Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)
1975-10-02 / 270. szám
2 Dunantüit napló 1975. október 2., csütörtök Fejlődő testvérvárosi kapcsolatok Pécs és Eszék testvérvárosi kapcsolatainak jegyében érkezett hétfőn Pécsre az eszéki városi képviselőtestület háromtagú küldöttsége, amelyet Ivi- ca Fekete, a képviselőtestület elnöke vezetett, s tagja volt Laksor Vjekoslav elnökhelyettes és Prole Veljko végrehajtó bizottsági tag. A .látogatás végén tegnap délelőtt a testvérvárosi együttműködés további feladatairól folyt megbeszélés a városháza elnöki dolgozószobájában. Az eszékiek pécsi tárgyalópartnerei Wieder Béla tanácselnök, dr. Németh Lajos tanácselnök-helyettes és dr.‘ Sitek László csoportvezető voltak. A kölcsönös üdvözlések után Ivica Fekete javasolta: a két város jövőbeni tanácskozásain egy-egy fontosabb téma szerepeljen napirenden, így legközelebb a városfejlesztéssel kapcsolatban a lakosság kommunális ellátásának kérdéseiről tárgyaljanak. Ezután Wieder Béla foglalta össze a testvér- városi kapcsolatok első kél évének eredményeit, tapasztalatait, s megállapította, hogy a vezetői kapcsolatokon túl ma már igen szerteágazóak a két város hasonló jellegű intézményeinek, vállalatainak kapcsolatai, s a kölcsönös turistaforgalom is hatásosan segíti egymás megismerését. A pécsieknek a jövőre vonatkozó javaslatai között szerepelt, hogy a két város kölcsönösen rendezzen egymás terveinek, városfejlesztési szándékainak megismertetésére kiállításokat, fokozzák a városüzemeltetéssel kapcsolatos információcserét és bővítsék a tervező vállalatok együttműködését. Ivica Fekete az eszéki álláspontot kifejtve rámutatott: a kapcsolatokat úgy kell fejleszteni. hogy a határ ebben — ne legyen határ. Bejelentette, hogy folyamatban van a Pécs és Eszék közötti közvetlen telefonösszeköttetés megteremtése, a határig vezető vasútvonal és az eszéki vasúti híd rekonstrukciója pedig a két város közötti vasúti személy- és teherforgalmat könnyíti meg. Ajánlotta, hogy a két város hozzon létre tanácskozást az illetékes kereskedelmi kamarák között a kishatármenti árucsere lehetőségeinek vizsgálatára és kezdeményezzék közösen saját kormányzati szerveiknél, hogy Pécset és Eszéket is kapcsolják be a kishatármenti áruforgalomba. A tárgyalás végén Ivica Fekete arra a kérdésünkre, hogy milyen benyomásokkal távozik az eszéki küldöttség Pécsről, a következőket mondta: — Láttuk — és ennek nagyon örülünk —, hogy Pécs városépítési erőfeszítései eredményesek. Az elmúlt két év alatt sok új épült, mindenütt tapasztaltuk az emberekkel való törődést, s azt, hogy a fejlesztési célkitűzések ember- központúak. Különösen jó benyomást tettek ránk az élet- színvonal emelését célzó intézkedések és a gyermekekkel való törődés. A pécsiek nagyon vendégszeretők, ezt mindenütt tapasztaltuk, ahol ezekben a napokban megfordultunk és a két város kapcsolatairól ugyanolyan pozitív a vélemény, mint nálunk. nek tartjuk és megvalósításukat segítjük. H. I, »» A drótokból távbeszélő-hálózat lesz Kilencven éves a pécsi „ . .. Eletek, óta a háztetőkön munkásokat lát az ember sétálni, akik azzal foglalatoskodnak, hogy szigetelőkre drótokat feszítenek ki. Az emberek csodálkozva álldogálnak, mintha kérdezni akarnák, hogy talán a közegészségügyre nézve szükséges-e, hogy