Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)
1975-10-25 / 293. szám
1975. október 25., szombat Dunántúli napló 5 Lázár György hazaérkezett KkÖZÖS kÖzlCIflGny a Szovjetunióból Lázár György elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének a Szovjetunióban tett hivatalos, baráti látogatásáról Sikeres látogatás után Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének szovjet- unióbeli látogatása eredményes és sikeres volt, tovább erősítette a magyar és a szovjet nép hagyományos, testvéri barátságát. Lázár Györgyöt fogadta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára is: baráti beszélgetésen tárgyaltak a két párt és a két ország együttműködésének továbbfejlesztéséről, a szovjet és a magyar nép baráti kapcsolatainak erősítéséről, tájékoztatták egymást arról, milyen eredményeket értek el országuk dolgozói a népgazdasági tervek teljesítésében, az SZKP, illetve az MSZMP legutóbbi kongresszusai határozatainak végrehajtásában. 'A mostani látogatás sikere, meghitt, baráti hangulata is kifejezi, hogy a Szovjetunióval kialakult kapcsolatunk tartós, hosszú távú és megmásíthatatlan politika, amely nemzeti érdekeink számbavételén, szocialista céljainkon alapul: ezért nincs és nem is lehet kitéve semmiféle konjunkturális ingadozásnak. Bebizonyosodott; immár lehetséges olyan viszony egy kis ország - mint Magyar- ország — és egy óriási hatalom között, amelyre nem vet árnyékot a nagyságrendek különbözősége. Lehetséges ilyen viszony ha ez a nagyhatalom a kommunizmust építő Szovjetunió. S a népek barátságát, az országok együttműködését elősegíti - mint a most befejeződött kormányfői látogatás s az ott lezajlott magasszintű találkozók is tükrözték - az a fel- hötlenL szoros kapcsolat, amely a két párt, a két központi bizottság közt kialakult. Pártjaink együttműködésének tartalmát így jellemezte Kádár János: „Pártunk megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a szovjet testvérpárthoz fűződő kapcsolatainak. A Szovjetunió Kommunista Pártja halmozta fel a legnagyobb tapasztalatokat a szocializmus építésében, az osztályellenséggel vívott harcban, a legtöbbet teszi a nemzetközi kommunista mozgalom fejlő, dóséért forradalmi elméletünk lenini örökségének megvédéséért. Pártjaink kapcsolatai szilárdak, a marxizmus-leninizmus alapján fejlődnek, teljes közöttünk az egység és az egyetértés minden fontos elvi és politikai kérdésben". A Minisztertanács elnöke olyan fontos időpontban járt a Szovjetunióban, amikor különös súllyal vetődik fel, hogy mind teljesebben állítsuk a szocialista közösség államai nemzeti és nemzetközi érdekeinek szolgálatába azokat a lehetőségeket, amelyeket a szoros, önkéntes kooperáció nyit meg. Szocialista épitömunkánk jelentős állomásához, a negyedik ötéves terv végéhez értünk, s befejeződik az ötödik ötéves terv előkészítése. A szocialista országok összefogása már eddig is meghatványozta erőforrásaikat. Azoknak a tartalékoknak még teljesebb kihasználása, amelyek ebben - s kiváltképp a Szovjetunióval való együttműködésben - rej- Jenek, a kor parancsa, előrehaladásunk elengedhetetlen biztosítéka. A Minisztertanács elnökének sikeres útja is tükrözi: tovább gazdagodik érzelmileg és tartalmilag is a két nép, a két szocialista ország testvéri kapcsolata, barátsága. Valamennyien mély megelégedéssel vehetjük tudomásul: helyzetértékelésünk, a fejlődés tendenciáinak megítélése és politikánk minden kérdésben azonos, összefogásunk is megalapozottá teszi optimizmusunkat: hatalmas erők munkálkodnak a béke, a biztonság, a társadalmi haladás, az igazság érdekében, és mi abba a szocialista közösségbe tartozunk, amely mindinkább meghatározó szerepet tölt be a világesemények formálásában. (Folytatás az 1. oldalról) — Elmondhatom tehát, hogy a hivatalos tárgyalások, amelyeket a teljes nézetazonosság, az elvtársi, a baráti, alkotó légkör jellemzett, nagyon sikeresek és eredményesek voltak. — A szovjet elvtársak módot és lehetőséget adtak arra, hogy a hivatalos program mellett ellátogassunk Leningrádba. Szovjetunióbeli -tartózkodásunk egész idején azt tapasztaltuk, hogy a szovjet emberek nagy figyelemmel kísérik szocialista építőmunkánkat, ismerik eredményeinket, és azokat a célokat, amelyeket pártunk XI. kongresz- szusa népünk elé tűzött. Nagy megelégedéssel látják és tapasztalják, hogy terveink végrehajtása jól halad. Pénteken riadókészültségbe helyezték a portugál fegyveres erőket — jelentette be a kontinentális operatív parancsnokság (COPCON) szóvivője azt követően, hogy reggel hat bomba robbant Lisszabon különböző pontjain. A merényleteket a szélsőjobboldali csoportok