Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)

1975-11-01 / 300. szám

2 Dunántúli napló 1975. november 1., szombat Bővültek a lehetőségek Jelentkezés katonai pályára A katonai pályára jelentke­zés lehetőségei az utóbbi .idő­ben jelentősen bővültek. Tájé­koztatónkkal azoknak a fiata­loknak kívánunk segítséget nyújtani a pályaválasztáshoz, akik hivatást éreznek, illetve vonzódnak a katonai pálya iránt. A hivatásos állomány két nagy csoportra tagozódik: 1. Hivatásos tiszti állomány; 2. Hivatásos tiszthelyettesi állomány. A hivatásos tisztek utánpót­lását elsősorban a katonai fő­iskolák, míg a hivatásos tiszt- helyettesekét a tiszthelyettes­képző bázisok bizosítják. A katonai főiskolákra a kö­zépiskola elvégzése után, 21 éves korig lehet jelentkezni. A katonai főiskolai hallgatók utánpótlásának részbeni bizto­sítására hivatott oz Egerben létrehozott középiskolai katonai kollégium. Ide azoknak a nagy- családos, vagy egyedülálló szü­lőknek a 14 éves, 8 általános iskolát llgalább jórendűen vég­zett gyermekei nyernek felvé­telt, - minimális létszámban - akik olyan gyenge anyagi kö­rülmények között élnek, hogy a gyermeküket nincs módjuk más középiskolában taníttatni és vállalják azt, hogy a középis­kola elvégzése után valamelyik katonai főiskolán folytatják a tanulmányaikat, ugyanis a kol­légiumi ellátás és taníttatás teljesen ingyenes. A hivatásos tiszti utánpótlást biztosítja a polgári egyeteme­ken, főiskolákon bevezetett hon­védelmi minisztériumi tanulmá­nyi ösztöndíj is. A pályázati fel­hívás a közeljövőben szintén megjelenik. A jövő évtől a Néphadse­regben is bevezetik — a polgá­ri egyetemekhez hasonlóan — az érettségivel nem rendelkező, fizikai munkát végző szakmun­kás fiatalok előkészítés utáni katonai főiskolai felvételét. Mint ahogy már említettem, a tiszthelyettesi utánpótlást el­sősorban a tiszthelyettesképző bázisok biztosítják. Ide 17 éves kortól 23 éves korig, 8 általá­nos iskolai végzettséggel lehet jelentkezni. Amíg a katonai fő­iskolai jelentkezésnél főleg a középiskolákat tekintjük bázis­nak, addig a tiszthelyettesi is­kolára jelentkezésnél elsősor­ban a szakmunkásképző inté­zetekre támaszkodunk. E mel­lett azoknak a fiataloknak a je­lentkezését is várjuk, akik ta­nulmányaikat már korábban befejezték. Ebben az évben beindult egy szakmunkásképzéssel egybekö­tött tiszthelyettesképző iskola. Itt a tanulmányi idő 4 év. Ez­alatt a hallgatók gépkocsisze­relői szakmát és gépjárműve­zetői jogosítványt szereznek. Ide 14 éves korban, 8 általános isko­lai végzettséggel lehet jelent­kezni. A jelentkezés feltételei hasonlóak a középiskolai ka­tonai kollégiuméhoz. Újonnan kerül bevezetésre a szakmunkásképző intézetekben a honvédelmi tanulmányi ösz­töndíj. Ösztöndíjszerződést q kijelölt szakmákban tanulók kö­zül azok köthetnek, akik vállal­ják azt, hogy a szakmunkás- vizsga letétele után a tiszthe­lyettesképző bázison tanulnak tovább. Az eddig felsorolt feltétele­ken kívül valamennyi jelentke­zésnél követelmény még a ma­gyar állampolgárság, politikai megbízhatóság, büntetlen elő­élet, nőtlen családi állapot és egészségi alkalmasság a ka­tonai szolgálatra. Azok a fiatalok, akik hiva­tást éreznek a katonai pálya iránt, bővebb felvilágosítást a Baranya megyei Hadkiegészí­tési és Területvédelmi Parancs­nokságon Pécs, II., Percei u. 20. szám alatt, az 59. számú irodában kaphatnak. A közép­iskolák és szakmunkásképző in­tézetek tanulóit az iskolákban tájékoztatjuk. Takács Imre alez. sk. Fő témák: a népesedéspolitika ésa járóbetegellátás 1/ étnapos előadás-so- rozat után tegnap délután fejezték be mun­kájukat az V. baranyai or­vosnapok résztvevői. A két nap alatt négy szekcióban több, mint 