Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)

1975-10-17 / 285. szám

2 Dunántúli napló 1975. október 17., péntek Kiosztották néprajzi pályázat díjait Negyedszázados jubileum • • Ünnepség Pécsett a szocialista szakmunkásképzés évfordulóján A szocialista szakmunkáskép­zés kezdetét 1950-től számítjuk. A negyedszázados jubileum al­kalmából tegnap délelőtt Pé­csett, a Fegyveres Erők Klubjá nagytermében ünnepi megemlé­kezést rendezett a Megyei Ta­nács művelődési osztálya. A megye tizenhárom szak­munkásképző intézetét és nyolc­ezer tanulóját képviselő peda­gógusokat Bernics Ferenc, a Megyei Tanács művelődési osz­tályának vezetője köszöntötte. Az elnökségben többek között helyet foqlalt Rajnai lózsel, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának osztályvezetője és Ta­kács Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese, ünnepi meg­emlékezést Nagy Imre munka­ügyi miniszterhelyettes tartott. A szónok bevezetőjében ha­zánk harminc év alatt elért fej­lődéséről szólt. Utalt arra, hogy az eredményekben nagy része van a negyedszázad alatt ki­képzett egymillió szakmunkás­nak is, majd így folytatta: — Ami az előző társadalom szakmunkásképzési rendszerét, az inas-, illetve tanoncképzést illeti, aligha lehet számunkra összehasonlítási alap. Hiszen eqv félfeudális társadalom el­nyomott osztályának perifériá­ján éltek. Mindig valamivel mostohább viszonyok között, mint az a társadalmi réteg, amelybe tartoztak. De adjunk szót a Baross Szövetség gyár­ipari csoportjának, amely 1944- ben eképp vélekedett a ma­gyarországi tanoncok helyzeté­ről: „A tanonc-ügy, a tanonc- nevelés még mindig ötöd, ha­tod rangúan kezelt kérdése köz­életünknek. Sem a tanoncok nagy száma, sem e számottevő tömeg művelődésbeni elmara­dottsága, se szociális helyzeté­nek rendezetlenséqe, se testi gondozásának égető szüksége nem tudta eléqgé megértetni nemzeti társadalmunkkal a ta­nonc-ügy rendkívüli fontossá­gát.” A tanulók helyzetén első­ízben az 1946-ban megjelent rendeletek javítottak. Ezek, a tanulmányi, anyagi és szociális feltételek javítását irányozták elő. Előfutárai voltak az 1949- ben életbelépett IV. törvénynek, mely a szocialista szakmunkás- képzés elindítója volt. Több kormány- és miniszteri rende­lettel kiegészítve jól szolgálta az iskolarendszerű szakmunkás- képzés kiépítését 1969-ig. Ekkor lépett ugyanis hatályba a VI. törvény, amely egyben a kép­zés reformját is előirányozta. Inasból, tanoncból végül is s’akmunkástanuló lett. A mi­niszterhelyettes ezt követően az utóbbi évtized eredményeiről szólt. — A szakmunkásképzés fej­lesztése számunkra nem csupán szakmunkaerő kérdés, hanem a munkásosztály vezető szerepé­nek ügye is. E gondoskodást nemcsak a politikai határoza­tok, állami törvények és más intézkedések sora jelzi. A szo­cialista szakmunkásképzés 25 éve alatt felneveltük a mai szakmunkásgárda 80 százalékát, korszerűsítettük a szakmai ösz- szetételt, a képzés ismeretanya­gát. Állandóan fejlesztjük az »ktatás-nevelés pedagógiai di­daktikái rendszerét és módsze­reit, fokozatosan megteremtve ennek személyi, szervezeti, do­kumentációs és technikai felté­teleit. Ezt az iskolatípust szer­vesen beépítettük közoktatásunk rendszerébe, létrehoztuk a szak­munkásképzési alapot, amiből a vállalatokat évente 250-300 millió forinttal támogatjuk. Az elmúlt tíz év alatt több mint száz szakmunkásképző intézetet építettünk olyan területi tele­pítéssel, amely jól szolgálja céliainkat. Ám távolról sem hisz- szük, hoqy fejlesztési feladata­inkat befejezettnek lehetne te­kinteni. Csütörtökön délelőtt 10 óra­kor a hagyományos szignállal nyitotta meg kapuit az őszi BNV. A jegypénztáraknál már a nyitás előtt is sokan vára­koztak. Egyébként ezen a hé­ten minden nap délelőtt 10 órától a nagyközönségé a vá­sár, a pavilonok délután 6 órakor, a vásárváros pedig hét órakor zár. Csütörtökön Csehszlovákia nerr napját tartották a BNV-,,. A kiállító kilenc cseh­szlovák külkereskedelmi vál­lalat az öltözködési és háztar­tási bemutatókon vonultatja fel Nagy Imre munkaügyi minisz­terhelyettes beszédének