Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)

1975-11-25 / 323. szám

2 Dunflntoii napiö 1975. november 25., kedd Ülést tartott a Pécs városi Pártbizottság Kibővített ülést tartott tegnap a Pécs városi Pártbizottság, amelyen részt vett és felszólalt dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára. A pártbizottság Szentirányi József, a városi pártbizottság titkárának előterjesztésében megvitatta a népesedéspolitikai határozat Pécs városi végrehaj­tásának tapasztalatait Lukács János, a pártbizottság első tit­kára a tagkönyvcsere előkészí­tésével és lebonyolításávaf kap­csolatos feladatokról adott tá­jékoztatást A pártbizottság el­fogadta a tagkönyvcserére vo­natkozó intézkedési tervet A Volksbühne társulat köszöntése Péntek óta Baranya vendége a berlini Volksbühne társulata. Az NDK-ban oly népszerű együttes, Kurt Löffler kulturális államtitkár és Gerhard Rei- nert, az NDK budapesti nagy­követe tiszteletére vasárnap délután fogadást adott Pécsett Wieder Béla, a Városi Tanács elnöke. Az ünnepélyen részt vett dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, dr. Pozsgay Imre kulturális minisz­terhelyettes, Lukács János, az MSZMP Pécs városi Bizottsága első titkára, dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács ál­talános elnökhelyettese, dr. Krauth János, a Magyarorszá­gi Németek Demokratikus Szö­vetségének elnöke, Nógrádi Ró­bert, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója. Wieder Béla köszöntötte a színtársulatot, élükön Dieter Klein igazgatóhelyettest és a vendégedet. Beszédében hang­súlyozta, hogy a magyar és a német nép közötti barátság további erősítése, valamint a nemzetiségi kultúra fejlesztése érdekében mind több alkalom­mal látogatnak hazánkba és az NDK-ba is kulturális delegá­ciók, művészeti együttesek. Ez a kapcsolat élő, s ennek bizo­nyítéka a berlini Volksbühne színház vendégjátéka is. Wieder Béla pohárköszöntő­jére Kurt Löffler államtitkár vá­laszolt és messzemenő köszö­netét fejezte ki a baráti fogad­tatásért. A fogadás után a berlini Volksbühne színtársulat a Nem­zeti Színházban a Macskajáték című darabot mutctta be. Hétfőn a társulat Bolyba lá­togatott, ahol megtekintették a határainkon túl is ismert álla­mi gazdaságot, majd este_ a művelődési házban a Kitünte­tettek című darabot adták elő. Megérkeztek a kenyérgyárhoz a rég várt silók Tegnap délelőtt autó-konvoj szállította rendeltetési helyére a főpályaudvarról az épülő pécsi kenyérgyár hat liszt-siló­ját. Az ÉLGÉP 4. számú, szom­bathelyi gyáregysége csaknem öthónapos késéssel küldte Pécsre a nyugatnémet együtt­működéssel gyártott berende­zéseket. A késedelem oka az, hogy a külkereskedelmi szer­vek hosszas huzavona után ad­ták meg az import-engedélyt. A silókat december 10-ig ál­lítják föl alapzatukra, az automatika szerelése január­ban fejeződik be. A 17,5 mé­ter hosszú, kilenc tonnás be­rendezések 9 napi készletet képesek tartalékolni. Feltölté­süket egy 6 tonnás, lisztszállí­tásra alkalmas tankautó vég­zi majd, melyet Pest megyei testvérvállalatától kapott a Baranya megyei Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat. U mill!ärdos példányszöm 89 nyelven, 86 ezer kiadvány Előjegyzéssel egybekötött vásárlás Budapesten a közelmúltban ért véget a Nemzeti Galériá­ban az a bemutató, amely a szovjet kultúra napjai kere­tében a mai szovjet könyvki­adást reprezentálta. A főváros után Pécsett is megrendezik a szovjet könyvkiállítást és eb­ből az alkalomból tegnap saj­tótájékoztatót tartott Nyikolaj Alekszandrovics Zarin, a ki­állítás igazgatója és Baranyai Tibor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésé­nek propagandavezetője. N. A. Zarin elmondta, hogy a tavasszal, Moszkvában meg­rendezett