Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)

1975-10-15 / 283. szám

2 Dunántúli napló 1975. október 15., szerda Űjabb kísérlet Vizes pincét tömedékeltek gáz- pernyebetonnal Az eddigiektől eltérő körül­mények között folytatták teg­nap Pécsett a gázpernyebeton­nal való pincetömedékelés üze­mi kísérleteit. A Pollack Mihály Műszaki Főiskolán kifejlesztett módszert eddig különböző nagyságú száraz pincéknél al­kalmazták. Most első ízben jut­tatták az anyagot olyan pincébe, amelyben magas talajvíz van. A vízzel elárasztott pincék hagyományos- módú tömedéke­lése veszélyes, hiszen a vizet előbb el kell távolítani, $ csak utána lehet a munkát meg­kezdeni. A víztelenítés pedig a pince beszakadását, az épü­let összeomlását idézheti elő, mivel megszűnik a víz által hosszú ideig egyensúlyi helyze­tet biztosító nyomás. A tegnapi kísérlet színhelye az István tér 4. számú ház volt, amelyet már korábban életveszélyessé nyilvánítottak és kiürítettek. Az épület alatt két szintben található pince, az alsó az elárasztott, s ennek a talpmélysége mintegy 6 mé­ter mélyen van. A gázpernye­betont egy szellőzőkürtőn bo­csátották le, s ugyanakkor a feltárt és megerősített pincele­járaton keresztül folyamatosa.. szivattyúzták a vizet. A két mű­veletet megfelelő összhangban és nagy körültekintéssel kellett végezni. El kellett kerülni, hogy a vízszint az ún. nyugalmi szint alá süllyedjen. A tömedékelést a déli órák­ban tudták indítani, s a mun­ka (közel 60 köbméter anya­got kellett lejuttatni) a késő esti órákban ért véget. A kísér­let eredményességét egy hónap múlva állapíthatják meg, ami­kor egy próbafúrásból vett min­ta ad választ a kérdésre: vizes környezetben is a várakozásnak megfelelően viselkedik-e a gázpernyebeton? Az építőipar három évtizede Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter kedd délelőtt ünnepélyesen megnyi­totta az építőipar három évti­zedes fejlődését bemutató ki­állítást a Városliget volt vásár­városának szovjet pavilonjá­ban. A kiállítás mintegy három­ezer négyzetméternyi területén hat minisztérium és a tanácsok vállalatai, valamint az építő­ipari szövetkezetek — összesen 117 vállalat, intézmény és egyéb kiállító — több száz fényképpel, rajzzal, makettel és más dokumentációs anyag­gal jelzi az utóbbi 30 évben elért fejlődést, a megtett út fontosabb állomásait, a mű­szaki fejlesztés újabb irányait. A Pécsi Állami Gazdaság Aradi vértanúk úti pincészetében termésből. A képen: fejtik az új bort. 1500 hektolitert tárolnak az új Fotó: Erb János Lakókocsi Pécsről • Elkészültek a mintapéldányok • Megkapták a típusbizonyítványt • Rendelés esetén kezdődhet a gyártás „Lakókocsik kísérleti gyártá­sa címmel, érdekes előadás hangzott el kedden délután Pécsett, az AFIT XIV. Autója­vító Vállalat központjában. A Közlekedéstudományi Egyesü­let gépjárműjavító szakcsoport­jának rendezvényén Pluhár Gá­bor, a vállalat műszaki osztá­Péc$ett szállítják a legtöbb utast Hogyan lehet javítani a tömegközlekedést? Köztudott, hogy a személy- gépkocsik gyarapodása nem oldja meg a városok tömeg- közlekedését. Ezért továbbra is fontos a tömegközlekedés ja­vítása a városokban. Pécsett, a Volán 12-es Vállalat kiemelt feladata a helyi autóbuszközle­kedés zökkenőmentes lebonyolí­tása, melynek jelentőségét nö­veli, hogy a Volán Tröszt vál­lalatai közül Pécsett szállítják a legtöbb utast. így a helyi személyszállítás a vállalat gaz­daságos működését