befeje­ző részében néhány fontos kér­désre hívta fel a figyelmet. Kö­vetkezetesen végre kell hajtani a szakmunkásképzés reformját, fejleszteni szükséges az üzemi tanműhelyekben, a munkahelye­ken folyó nevelőm.unkót. A szó­nok végezetül köszönetét mon­dott a szakmunkásjelölteket ne­velő pedagógusoknak áldozat­kész munkájukért. Ezt követően Takács Gyula, a megyei, valamint Papp Imre Pécs megyei város Tanácsának elnökhelyettesei a kiemelkedő munkát végzett pedagógusok­nak átadták a Megyei Tanács elismerő okleveleit, a Városi Tanács elnöke nevében pedig az alapított emjékplaketteket: az elismeréseket tizenhármán vették át. S. Gy. a fogyasztási cikk-újdonságai­nak széles választékát, köztük a népszerű Skoda személygép­kocsik, motorkerékpárok, robo­gók több típusát. A szovjet kiállítók közül is több sajtótájékoztatón ismer­teti a kiállított gyártmányokat, az üzletkötési lehetőségeket. Délelőtt a Könnyűipari Mi­nisztérium vezetőinek meghívá­sára a nőmozgalom és az ága­zatban működő szakszerveze­tek képviselői megtekintették a vásárt, az Otthon kiállítást, a ruházati termékbemutatót. a csapat- zászlótól Hajnal óta vidám, jókedvű fiatalok ezreit viszik országszer­te vonatok, s ha éneklik, hogy „Ez a vonat, sebesvonat vala­hol megáll . .a valahol most .már az otthont jelenti. A Nép­hadsereg az 1973 őszén bevo­nult ifjakat érett emberré for­málva „visszaadta" a polgári életnek. A tegnapi búcsúztatás a kétéves katonaélet szép em­léke már. A Petőfi laktanya alakulóte­rén felvonult katonák tegnap délelőtt a leszerelők ünnepé­lyes búcsúztatására, a kiképzés és a szolgálat legjobbjainak kitüntetésére készültek, amikor az egyik leszerelő! az újságíró kérésére kiszólították a sorból. Sey Gábor szakaszvezető. A hajtókán még a három kis csillag jelezte, hogy a fiatal­ember eddig jutott a seregben. Frissen kiállított katonakönyve azonban már így jelöli a rend­fokozatát: tartalékos őrmester. A kétéves kiváló szolgálat el­ismeréseként többedmagával ő is c leszerelés napján lépett elő. Most a két esztendő em­lékeiről beszél: — A XIV. Autójavítótól jöt­tem, oda is megyek vissza . . . Aktív ifjúgárdista voltam, nem volt ismeretlen tehát a rend, a fegyelem. Csak az volt a szo­katlan, hogy innen engedéllyel lehetett elmenni. Hogy örülök-e a leszerelésnek? örülök, mind­nyájan így vagyunk ... De ezt Csehszlovák nemzeti nap a BNV-n Öltözködési és háztartási bemutató Újjászületett az Alkotmány utcai óvoda Az óvodások kedves műsorral köszöntik a szülők és építők kép­viselőit. Óvodaavatás előtt egy ok­levelet mutatnak: „1890 előtt az Alkotmány utcai iskola épü­letében, az Attila utcai rész földszintjén két teremben mű­ködött óvoda. Ez teljesen kü­lönálló létesítmény volt a fel­ső, jelenleg is működő óvodá­tól, amely 1892-ben nyílt meg két teremmel, irodával és óvo­dával.” — így kezdődött te­hát ennek a nevelőintézmény­nek az élete, amely tegnap fontos fordulatot vett; befeje­ződött a másfél millió forin­tos átalakítás és bővítés. Tegnaptól tehát harminc nagymama lélegzik fel, mert az úgynevezett „előfelvételis” kisgyerekeket ezidáig ők gon­dozták. Aztán a többi gyerek­nek a napi útja is lerövidül majdnem egy-két kilométerrel, mivel az átalakítás féléves idő­tartama alatt tíz másik óvo­dába osztották el őket. Kívül-belül újjászületett az Alkotmány utcai óvoda. Két fedett játékszín van benne, — a Mecseki Szénbányák építet­ték korábban társadalmi mun­kában —, aztán központi fű­tés, amit a Pécsi Építő és Ta­tarozó Vállalat szerelt be. De a legfontosabb: az eddigi há­rom helyett, négy csoport ka­pott benne helyet. Igen fontos szerepe volt a tegnapi — egyébként a határ­időt három hónappal megrö­vidítő - átadásban a sok társadalmi munkának, a szü­lői munkaközösség, a Kémény­seprő Vállalat, az 508-as Szak­munkásképző Intézet, a Mecsek Áruház kiszistái segítették a munkát. A kibővített, korszerűsített, megszépült óvodát tegnap Sza­bó János, a Mecseki Szénbá­nyák építésvezetője adta át Mádor Gyuláné vezető óvónő­nek. Véget ért a Baranya megyei Tanács és a Janus Pannonius Múzeum által meghirdetett 23. Országos