magyar könyvkiállí­tás után most a Szovjetunió mutatja be legszebb nyomda- termékeit. A szovjet kiadók óriási munkájának érzékelteté­sére elmondta, hogy az el­múlt évben 86 700 különböző könyv, brosúra és kiadvány jelent meg több mint 1,7 mil­liárdos példányszámmal. Ezek a könyvek 89 különböző nyel­ven jelentek meg, köztük a Szovjetunió népeién és a nagy világnyelveken is. Erre a kiállításra kétezer könyvet hoztak el, töredékét annak, amely csak megközelí­tően is érzékeltethetné a szov­jet könyvkiadást. Ezek között kaptak helyet Marx, Engels, Lenin műveinek reprezentatív példányai nemcsak orosz, de számos nyugati nyelven is. A klasszikusok mellett természete­sen itt vannak a ma élő poli­tikusok, így Leonyid lljics Brezs- nyev és Kádár János művei is. A kiállítás anyagának leg­nagyobb részét a fasizmus aló­li felszabadulás 30. évforduló­jának jegyében állították ösz­Tájékoztató az SZMT-székházban Az új gazdasági és pénzügyi szabályozók jelentősége Gulyás József, a Kesztyűgyár vezérigazgatójának előadása Az 1976. január 1-vel élet­belépő új gazdasági, pénzügyi szabályzók jelentőségéről, s a vállalatok gazdálkodására gya­korolt várható hatásairól ta­nácskoztak tegnap délelőtt Pé­csett, az SZMT-székházban az iparági szakszervezetek területi szervezeteinek képviselői. Az ezzel kapcsolatban no­vember 15-én megjelent kor­mányhatározat főbb rendelkezé­seit a téma előadója, Gulyás József, a Pécsi Kesztyűgyár ve­zérigazgatója ismértefte. Rész­letesen szólott a pénzügyi szö­sze. Itt kapott helyet a máso­dik világháborút és a Nagy Honvédő Háborút bemutató népszerű katonai irodalom, a nagy hadvezérek emlékiratai és az e témával foglalkozó szép- irodalmi művek is. Igen jelentős számú és mind nagyobb súlyt fektetnek a gyermekirodalom gyarapításá­ra. Ennek bizonyítékaként ezen a kiállításon is remek kiállítá­sú és tartalmú gyermek könyve­ket láthatunk. Itt találjuk a 70 éves Solohov valamennyi jelentős művét, díszkiállítású képzőművészeti és zenei albu­mokat, s jónéhár^r magyar szerző alkotását is. A Szovjetunió tudományos és technikai előrehaladásával együtt jár a tudományos és szakmai könyvkiadás is. Ennek kapcsán például már kapható a Szojuz—Apolló programot bemutató színes album. N. A. Zarin elmondta töb­bek között, hogy itt nemcsak a moszkvai kiadók termékei kaptak helyet, hanem a Szov­jetunió valamennyi köztársasá­gának könyvkiadó is. A könyvkiadás gyorsaságára vonatkozó kérdésünkre Zarin azt válaszolta, hogy a politi­kai és a gazdasági építés idő­szerű problémáival foglalkozó könyvek akár három hónap alatt is elkészülnek, de van olyan is, amelynek az átfutási ideje két év. A Szovjet Könyvkiállítás ma 17 órakor nyílik Pécsett, a POTE aulájában. Ez alkalom­mal az Idegennyelvű Könyves­bolt előjegyzéssel egybekötött vásárlást tart. Kétezer oldalas életmű Ete János hagyatéka a levéltárba jutott Ritka alkalom, hogy egy jó nevű kutató teljes életműve minden különösebb nehézség nélkül jut el a legmegfelelőbb helyre, s nem esik áldozatul az utódok örökösödési vitáinak. A Baranya megyei Levéltár ilyen körülmények között kapta meg Ete János, a mohácsi múzeum volt igazgatójának több mint 2000 oldalas életművét, kuta­tási hagyatékát, számos más kéziratú gyűjtött anyaggal, fel­jegyzéssel, vázlattal és térkép­pel együtt. Az igen jelentősnek becsült hagyaték értékét növeli, hogy Ete János még ismerte Mohács azóta nyomaveszett XVI—XVII. századi városi levéltárát, s így bizonyos mértékben pótolja a kárbaveszett iratokat, doku­mentumokat. Az Ete-hagyaték teljes feldolgozása, rendszere­zése és a kutatók számára el­érhetővé tétele a jövő felada­ta. Azonban tudjuk, hogy kuta­tásai során Mohács és környé­kének gazdasági, történeti, et­Rövidesen működik