Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)
1975-10-02 / 270. szám
I Világ proletárjai, egyesüljetek! Dm antull napló XXXII. évfolyam, 270. szám 1975. október 2., csütörtök Ára: 80 fillér Az oktatás a nevelés eszköze Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Előtérben a korai fajták Lippón befejezték a kukorica betakarítását Átlagtermés 70 mázsa felett hektáronként Szakmunkásokat a mezőgazdaságnak Másodikos kertészhaügatók a virágokkal, dísznövényekkel ismer* kednek a villányi szakközépiskola bemutató kertészetében. Erb János felvétele Ötéves oktatási terv készül a mezőgazdasági üzemekben ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Kevés az állattenyésztő Ötezren a téli tanfolyamokon A nevelés társadalmi meghatározottsága a nevelési folyamatot szocializációs folyamattá emeli, melyben a tanulóknak a személyiségük számára nélkülözhetetlen ismereteknek, képességeknek, beállítódásnak ösz- szességét kell elsajátítaniok. A folyamatban több tényező mellett döntő szerepe van az iskolának. Párt és állami dokumentumaink egzakt módon meghatározzák az iskola nevelési feladatait, az iskolával szemben támasztott jelen társadalmi elvárásait és a fejlődés tendenciáit. Nevelésügyünk irányítói, a főhatóságok, középszintű és közvetlen irányítók szüntelenül, nap mint nap hangsúlyozzák a nevelés- központú iskola mielőbbi megvalósítását. Nem kis feladat. A megvalósuláshoz igen sok feltétel szükséges. Nélkülözhetetlenek olyan modellek, melyek konkrét segítséget adnak óvónőknek, tanítóknak, tanároknak és nem utolsó sorban szülőknek egyaránt. Jelenlegi feltételeink mellett a neveléscentrikusság erősítése, a nevelői tudatosság intenzitásának növelésével látszik a legjárhatóbb útnak. A helytelen szemléletmód, mely legtöbbször a nevelés fogalmának leszűkítésében, egyoldalú értelmezésében jelentkezik, igen nagy akadálya az előrelépésnek. Ez többek között azt is jelenti, hogy az oktatás eszköz jellege nem megfelelően realizálódik a nevelési folyamatban. Cáfolhatatlanul igaz, hogy a nevelés leghatásosabb és legdöntőbb eszköze az oktatás, de teljesen elfogadhatatlan, hogy önmagában, spontánul az oktatás, szocialista nevelési célkitűzéseink megvalósulását szolgálja. Ilyen nézetek nem elenyésző mértékben makacsul tartják magukat, melynek okai eléggé közismertek. (A fejekben rögződött elavult polgári oktatás fogalmak, neveléselméleti megalapozottság alacsony szintje, a nevelési terv és tanterv összehangoltságának hiánya, a jóval könnyebb kisebb nevelői megterhelést jelentő rutinmunka.) Fellelhető pedagógiai gyakorlatunkban egy másik véglet is, nevezetesen a nevelés verbalisztikus jellege. A nevelés különböző színterein nero ritka a formális úgynevezett nevelő jellegű tanári utalás, megjegyzés, melynek felszínes, erőltetett volta távol áll a nevelés szocialista tartalmától. A nevelésközpontúság megvalósítása a pedagógiai gyakorlatban elképzelhetetlen az oktatás legkorszerűbb szocialista tartalmának tudatos nevelői megfelelése nélkül. Mit értünk tehát oktatáson? A nevelő és tanulók 'együttes közös munkáját, amelyben, a Nevelés célja által meghatározott, s a tanulók fejlettségéhez helyesen méretezett művelődési anyag közvetítése, feldolgozása folyik a tanulók számára lehetséges, legmagasabb öntevékenység fokán. A szocialista oktatás tartalmi jegyei olyan követelményeket támasztanak, melynek tudatos megvalósítása csaknem eleve biztosítéka a nevelés és oktatás összhangjának megteremtésére. Vagyis a szocialista tartalmú oktatás semmiképpen nem lehet azonos a sokszor hangoztatott „oktatáscentrikus- sággal”, mint ahogy a nevelésközpontúság sem nélkülözheti a szocialista tartalmú oktatást. Mindez a gyakorlatban mégsem olyan egyszerűi hiszen a szocialista tartalmú oktatásnak való megfelelés ' tekintetében több ponton komoly hiányosságokkal kell szembenéznünk. Csak néhányat vegyünk szemügyre. Az oktatási folyamatban maradéktalanul meg kellene valósulnia a tanítás és tanulás