150 előadás hangzott el egészség­ügyünk legfontosabb kér­déseiről. Az előadásokat követően dr. Kóbor József megyei főorvost kértük, összegezze az orvosnapok tapasztala­tait. — A hagyományos — immár az ötödiket rendeztük — bara­nyai orvcsnapokon az orvostár­sadalom, s elsősorban a gya­korló orvosok számot adtak szakmai és tudományos tevé­kenységükről. Az orvostudo­mány mai állása és fejlődése mellett a gyakorló orvos nem tud korszerű betegellátást vé­gezni, ha tudományos igénnyel nem képezi tovább magát, hi­szen ehhez a mindennapos or­vosi munkában is szükség van — kezdte válaszát dr. Kóbor Jó­zsef. — A tanácskozáson is el­hangzott: az egészségügyi el­látás — mint szolgáltatás — iránti igények és a lehetőségek között bizonyos ellentmondások vannak. — Igen, bár ez abból a szem­pontból örvendetes, hogy egyre több beteget tudnak az intéz­mények fogadni, gondozni. Ugyanakkor az orvosi munká­val járó szervezési tennivalók — például a receptírás - sok időt vonnak el a gyógyító mun­kától. A magasfokú orvosi ellá­tás mellett az egészségügyi szervezet nem tudja nyújtani, amit kellene.- A legfontosabb egészség- politikai feladat a lakosság tö­meges orvosi ellátása.- Itt is akad ellentmondás. Arról van ugyanis szó, hogy a tömeges ellátás mellett — s ez különösen vonatkozik Pécsre és Baranyára, ahol orvostudomá­nyi egyetem is működik — a já­róbetegek is részesüljenek az orvostudomány legújabb ered­ményeinek hasznosításában. Zsúfoltak a járóbeteg-rendelők, de igyekszünk biztosítani az egyetem nyújtotta speciális le­hetőségeket is, például az orr-, fül-, gége-, vagy az urulógiai szakrendeléseken.- A tanácskozás egyik fő témája a népesedéspolitikai határozat végrehajtásának ta­pasztalatai voltak. Mi a helyzet Pécsett és a megyében? — A lehetőségekhez képest a határozat végrehajtásának baranyai eredményei jónak mondhatók. Az ideális állapo­tig azonban még sok a tenni­való. Hogy csak - a legfonto­sabbat említsem, még mindig kevés a szülőágy. Ugyanakkor például a nővédelmi gondozói hálózatot, a házasság előtti ta­nácsadás rendszerét kiépítet­tük, s hogy ezek az intézmé­nyek jól működnek, arról az előadásokon is sok szó esett. — Hasonlóan nagy figyelmet szenteltek a járó'oeteg-ellátás időszerű kérdéseinek. — Ez világméretű probléma, s hogy itt Pécsett, a különböző szakterületeken dolgozó orvo­sok mennyire érzik a járóbeteg­ellátás szervezési negatívumait, bizonyítja: 15 előadás foglal­kozott ezzel a témakörrel. Most újabb előrelépés várható, ugyanis a közelmúltban jelent meg az egészségügyi miniszter rendelete a gyógyító, megelőző intézmények közötti együttmű­ködésről, az integrációról. Az orvosok többsége az integrá­ciótól várja a járóbeteg-ellátás megoldását. A rendelet való­ban nagy jelentőséggel bír, de nem elhanyagolható a helyes orvosi magatartás és az^orvos- beteg közötti kapcsolat sem. Választhatnak a vevők Önkiszolgáló zöldséges szaküzlet nyílik ma Vllágtakarékossági nap Dupla szerencse! Az ikrek édesanyja mosolyogva nyugtázza az OTP által ajándékba adott takarékkönyvet. Fotó; Kóródi Gáboi A szerencsés édesanyát Ka­rács Antalnénak hívják, 31 éves, Pécs, I. kerület, Magtár utca 8. szám alatti lakos. Teg­nap 0 óra 00 perckor született Attila, István és rá három perc­re Zoltán, Péter nevű kisfia. Az ikrek a világtakarékossági nap első perceiben láttak nap­világot. A családban így négy fiú örvend összesen a kétszer 2 ezer forintos nyeremény- betétkönyvnek, melyet tegnap délelőtt Balatonyi Dezső, az OTP Baranya megyei Igazgató­sága vezetője nyújtott át egy csokor vörös szegfű kíséretében az édesanyának. Az ikrek a 12., 13. szerencsés bébik Baranya megyében, akik reméljük, anya­gi biztonságban fognak