erőteljesen befolyásolja. A vállalat vezető­sége ezért úgy döntött, hogy a modern munka- és üzemszer­vezési lehetőségek és eszközök felhasználásával átfogó elem­zést, értékelést készít a pécsi tömegközlekedésről. A munka célja: miképpen lehet a helyi autóbuszközlekedést a felme­rült igényeknek megfelelően az eddigieknél magasabb színvo­nalon és a lehető legkevesebb ráfordítással lebonyolítani. A tanulmány elkészült, de ez csak e hatalmas szervező, elem­ző munkának csak egy részét jelenti, mert tegnap fórumot tartottak Pécsett, a vállalat Ba­csó Béla úti telepén, ahol a helyi közlekedésnél érintett szo­cialista brigádvezetők, a forga­lomirányítók, a Volán Tröszt képviselői — a tanulmány átte­kintése után — elmondták ja­vaslataikat: miképpen lehetne ésszerűbbé, gazdaságosabbá tenni Pécs helyi közlekedését. A tanácskozáson elsőként Szakonyi Lajos, a személyfor­galmi üzemegység igazgatója szólalt fel és a város útjainak korszerűsítését javasolta, majd pedig az elöregedő kocsitíou- sok mielőbbi cseréjét sürgette. Hangsúlyozta a lépcsőzetes munkakezdés bevezetésének szükségességét, mely kihat majd a közlekedésre is. Kurucz Jó­zsef gépkocsivezető az energia­takarékosságról szólva korszerű, új üzemanyagtöltő állomás épí­tését javasolta. Erdő János for­galmi főosztályvezető kérte, hogy a tanáccsal együtt dol­gozzák majd ki a lépcsőzetes munkakezdés forgalmi meggon­dolásait. Kálsecz Károly, a he­lyi közlekedés forgalmi osztály­vezetőié a garázsszolgálat fej­lesztését tartja indokoltnak. Molnár István műszaki osztály- vezető hangsúlyozta, hogy a munkaszervezés adott lehetősé­geivel jobban élienek, és kö­vetkezetesebb legyen az ellen­őrző munka. Fellegi Antal, Bergovecz László, Zádori Pál, Monoszlai Endre gépkocsiveze­tők a forgalombiztonsági szem­pontok és feltételek fontosságá­ról beszéltek. Kiss Lajos gép­kocsivezető egyes * kocsitípusok alkatrészellátásának nehézsé­geire utalt. Változtatni kellene a garázsszolgáltatás szervezeti rendjén — javasolta Albert Fe­renc járműfenntartási osztály- vezető. Szabadi Farkas, a Volán Tröszt helyi közlekedési csoport- vezetője az ésszerű takarékos­ságot emelte ki, valamint a jegykiadó automaták gazdasá­gossági előnyeit méltatta. Ber- de Ferencné, a Volán Tröszt számításelemzési főosztály cso­portvezetője a tanulmányt ké­szítő munkacsoport tevékenysé­gét elemezte. A tanácskozáson elhangzott javaslatokat — amint azt Laki Pál, a Volán 12-es Vállalat igazgatóhelyettese zárszavában elmondta — a város tömegköz­lekedését elemző munkába be­építik. így a dolgozók ésszerű és hasznos tanácsai szerint alakul majd Pécs jövőbeni he­lyi közlekedési rendje . .. (Mécs) „Nem érzem magam bűnösnek../9 Megkezdődött a szigetvári „fagylalt-ügy” tárgyalása — Tiltakozom, hogy a jelen lévő televízió az arcomat fény­képezze . . . — Nem nyilatkozom, ha a televízió elölről fényképez .. . A szigetvári „fagylalt ügy” két vádlottja — Bajcsi Károly cukrász kisiparos és a másod­rendű vádlott, Békési Gyuláné, Bajcsi élettársa — „nyitották” ezekkel a mondatokkal a Szi- getvárott tegnap megkezdett bírósági tárgyalást. Miért szirénázott a mentő? A Szigetvári Városi Járási ügyészség vádiratában« mind­kettőjüket a foglalkozás köré­ben elkövetett súlyos testi sér­tést okozó, szándékos veszé­lyeztetés bűntettével vádolta. Ez év május 21. és 22-én részben saját üzemük mellett lévő fagy­laltárusító helyen, részben moz­gó fagylalt-árusként