a forgalomirányító lámpa Az utóbbi időben egyre töb­bet bizonytalankodnak a jármű­vezetők a Széchenyi téren, ugyanis a tér több pontján forgalmi változások léptek élet­be. A táblák és az útburkolati jelek egyértelműen jelzik a változásokat, nem árt azonban felhívni a figyelmet a lénye­gesebbekre. Megváltozott az elsőbbség a Széchenyi tér északi sarkán, a Hunyadi út és a Déryné ut­ca torkolatában. A változásig a Hunyadi út felől jövő jár­művek útját állta egy elsőbb­ségadás kötelező tábla, most azonban ehelyett kétirányú nyíllal a kötelező haladási irányt jelzik, azaz a Hunyadi útról érkezve csak jobbra kis- ívben és balra a Déryné utca felé szabad fordulni. A Széche­nyi tér keleti oldalán - a bíró­ság előtt — az elsőbbséget nem szabályozza tábla, a ijlzsá- mi mögött viszont igen: a Ja­nus Pannonius utca felől ér­kezőket elsőbbségadás kötele­ző tábla várja. Itt hívjuk fel a figyelmet, hogy a Széchenyi tér keleti oldalán érkezők, vala­mint a Hunyadi útról jövők kö­zött sokszor bizonytalankodnak a vezetők az elsőbbség kérdé­sében. Pedig egyértelmű: még­pedig a Hunyadi útról jobBra Forgalmi változások a Széchenyi téren kisivben kanyarodónak van elő­nye. Nagyobbak a változások a tér alsó részén, A felállítandó forgalomirányító berendezés ér­dekében szegélykorrekciót vé­geztek az IBUSZ előtti sarkon. Továbbmenve már az új KRESZ jelzéseinek megfelelően alakí­tották ki a buszmegállót. A jár­da mellé festett sárga színű cikcakk vonal azt jelzi, hogy itt buszmegálló van, ahol min­den más járműnek szigorúan tilos a megállás. A buszsávot egyébként folyamatos haladás­ra igénybe lehet venni, tehát ez nem járműforgalomtól elzárt terület. A Városi Tanács előtt át­alakították a parkoló helyet. Közvetlenül a járdaszegély mellett - négy méteres sávban - csak a tanácsi gépkocsik várakozhatnak reggel 7-től 17 óráig. A változást egyébként itt is tábla jelzi. A közhasznú parkolóhelyet a járdára ha­rántirányban festették fel, még­pedig úgy, hogy az úttest fe­lől, a parkoló előtt kialakított sávból lehet oda behajtani. A forgalomirányító lámpa za­vartalan működése végett út­burkolati jelekkel korrigálták a Hunyadi szobor s a taxiállo­más előtti területet. Kialakítot­tak egy járműforgalom elől el­zárt területet; melynek lénye­ges szerepe van a Kossuth Lajos utcából való kihaitásnál. Ugyanis, ha valaki a Kossuth utcából a Bem utca felé akar kanyarodni, nyugati irányban meg keli kerülnie ezt a fes­téssel jelzett, képzeletbeli jár­daszigetet. Ebből viszont az következik, hogy a járműforga­lom elől elzárt terület és a taxiállomás között kétirányú forgalom, van, tehát aki meg­kerüli a teret, köteles a kép­zeletbeli járdaszigethez jobbra húzódva haladni. A forgalom- irányító berendezést egyébként — a kábelezés és a felszerelés után - két-három hét múlva helyezik üzembe. nikai és etnológiai adatait gyűjtötte össze, s ezek között különösen jelentősek a cigány­ságra vonatkozó tényszerű do­kumentumok. Élete végén pe­dig a mohácsi csctában el­esett hősök neveit igyekezett felderíteni. Ete János 1885. december 5-én született Mohácson, s már mint 11 éves gyerek vett részt az ezeréves honfoglalás megünneplésén. Az elemi nép­iskola elvégzése után öt évig állami polgári iskolába járt, majd a pécsi felső kereskedel­mi iskolába iratkozott. A sze­gedi hasonló iskola elvégzése után jegyzőgyakornokként dol­gozott Baranyajenőn. Később Pécsett elvégezte a községi közigazgatási tanfolyamot. Az első világháború alatt és után is számos munkahelye volt, se­hol sem állandósították szóki­mondása miatt. A felszabadulás után 1963-ig látta el a múzeum igazgatói tisztet Mohácson. Ete János azoknak az autodidakta kuta­tóknak a mintaképe, akik külö­nösebb végzettség nélkül jutót, tok