élni. Elsőként született Baranyában okróber 31-én, a világtakaré­kossági napon Farkas Gábor­ka, hosszúhetényi kisbaba. Ezért megkapta a Baranya me­gyei Takarékszövetkezetek két­ezer forintos ajándék-betét­könyvét. * A világtakarékossági nap Ba­ranya megyei ünnepélyes meg­nyitóját tegnap délután tartot­ták Bolyban, az MSZMP-szék- házban. Botló Etelka, a bólyi takarékszövetkezet ügyvezető elnöke köszöntötte a vendége­ket, közöttük Nagy Sándort, a MÉSZÖV elnökét, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága tag­ját, Ambrus Lajost, a mohácsi járási pártbizottság első titká­rát, valamint Bősz Józsefet, a bólyi községi tanácselnököt. A takarékosság hazai és nemzet­közi jelentőségéről szólt ünnepi beszédében Nagy Sándor, majd az úttörők adtak műsort. Pécsi temetők Ma, szombaton délelőtt 9 órakor nyílik Pécsett, a Sallni utcában a város első önkiszol­gáló zöldség-gyümölcs szaküz­lete. A Belkereskedelmi Minisz­térium tavaly egy országos pá­lyázatot hirdetett a zöldség­gyümölcs boltok korszerűsítésé­re. Ezt a pályázatot a BARA- NYAMÉK Vállalat nyerte, s így ötven százalékos minisz­tériumi támogatással — össze­sen hatszázezer forintért — átalakíttatta és önkiszolgáló rendszerűvé változtatta Sallai utcai üzletét. A bolt bejáratától jobbra kézreállóan magasodnak a mű­anyag bevásárló kosarak. Az első polcrendszeren a gyümölcs­befőttek, illetve a zöldségáruk­ból készült és a konyhakész konzervek sorakoznak. A fa1 mellett elhelyezett rekeszekből az üdítőitalok, míg a mélyhű­tőből a baromfik és a Bajai Hűtőgyár termékei válogatha­tok. A fali hűtővitrinben a gyü­mölcssűrítmények mellett tejter­mékek is találhatók. Nem hiá­nyoznak a polcokról a halkon­zervek, bébi ételek, szárított tészták, gyümölcsszörpök, sa­vanyúságok, fűszerek, de még a feketekávé féleségek sem. A korszerű, ízlésesen dekorált önkiszolgáló zöldség-gyümölcs szaküzletben 10 eladó és két pénztáros váltott műszakban dolgozva várja a vevőket. Hét­közben reggel hét órától este hatig, szombaton reggel fél hét­től délután öt óráig tart nyit­va az üzlet. Nem a mai nyitás ünnepé­nek rontásaként, hanem a vál­tozás reményében jegyezzük meg: a polcokon sorakozó ter­melői borféleségek helyett szí­vesebben látnánk a zöldség­gyümölcs boltok „profiljába" szorosabban tartozó árufélesé­geket. T. E. Az egykori Sopianae teme­tője a Pécsi Székesegyháztól délre a Sallai utcáig és ke­letre a Széchenyi térig terüli el. Nagysága meghaladta az egynegyed négyzetkilométert. A tulajdonképpeni temetőn kí­vül is tártak fel elszórt római sírokat. A Dóm-téren temet­keztek a vagyonosok, az elő­kelőek kamrás vagy fülkés sí­rokban. Ezek fölé néhányon kápolnát is építtettek. A gaz-^ dagok kőből készült sírládái olykor műremekek. A Székesegyház délnyugati tornyával szemben 1922-ben tárták fel a IV. századból va­ló temetőkápolnát, amelyet a Mecsekről lezúdult hordalék be­temetett. Alaprajza a lóhere le­velére emlékeztetőén három félköríves, ezért nevezik három- karéjos templomnak (Cella memoriae trichora). A balolda­li padlórészen elhelyezett és a II—IV. századból származó kő-, tégla- és mozaik-emlékek a pécsi római temetőből ke­rültek elő. Pécs egyik nevezetessége az ókeresztény sirkamra a Dóm­téren. A bejárati folyosó fa- hídja alatt sírkamra (cubicu- lum) van kő sírládákban. A sírláda felett félkörös fülke. A hídon túl jobbra — falabla­kon belül — római sírláda tég­la nyeregtetővel. A folyosó vé­gén, balra újabb sírkamra. A kamra hátsó fala római tég­lából faragott sírláda. Német szerző mesejátéka a Gyermekszínházban Gergő király Magyarországi bemutató Eugen Eschner, német szerző Gergő király című mesejátéká­val immár az évad második be­mutatóját tartja a