Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)
1975-10-25 / 293. szám
6 Dunántúli napló 1975. október 25. szombat Kenyér és cigaretta K ’ ettős tiltakozás ez a film. Kiáltás a „mindennapi kenyerünk és mindennapi cigarettánk” igényű életből és határozott ívű elkanyarodás a szájbarágós filmdramaturgia eszközeitől. Csupa mindennapi ember érthető, természetes, de ennél semmi több életéből kiível két határozott egyéniség sorsa. Két férfié, akik bár különböző korúak, de képesek az életet felülről is nézni, képesek önmagukból kilépve tisztábban és többet látni, tisztábban és tisztességesebben. Az idősebb papírgyári szakmunkás —Szirtes Adóm alakítja magas művészi színvonalon - negyven ledolgozott tisztességes munkaévvel a háta mögött és olyan családdal, amelynek a tagjai igen tisztességesek, de semmi többek. Lánya férjhez megy egy fiúhoz, akit ugyan nem szeret, de aki hajlandó őt elvenni. Mert így szokás, mert férjhez kell menni. Ezért inkább elhagyja szerelmét - a film másik főszereplőjét, aki nagyon szereti őt, de aki egyelőre még nem rohan ész nélkül a házasságba. Az öreg munkás felesége is látja, hogy ez nem egy tiszta emberségű házasság, de az esküvőn nem ez a fő bánata, hanem a szégyen, amit férje hirtelen berúgása és a tisztes menyegzői asztaltól való távolmaradása okoz. Pedig az öreget az emberi becsülete bántja: nem tudja, mennyiben felelős azért, hogy mellette egy fiatal munkás kezét levágta a gép. S a másik főszereplő, a fiú, akit Fried Péter alakít? — Elhagyja jómódú, vezető állású apját, mert unja, hogy az mindig csak tisztes, okos dolgokat mond, de semmi szín nincs körülötte, s elköltözik keresztapjához, az öreg papírmunkáshoz. Egy fiatalember szomjas leikével keresi-kutatja az életet, szívja magába annak minden ízét. Megkóstolja a társadalmi szokások okozta fájdalmat, hiszen keresztapjának a lánya elhagyja „csak mert férjhez kell menni.” Mégsem tér haza vezetőember apja fulladtpuha otthonába, hanem munkáskörnyezetben marad, nyers, tiszta, őszinte közegben. Szántó Erika igen érdekes, nem mindennapi mélyrétegeket takaró novellájából Csányi Miklós rendezte ezt a szép filmet. Szép, mert a szürkeségből kiívelő két férfisors mellett széppé teszi Jankura Péter remek filmes nyelve, s Presser Gábor szép és ugyancsak nagyon filmes zenéje. Csányi fiatal filmrendező, ez az első játékfilmje. Úgy tűnik, nála nemcsak fiatalos életkori sajátosság, hanem markáns művészi hitvallás, hogy menekül a sablonmegoldásoktól. Egyik legfőbb erénye, legfilmesebb vonása: a sok beszédes csend, mégbeszé- desebb képekkel és sok helyütt zenével is. Kár, hogy a film formai és tartalmi tiltakozásának érezzük az okát, de nem a célját. Az öreg szakmunkás végülis elindul valahová. Úgy érezzük, kimegy az életből. Kár, mert ilyen emberekre mindig nagy harcok várnak. De a film formai tiltakozása, határozott elindulása a sablonok mellől — igen jó indítás Csányi Miklós játékfilmes pályaútján. Földessy Dénes Tanulmány száz ügy vizsgálata alapján A családvédelem egyben a kiskorúak védelme is Beszélgetés dr. Bertha Pállal, a Szigetvári Járásbíróság elnökével az ifjúság elleni bűntettekről A fiatalkori bűnözésnek jelentős irodalma van, a fiatalkorúak sérelmére elkövetett bűncselekményekről viszont ugyanez nem mondható el. Dr. Bertha Pál, a Szigetvári Járás- bíróság elnöke - aki a közelmúltban kapta meg az Igazságügy kiváló dolgozója kitüntetést — nemrég fejezte be „Az ifjúság elleni bűntett társadalmi háttere és kapcsolata egyéb jogágakkal" című tanulmányát. Erről beszélgettünk. — Miért választotta ezt a témát? — Két indokom volt. Egyrészt szakmai, amely azzal van összefüggésben, hogy a témáról átfogóan eddig hosszabb lélegzetű munkát nem írtak. Másrészt