Néprajzi és Nyelvjá­rási Gyűjtőpályázat megyei fordulója. A nyertesek számá­ra a megyei tanács klubter­mében október 16-án adták át a díjakat és jutalmakat. Lantosné Imre Mária muzeo­lógus értékelve a pályázatot el­mondotta, hogy a kiírás kö­vetelményeinek megfelelően 23 dolgozat érkezett. Sok helyen nehézséget jelentett a népraj­zi, illetve a helytörténeti né­zőpont elhatárolása, ez egy­ben megszabja a jövő felada­tait is. Ifjúsági kategóriában ki­emelkedőt nyújtott a Pollack Mihály Építőipari Szakközépis­kola honismereti szakköre, De- bitzky István igazgató vezeté­sével. „Kán falu teljes felmé­rése" és Vegyes anyag Ba­ranyáról” című munkáikkal el­ső és második díjat nyertek. Megosztott második díjat ka­pott még az ifjúsági kategóriá­ban Hoffmann Gizella és Ro- mics Terézia, megosztott har­madik helyezést ért el Horváth Judit, valamint Pál Irén. A zsűri három könyv-, öt okle­vél- és két munkajutalmat is kiosztott. Felnőtt kategóriában első helyezést senki nem ért el. Má­sodik díjat kapott a magyar- egregyi honismereti szakkör, melyet Csernavölgyi Endréné vezet — aki egyénileg megosz­tott harmadik helyezést is el­ért más tanulmányával — har­madik lett a mecseknádasdl honismereti szakkör Reisz Teréz vezetésével. A zsűri ebben a kategóriá­ban is több más jutalmat osz­tott ki. Búcsú a csapatzászlótól a Petőfi laktanyában. Fotó: Kóródi Gábor nem kell félreérteni, mert sze­rettem a katonaságot, nagyon sokat tanultam. Olyant is, amit oz ifjúgárdában a fiatalok elő­készítésénél hasznosíthatok. Mert az ifjúgárdát nem ha­gyom ott. . . Egyébként sok szép emléket adott a sereg. Például az idei díszszemle, vagy most legutóbb a csehszlo­vák-magyar közös hadgyakor­lat. Külön öröm számomra, hogy mindkét alkalommal a jól sze­repelt egység tagja voltam . . . Mire a rövidrefogott beszél­getés végére értünk, máris el­hangzott a csapatzászló foga­dására szólító jel, s megjelent a felsorakozott alakulatok előtt Miski Béla ezredes helyőrség- parancsnok. Ezzel vette kezde­tét a bensőséges katonaünnep, amelyen résztvett Megyaszai József, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője is. A csapatzászló előtt ismertet­ték a parancsokat, amelyek előléptetésekről, kitüntetések­ről és kitüntető címek adomá­nyozásáról szóltak. A leszerelők közül heten kapták meg a Ha­za Szolgálatáért érdemérem bronzfokozatát. Egy szakasz nyerte el a Néphadsereg Kivá­ló Szakasza címet, 14 raj pe­dig a Néphadsereg Kiváló Ra­ja címet. Több egység „élenjá­ró" címet kapott, s 192-en kap­ták meg a Kiváló katona, 732-en az Élenjáró katona cí­met. Ezután Miski Béla ezredes szólt a leszerelőkhöz, s egye­bek között ezeket mondta;- Becsülettel teljesítették fel­adatukat és most itt állnak, hogy búcsúzzanak a csapat- zászlótól, parancsnokaiktól, elv­társaiktól. Szolgálati idejük alatt elősegítették egységünk hírnevének növelését, harckész­ségének magas szinten tartását. — Emlékezetükbe idézte a két esztendő jelentős eseményeit, majd e szavakkal bocsátotta útjukra őket: — Leszerelésük után hasznosítsák a hadsereg­ben szerzett pozitív tulajdonsá­gokat, legyenek fegyelmezett, pontos, szorgalmas, önzetlen, áldozatkész polgárai hazánk­nak és ne feledjék, hogy a tár­sadalom mindig nagy bizalom­mal és várakozással fogadja a leszerelt fiatalokat. Az egységparancsnok búcsú­zott ezután a leszerelőktől, majd a távozók nevében Sey Gábor most már mint őrmester mondott rövid beszédet. Az ün­nepség a csapatzászló előtti elvonulással ért véget, s utána a leszerelők és volt elöljáróik együttes ebéden vettek részt. A délután a barátoktól való búcsúzkodás jegyében telt el, az utolsó éjszaka pedig a ci­vilbeöltözésé volt. Kora hajnal­tól gépkocsik vitték a leszerel- teket az induló vonatokhoz. H. I. Hálózati revizort mérlegképes oklevéllel, valamint érettségizett leltározót felvesz ORSZÁGOS SZOLGÁLTATÓIPARI VÁLLALAT pécsi székhellyel. Pályázatokat részletes önéletrajzzal, az el lenőrzési osztály címére kérjük: 1908 Budapest, postafiók 602. 9 Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja.

Next

/
Thumbnails
Contents