Pécsi Nem­zeti Színház Gyermekszínháza. A darabot, mely magyarországi bemutatóként kerül színre, Csor­ba Győző József Attila-díjas költő ültette át magyar nyelv­re, megtartva az eredeti verses formát. — Ezúttal klasszikus mesejá­tékot láthat a legfiatalabb szín­házi közönség - mondja Vass Károly rendező, aki vendégként állítja színpadra a darabot. - Előbukkannak az istnert nép­meséi motívumok, a klasszikus figurák: a királykisasszony, ki­nek kezét elnyeri a hős, aki természetesen a „legkisebb fiú", találkozhatunk a furfan­gos, bölcs' nagyapóval, a go­nosz hatalmak képviselőivel, és a csodaerejű fegyverrel, ami azonban csak az igaz emberek kezében hatásos, csak a jóért, a szépért küzdők kezében en­gedelmeskedik. — Hadd szóljak néhány szót még a darab formai megoldá­sáról. Eschner versben írta mű­vét, és ezt nyújtja át nekünk Csorba Győző igen hiteles, ma­gas művészi színvonalú fordító­sa. Ugyanakkor a legkisebbek számára is közérthető, világos, természetes nyelvezetű. De az idősebb korosztály is minden bizonnyal élvezettel hallgatja majd. A darab szereplői közül jó- néhánnyal először . találkozhat a pécsi közönség, így a cím­szereplő Pogány Györggyel, a hercegnőt alakító Mihók Évá­val, továbbá Szilágyi Istvánnal, Balázsi Gyulával. Régi ismerős­ként láthatjuk viszont Galam­bos Györgyöt, Faludy Lászlót, Szivler Józsefet, Takács Gyulát, Kovács Dénest, Fülöp Mihályt, Kutas Bélát, Arany Katót, Szir- may Ottiliát és Monori Feren­cet, valamint az Egyszer egy cigánylányban már bemutatko­zott Bodor Györgyöt. A darab­hoz Hirsch Bence írt kísérő­zenét. T. Simon István A Mindenszentek templomá­nak kertjében fallal kerített ős­régi temető volt sok XVIII. és XIX. századi barokk sírkővel. A templomtól északra és az ut­ca másik oldalán a hegyig hú­zódtak a temetők. Ezeket 1829- ben lezárták, illetve megszün­tették. Az izraelita temető a Szív utca 2. szám alatt van. Ezt 1827-ben létesítették. Több al­kalommal is bővítették, jelenleg hat holdnyi területen fekszik. Számos neves közéleti szemé­lyiséget temettek el ide. Itt nyugszik többek között: Gutt- mann Joachim, a „Fünfkirchner Zeitung" kiadója és szerkesz­tője, Porges Ede, a Pécsi Ke­reskedelmi Iskola alapítója, dr. Stein Lajos, aki Petőfi Sán­dor verseit fordította németre. A budai külvárosban, az Irá­nyi Dániel tértől keletre és részben a pécs—mohácsi vas­útvonal alatt volt a régi teme­tő. Ezt 1834 táján nyitották meg és 1904-ben szüntették meg. A halottakat ekkor ex­humálták és átszállították a mai központi temetőbe. Az egykori vámon túl 1904. november 1-én nyitották meg a mai pécsi központi temetőt. Az első halott, akit ide temettek, a 23 éves Szemen Józsefné. A központi temető mintegy 70—72 holdnyi területen fekszik és ma már 100 000 ember nyug­helye. A központi temető délkeleti sarkában vannak az első világ­háború folyamán eltemetett ka­tonák sírjai, ahol 821 magyar, 116 osztrák, 583 bosnyák és szerb, 131 orosz, 2 német, 55 olasz, 53 ószerb, 8 román, 2 bolgár és 9 ismeretlen nem­zetiségű katona pihen. Pécs felszabadulása után, a temető déli szélén állították fel 1945-ben a Szovjet Hősök mo­numentális emlékművét. Ez ma­gas oszlopból áll, előtte a szov­jet katona szobra, oldalt meg­hajtott zászló. A szobrot Sinkó András, az emlékmű tervét pe­dig Dulánszky Jenő készítette. 1968-ban a Szent Mihály ká­polna mellett columbariumot létesítettek, ahová az elham­vasztottak urnáit helyezik el. Múlnak a századok, halvá­nyul az emlékezet. Ma virágo­kat helyezünk édesanyánk, édesapánk sírjára, s egy per­cig a százezrekre is gondolunk, akiknek tehetsége és verejté­ke ma is gyümölcsözik minden­napjainkban. Pusztai József OTP-BEBIK ’75

Next

/
Thumbnails
Contents