Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)
1975-10-17 / 285. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 285. szám 1975. október 17., péntek Árá: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Köszönik a 25 éve alakult tanácsokat írta: dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság első titkára A z 1975-ös jubileumi esztendő rangos politikai eseményeinek sorában a közeli napokban a tanácsok megalakulásának 25 éves évfordulójára emlékezünk. 1950. október 22-e, az első tanácsválasztások napja, történelmi dátum. Ma már negyedszázad távlatából tekinthetünk vissza erre a politikailag kimagasló eseményre, amely egyben alkalmat ad arra, hogy a tanácsok eddigi útját gondolatainkban végigkísérjük. Tanácsrendszerünk kialakulásának történelmi hagyományai vannak, hiszen 1919. néhány biztató tavaszi hónapja alatt már működtek tanácsok, direk- róriumok. A proletár forradalom szülte testületek a nép, a munkásosztály céljainak megfelelően vállalták az uralkodó osztály által az egész ország testén ejtett sebek begyógyí- tását, az új államrendben a korábban elnyomottak felemelését, életkörülményeik megváltoztatását. Nagy lendülettel, felelősségtudattal indultak munkába. A kezdő lépések biztatóak voltak. A felszabadulás utáni kezdeti időszakban tanácsaink elődei a nemzeti bizottságok voltak, amelyek gyökerei a náci fasiszták elleni nemzeti ellenállás korábbi küzdelmeihez nyúlnak vissza. A nemzeti bizottságok a Magyar Kommunista Pórt útmutatása alapján ezért először illegálisan alakultak meg. Később ezek a szervek voltak az új néphatalom első képviselői. Bonyolult államigazgatási feladatokat is megoldottak az élet újrakezdésének nehéz időszakában. Az ország népi demokratikus átalakulásának folyamatában, a kommunisták vezette harcok eredményeként köszöntött ránk 1950-ben a tanácsok születésnapja, amely gyökeres átalakulást hozott a népi demokratikus állam fejlődésében, az állam egész felépítésében, elsősorban a helyi államigazgatásban. Tulajdonképpen ezzel a korszakalkotó lépéssel kezdődött meg az új, a munkás- osztály hatalmának, a szocialista társadalom felépítésének megfelelő államszervezet kialakulása. A tanácsok létrejötte a történelem objektív szükségszerűségéből eredt. Ezáltal kerülhetett ténylegesen előtérbe a proletárdiktatúra államának gazdasági építő-szervező funkciója és kulturális, tudatformáló szerepe. Olyan feladatok jelentkeztek, amelyek megoldásához nélkülözhetetlenné vált o lakosság tömeges lészvétele az állami ügyek intézésében. Mindehhez olyan helyi állami szervekre volt szükség, amelyek keretei között megvalósulhatott a dolgozó tömegek demokráciája. A Magyar Dolgozók Pártja ennek elkerülhetetlenségét felismerve kezdeményezte a tanácsok megalakulását, segítette munkájukat. A párt hívó szavára munkások, parasztok vállalták, hogy részt vesznek az alapkőletételnél. A munkapadokat, a szántóföldet cserélték fel, hogy tisztséget töltsenek be a tanácsoknál. Pedig jóformán alig tudtak valamit arról, hogy mi vár rájuk. Csak azt érezték, mi a kötelességük. Munkábaindu- lásuk, a nép szolgálatának vállalása valóban nagyszerű tett volt. És mennyi ismeretet kellett szerezniük a múló évek során lépésről lépésre, hogy megfeleljenek a nép bizalmának! A régi államgépezet teljes szétrombolása után alakult ki a tanácsi apparátus is. Szakítani kellett a múlttal és olyan dolgozókra bízni a szakmai ügyintézést, akik értik és érzik, hogy merőben más követelményeknek kell megfelelniük. Az évforduló alkalmából elsősorban a tanácsi tisztségviselőket, a testület tagjait, az apparátus dolgozóit köszöntjük, akik helytálltak a legnehezebb időkben is. A mai ünnepi megemlékezés kereteit messze meghaladó vállalkozás lenne sorravenni a tanácsrendszer, a tanácsi munka fejlődésének valamennyi állomását. Csak a legfontosabb mozzanatokra tekintve is megállapíthatjuk, hogy a menetközben szakadatlanul változó társadalmi igényeknek megfelelően jelentős eredményeket értünk el még akkor is, ha néha voltak lemaradások és problémák. I smeretes, hogy a jól induló tanácsi munka magán viselte nemcsak az első tanácstörvény bizonyos fogyatékosságait, de az állami és társadalmi életben megnyilvánult politikai hibák jegyeit is. A központi szervek részéről mindinkább erősödő — és nem mindig indokolt — centralizációs törekvések ez idő tájt útját állták a szocialista demokratizmus érvényesülésének, a helyi tanácsok önállósága kibontakozásának. Ebből