Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)
1975-11-01 / 300. szám
1975. november 1., szombat Dunántúlt napló $|| mmkarená <tz álhitet) yésztésbm Munkásbusz viszi az állatgondozókat háztól házig. Műszak után melegvízzel zuhanyoznak, utcai ruhába öltözve maguk mögött hagyják a sertéstelep, vagy a tehénistálló szagát. Egykor nehéz fizikai munkájukat ma már gépesítették. Fizetésük magas, a szövetkezetekben a traktorosok után, vagy mellett a legjobban kereső réteg az övék. Egy húszéves irodista leány havonta 1500— 1800 forintot keres, egy ugyanolyan idős állatgondozónő 3500—4500 forintot. Munkájuk szép és pótolha- :atlan. A társadalom hálája 3z erkölcsi elismerésben is megnyilvánul, a traktorosok mellett a nagyüzemek állattenyésztő szakmunkásai kapják évről évre a legtöbb miniszteri és kormánykitüntetést. Miért menekülnek el mégis ■j szakmából, ha egy ipari üzemben, vagy egy irodán fele olyan jól fizető állást sikerül kifogniok? A hetvenes években csak Ba- ranyában ezer szak- és betanított munkást képeztek ki az parszerű állattenyésztési telepekre. S ezeknek már csak a fele dolgozik a szakmában. Mi az oka? A megkérdezettek 90 százaléka azt válaszolja, hogy a nagy lekötöttség. Az állat- gondozónak nincs karácsonya, nincs ünnepnapja, nincs vasárnapja és szabad szombatja. Pihenőnapja sem vasárnapra esik, az állatgondozó szinte „odaláncolt” az állat mellé ma is úgy, mint száz évvel ezelőtt. A modern légkondicionált szakosított telepeken hagyományos, gyakran a régi uradalmi időkből itt ragadt módszerekkel szervezik az emberi munkát. A munkaszervezés színvonala évtizedekkel maradt el a technikai színvonal mögött. Az összes mezőgazdasági szakma közül az állatgondozóknál a legnagyobb a fluktuáció, legégetőbb a létszám- hiány. Ha egy gondozó megbetegszik, nincs, aki helyébe álljon. Ha egy traktoros felmond, öt másik jelentkezik helyette, de ha egy állatgondozó teszi ugyanezt, akkor ez sokszor szinte megoldhatatlan probléma elé állítja a gazdaságvezetést. Szabad vasárnapok a mohácsi tsz sertéstelepén 0 Nem csökkent a termelés ^ Megszűnt a fluktuáció Ha a munkarend, a munka- beosztás a fő bűnös, miért nem változtatják meg? Az élet egyre inkább rákényszeríti a gazdaságvezetőket, hogy ezt megtegyék. Történtek kezdeti próbálkozások több-kevesebb sikerrel. A mohácsi Új Barázda Tsz-ben azonban sikerült úgy megszervezni a sertéstelep munkarendjét, hogy a dolgozók szabadszombatot is kapjanak és minden vasárnapjuk szabad legyen. Két évvel ezelőtt egy féléves próbaidővel kezdték meg a fokozatos áttérést. A sertéshizlaldában beszüntették a vasárnap déli és esti etetéseket. A dolgozóknak megmondták, hogy ez kísérlet. — Azért voltunk olyan bizonytalanok — mondja Kereisz György, a szövetkezet főállattenyésztője, mert a kutatók nem biztattak minket. Mikor kikértük az egyik kutató intézet véleményét a vasárnapi etetések elhagyásával, kijelentették, hogy ők ilyen kutatásokkal nem foglalkoznak. Tehát magunknak kellett kitapasztalnunk az állatok folyamatos mérlegelésével. Fél év múlva tisztán állt előttünk, hogy a termelés nemhogy visszaesett, hanem javult. Az állatok étvágya jobb lett, súlygyarapodásukat tartották, mivel a vasárnapi takarmányt hétközben, napra elosztva azért megkapták. Másfél éve vezették be hivatalosan is az új munkarendet. A huszonhármas létszámú telepből huszonegy embernek mindig szabad a vasárnapja. Két ember ügyel, mert a szoptatós kocákat és a szopós malacokat vasárnap sem lehet felügyelet nélkül hagyni. A napi munkaidő nyolc óra, a kereset — ami a termelés függvénye — nem csökkent. A sertéstelepen a nyolc órára eső átlagbér 133—140 forint. A telep 7500 hízott sertést bocsát ki évente az átlagnál jobb minőségben. — Mióta bevezették az új munkarendet, a telepről egyetlen dolgozó sem ment el, kialakult egy ütőképes törzsgárda, melynek tagjai valameny- nyien szak- és