Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)
1975-11-25 / 323. szám
1975. november 25., kedd Dünantült napló 3 mmjnitifiViiiiCL ára urálii áraira mm UIJUVI . Időszerű feladat az iparszerkezet javítása • Üj Iparí övezet kialakítása # Korszerű gyárak, üzemek A Pécsi Bőrgyár egyik üzemrésze. A tizenöt esztendővel ezelőtt tartott, Pécs városrendezési és városfejlesztési kérdéseivel foglalkozó ankéton az előadók alapvető városfejlesztő tényezőként említették az iparosítást. Az előadásokat és a hozzászólásokat követően állást foglaltak. Megvitatták a város lakóterületei közé beékelődött, ártalmakat okozó, vagy helyileg nem fejleszthető ipari üzemek távolabbi területekre történő áttelepítését. Az új ipari övezet helyét a vasútvonaltól délre, vele párhuzamosan határozták meg. Jelezték annak szükségességét, hogy az új ipari övezet járulékos létesítményeit központi támogatással, koordinált beruházásként valósítsák meg. Előírták ezenkívül ama kérdés vizsgálatát, hogy a bányászattal arányosan fejlődnek-e Pécsett az élelmiszeripari és a helyiipari üzemek. Olyan felmérést is kívánatosnak tartottak: milyen könnyűipari üzemek létesítésével lehetne lekötni a nehéziparban nem foglalkoztatható női munkaerőtartalékot. Áttelepített objektumok A lakóövezetek közé beékelődött, vagy a környezetre ártalmas üzemek áttelepítése hosszan tartó folyamatnak bi- bonyult, de számos kézzelfogható eredménnyel járt. Áttelepült a Tejipari Vállalat, a Patyolat, a közeli jövőben helyezik üzembe az új kenyérgyárat és az új nyomdát. A Zsolnay Porcelángyár folyamatban lévő rekonstrukciója nagymértékben csökkenti a levegő szennyeződését. Hasonló eredményekhez vezetett Pécsett az úgynevezett nyugati ipari gőz-távvezetéknek megépítése, a brikettgyártás felszámolása, a kokszterme- Jés megszüntetése, a Pécsi Hőerőmű kéményeinek az eredetinél kedvezőbb hatásfokkal működő pernyeleválasztókkal történő ellátása. A fontosabb új ipari objektumok nagyrészt tényleg a vasútvonallal párhuzamosan,, attól délre helyezkednek el. így telepítették a Műszergyárat, itt épül tovább napjainkban az Egyesült Izzó vákuumtechnikai gépgyára és a baromfifeldolgozó. Megjegyzendő, hogy az iparvágányt nem igénylő üzemek számára újabb ipari övezet van kialakulóban a Diósi- dűlőben. Az új ipari övezet járulékos beruházásai — számos nehézséget leküzdve — nagyjából koordináltan folytak. Ezt központi támogatás is elősegítette, aminek mértéke számszerűen már csak azért sem vizsgálható, mert időközben sokat változott a városok gazdálkodásának rendszere. Az utolsó tíz esztendőben a város ipari fejlődése, jövője szempontjából kevésbé volt meghatározó szerepe a bányászatnak, mint az ötvenes években. összességében csökkent a bányászatban foglalkoztatottak száma, a város iparában viszont mind többen (ez idő szerint megközelítően 37 000-en) dolgoznak. Az iparban foglalkoztatott nők száma — körülbelül 13 000 fő — viszont Pécsett ma is alacsonyabb még, mint a többi megyei város bármelyikében. Az ankét a női munkaerőtartalék mozgósítását és az iparszerkezet kiegyensúlyozottabbá tételét, könnyű- és élelmiszeripar-fejlesztést indítványozta — s ezek ma is időszerűek. Az utolsó másfél évtized ezirányú eredményeit jelzi a már korábban említett új létesítményeken kívül a Pécsi Bőrgyár, a Pécsi Kesztyűgyár és a Pannónia Sörgyár folyamatos bővítése, beleértve a teljesen új ipari üzemet képező rost- műbőr-gyárat, tejporgyárat, Pepsi-Cola üzemet is. Fejlőáo üzlethálózat Az ankétnak az üzlethálózat bővítésével, a város raktár-helyzetével és az idegenforgalom fejlesztésével foglalkozó állás- foglalásai közül nagyrészt megvalósultak azok, amelyek a raktárhelyzet gyökeres megjavítására irányultak. A Megyeri út mentén előbb a ruházati és ci- pőnagykereskedelmi raktárak és a mezőgazdasági gépraktár, majd