valamelyikének tulajdonítják. Az egyik pokolgép Ramiro Carreiának, a Legfelsőbb Forradalmi Tanács volt tagjának, a már nem működő katonai propaganda és információs szolgálat egykori parancsnokának kocsijában robbant fel. A robbanások nem követeltek emberáldozatot. Egyhetes látogatás után pénteken hazautazott Tokióból a dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter vezette magyar küldöttség. A küldöttséget a japán főváros nemzetközi repülőterén a külügyminisztérium képviselői búcsúztatták. Japáni tartózkodása alatt a magyar külkereskedelmi miniszter és kísérete találkozott és tárgyalásokat folytatott Miki Takeo miniszterelnökkel, Mija- zava Kiicsi külügyminiszterrel, Komoto Tosio külkereskedelmi és iparügyi miniszterrel, Ohira Maszajosi pénzügyminiszterrel, valamint Ivasza Josizaneval, a japán gazdasági , szervezetek szövetségének ügyvezető elnökével. Dr. Bíró József aláírta a magyar—japán kereskedelmi és hajózási egyezményt, látogatást tett japán nagyüzemekben és kerekasztal-beszélgetést- Rövid látogatásunk során is meggyőződhettünk arról, hogy a Szovjetunióban nagyon eredményes alkotó-építőmunka folyik. A szovjet nép készül a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusára, amelynek tiszteletére nagy munkafelajánlásokat tesz.- Végül, felhasználva az alkalmat, szeretném még egyszer megköszönni Koszigin elvtárs- nak, valamennyi szovjet vezetőnek, barátainknak azt a szívélyes fogadtatást, amelyben részesítettek bennünket, s azt, hogy mindvégig nagy szeretettel és figyelemmel gondoskodtak róla, hogy mind a hivatalos tárgyalások, mind az egész látoqatás eredményes és élményekben qazdag legyen — mondta befejezésül a Miniszter- tanács elnöke. A szóvivő közölte, hogy Otelo Sáráivá de Carvalho tábornok, a COPCON vezetője összeült a lisszaboni körzet ezredparancsnokaival ,,a fővárosban elkövetett bombamerényletekkel, valamint azokkal a meg nem erősített hírekkel, kapcsolatban, miszerint az ország északi részében volt titkos ügynökök tevékenykednek, középső részén fegyveres cigánybandák kószálnak, délen pedig puccs lehetőségét emlegetik’’. A szabadságolásokat beszüntették, a katonák nem hagyhatják el laktanyáikat. folytatott a gazdasági és üzleti élet vezető képviselőivel. Tokiói gazdasági és politikai körökben nagyjelentőségűnek minősítik a magyar külkereskedelmi miniszter látogatását. Rámutatnak, hogy a most aláírt kereskedelmi és hajózási egyezmény új lendületet ad a magyar—japán gazdasági, ke^ftkedelmi, műszaki és tudományos kapcsolatok fejlődésének. Japán sajtókörökben megállapítják: az Apró Antal vezette magyar parlamenti küldöttség és a dr. Bíró József vezette kereskedelmi delegáció tokiói látogatása, valamint a magyar-japán, gazdasági bizottság jövő héten kezdődő tokiói ülésszaka mindkét fél arra, irányuló elhatározásának bizonyítéka, hogy fejleszteni kívánják a két ország kapcsolatait. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke a szovjet kormány meghívására 1975. október 21—24. között hivatalos, baráti látogatást tett a Szovjetunióban. Leonyid lljics Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, fogadta Lázár Györgyöt és szívélyes, elvtársi légkörű beszélgetést folytatott vele. Lázár György látogatást tett Nyikolaj Viktorovics Podgornij- nál, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjánál, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökénél. A baráti találkozón érintették a két felet érdeklő kérdéseket. Lázár György és kísérete Moszkván kívül látogatást tett Leningrádban, ismerkedett a szovjet emberek életével és munkájával, a gazdasági, a tudományos és a kulturális élet eredményeivel. A magyar vendégeket mindenütt meleg, szívélyes fogadtatásban részesítették. Lázár György Moszkvában koszorút helyezett el Leninnek, a szovjet állam megalapítójának mauzóleumában. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és Alekszej Nyikolajevics Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottsá-» qának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke megbeszéléseket folytatott. A megbeszéléseken magyar részről dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Marjai József külügyminiszté- riumi államtitkár, dr. Hetényi István tervhivatali államtitkár, Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes és Rapai Gyula, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, szovjet részről N. K. Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnöke, M. kV. Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a Szovjetunió állandó képviselője a KGST-ben, N. Sz. Patolicsev külkereskedelmi miniszter, N. N. Rogyionov külügyminiszterhelyettes, V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, V. F. Grubjakov, a Szovjetunió külügyminisztériumának főosztályvezetője vett részt. A teljes egyetértés és barátság légkörében lezajlott tárgyalásokon megvitatták a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti politikai és gazdasági együttműködés kibővítésének számos kérdését, valamint a nemzetközi helyzet főbb problémáit. A felek tájékoztatták egymást a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió népgazdasági .terveinek teljesítéséről, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésének soronkövetkező feladatairól, népeik életszínvonalának émelkedéséről. A magyar fél magasra értékelte az SZKP XXIV, kongresszusa határozatainak végrehajtásában elért kiemelkedő eredményeket, a szovjet nép lelkes munkáját az ötéves terv sikeres teljesítéséért és az SZKP XXV. kongresszusa tiszteletére a párt vezetésével kibontakozott szocialista munkaversenyt. Szovjet részről nagyra értékelik a szocialista Magyarország dolgozóinak lelkesedését, a Magyar Szocialista Munkáspárt mozgósító szerepét, azokat az első sikereket, amelyek az MSZMP XI. kongresszusán elhangzott programnyilatkozatban meghatározott korszakos feladatok kezdeti végrehajtását jellemzik. A felek mély'megelégedésüket fejezték ki afölött, hogy a két ország közötti testvéri viszony és az együttműködés a politikai, a gazdasági, a műszaki-tudományos, a kulturális és egyéb területeken magas színvonalon fejlődik. Ezzel kapcsolatban kiemelték, hogy a magyar és a szovjet nép közötti igaz barátság, mély tisztelet és bizalom erősítésében különös jelentőségűek Kádái Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának és Leonyid lljics Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának rendszeres találkozói és eszmecseréi. A kormányfők nagy figyelmet szenteltek a Magyarország és a Szovjetunió közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés kérdéseinek. Megelégedéssel állapították meg, hogy az 1971—1975. közötti öt év fonjps szakasza együttműködésünk fejlesztésének, hatékonysága növelésének, a szocialista gazdasági integráció komplex programjában megjelölt új progresszív formák alkalmazásának. Megállapították, hogy ebben az időszakban jelentősen túlszárnyalták az áruforgalomnak a hosszúlejáratú kereskedelmi egyezményben meghatározott volumenét. Aláhúzták a közös gyakorlati lépések jelentőségét a két ország fűtőanyag- és energia-tartalékainak további feltárásában, a gépgyártás vezető ágazatait érintő szakosítás és termelési kooperáció ki- szélesítésében. A felek magasra értékelték a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió 1976—-1980. évi népgazdasági tervei koordinációjának eredményeit, amelyeket az 1975. szeptemberében aláírt közös jegyzőkönyv rögzített. A terv-koordináció eredményeként a következő ötéves időszakra meghatározták a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti együttműködés alapvető irányait az anyagi termelés területén, megegyeztek több nagy jelentőségű népgazdasági feladat közös erőfeszítéssel, a két ország erőforrásainak egyesítése útján történő megoldásában, megállapodtak a termelés szakosítása és a kooperáció további elmélyítésében. Lényegesen növekszik a gépek és felszerelések kölcsönös szállítása, emelkedik a nyersanyagok, a fűtőanyag és elektromos energia szállítása a Szovjetunióból a Magyar Nép- köztársaságba. Előirányozták a közszükségleti cikkek és élelmiszerek kölcsönös szállításának kiszélesítését a két ország dolgozói életszínvonalának további emelése érdekében. Tervbe vették a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködés további elmélyítését is a technikai haladás meggyorsítása és a két népgazdaság hatékonyságának növelése céljából. A két ország, az MSZMP és az SZKP Központi Bizottsága irányvonalával összhangban a jövőben is minden eszközzel elősegíti a testvéri országok együttműködésének továbbfejlesztését és tökéletesítését a Varsói Szerződés szervezetében és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában. A felek nagy jelentőséget tulajdonítanak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezésének és az. a véleményük, hogy az értekezlet eredményei kedvezőbb feltételeket teremtenek az európai béke és biztonság megszilárdításához. A felek közös véleménye szerint napirendre került az a fontos feladat, hogy a politikai enyhülést a katonci enyhülés teljesítse ki, hogy ez hatékonyan elősegítse a fegyverkezési hajsza beszüntetését, az általános és teljes leszerelés megvalósítását. A felek aggodalmukat fejezték ki a közel-keleti helyzet rendezetlensége miatt. lsemét megerősítették, hogv az igazságos és tartós béke ebben a térségben csak azon az alapon érhető eL ha Izrael kivonja csapatait az 1967-ben általa elfoglalt összes arab területről, biztosítják a palesztinai arab nép törvényes jogait, beleértve saját állama létrehozására való jogát, ha garantáljak e térség összes államainak és népeinek jogát a független létre és fejlődésre. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozottan síkra száll a Ciprusi Köztársaság függetlensége és területi épsége védelmében, azért, hogy a szigetországból kivonják az ösz- szes külföldi csapatokat, a görög és a török lakosság pedig jogot kapjon, hogy saját maga döntse e| sorsát, s rendezze államának ügyeit. Magyarország és a Szovjetunió kifejezi szolidaritását Portugália haladó, demokratikus, antifasiszta erői iránt, fellép óz ellen, hogy az ország bel- ügyeibe kívülről beavatkozzanak. A felek megelégedéssel állapították meg az indokínai helyzetben végbement gyökeres változásokat, amelyek kedvező távlatokat nyitnak az enyhülés övezetének Délkelet-Ázsióra és az egész ázsiai kontinensre való kiterjesztéséhez, ebben a térségben a szilárd kollektív biztonsági rendszer megteremtéséhez. A felek kifejezték megelégedésüket a teljes egyetértés légkörében lezajlott tárgyalások eredményeivel; meggyőződésük, hogy az eszmecsere jól szolgálja a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti testvéri barátság és sokoldalú együttműködés továbbfejlesztésének és elmélyítésének ügyét. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke meghívta Alekszej Nyikolajevics Koszigint, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, hogy a számára alkalmas időben látogasson el Magyarországra. Á meghívást a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke köszönettel elfogadta. Szomália és Magyarország Magyarország 1960. októberében vette fel a diplomáciai kapcsolatot Szomáliával, tehát néhány hónappal azután, hogy — 1960. júliusában — kikiáltották a függetlenségét ennek a kelet-afrikai országnak. Természeti- földrajzi adatai közé tartozik, hogy területe mintegy 640 ezer négyzetkilométer, négy és fél millió lakosa van, fővárosa a körülbelül 200 000 lakosú Mogadishu, gyorsan növekvő kereskedelmi és közigazgatási központ. Szomália a legfejletlenebb mezőgazdasági ország Afrikában. A lakosság háromötöde nomád állattenyésztő. Fejlődésnek most induló ipara a hazai szükségleteket nem elégíti ki, 30 nagyobb ipar: létesítmény (például cukor-, textil-, cementgyár, húskombinát) működik az országban. Az utóbbi években megindult ásványfeltárások és az élelmiszerfeldolgozó ipar beindulása is egyelőre kevéssé éreztetik jótékony hatásukat a gazdasági életben. Szomália politikai alapállása: a pozitív semlegesség, és az el nem kötelezettség, a minden néppel való barátság, a népek önrendelkezésének, valamint a más államok belügyeibe való be nem avatkozás elveinek tiszteletben tartása. Belpolitikai téren az állami apparátus megerősítése iránti szándék és a gazdaság fejlesztésére való törekvés dominál. A külpolitikában az 1969-es baloldali forradalom után kialakított irányvonalat követik: támogatják a nemzetközi szolidaritási és a nemzeti felszabadító mozgalmakat, harcolnak a kolonializmus és a neokolonializmus minden fajtája ellen, hangsúlyozottan elismerik a népek békés egymás mellett élésének elvét. Miközben küzdenek a Szomáliái nemzeti egység fenntartásáért, szoros kapcsolatot alakítottak ki az afrikai államokkal, az arab világgal, az el nem kötelezett országokkal, a felszabadító mozgalmakkal, a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. Szomália tevékeny szerepet játszik az Afrikai Egység Szervezetben, a fajüldöző rezsimek elleni álláspontot képvisel. Az 1969. október 21-i baloldali fordulat után új lehetősége nyílott Szomáliának a szocialista országokkal, köztük hazánkkal való kapcsolatainak fejlesztésére. 1971. februárjában Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyetteseként magyar jószolgálati küldöttséget vezetett Szomáliába, ahol barátsággal fogadták delegációnkat. A megbeszéléseken kifejezték azt a reményüket, hogy a két ország közötti kapcsolatok eredményesen fejlődnek. A Szomáliái fél késznek mutatkozott a kétoldalú kapcsolatok erősítésére mind politikai, mind gazdasági és kulturális téren, egyetértett ilyen javaslatainkkal. A politikai kapcsolatok erősítésére programba vettek magasszintű látogatásokat. Az együttműködésnek ezen eseményei közé tartozik Losonczi Pál mostani útja is. Riadókészültség Portugáliában Pokolgépes merényletek Lisszabonban Dr. Bíró József hazautazott Tokióból