személyi indokom is volt: három évtizede szoros kapcsolatban vagyok a fiatalokkal, sportoltam és mint kosárlabda szakoktató jelenleg is tevékenykedem. Itt meg kell jegyeznem, hogy éppen a sportoló fiatalok nem passzív alanyai az ifjúság elleni bűntetteknek, sőt éppen ők azok, akik az esetleges veszélyeztetett környezetből kikerült kiskorúakra jó hatással vannak. — Veszélyeztetett környezetről tett említést. Elmondható-e az általában, hogy a veszélyeztetett környezet melegágya a fiatalkorúak sérelmére elkövetett bűncselekményeknek? — Mindjárt hadd jegyzem meg, hogy a továbbiakban a helyes értelmezés érdekében ne fiatalkorúakról, hanem kiskorúakról beszéljünk. — De a tanulmány címe ifjúság elleni bűntett. . . — Igaz, de a tanulmány arra is tesz javaslatot, hogy a bűn- cselekmény helyesen a kiskorúak elleni bűntett címszó alatt szerepeljen a iövőben átdolgozásra kerülő új Büntető Törvénykönyvben. — Miért? — Mert az ifjúsági törvény hatálybalépése óta, de már korábban is, az ifjúság fogalma nem esett egybe a büntetőjogi szempontból értékelhető tizennyolcadik életévvel. Ifjúnak tekintjük ugyanis az életre felkészülő és munkájukat kezdő fiatalokat egész 30. életévükig. Szükségszerű tehát szűkíteni a fogalmat és a nemzetközi jogban is használatos kiskorú fogalom látszik erre a legalkalmasabbnak. Ma a kiskorú fogalom alatt polgári és büntetőjogilag egyaránt a tizennyolcadik életévét még be nem töltött fiatalokat értjük. — A bűncselekmény szempontjából mit érthetünk veszélyeztetett környezet alatt? — Beszélhetünk egy tágabb és egy szűkebb környezetről. A tágabb környezet alatt érthetjük a társadalmi környezetet, amelyben a kiskorút is hatások érik, — szűkebb értelemben beszélhetünk családi környezetről, ahol a legtöbb pozitív vagy negatív hatás érheti a kiskorút, Különösen így van ez a gyermekkorban, vagyis tizennegyedik életévéig. — Ezek szerint a továbbiakban döntően a családi környezetet kell vizsgálni, ha a kiskorúak terhére elkövetett bűn- cselekmények okait vizsgáljuk? — Válaszom igenlő, mégis azzal a megszorítással, hogy a családi környezetet a társadalomtól elszakítottan vizsgálni hiba lenne. A kiskorúak fejlődésének védelme ugyanis minden történelmi korban a felnőtt nemzedék alapvető érdeke volt. Más azonban, hogy a védelmet milyen kiskorú rétegek kapták meg, ezt az uralkodó osztály akarata döntötte el. A szocialista társadalom és az állam felismerte a gyermek- védelem fontos társadalom- politikai szerepét és igen sokrétűen a jog minden eszközével igyekszik a kiskorúak testi, szellemi és erkölcsi fejlődését előmozdítani. — A jognak milyen területei foglalkoznak a kiskorúak védelmével? — Beszélhetünk itt közvetlenül és közvetetten ható jogszabály-védelemről. Az előbbi- „ hez tartozik a kiskorúak családjogi, munkajogi, gyámügyi, polgári jogi, büntetőjogi védelme. Míg az utóbbihoz tartozónak vélem az egyedi jogszabályokon keresztül általában a családi élettel kapcsolatos rendelkezéseket. Tanulmányomban ezt én úgy összegeztem, hogy a családvédelem egyben mindig a kiskorúak védelmét is szolgálja. Meg kell jegyeznem, hogy a kiskorúak védelme érdekében a nemzetközi egyezmények egész rendszere is létrejött, amelynek végső soron a legfontosabb össze- gezője az ENSZ emberi jogok bizottsága 1948. december Í0-i nyilatkozata.