a tudományos kutatói el­ismerésig. Munkáit, adatait már életében használták for­rásanyagként, majd 1974. má­jus 7-én bekövetkezett halála után sokan úgy építették be munkáikba, hogy megfeledkez­tek a forrás megjelöléséről. A Baranya megyei Levéltár ha­gyaték-átadási szerződésében rögzítette, hogy az idevonatko­zó rendeletek értelmében ezt követően mindenki köteles Ete János nevét, mint kutatót meg­jelölni. A Levéltár védelme vo­natkozik továbbá az intézmény és a magánkézben lévő Ete- életmű mindegyikére is. Az Ete-hagyatékot dr. Szita László, a Baranya megyei Le­véltár igazgatója vette át a családtól, majd köszönetét mondott a Tímár családnak és Kiss Bélának, aki a Levéltár külső tudományos kutatójaként sokat tett az életmű megmen­téséért. Füzes János bályozás eszközeiről, az új bér­szabályozási formákról s azok alkalmazásáról, a módosított vállalati adózásról, a beruhá­zások és az export állami tá­mogatásáról általában, külö­nös tekintettel a könnyűipar területére. Az előadó saját vállalatá­nak, a Pécsi Kesztyűgyárnak helyzetét, az ötödik öteves terv új közgazdasági szabályozóinak összefüggésében derűlátóan ítélte meg. A gyár termelése ugyanis erősen export centri­kus, termékeik 80 százalékát exportálják, ezen a magas ex­port arányon belül a tőkés ex­port 65 százalékot képvisel. Igaz, hogy az általános elvo­nások alól ez a vállalat sem mentesül — 10 százalékra nő a közteher, 21 százalékra nő a termelési adó stb. —, egy­felől tehát a vállalatnál kép­ződő többlet eredmény több mint egyharmada náluk is el­vonásra kerül. Másfelől azon­ban éppen többlet exportvál­lalásaik miatt komoly pénzügyi kedvezményekben részesülnek, A Kesztyűgyár pályázatot kíván benyújtani egy új bőrruházati gyár építésére, amely főként tőkés piacra termel. Ehhez az export növelő beruházáshoz komoly — 30 százalékos — nye­reségadó kedvezményt kapnak, mentesülnek az amortizáció be­fizetési költség egy részétől a kezdeti években, amennyiben az export fejlesztési beruházá­suk gazdaságos. Az új bérszabályozás is ked­vező lesz a vállalatnak. A kesztyűgyárat azok közé — a dolgozók körülbelül egyharma- dát foglalkoztató - vállalatok közé sorolták be, ahol a köz­ponti bérszínvonal szabályozás fog érvényesülni, ami nem a vállalat teljesítményéhez kötött szabályozás. Ennek előnye, hogy a kesztyűgyári dolgozók bérfejlesztése a jövőben nem függ majd a világpiaci kon­junktúráktól, ingadozásoktól, hanem stabilizálódik az előző időszakhoz képest. Az új sza­bályozás szerint a jóléti alap képzése nem függ majd a vál­lalati nyereségtől, hisz költség­ként számolható el. Eddig ha alacsony volt a vállalati nye­reség, nem tudtok kellő jóléti alapot képezni. Veszélybe ke­rültek az ilyen jellegű - sport, kulturális, bölcsődei stb — jut­tatások. Az új szabályozók sze­rint a jóléti eszközök felújítása is a költséqek terhére megy és nem a jóléti alapból, mint ed­dig. Az új szabályzók adta lehe­tőségek kihasználásával, az export termelés növelésével a nagyobb elvonások és az új pénzügyi preferenciák eredmé­nyeként 1976-ban is tartani tud­ja idei eredmény szintjét a vállalat. Olyan nyereségre szá­mítanak a jövőben is, ami nemcsak a termelés normális szinten tartását, de bővítését is biztosítja — mondotta befe­jezésül Gulyás József vezér- igazgató. Finn nőküldöttség Pécsett A Finn Demokratikus Nő­szövetség (SNDL) két tagja ér­kezett hazánkba vasárnap a Magyar Nők Országos Taná­csának meghívására. A buda­pesti tapasztalatcsere után tegnap a HNF Baranya me­gyei Bizottságán találkoztok a megyei, városi nőbizottságok vezetőivel, nőfelelősökkel. A vendégek ellátogattak a Pécsi Kesztyűgyárba, megtekin­tették a siklósi Fogyasztási Szövetkezetét és a várat.

Next

/
Thumbnails
Contents