kölcsönhatásának. Valóság az, hogy az oktatás egyik legfőbb színterén a tanítási órákban még mindig aránytalanul túlteng a tanítás, illetve igen sok esetben kizárólagos. Vagy, ami ehhez szorosan kapcsolódik, például: jellemző az oktatási' folyamat alkalmazási fázisának alacsony szintje, illetve gyakori a teljes elmaradása. E nélkül nincs teljesítményképes tudás, hiszen csakis az ismeretek gyakorlati alkalmazása biztosíthatja a szükséges jártasságok, készségek kialakulását és a képességek kifejlesztését. Vagy, például: még mindig számottevő az oktatás különböző színterein a dermesztő légkör, a demokratikus tanár—diák viszony hiánya. A következménynélküli tévedés, hibázás lehetőségei igen- szűk keretben mozognak. Jellemző a tanulói személyiségnek a tantárgyhoz való viszonyulás alapján való megítélése. A még nem kis mértékben fellelhető merev, szűk tantárgyi kereszt- metszetben mozgó nevelői gyakorlat akadályozza a sokoldalú személyiségfejlesztést. A teljes személyiség figyelemmel kísérése, fejlesztése során előrehúzó, kedvet adó, állandó jellegű nevelői értékelésekben szegényes nevelői gyakorlatunk. A meglévő hiányosságok, nehézségek mellett az utóbbi években, különösen a korszerű oktatási módszerek kibontakozása erősítette a nevelés és oktatás összhangját, az oktatás nevelő jellegét. A tanulói önállóságot fokozó eljárások, munkaformák előtérbe kerültek. Az önálló megfigyelések, adatgyűjtések, tanulói kísérletek, tankönyvi feldolgozások, feladatlapok, a tanulói csele- kedtetés, az oktatás modern eszközeinek megfelelő felhasználása a változás előjelei. A z oktatás korszerűsítésében nevelési vonatkozásban a feldolgozandó ismeretanyag formái rendkívül döntőek. Az anyagfeldolgozás során a nevelési hatékonyságot két alapvető feltétel határozza meg: a tanulók kapcsolata egymással és a tanulmányi tevékenységgel, a feladatokkal. E téren nevelő társadalmunk feladata az egyéni, de főleg a közösségi nevelés szempontjából nagy lehetőségeket biztosító csoportmunka kiszélesítése. 'Az MSZMP oktatáspolitikai határozata rövid- és hosszútávon egyaránt meghatározza a fő feladatokat. E feladatrendszerből következik, hogy az iskolának egy integratív szocializációs feladatot kell megoldani, mely egyben a szocializációs folyamatoknak a pedagógiai folyamatba való szerves beépülését jelenti. így válik elérhetővé, hogy iskoláink csaknem minden nevelési alkalom megteremtődését biztosíthatják. Kelenfi Elemér Kukoricatermelési tanácskozást és bemutatót rendezett tegnap délelőtt Lippón a Béke Őre Tsz-ben a tagszövetkezetek részére a Duna és Kara- sica menti Tsz-ek Területi Szövetségének termelésfejlesztési bizottsága. Két nagy kutatóintézetünk a martonvásári és a szegedi is képviseltette magát az eseményen, mivel a szövetkezet több mint 20 hektáros területet biztosít a két intézet új fajtáinak üzemi kipróbálására. 29 ű| fajta A martonvásári intézet részé, ről dr. Dolinka Bertalan, a ne- mesítési csoport tudományos munkatársa 17 új martonvásári fajtát és fajtajelöltet, a szegedi GKI részéről Pintér Lajos, tudományos kutató 12 új kukoricafajtát és fajtajelöltet mutatott be. Mindkét kutató hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben nagyon megnőtt az érdeklődés a korai érésű kukoricák iránt. Ez várható volt s fel is készültek az intézetek. A neme- sítők korai és középkorai fajták széles skáláját állították elő az utóbbi években és gondoskodtak e fajták gyors el- szaporításáról. Ezért 1976 tavaszára minden új hazai hibridből szinte korlátlan mennyiségben lehet kapni majd fémzárolt vetőmagot. A helyszíni bemutatón a megye különböző részeiből érkezett szakemberek meglepődéssel látták, hogy a vendéglátó szövetkezetben a kísérleti parcellák kivételével teljesen befejezték a kukorica betakarítását. Az 1800 hektáros szövetkezet közel 700 hektáron termelt az idén kukoricát. Herger László^ főmezőgazdász elmondotta, hogy nem tartoznak egyetlen termelési rendszerhez sem. Vetéstől a betakarításon át a takarmánytáp