a házakat — mint összetört fazekakat — drótokkal kötözzék össze? A háborgó kedélyek megnyugtatására meg kell mondanunk, hogy ezekből a drótokból egy távbeszélő hálózat lesz, mely Pécs városát behálózza majd." Ekképp tudósított a Fünfkirchner Zeitung 1885. július 16-i száma a nagy eseményről, s néhány hónappal később, október elsején Pécsett megkezdi működését a Koharits N. János által építtetett távbeszélőhá,lázat. Kilencven esztendővel ezelőtt Budapest, Temesvár, Pozsony valamint Arad után Pécsett is megszólalhatott a telefonhírmondó .., Az első állomásokat a siklósi, a szigeti, valamint a budai külvárosi vámházakban, a Zsolnay gyárban, a városi, a budai külvárosi rendőrségen, a Littke és az Auber cégeknél, valamint a vármegyeházán helyezték üzembe, az ötvenvonalas központ pedig Koharits N. János Gyár utcai házának sarokszobájában kapott helyet Az egykori Gyár utca ma Várady névre hallgat, a hatos számú házban Fekete Gézáéit laknak. Következő kérdésünk a testvérvárosok közötti idegenforgalom bővítésének lehetőségeire vonatkozott. — Programon kívül tárgyaltam erről is. Megállapítottuk, hogy az idegenforgalom kölcsönösen fejlődik városaink között, de többet kellene tenni a szervezett látogatásokért egy- egy terület jobb megismerésére. Az itteniek például szeretnék megismerni élelmiszeriparunkat, mezőgazdaságunkat. . . Az ilyen speciális programokat életrevaló, jó kezdeményezésIsmét féltenünk kell?!_____________________________________________ Társadalmi m unka a Kálvária-domb tövében Helyreállították a támfalakat és a feljárókat Szeptember közepe körül szokatlan dolog történt a pécsi Kálvária-domb tövében. Néhány kőműves és segédmunkás jelent meg, hogy a Dunántúli Naplóban megjelent cikkek hatására rendet próbáljon tenni. — Rémes, mit találtunk itt — mondja most, a munka vége felé Werb Ádám kőműves. — Szétdobálva a fedlapok, a lépcsők megcsúszva, a támfalak megrepedezve .. . Igazán nem értem, hogyan is hanyagolhatták el ezt ennyire . .. Nyolcán jöttek ide a Baranya megyei Építőipari VállalatA szövetkezeti kereskedelem őszi-téli felkészülése Bővül a vegyesiparcikkek választéka Ezekben a hetekben kamionok egész sorát rakják meg őszi—téli árukkal és indítják útnak a vidéki boltokba, áruházakba a Szöváru Soroksári úti telepéről: megkezdődött a szövetkezeti kereskedelem felkészülése a hidegebb hónapokra. A szövetkezetek beszerző és ellátó vállalata nem csupán a meleg ruházati cikkek széles választékáról gondoskodik, hanem sokféle vegyes-iparcikkről is. Mintegy 270 millió forint értékű árut juttatnak el a bolthálózatba, jelentős részüket az év hátralévő hónapjaiban. A tavalyihoz képest előreláthatólag az idén jobb lesz az ellátás gáztűzhelyekből, mert a múlt évinek csaknem kétszeresét hozzák forgalomba. Olajtárolókannákból megháromszorozták a beszerzést, és sokféle alkatrészt biztosítanak a Mecalor-típusú olajkályhák javításához. Csehszlovákiából beszereztek hagyományos kályhákat is. Ugyancsak szocialista importból 1400 hőpárnát, és 800 Rhc-típusú hőkandaillót is behoznak. Részint a korszerűsödő, részint pedig az új otthonokra gondolva 11 400 hűtőgépet, 4750 mosógépet, 2900 porszívót, 3970 különféle méretű bojlert, 165 000 izzót, fénycsövet, több ezer televíziós készüléket rendeltek a hazai iparvállalatoktól. A