betanított munkások. Mohácson a jó tapasztalaton felbuzdulva most azon fáradoznak, hogy a szarvas- marha hizlaldájukban is kipróbálják az új munkarendet. — Rné — Eredményes vadászati idény A szeptemberben megkezdődött vadászati főszezon első két hónapja kiváló eredményeket hozott. Az országos trófea- bíráló bizottság adatai szerint a bemutatott 1650 szarvasagancs közül 143 crany, 381 ezüst és 518 bronzérmet kapott, ami kiemelkedő eredménynek számít. Amíg például 1974-ben október végéig 970 trófea kapott érmet, addig idén már 1042. A legnagyobb agancsé szarvasbikát a Duna árterében ejtették el, a közel 14 kilós trófea 247 pontot kapott az értékelésnél, s ez megközelíti az ugyancsak magyar, zalai világrekordot. A jászkiséri Kossuth Vadásztársaság területén 227,5 pontos agancsú őzbak került terítékre, ami csak egyetlen ponttal maradt el a martonvásári világrekordtól. Mi lesz 1975 után? (1.) Módosítják a közgazdasági szabályzókat A béremelés a vállalati teljesítménytől függ A vállalati közvélemény, különösen a világgazdasági helyzet számunkra nehezebbre fordulása óta várakozással tekint, mi lesz 1975 után, miként változik, vagy inkább miként módosul — hiszen az elvi alapok nem változnak — a közgazda- sági szabályozó rendszer? Nem puszta kíváncsiságról, nagyon is gyakorlatias kívánságról van Község fesz, vagy elsorvad? Sátorhely és Ormánypuszta Lassan sötétedik. A magas diófa mellett mohosszélű gyalogút visz a legelső portához. Beköszönök, s a ház belsejéből jövő válaszra benyomom a kiskaput. A ágii csak dísznek van, a lelógó ajtót ott állítja meg a föld, ahol akarja. Régi az udvar, öreg a ház — amolyan „százesztendős". A tornácról középkorú férfi néz ki, zavartan az idegen láttán — mi a fenét kereshet ez itt? — s lenyeli a vacsora utolsó falatját.^ — Ormánypusztáról akar írni? — kérdezi csodálkozva. — Nincsen itt semmi, olyasmi ... Később szabadkozik, hogy ő nem idevalósi, bent lakik Lip- pón, de ha tényleg a pusztáról akarok megtudni valamit, akkor legjobb, ha bevárom a párttitkárt, Jaksics Ferencet, hiszen ha valaki, hát ő aztán ismeri ezt a vidéket. Pusztai ember. Találomképpen ragadtam ki Ormánypusztát és Sátorhelyet a külterületek közül, s mindkettő közel azonos arcot mutatott. Sátorhelyből nemsokára község lesz, Ormánypuszta vegetál . . . A megyei tanács építési osztályán tudtam meg, Baranyában egyetlen külterület Sátorhely, ahol építeni lehet, a többi majorban építési, tatarozási tilalom van érvényben. Az ormánypusztai klub, ahol ülünk, régebben Népbolt volt. Most a tanya szélén van egy másik, ahol élelmiszert árusítanak, egyéb dologért Mohácsra járnak az emberek. A puszSATORHELY ta nem sokban különbözik a szomszéd falutól: harminchat család él itt a kerítésekkel zárt udvarokon belül, majdnem mindegyikük a Bólyi Állami Gazdaság állattartó telepein dolgozik. Miért nem falu Ormánypuszta? Talán, mert a föld a gazdaságé, s nincs templomuk, papjuk, iparosuk... A betonúton hatalmas kamion húz .át Sátorhelyen, libacsapatot kergetve az árokba. A cselédházak egymással szemben, karnyújtásnyira a kerítéstől, a kerítések meg karnyújtásnyira egymástól. A tehénistállók „vastag levegője" ideszorul. Kint a faluszélen új házak épülnek: a gazdaság építi dolgozóinak. Van, amelyik csak félig kész, van ahol csak a lerakott téglakupac jelzi, hogy rövidesen valakinek új otthona lesz. Sátorhelyen van iskola is: az alsótagozatosoké. Farkas Matyi hetedikes, Nagynyárádra jár be reggelente, vagy hatvanadmaORMANYPUSZTA gával. Sok a gyerek, nő a major... Szüleivel — akik a gazdaságban dolgoznak, az állatok körül — néhány esztendeje költöztek be Újistállóról, akárcsak a többiek a környező pusztákról, tanyákról. Vajon miért jó itt lakni? Jaksics Ferenc szerint a legnagyobb úr, a megszokás a vonzerő a pusztán. Mármint az ilyen pusztán, ahol helyben van minden. Aki nem itt nőtt fel, az nem tudna gyökeret