elkészítéséig teljesen gépesítve állítják elő a kukoricát, s hogy jó eredménnyel, azt az idei Országos Mezőgazdasági Kiállítás ezüstérme is igazolja. A helyben legjobban termő fajtákat a kutatóintézeti kísérletekből emelik ki. Vezérfajtájuk a keszthelyi 360-as hibrid, amit a terület 50 százalékán termeltek 73,6 mázsás átlagterméssel. Ezt a fajtát főként magas tápértékéért kedvelik, mivel saját takarmánykeverőjükben maguk gyártják az évi 150 vagon broiler csirke előállításához szükséges táptakarmányt. A terület 30 százalékán martonvásári 530-as hibridet, a fennmaradó 20 százalékon a martonvásári 380-as és a szegedi TC-25-55-ös hibrideket termelték. Az üzemi átlagtermésük meghaladja a 70. mázsát. Tíz nap alatt A kukoricát hét kombájnnal 10 nap alatt aratták le, 30 százalék alatti, átlaq 23—24 százalékos víztartalommal. Az alacsony víztartalom miatt a szárítási költségeket a korábbi 10 forintról 2-3 forintra csökkentették mázsánként. Lippón szerzett tapasztalatok ismét megerősítették a szakembereket abban, hogy az eredményes, jó munka nem pusztán a modern eszközökön múlik, sokkal inkább a szervezettségen, s a munkát végző emberek lelkiismeretén és szorgalmán. Az élelmiszergazdaságban is jubilál az idén a szakmunkás- képzés: a 25 esztendő alatt kialakult oktatási bázishelyek — Sellye, Pécsvárad, Villány — sok-sok mezőgazdasági szakmunkásnak adtak oklevelet. Nemcsak az ifjúság, hanem a felnőttek képzése is feladatuk: megannyi tanfolyam körül „bábáskodtak". S az, hogy mégis bajok vannak a mezőgazdasági üzemekben szakmunkás téren — nem miattuk van. Ebben a gazdaságok a ludasak. Jelen pillanatban a termelőszövetkezeti dolgozók 19,4 százaléka, az állami gazdasági dolgozók 23,4 százaléka rendelkezik szakmunkás oklevéllel Baranyában. Eléggé szomorú o helyzet Csak példaként: a szakosított telepek építésekor az állami hitel nyújtását feltételhez kötötték: a telepen megfelelő számú kvalifikált „munkaerőt” kell alkalmazni. A gazdaságok vállalták e feltételt — de többségük mégsem tudta teljesíteni. Jelenleg e telepekről közel 250 szakmunkás és majd ugyanennyi betanított munkás hiányzik. Nem csoda: a várt termelési eredmények elmaradnak. A türelmi idő lejárt. A mező- gazdasági szakmákban — gép- üzemeltető és karbantartó, zöldtakarmány szárító és liszt- készítő üzemi gépész, hidraulika javító szerelő, szervizmester síb. — jelentkező hiányt pótolni kell. De hogyan? A Baranya megyei Tanács mezőgazdasági osztályán kidolgoztak egy továbbképzési intézkedési tervet — az Állat- egészséqügyi Felügyelőséggel és a Pécsváradi Szakmunkás- képző Intézettel közösen. E terv értelmében üzemi és bentlaká- • sós tanfolyamok segítségével próbálják a gondot megoldanh Az idén télen — novembertől — háromszor annyi mezőgazdasági munkás vesz részt különböző oktatási formákban, mint a korábbi évben. Tizenkét szarvas- marha-tenyésztői tanfolyam, nyolc sertéstenyésztői tanfolyam indul — a résztvevők szakmunkás bizonyítványt kapnak —, s három állattenyésztői munkakör ellátását célzó beton ítottmun- kás-képző tanfolyam kezdődik. Ezen túl természetesen számos tanfolyam, továbbképzés, tapasztalatcsere-látogatás segíti majd az oktatást Jó hír: közel 5000 baranyai mezőgazda- sáqi dolgozó kap könyvel a kezébe e télen. Ugyancsak jó hír: október végéig minden mező- gazdasági üzemben az egy esztendőre szóló oktatási terv mellett el kell készíteni az ötéves oktatási tervet is. A gazdasági tervvel szinkronban. A mezőgazdasági dolgozók képzése és továbbképzése fontos feladat, s e munkában sok múlik a gazdaságok vezetőin, szakemberein. Az első lépcső, pontos és előrelátó oktatási terv készítése — egy hónapunk van rá — hiszen a tervek adják az iskola-fejlesztés alapját, függ' tőle a majdani tankönyvek, oktatási eszközök beszerzése is. Másrészt pedig az oktatási feltételeket kell megteremteni, illetve javítani — helyben. A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban.- Kozma (Cikk a 2. oldalon.) A távkapcsolási központ