szovjet behozatalt több cikkből, köztük gyermekkerékpárból — megkétszerezték a múlt évihez képest, Rakéta porszívóból pedig a múlt évi 4000 helyett most 15 000-et hoznak be. Az importáruk listáján szerepel egyebek között 600 Al- balux mosógép és 3700 moped is. Porszívóból, izzóból, fénycsőből, asztali- és hordozható rádiókból, kismotorból, import kerékpárból, továbbá elemáruból várhatóan zavartalan lesz az ellátás. A háztáji kertek őszi művelésének, a gyümölcsfeldolgozásnak és az állattenyésztésnek az elősegítésére egyebek mellett 10 ezer kézi és 7700 elektromos darálót, 20 ezer oltókést és metszőollót, több mint 12 000 különböző méretű gyümölcsfakefét szállítanak a boltokba. Megkezdődtek az áregyeztető tárgyalások különféle olasz eredetű szeráruk — ásó, kapa, lapát, gereblye — beszerzésére. A téli permetezést, illetve a tavaszi felkészülést segíti a még az idén beérkező 7500 különféle típusú permetező. Az épületfelszerelési cikkek sorában jelentős tétel a 32 000 ereszcsatorna és idom, a 35 000 négyzetméter műanyag padlóborító, a 600 millió tetőszorító viharkapocs, és a 23 000 méter tűzi horganyzású fonat. tói, s mind a nyolcán így vélekednek. Négy kőműves — Werb Ádám és Farkas István a III/2. építésvezetőségtől, Petro- vics Károly és Korbácz István a III/3. építésvezetőségtől és négy kubikos segédmunkás — Síró Ferenc, Gungl Antal, Mihály Gábor és Tukacs Károly a IV/1. építésvezetőségtől — nagy szeretettel és szorgalommal végezte ezt a nehéz munkát. — Pécsiek? — Szűr, Babarc, Vókány, Mecseknádasd ... — röpködnek a helységnevek és csak egyszer hangzik el Pécsé. A csodálkozásra Petrovics Károly ad magyarázatot: — Ez a város adja a kenyeret mindannyiunknak, ennyit igazán megtehetünk Pécsért. A két hét alatt sok nézőjük akadt, s nekik is alkalmuk volt megfigyelni: egyáltalán jönnek-e ide, vagy csak néhány lokálpatrióta hiszi, hogy a Kálvária-dombot idegenforgalmi nevezetesség rangjára 'lehet emelni. Hát jönnek, sokan jönnek. Nemcsak iskolások, csoportosan. Az egyik főiskolásokat említ, másik egy filmező fiatalembert említ, aki innen készített felvételeket a városról, aztán a környéken lakókat és távolabbról ide sétálókat. Petrovics német turistákat idéz: — Drezdából és Erfurtból jöttek. Térképpel a kezükben keresték a Kálváriát. Megmutattuk .. . Nagyon tetszett nekik a kilátás, de megjegyezték: kár, hogy az egész ilyen rossz állapotban van. Pedig — és ezt is ők mondták — a pécsiek egyik büszkesége lehetne itt egy szép park. Ezzel ismét helyben vagyunk. A támfalak helyreállításán dolgozó munkások, akik ráadásul nem is pécsiek, értetlenül mondogatják: miért hagyhatták ezt ennyire tönkremenni?... Nagyon nehéz munkát végeztek. Mázsás beton fed- lapokat kellett összekeresgélni és helyrerakni, a lépcsőket visszaigazítani, a megrongálódott támfalakat részben újra építeni. Nem a fáradságot sajnálják, amikor a domboldal építményeinek elhanyagoltságát emlegetik.