- A tanulmányban idézett statisztikai adatok szerint az ,,ifjúság elleni bűncselekmények" száma hazánkban 1966- tól kezdve fokozatosan csökken, legalábbis ami az elitéltek számát illeti. . . — Valóban. Mégsem, szabad a csökkenő tendenciából általános következtetést levonni arra, hogy ezen a területen minden rendben van. Megállapításom szerint ugyanis e bűncselekmények felderítése — miután a kiskorúak sérelmére elkövetett cselekmények szűk családi körben történnek — rendkívül nehéz és munkaigényes, álláspontom szerint különleges szakértelmet is igényel. Miután a bűnüldöző szerveinknél ezen ügyek intézésére nincsenek speciálisan kiképzettek —, ez a magyarázata annak, hogy az elítélések száma csökken. Tanulmányomban ezért arra is tettem javaslatot, hogy a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekményekkel a bűnüldöző szerveknél azok foglalkozzanak, akik a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekményekkel foglalkoznak.- Milyen elkövetési magatartásokkal valósul meg az ifjúság elleni bűntett és e bűntetteken kívül vahnak-e olyan bűncselekmény-kategóriák, amelyek a kiskorúak sérelmére vagy kizárólag a kiskorúak sérelmére valósulnak meg? — Az ifjúság elleni bűntett elkövetési magatartásokat nem tartalmaz, azok felsorolása úgyszólván lehetetlen. Annyit mondhatunk, hogy az elkövetési magatartások lehetnek mulasztásból és aktív cselekvésből eredőek. A törvény csak azt határozza meg, hogy az elkövetési magatartásnak milyen következményekkel kell járnia ahhoz, hogy a bűncselekmény megvalósuljon. Minden olyan magatartás tehát, amely alkalmas a kiskorú testi-szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyos veszélyeztetésére, az ifjúság elleni bűntettet valósítja meg. Különben ki kell hangsúlyozni, hogy káros eredmény nem szükséqes, csak a kiskorú említett fejlődése súlyos veszélyeztetésének kell fennállnia.- Példát, ha említene . . . — A családon belül, igen gyakran, a kiskorúak jelenlétében verekednek a szülők. A veszekedések trágár beszéddel párosulnak és nem ritkán a kiskorú gyermekek szükségtelen és indokolatlan bántalmazása is előfordul a nagyobbrészt alkoholista szülők részéről. A kiskorú rendszeres testi bántalmazása és az említett családi légkör alkalmas az ifjúság elleni bűntett megállapítására annak ellenére, hogy esetleg a kiskorúban ezek a bántalmazások és az említett légkör maradandó testi-szellemi, erkölcsi hátrányokat nem okoz. Ami -pedig az ifjúság elleni bűntetteken kívül a kiskorúak sérelmére kizárólag vagy a kiskorúak sérelmére is elkövethető bűncselekményeket illeti, a kérdésfeltevés jogos, mert túlságosan leszűkítenénk a problémákat akkor, ha csupán a tanulmány tárgyát képező bűncselekményt vizsgálnánk. A Büntető Törvénykönyv ugyanis számos és csak a kiskorúak sérelmére elkövethető bűncselekményt ismer. Ilyenek többek között a nemi erkölcs elleni bűncselekmények, amikor a nevelés, gondozás vagy felügyelet alatt álló kiskorú sérelmére követnek el, ilyenkor a büntetési tétel lényegesen súlyosabb. Kizárólag a kiskorúak sérelmére követhető el a megrontás, vagy a kiskorú elhelyezésének megváltoztatása, — amikor a bíróság áital például az anyánál elhelyezett kiskorút az apa elviszi. Ide tartozik még tartási kötelezettség elmulasztása miatti elítélések naqyrésze is. Ha már így összességében nézzük, nem lehet figyelmen kívül hagyni az élet és vagyon elleni bűncselekményeknél azokat az elkövetési magatartásokat, amelyek a kiskorúakat sértik. — Vannak-e egyéb jellemző adatok a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekményekről? — Tanulmányom készítésénél mintegy száz ügyet vizsgáltam meg és nagyon jellemző képet mutat az elkövetők életkori megoszlása. A tettesek 82 százaléka a 20 és 45 év közötti személyekből tevődik ki. A nők 28, a férfiak 72 százalékban tettesek, a férfi elkövetők 62 százaléka, a női elkövetők 75 százaléka alkoholista. Az utóbbi adathoz annyit, hogy a nők döntő mértékben csak akkor követik el a cselekményt, ha alkoholista életmódot folytatnak. Vizsgálatom tapasztalata az, hogy az elkövetők jelentős száma nfcstoha lakáskörülmények között él, viszonylag