verni, aki pedig életének nagyobbik felét ilyen körülmények között töltötte el, nehezen mozdul. A munkahely kötöttsége :s sokat nyom a latban: „Az állatokkal sok a tennivaló, s mi tagadás, kora reggel talpon van az ember. Ha nem itt a pusztán laknék — mondja —, hajnali háromkor kelhetnék, így viszont aludhatok négyig.” Esténként a tv-nézés a legfőbb szórakozás, alkalmanként mulatság, meg nagyritkán a szomszédolás. A szoba-konyhás lakások többsége meleg otthont ad: négyen, hatan laknak együtt. Ormánypuszta ünnepe pedig Józscf-nap: a férfiak legtöbbjét Jóskának keresztelték, s megnyílnak a pálinkásüvegek, koccannak a borospoharak. Telefon van: orvost Majsról lehet hívni. S ha Gyűrűfűnek ennyi lakosa volna, ma nagyközségnek neveznék ... Az építési tilalom miatt a gazdaság döntésétől függ a jövő. Avastanya, Zsoldostanya, Ciberetanya. Józantelep, Vacsoravesztő, öregbeke . . . Gonda- tanya. Kifejező nevek árulkodnak az ott élők életéről. Míg a majorok, falvak és a város el nem hívja őket. Az a néhány könnycsepp pedig, ami az öregek napégett arcán leszalad o búcsúzáskor, úgysem szárad fel, míg meg nem kondítják a harangot. . . Más meg egy kézlegyintéssel elintézi. Kozma Ferenc szó. A vállalatoknál és a szövetkezeteknél készülnek a jövő évi tervek és a következő ötéves időszak tervei, ehhez támpontul kellenek, a változások ismerete. Sok részletkérdésről ugyan még nincs döntés, ilyen előzmények után azonban most már vállalkozhatunk, hogy számba vegyük a legfontosabb módosításokat. Kevesebb vállalati nyereség Mindenekelőtt megváltoznak az állami költségvetés és a vállalatok között a jövedelem- elosztás arányai. Ä pénzügyi egyensúly megjavítására a gazdasági szabályozás során 5—7 százalékkal növelik a társadalmi tiszta jövedelem központosított hányadát, ezzel párhuzamosan csökken a vállalatok nyeresége. Huszonöt százalékról 35 százalékra emelik fel például a bérjárulékot, s ez az iparban a számítások szerint 7 százalékkal csökkenti a nyereségszintet. Megszűnik az ingyenes beruházás, minden fejlesztésnél kötelező a kiadások megtérülésének biztosítása. A beruházások késedelmei miatt a vállalatoknak büntetőkamatot kell fizetniük. Termelői árváltozások A termelői árak és a külkereskedelmi árak közötti összhang javítására és az árrendszer belső aránytalanságainak csökkentésére az új ötéves terv során szakaszos árrendezésre kerül sor. íme, néhány változás a már nyilvánosságra került termelői árrendezésekből: 25—35 százalékkal felemelik a fűtőolaj, a földgáz, a benzin, a gázolaj; 15—20 százalékkal a szén, a koksz és a villamosenergia termelői árát. A szállítási tarifákat 12 százalékkal tervezik felemelni. A mezőgazdaságban 1976. január 1-től — az import és az ipari termelői árak áremelkedésének részbeni továbbhárításával — emelik a felhasznált eszközök és anyagok mezőgazdasági beszerzési árait. Egyebek között átlagosan 15 százalékkal emelkedik a fehérje- takarmányok, 20 százalékkal a takarmánykiegészítők, 8 százalékkal a szemestakarmányok mezőgazdasági beszerzési ára, ezzel együtt a keverék takarmányok eladási árai. Széles körben emelkednek az egyes mezőgazdasági termékek felvásárlási árai: kis mértékben a kukorica és a takarmánybúza, számottevő mértékben például a cukorrépa és a napraforgó ára. Többet fizetnek a hízott marha és sertés kilójáért, a vágóbaromfiért és a tejért. Bér és nyereség Ami a borítékot illeti, e téren a következő ötéves tervidőszakban mérsékeltebb növekedésre lehet számítani. A béremelés a vállalati teljesítménytől függ. Érdekes .változás, megszűnik a nyereség kötelező kettéosztása fejlesztési és részesedési alapra. A felosztásról a vállalat dönt. Mindehhez megfelelő adózási rendszer kapcsolódik. Az új rendszerben 6 nap részesedés minden nyereséges vállalat számára kifizetődő lesz, de 4—6 hétnél többet egyik vállalatnak sem lesz érdemes kifizetni. Miklósvári Zoltán
