­cset, felrajzolta Baranya hol­napi arcának kontúrjait, s ma­radandó nyomokat hagyott szinte a Dunántúl egészén. A már említett épületek mellett Pécsett a Hotel Fenyves, Sió­fokon a Csepel üdülő és 1500 adagos étterem, a központi SZOT-étterem és a két balaton- földvári strand, a leilei tíz-szin- Babits Művelődési Ház, vala- tes panel-szálló, a szekszárdi mint a gimnázium és kollégium őrzik maradandóan a tervezői tehetség kiteljesedését, kivite­lezői lehetőségeinek gazdago­dását. A PTV azonban nem egysze­rűen egy gazdasági egység, sőt, még csak nem is kizáró­lagosan építészeti műhely. Szel­lemi központ, melynek kisugár­zása a Dél-Dunántúl egészén érezhető; A PTV legjobb mun­katársai lelkes lokálpatrióták, szenvedélyes közéleti emberek is egyben. Éppen ezért ennek a jubileumnak a jelentősége is messze túlnő a vállalat ke­retein. öten kezdték — ma 460-an dolgoznak. Az idei termelési terv 76 millió forint. Nyolcvan­kilenc mérnök, 31 főiskolát vég­zett szakember és 155 technikus alkotja a vállalat szellemi de­rékhadát. Az Uránvárosról szól­va azt mondtuk: ez volt az érettségi dolgozat. Nos, a fér- íikorba lépett PTV most diplo­mamunkáján dolgozik: Pécs 60 000 lakosra tervezett siklósi városrészének részlettervein. Évente 3—400 munka fut át a vállalat irodáin. Huszonöt év alatt körülbelül 10 000 épület valósult meg a PTV tervei alap­ján, ami 40 milliárd forintnyi építési összköltséget jelent. Ez tehát a mérleg egyik oldala. A másik: növekvő bizalom, tekin­tély, közéleti-társadalmi rang, jelentős gazdasági sikerek, s sok-sok kitüntetés. A PTV mun­katársai egyebek mellett elnyer­ték az Alpár Gyula nivódijat, hatszor ítélték pécsi mérnöknek az Ybl-dijat, s tizenegyen kap­tak kormánykitüntetést. 59-en érdemelték ki az Építőipar Ki­váló Dolgozója címet, 241-en lettek a vállalat kiváló dolgo­zói. A vállalat kétszer nyerte el a kiváló címet, kétszer ka­pott miniszteri dicséretet, s hétszer részesült külföldi kitün­tetésben. Szép negyedszázad. Békés Sándor Pécsváradi iskola

Next

/
Thumbnails
Contents