Szigetvá­ron és a környező községekben kimért fagylalttól 500 ember kapott mérgezést, — közülük 272-t kellett kórházi kezelés­ben részesíteni. A vizsgálatok megállapították, hogy a töme­ges fagylalt-mérgezést az ál­taluk készített és kimért fagy­lalt okozta és ezért az illeté­kes hatósáqok az árusítást má­jus 22-én, 10 órakor betiltot­ták. A vádlottak azonban a lezárt műhelyből még kihoztak 50 kiló lefoglalt fagylaltot és az esti órákban Somogy me­gyében értékesítették. Újabb 45 ember került ételmérgezés miatt orvosi kezelésre. A szak­értői vélemény szerint az étel- mérgezést a salmonellával fer­tőzött fagylalt okozta. A fer­tőzést előidéző ok: a fagylalt készítéséhez kacsatojást is fel­használtak, holott ezt előírások tiltják. A vádlottak megszeg­ték azt az előírást is, amely tiltja mozgóárusként tejes fagy­lalt árusítását. Elsőnek Bajcsi Károlyt hall­gatta ki a bíróság. Ki hallotta Dugta Honát? A népdalénekes vallomása — Halló, U NI BÉR! Dugó Ilo­nát kérjük! — Tessék, én vagyok! — Hallotta? — Itt ültem a rádió mel­lett, bent a vállalatnál. — Gratulálunk a huszonkét perces szép műsorhoz. De biz­tosan nemcsak a rádióra fi­gyelt, hanem közben azokra is gondolt, akik elindították a népdalénekes pályán. — Igen, a mekényesi, meg egyházaskozári csángókra, akiktől a sok szép csángó dalt tanultam és megismerkedtem előadásuk eredeti stílusával. Meg Várnai Ferencre, aki fel­fedezett, aki bevezetett a nép­dalgyűjtés kedves munkájába. — Most mit csinál? — Építészeti költségvetést. Kalkulátor vagyok. De meg ne kérdezze, hogy miképpen tu­dom összeegyeztetni az ének­léssel, meg hogy szeretem-e ezt a munkakört, mert a vá­lasz túlságosan egyértelmű lenne. — De nem kalkulátor akart lenni!? — Nyelvtanárnak kívánkoz­tam diák koromban. Nagyon szerettem a francia nyelvet, azt akartam tanítani. Aztán egy­szer eljutottam a csángókhoz... Azóta a népdal teljesen kielé­gíti az érdeklődésemet. Egyéb­ként a Pécsi Zrínyi Miklós Köz­gazdasági Technikumban érett­ségiztem, de utána, munka mellett, három évig tanultam a Zeneművészeti Szakközépisko­lában ének szakon. — És a legkedvesebb nép­dal? — „Az hol én elmegyek, még a fák es sírnak.” — Ez is csán­gó dal. Ezt hallottam először és azóta is a legjobban ben­nem él. Aki hallgatta tegnap este hat órakor a Petőfi rádiót, bizto­san örömmel olvassa ezt a pár­beszédet Duga Ilonával, aki­vel ebben a rádióadásban Várnai Ferenc beszélgetett, s közben régi felvételeit is leját­szották. Emlékszünk még a pávaversenyre is, ahol a szak­mai zsűri Szavazatai szerint bejutott volna a döntőbe, meg az 1973-as Országos Kodály Zoltán Énekversenyre, ahol el­ső díjat nyert. Most, a rádió magyar népdal hete című elő­adássorozatában ő is helyet kapott, rangos szereplők; Illyés Gyula, Vass Lajos, Madarász Katalin, Tekeres Sándor, Pal- csó Sándor, Moldován Stefá­nia és Melis György meHett. Büszkék voltunk rá, mi pécsiek, s többet akarunk tudni róla. — Mit énekel mostanában, hol lesz műsora? — Újabb rádiófelvételem készül, meg egy önálló estem itt Pécsett, — élőben. És já­rom a megyét a Baranya me­gyei Népművelési Tanácsadó kis buszával — énekelek min­denütt. Mi meg sajnálkozunk, hogy a rádió ezt a baranyai jelle­gű műsort olyankor sugározta, amikor nem lehet fogni a „Pe­tőfi” adását. F. D. — Megértette az ügyészi vá­dat? Bűnösnek érzi magát? — Megértettem, nem érzem magam bűnösnek. Bajcsy Károly váltig hangoz­tatta: fogalma sem