a vas-műszaki, a TOZÉP és a FŰSZERT raktárak épültek fel. Koordinált megvalósításuk olyan előnyöket nyújtott többek között a közlekedési és energiaellátási rendszerben, amelyektől egyedi, „önálló" felépítésük esetén elestünk volna. Késedelemmel, a tervezettől eltérő módon valósulnak meg napjainkban az ankétnak az új szálloda felépítésére és a fedett vásárcsarnok létesítésére vonatkozó ajánlásai. Tizenöt esztendővel ezelőtt nagy befogadóképességű, tizenháromszintes szálloda létesítését tervezték Újmecsekalján. Ehelyett épül a 110 szobás, háromemeletes új Pannónia Szálló. Fedett vásárcsarnok létesítésére ez ideig nem került sor, ez a közeljövő feladata. Nem valósult meg az a gondolat sem, amely a tömegigények kielégítésére új üzleti negyed létesítését irányozta elő a déli városrészben. A megkívántnál kisebb mértékben bővítették a közétkeztetési lehetőségeket. Etekintetben azonban a rnár folyamatban lévő fejlesztések (csaknem egy- időben három nagy befogadó- képességű étterem épül) kedvező változást ígérnek. A munkáslakta peremterületek ellátását is, az újabb városrészek bolthálózatát is elsősorban ABC áruházak létesítésével fejlesztették. Újmecsekalján a Mecsek Áruház, a Szigeti városrészben a Szliven Áruház, továbbá az épülő belvárosi szövetkezeti áruház jelzi a lakosság iparcikkekkel való jobb ellátása érdekében foganatosított intézkedésekét. Egy cikk keretei között nincs lehetőség a város ipara és kereskedelme 15 esztendős fejlődésének teljeskörű bemutatására, értékelésére. Csupán arról próbáltunk vázlatos áttekintést adni, melyek voltak az 1960- ban e téren támasztott főbb célkitűzések és mi valósult meg ezekből. Azt tanítják: a városok fejlesztését úgy kell tervezni, hogy azok minél jobban alkalmassá váljanak a későbbi időkben sorrakerülő, ma méq csak feltételezhető létesítmények elhelyezésére. Pécs esetében is találkozhatunk ilyen törekvésekkel, amelyek szerencsés módon túlterjednek a város közigazgatási határain. Nehéz azonban az ipar és a kereskedelem fejlesztésének előkészítésénél is megtalálni azt a mércét, amely eligazíthatna atékintetben, hogy a ma égető szükségleteinek kielégítéséhez csak részben elegendő forrásokból mekkora összeget fordíthatunk a holnap igényeinek kielégítését lehetővé tevő létesítményekre ... Dr. Krassó Sándor Lombhullástól rügyfakadásig Indul a szőlő-gyümölcs ültetési szezon Milliós forgalom a baranyai lerakatokban Megkezdődött a faültetési szezon. A novemberi pécsi vásáron, megjelentek az első zugárusok, akik véletlenül mindig épp azt a szőlő- vagy gyümölcsfajtát árulják, amit a vevő keres. Elszaporodtak a hirdetések is, hogy postán utánvéttel szállítják portékájukat. Az emberek még nem tanulták meg, hogy aki tőlük vesz, az zsákbamacskát vesz. De ez csak két-három vagy négy év múlva derül ki, mikor az első gyümölcsök megjelennek. Szavatolt fajtaazonos szaporítóanyagot csak az ezzel foglalkozó vállalatok garantálnak. Aki az állami lerakótokból veszi a facsemetét vagy a gyökeres szőlővesszőt, az jeltábláMIÉRT NINCS ELEGENDŐ SZÓDAVÍZ? A ugusztus elején megrokkant a Pécsi Sütőipari Vállalat Somogyi Béla utcai szikviz- Uzeme, ezért a telepen meg kellett szüntetni a szódavízgyártást és az üdítőital palackozást. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola legutóbbi szakvéleménye szerint az épület életveszélyessé vált, 1976. május 1- ig le kell bontani. w Uj szikvízüzemet kellene építeni Korszerűtlen üzemben keveset töltenek A régit le kell bontani Szódavíz és üdítőital nélkül pediq nem maradhatott a város, ezért ideiglenes jelleggel a Mecsekvidéki Pincegazdaság átvette a gépek, emberek, szállítóeszközök egy részét, s ideiglenes jelleggel megkezdte a termelést. Pontosabban szólva folytatta, ugyanis a Baranya megyei Sütőipari Vállalattól már korábban átvette