csekély jövedelemmel rendelkezik és nagyobb az elkövetők száma az úgynevezett nagycsaládoknál. Végül figyelemre méltó: az elkövetők nagy része primitív, iskolázatlan vagy kevésbé iskolázott személy. — A társadalom feladatai a felmerült problémákból adottak. Bűnüldözési szempontból szükségesnek lát-e a bűncselekmények felderítését elősegítő új szabályok megalkotását? — Álláspontom szerint a jelenlegi eljárási szabályok nem kellően segítik elő a tárgyalt bűncselekmény-kategóriában a valóság feltárását. Amennyiben a szülő és a gyermek ezekben az ügyekben mentességi jogával él - akár a rendőrségen, akár a bíróságon — ebben az esetben a cselekmény nehezen, vagy egyáltalán nem deríthető fel. Ezért szükségesnek látszana a mentességi jog (hozzátartozók ugyanis nem kötelesek vallomást tenni) megszüntetése a kiskorúak terhére elkövetett bűncselekményeknél. Garay Ferenc Komolytalan rovat Állati dolgok MINDENKI MACSKÁJA Ez az állal csoda. Fehér és szürke, és egyszer csak megjelenik a kertünkben. . Gazdája nincs, az egész környék ismeri. Megjelenése érdekes. Valami tapasztalata lehet az emberről, mert nem jön gőgösen, hanem somfordálva. Megáll, vagy három méterre és nyugodtan meg lehet közelíteni másfél méterre. Akkor ugrik, majd megáll. Később már eqy méterre áll meg, majd félméterre és később hozzádörgölődzik az ember lábához. Simogatni azonnal nem lehet, előbb a fejét kell megvakarni és csak azután szemtelenedik el. Hizaleg, dörgölődzik; ha muszáj lop is. Akit le- káderezett, azzal tartja a barátságot. Ezután már mindig megjelenik. Az előbbi játékot csak akkor kell vele újrajátszani, ha vagy három hétig nem találkoztunk. Ahogy magunkat ismerem, nem sokáiq lesz ez mindenki macskája. MADARAK Ezek is a kertünkben élnek. Van közöttük 10 cm-es— 20 cm-es, de ne kérdezzék, hogy mik? Szürke, sárga, fekete! Sorolják fel a létező színeket. Verébre ne gondoljanak, őket ismerem. Mióta a Szentlőrinci Ktsz faház helyett madáretetőt, madárodút. gyárt, én is vevőjük leszek. Eddig láttam vagy 30 madarat, de lehetne 200 is. Hogy ezek mit csinálnak? Énekelnek, cserregnek, lármáznak, lopakodnak, szóval hozzátartoznak a családhoz. Azonfelül mit csinálnak? Nyugodt lélekkel állíthatom, hogy mást is. Cseresznyét és meggyet esznek, így igazságosan megosztozunk, fele a mienk, fele az övék. Mi kivonulunk nagy zajjal és szedjük. Aztán elvonulunk nagy zajjal és ők esznek. Szintén nagy zajjal. Egyszer nem tartottuk be a játékszabályt. Csendben szivárogtunk be a kertbe és a fiatalabbik fiam felmászott a fára. Belátom, hogy a madarak jogosan háborodtak fel. Vagy húszán megtámadták a srácot, győzte őket hesse- getni. Két-három belekapaszkodott a szakállába is. Most már tudjuk az' illemet, a gyümölcs fele a mienk, a fele az övék. GALAMB-ÜGY Nemrég Kalocsán jártam. Megyek a piacon. Rengeteg galamb, Nem röpködtek, hanem árulták őket. Nagy galamb-barát vagyok. Legjobban szeretem töltve, de becsinált levesnek, vagy pörköltnek se. kutya. Rögtön alkuba bonyolódtam és megvettem négyet. Fizetés után, mikor már menőben vagyok, az asszony megkérdi. — Tenyésztő? — Nem, evő. Azt a ribilliótI — Van szíve megenni ezt az ártatlan galambot? — Ha megeszem az ártatlan csirkét, az ártatlan kacsát, akkor miért ne ennék galambot? Madár, madár! Mikor kivonultam a négy bögyös ennivaló-jelölttel, nem voltam túlzottan népszerű. Átkozott farizeusai! Szöllősy Kálmán SZEKSZÁRDI NAGYBERUHÁZÁS LEBONYOLÍTÁSÁHOZ keresünk beruházási gyakorlattal rendelkező ♦ ÉPÍTÉSZMÉRNÖKÖT, + GÉPÉSZMÉRNÖKÖT, ♦ VILLAMOSMÉRNÖKÖT, ^ ♦ ÉPÜLETGÉPÉSZT, ♦ JOGÁSZT és ♦ SZÁMLAELLENŐRT Jelentkezéseket rövid életrajzzal „Perspektíva" jeligére kérjük a Tolna megyei Lapkiadó Vállalat, 7101 Szekszárd, Pf. 71. címre küldeni.