- Mindig csak egy kicsit kellett volna javítani — jegyzi meg Werb Ádám - és akkor nem jutott volna ide az egész. Talán amióta megépítették, nem nyúltak hozzá ... Csak azok az erős fickók, akik oly könnyedén döntögették le a fedlapokat, s akiktől újra féltenünk kell a most helyreállított támfalakat, feljárókat. A BÉV társadalmi munkásai megtették, amire vállalkoztak. Köszönet és elismerés illeti meg őket ezért. Most újabb szakasz következik. Annak idején a Mechlabor Edison brigádja parkosítási munkát vállalt. Most ők jönnek, s a Kertészeti Vállalat szakembereinek irányításával füvesítik a domboldalt, cserjéket, fákat ültetnek, pótolnak. A Kálvária-domb, Pécsnek ez a kis gyöngyszeme, aminek olyan nagy jövőt szánnak, hogy a jelenére nem is gondolnak, arra vár, mire fordul a sorsa. Tisztázzák-e a tulajdonviszonyokat, hogy a dombon létre lehessen hozni társadalmi ösz- szefogással a pécsiek új, romantikusan szép pihenőparkját, amivel joggal büszkélkedhetünk önmagunk és idegenből jött barátaink előtt, amikor kör. bemutatunk: — íme, a varos . Hársfai István — A férjemnek valamiért szüksége volt a ház tervrajzára, s azon meg volt jelölve az a szoba, ahol a központ működött, lehet, hogy épp ez az a helyiség. Tizenöt esztendeje lakunk itt, s jónéhány éve várunk telefonra: talán a sors iróniája, hogy még nem kaptunk... Kilencven esztendeje a Koha- rits-féle telefonközpontnak tizenegy előfizetője volt. Ma Pécsett a helyközi Crossbar tizennégyezer előfizetőt tart nyilván. A forgalmat negyvenhat távbeszélő kezelő, mondhatjuk úgy is, telefonos kisasszony bonyolítja. Kovács índréné, a távkBt- lési osztály vezetője szerint sokszor művészet megcsinálni a szolgálati beosztást. Az itt dolgozók közül sok a gyerekes anya, s magas a táppénz, a tanulmányi szabadság miatt kieső napok száma. Balázs Gézáné másfél évtizede dolgozik a postán. A tudakozóban találkozunk. — Itt nagyon fontos a helyi ismeret. Mintegy kétszáz számot kívülről tudok. Leggyakrabban az iskolák, kórházak és üzletek telefonszáma után érdeklődnek, legutóbb azt kérdezték tőlem, mekkora a széllökés sebessége. Hát erre nem tudtam válaszolni ... Dr. Szabó Ferencné akár otthon is maradhatna, hiszen túl van már a nyugdíjkorhatáron. — Kértem, hogy maradhassak;, a hét órás szolgálat gyorsan eltelik. A csúcs általában délelőtt kilenc órától tizenkettőig tart. A későesti órák borzalmasak. Ha befejeződik egy jó film a tévében, itt minden ketyeg, az ösz- szes lámpa ég, azt sem tudjuk, mihez nyúljunk. Ekkor jut eszébe mindenkinek, hogy reggel korán kell kelni, vonathoz, autóbuszhoz . .. Dr. Simonlai Lászlóné tizenöt éve inter kezelő, a helyközi távbeszélő központban. — Naponta általában 250 kapcsolást végzek. Munkaigényes ez a tevékenység. Sok előfizető már a hangunkról megismer bennünket. S ha a mai telefonos kisasz- szonyok hangját ismerjük, hogyne ismerték volna kilencven esztendeje Horváth Flóra és Rip- perger lozefinét: mert ők voltak az első központosok a Várady Antal utcai házban. A Koharits-féle távbeszélő hálózatról így ír visszaemlékezésében Dréher Károly pécsi műszerész: „Nagy elektrotechnikus aki önmagát szakkönyvekkel és saját költségén való kísérletezésekkel képezte ki az elektrotech- nikusi szakmában dacára annak, hogy a pécs-baranyai Takarékpénztárnál főkönyvelői állást töltött be ..." Koharits N. János özvegye és családja ma is Pécsett él. A jubileum alkalmából tegnap a pécsi postások megkoszorúzták az özvegy jelenlétében az első pécsi telefonközpont életrehívó- jának sírját. Mária néni elmondta, hogy nincs telefonja, szereti a nyugalmat ... Salamon Gvula izveiten telefBiHisszefegtletés Pécs és Eszék kW