a szikvízgyártást. Csakhogy a Pincegazdaság által gyártott mennyiség nem elégíti ki az igényeket, Pécsett hiánycikk a szódavíz, és a palackos Tettye- víz. S itt főként nem az jelenti a gondot, hogy a lakosságnak nem jut üveges szóda, hisz néhány maszek azért gyárt ilyent, s szifon, patron egyaránt korlátlanul kapható. De nem jut a vendéglátóipornak sem, nem beszélve arról, hogy a szódavíz jónéhány üzemben védőitalnak számít. JAKABOS ZOLTÁNNÉ, a Megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője: — A Tettye-vízre és az üveges szódára szüksége van a lakosság eqy részének, hiszen ahol rossz minőségű az ivóvíz, ott főként ezt fogyasztották. Az üdítőitallal már más a helyzet: a négyféle Márka, a cola, a gyümölcslevek és egyebek mellett nem érezni annyira, hogy kevesebb a szénsavas narancs- és citromízű üdítőital. A Megyei Tanács is keresi a megoldást, de ez elsősorban Pécs város problémája. NAUMOV IVAN, a Pécsi Sütőipari Vállalat főmérnöke: — A szakvélemény szerint le kell bontani az üzemet. A vállalatnak viszont nincs pénze újat építeni. Ezt a problémát a tanácsnak kell megoldania. KURUCSAI JÓZSEF, a Mecsekvidéki Pincegazdaság igazgatója : — Átvettük a megyei szikvízüzemet, de nem 'voltunk hivatottak Pécs várost is ellátni. Aztán váratlanul át kellett vennünk a pécsit is, de olyan gyenge adottságokkal, hogy nem vagyunk képesek minden Éjjel-nappal dolgoznak a hetvehelyi alagút építői Gyorsított ütemben, éjjelnappal dolgoznak a Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetének dolgozói a hetvehelyi vasúti alagút építésén. Ez már a második alagút, amely a Budapest—Pécs közötti vasútvonal rekonstrukciója keretében készül azzal a céllal, hogy ezen a nehéz terepen is nagyobb sebességgel és terheléssel közlekedjenek a vonatok. A kivitelezés körültekintően, több ütemben történik. Első feladat volt a hegy áttörése, vagyis a négyszáztizen- négy méter hosszú kutatótáró kihajtása még a nyár elejére. Ezután következtek a belső fúrások, mintavételek, hogy megismerjék a kőzetviszonyokat, a hegy nyomását. A vizsgálatokban közreműködött a Budapesti Műszaki Egyetem is. Erre azért volt szükség, hogy az alagút falazatát gazdaságosan, biztonságosan méretezzék. Az adatok birtokában dolgozta ki a végleges tervet a MÁV Tervező Intézet, s e szerint folytatják most a táró bővítését, az alagút építését. Egészségügyi, munkavédelmi szempontból egyaránt kedvezőbb feltételek között dolgoznak itt az aknamélyítők, mint az előző, abaligeti alagút építésénél. Ott fél mázsa súlyú elemekkel falaztak, ami nehéz fizikai munkát kívánt és balesetveszélyes is volt. Itt fele akkora súlyú és méretű elemeket építenek be. így könnyebben, jobb minőségű munkát végeznek. Az alagút- építők a téli évszakban is folyamatosan, három műszakban dolgoznak. Az átadás határideje 1977. Már foglalkoznak egy újabb, körülbelül száz—száztíz méter hosszú alagút építésének lehetőségével a Budapest—Pécs vasútvonal mecseki szakaszán. Részletes kőzetvizsgálatok adnak választ arra, hogy egy további szakasz rekonstrukcióját sziklabevágással vagy a harmadik alagút építésével oldják-e meg gazdaságosabban. igényt kielégíteni. Átmenetileg két-három műszakban is töltöttünk szódát, de a tortyogói üzem elavult, zsúfolt, régi gépekkel dolgozunk, nem felel meg a KÖJÁL-előírásoknak. — A helyzet javítására tárgyaltunk a Városi Tanáccsal. Megígérték, hogy tudnának területet és némi anyagi támogatást adni egy új szikvízüzem építésére. Csakhogy ez egy új beruházáshoz nem elegendő. Megoldás lehet, hogy az üdítőital-palackozást átvisszük Zalába, itt felszabadulna kapacitás a szódagyártásra, viszont megnőnének az üdítőital szállítási költségei. Tárqyolunk már egy új töltőgép szállításáról a Sopiana Gyárral, de egyszer, s mindörökre ezt a problémát a Pincegazdaság egymaga nem