következett, hogy ebben a szakaszban a tanácsok — hatáskör és gazdasági eszközök hiányában — a lakosság kommunális ellátási és egyéb igényeit a szükségesnél csak kisebb mértékben tudták kielégíteni. A párt- és. az állami vezetés hamarosan felfigyelt erre. Megkezdődött a tanácsrendszer továbbfejlesztése. Az MDP III. kongresszusa már önálló napirendi pont keretében foglalkozott az államigazgatás és a tanácsok feladataival. Ennek eredményeként az országgyűlés új tanácstörvényt alkotott. (1954. évi X. törvény.) Ebben fontos feladatként került megfogalmazásra a tanácsok önállóságának kialakítása és megszilárdítása, továbbá a tanácsoknak az országos jelentőségű társadalmi, gazdasági és kulturális feladatok helyi megvalósításában való közreműködése. A jó irányban megindult fellendülést azonban megakasztotta az ellenforradalom. Az újabb, most már tartós fejlődés feltételei az ellenforradalom leverése után teremtődtek meg. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a politikai és gazdasági kibontakozásért folytatott küzdelemben erőteljesen támaszkodhatott a tanácsrendszerre. A tanácsok és szerveik kiállták ezt a próbát is és részt vállaltak a helyreállításból. Ezt követően, de kivált a 60-as évek derekától, a tanácsok munkájának fejlődése az egész társadalmi haladás fellendülése folytán meggyorsult. Mindez új, s a tanácsrendszer egész szervezetére, működésére kiható lehetőségeket és szélesebb távlatot nyitott. összhangban a pártnak a szocialista demokrácia fejlesztésére, a helyi szervek önállóságának növelésére irányuló politikájával, fokozatosan bűvöltek a tanácsok gazdasági eszközei, hatósági jogkörük nagyobbodott. A fejlődés politikai erősítését a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa adta meg, megállapítva azt, hogy a tanácsok az állami szervek rendszerében az eddiginél is fontosabb szerepet töltenek be. A tanácsoknak az állami élet területén meghatározó szerepük van. Ebből eredően a tanácsok önállóságának növelése, hatáskörük bővítése és felelősségük fokozása, önkormányzati jellegük kibontakoztatása — szocialista osztálypolitika. A kongresszusi útmutatások nyomán alapvető feladatként jelentkezett a tanácsi szervezet és munka szocialista vonásainak további erősítése, a korszerűsítés követelménye. Ezért vált szükségessé a takácsi struktúra és a tanácsi munka felülvizsgálata és átszervezése. Több olyan jogszabály jelent meg, amely az igényekhez méretezett módosításokat alapozta meg. A korszerűsítés folyamatában a sort jelenleg a harmadik tanácstörvény zárja le. Az új tanácstörvény jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a tanácsok jól szolgálják a társadalompolitikai célok elérését, egyre közhasznúbb munkát végeznek az állami feladatok megvalósításában, a településfejlesztésben, a lakosság életkörülményeinek javításában, a helyi erőforrások felhasználásában. A tanácsi munka korszerűsítését számottevően segítette a pártszervezetek irányító és ellenőrző tevékenységének fejlődése. Igényesebben léptek fel a tanácsi munkát illetően, önállóbb, kezdeményezőbb tevékenységet vártak el a tanácsoktól. Határozottabban koordinálták a különböző szervek együttműködését. A két és fél évtizedes múlttal rendelkező tanácsaink tevékenysége mind a korábbi helyzethez képest, mind nemzetközi összehasonlításban jelentős színvonalemelkedést ért el. Természetesen nem állíthatjuk, hogy most már minden jól megy és nincsenek fogyatékosságok. Azt azonban meggyőződéssel mondhatjuk, hogy tanácsaink jó úton haladnak tovább. A jubiláló tanácsszervek vezetői, tagjai és apparátusi dolgozói mindennapos munkájukkal bizonyították és ma is igazolják a tanácsrendszer élet- képességét, hasznosságát a társadalom egyetemes érdekei szempontjából. A tanácsok az elmúlt időszakban részt vettek a szocialista építés szinte minden fontosabb feladatának megoldásában és jelenleg is példásan töltik be a „má”- ból adódó szerepüket. A XI. kongresszus határozatai arra köteleznek bennünket, hogy erősítsük ezeket a kedvező irányzatokat, a tanácsok munkájának szocialista vonásait. A jubileum alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága nevében elismeréssel köszöntjük a tanácsokat és a tanácsi dolgozókat. Bízunk abban, hogy a jövőben még nagyobb felelősséggel, még korszerűbb munkával működnek közre a fejlett szocialista társadalom építésében! A TARTALOMBÓL: Óvoda és napközi a gyárban * Ivóvízvezetéképítési program * Orvosi Nobel-díj * A szurkoló kérdez - az edző válaszol Negyedszázados a szocialista szakmunkásképzés. A jubileum alkalmából Pécsett tartott ünnepségen Nagy Imre miniszterhelyettes mondott beszédet. Tudósításunk a 2. oldalon. Fotó: Erb János „Támaszkodhatunk saját erőinkre" Kádár János befejezte smmammamgmmmmmmmmmammmammmmmmmmmmmm BuMünamnaHi Vas megyei látogatását m JVUMtimTi 'i'l iTTI.WfViV *r*r l-v L-JM i»"—nM—nwg—rMiB—h—— Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön — Vas megyei vezetők társaságában - Horvátzsidónyba és Vépre látogatott. A több nemzetiségű Horvátzsidányban megérkezésekor a szombathelyi járás, a község és a termelőszövetkezet vezetői fogadták, s úttörők virággal, dallal köszöntötték. A termelőszövetkezet központi épületében Berzlánovich Antal, Horvátzsidány, Kiszsidány, Olmód és Peresznye községek közös tanácsának elnöke tájékoztatta a Központi Bizottság első titkárát a lakosság élet- körülményeiről. munkájáról. Horvátzsidányban és a hozzátartozó három községben a lakosság 74 százaléka horvát, 17 százaléka magyar, 9 százaléka német nemzetiségű. A lakosság nagyra értékeli és becsüli a nemzetiségekkel való törődést, az MSZMP nemzetiségi politikáját, amelynek alapján bizto. sított politikai, társadalmi és gazdasági egyenlőségük. Varga László, a termelőszövetkezet elnöke a közös gazdaság munkáját, eredményeit, gondjait ismertette. Kádár János megköszönte a szívélyes fogadtatást és a Központi Bizottság nevében üdvözölte a társközségek lakóit, valamint az ezen a területen tevékenykedő határőröket. Kifejezte meggyőződését, hogy jól értik s a gyakorlatban eredményesen érvényesítik is a párt általános politikáját, mezőgazdasági és nemzetiségi politikáját. Helyes, hogy megvalósításába bevonják a dolgozók legszélesebb rétegeit. Kádár János szólt arról, hogy pártunk politikájának nagyon fontos része a nemzetiségi politika. A lenini nemzetiségi politikát valljuk - hangoztatta. Azt, hogy a nemzeti kultúrának virágoznia kell. Beszéljen minden nemzet és nemzetiség a maga nyelvén. Ma is úgy értelmezzük a lenini nemzetiségi politikát, hogy a világ a népek kórusából áll, ebben a kórusban mindenki a maga nyelvén szóljon és énekeljen, s le-' hetőleg a szocializmus, a nemzeti függetlenség, a béke dallamát szólaltassa meg. Befejezésül gratulált a közös gazdaság eredményeihez és további sikereket kívánt tevékenységéhez. Ezt követően Kádár János és a társaságában 'lévő vezető személyiségek megtekintették a termelőszövetkezet tehenészetét és hűtőtárolóját, majd szívélyes búcsú után folytatták útjukat Vépre. Itt a Mezőgazdasági Szakmunkás és Munkástovábbképző Intézetet keresték fel. Kádár János kifejezte örömét, hogy megismerkedhet e fontos szerepet betöltő oktatási intézménnyel. Nagygyűlés Szombathelyen Kádár János délután Szombathelyen a művelődési és sportházban nagygyűlésen találkozott a város és Vas megye üzemeinek, szövetkezeteinek, intézményeinek dolgozóival. A Himnusz elhangzása után Nagy Gábor, .a Tanárképző Főiskola másodéves hallgatója elszavalta Váci Mihály „Miránk hasonlíts, kommunizmus!" című versének egy részletét. A nagyKS/D. NAPLÓ TELEFOTO Kádár János Vas megyében. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és kísérete megtekintette a horvátzsidányi Jurisics Tsz hűtőházát és elbeszélgetett a közös gazdaság asszonyaival. gyűlést dr. Gonda György, a Vas megyei Tanács elnöke nyitotta meg, majd Kovács Antal, az MSZMP KB tagja a Megyei Pártbizottság első titkára mondott beszédet. Elmondotta, hogy Vas megye a kedvezőtlen történelmi és természet-földrajzi okok miatt viszonylag elmaradott helyzetben volt, 1960-1965 táján azonban — a párt helyes politikája alapján — dinamikus fejlődésnek indult. Ezt bizonyítja az is, hogy az ipar és a mezőgazdaság termelésének értéke tíz év alatt megkétszereződött. Számos új ipari üzem létesült. A városok és a falvak képe érzékelhetően megváltozott. A Központi Bizottság első titkárának látogatása - hangsúlyozta — megerősíti meggyőződésüket és eltökélt szándékukat, hogy Vas megye kommunistáinak is bátran, az eddigieknél jobban, színvonalasabban és erőteljesebben lehet és kell dolgozniok. A kommunisták Vas megyei osztaga kész erre, képes is rá, s méginkább az lesz a jövőben. Ezután Kádár János szólt a nagygyűlés résztvevőihez: — Kedves Elvtársak, Kedves Elvtársnők, Tisztelt Nagygyűlés! Felemelő és élményekben gazdag kétnapos Vas megyei program befejezéséhez közeled(Folytatás az 5. oldalon.)