tudja megoldani. SOMOGYI BÉLA, a Pécs városi Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője: — A tanács közművesített telket tudna adni a Pincegazdaságnak, s anyagi támogatást egy új üzem építéséhez. Erről persze a végrehajtó bizottságnak kellene döntenie, de a teljes beruházást nem tudjuk állni. De van méq egy probléma: az Engel János úton, ahol a telket ajánlottuk, csak klórozott vízvezetéki vízzel lehet dolgozni, az viszont minőségíleq nem felel meg. Szerintem két megoldás kínálkozik: vagy a Pince- gazdasáq a tröszt beruházásában tanácsi támogatással megépítené az üzemet, vagy a tanács gondoskodna egy ideiglenes töltőüzem létesítéséről. Erre a Somogyi Béla utcai régi telep látszik a legalkalmasabbnak jó és bővizű saját kútja miatt. Ez viszont megint- csak kisüzem lenne, s csak enyhítene a gondokon, de nem öl- daná meg. Szódavíz-ügyben tehát keresik az illetékesek a megoldást. Ma még azonban senki nem tudja, mikor és milyen formában találják meg. Pedig sürgősen tenni kell valamit, mert a város nem maradhat hónapokig szódavíz nélkül. Panics György val ellátott anyagot kap — vagy ha nem, akkor ragaszkodjon hozzá —, mert a táblán feltüntetett fajtáért a vállalat felelősséget vállal. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat faiskolájában egy hónapja tart már a csúcs- forgalom. A vállalat, amely kizárólag a kistermelőkkel foglalkozik, nagy gyümölcsfakészletekkel töltötte fel leraka- tát, úgyszólván nincs hiánycikke és minden gyümölcsfajtából széles a választéka. Almából például öt-hat fajtát forgalmaznak, köztük a legkeresettebb Starking és Golden fajtákat. A Jonathán mellett az idén már árusítják a gombabetegségekre kevésbé érzékeny Jonathell fajtát is, amely színben, ízben, zamatban hasonló a Jonathánhoz, de nem kell annyit permetezni. A legkelendőbb gyümölcsök az idén is az alma, az őszibarack és a cseresznye. Díszfák, rózsatövek A kertkultúra fejlődését jelzi, hogy egyre többen vásárolnak díszfát, rózsatövet, díszcserjét. Ezeket a dísznövényeket a vállalat földlabdával konténerekben forgalmazza. A fenyőcsemetéket 5—10 literes műanyag vödrökben árusítják, ami 20—25 forinttal drágítja meg a vételárat, de megéri, hisz a konténeres csemetével nincs kockázat, s ha télen ültetik ki, akkor is meqered, egészséges fa lesz belőle. A Kertészeti Vállalat pécsi lerakató közel egymilliós forgalomra készült fel az őszi— téli szezonban. A nagy forgalmazó, az ÜLTETVÉNYTERV Vállalat pécsi területi központja a nagyüzemi ültetvények telepítéséhez hatmilliós forgalmat tervez erre a szezonra. Mind a hatmilliót Tolnábön és Somogybán forgalmazzák, Baranya megyében az idén nem Telepítenek se szőlőt, se gyümölcsöst. De a következő ötéves terv során szőlőből közel ezer hektár nagyüzemi új telepítést kell a meqyében elvégezni, ehhez az állam megfelelő támogatást is biztosit az érintett üzemeknek. Kistermelőknek mintegy másfél millió forint értékű szőlő- és gyümölcs szaporító anyagot forgalmaz ebben a szezonban a vállalat, ennek tetemes részét négy baranyai lerakatá- ban Pécsett, a Rigóder dűlő- ber és a Tiborc utcában, továbbá a mohácsi és a szigetvári lerakatokban. Gyökeres vesszők A telektulajdonosok panasza, hogy nem kapni szőlőszaporítóanyagot, sokan keresik a Kertészeti Vállalat faiskolájában, de ez a vállalat nem foglalkozik szőlővel. Gyökeres szőlő oltvány az ÜLTETVÉNYTERV Vállalat fenti lerá- kataiban kapható, ha van. Eddig kevés volt s ennek oka, hogy a termelőszövetkezetek szőlőiskoláiban — Mohácson, Vasason, Bükkösdön és Siklóson foglalkoznak vele — az idén a sok eső miatt igen lassan ért be a szőlőoltvány, márpedig zöldleveles szőlővesz- szőt nem szabad forgalmazni. A gyökeres vesszők felszedése most már folyik, s rövidesen lesz elegendő a lerakatokban — mondották a vállalat központjában. (Rné)