volt, hogy az ő fagylaltja miatt sziréná­zik állandóan a mentőautó szállítva a betegeket a kór­házba. Fájt a hasam... — Az igaz, hogy én is et­tem a fagylaltból 2Vén, és már estefelé nagyon gyönge voltam . . . fájt a hasam . . . — Mi történt másnap? — Reggel is rosszul voltam, ittam is egy kevés pálinkát... Élettársam mondta, hogy most kell eladni, jó meleg van, igye­kezzek felkelni . . . Betegen felkelt és — a tiltó rendelkezés ellenére — élet­társával a vádiratban említett 50 kiló fagylaltot Somogybán árusították. ■„ ... hogy ne men­jen veszendőbe" — mondja Bajcsi Károly. „De nem akar­tam elhinni, hogy az én fagy­laltomtól betegek az embe­rek ... És most is kételkedek benne . . .” — Eszerint kétségbe vanja a szakértői véleményt? — Igen ... — Este, mikor hazajöttek, maradt még vagy 10 kiló fagy­laltjuk, — kiöntötték. Miért? — Mert kiöntöttük! Ez a válasz, semmi több. A továbbiakban aztán kide­rül, hogy-az egészségügyi sza­bályok megsértése miatt egy­szer 300 forint pénzbüntetést kapott, majd később 500 fo­rint volt a büntetése a tejes fagylaltnak mozgóárusként áru­sításáért. A szóban lévő na­pokon is árusítottak tejesfagy­laltot! „Igen, ezért részben bűnösnek érzem magam most már. . ." Békési Gyuláné május 23-án a szigetvári KÖJÁL-nál készült jegyzőkönyv szerint elismerte, hogy május 21-én készült fagy­lalthoz kacsatojást használt. A tojáshéjmaradékokat a sze­méttartóban megtalálták. „Irigyek” bosszúja? — Nem érzem magam bű­nösnek — mondja. — Én ka­csatojást nem tettem a fagy­laltba. — De a jegyzőkönyv sze­rint elismerte.. . — Lehet, hogy mondtam, ha mondtam .. . Érzése szerint — mint állít­ja — az irigyek „bosszúállá­sa" az egész, a jó kereset miatt. „Nem lehet, hogy ka­csatojás héjat találtak." Ő is kétségbe vonja a vizsgálat eredményét. A tárgyalás tanúk, szakértők meghallgatásával ma folytató­dik. (Garay) lyának helyettes vezetője is­mertette a lakókocsi gyártás pécsi kísérletét, az eddigi ered­ményeket és lehetőségeket. Az autójavító vállalat, amely­nek fő profilja az autóbuszok karosszéria javítása és személy- gépkocsik karbantartása, né­hány évvel ezelőtt kezdett fog­lalkozni lakókocsi tervezéssel, készítéssel. Az ötletet az adta, hogy fő feladatuk ellátása mellett időszakonként kihasz­nálatlan kapacitásuk is volt. Ennek kitöltésére határozta el a vállalat vezetősége, hogy olyan munkát keresnek, ami közei gll a karosszéria lakato­sok tevékenységéhez. A lakó­kocsi gyártás azért látszott célszerűnek, mert kevés olyan szerkezete van, ami más szak­mához tartozik. Két évvel ezelőtt megvaló­sult a mintapéldány, amely je­lenleg a vállalat balatoni üdülőtelkén áll. Majd idén a prototípus továbbfejlesztett vál­tozataként, ugyancsak kísérleti jelleggel, elkészült a nullszé­ria két darabja. Ezeket a nagy- közönség is megtekinthette nyáron, az V. Pécsi Ipari Vásá­ron, most pedig a vállalat te­lepén láthatók. Míg a minta­darabot nagyon is nehéznek találták, az utána készített két lakókocsi már „könnyített" vál­tozat. Az egyiket teljesen fel­szerelték. Van benne három fekhely, szekrény, mosogató­kagyló, PB-gázzal főzési lehe­tőség. A másik viszont üres. Saját ízlés szerint rendezhető be, akár meglévő kemping fel­szereléssel. Szeptember végén a XIV. Autójavító Vállalat a KPM Autófelügyelettől megkapta a „Típus-bizonyítványt”, ami azt jelenti, a jövőben gyártható és forgalomba állítható a vállalat által készített lakókocsi. A to­vábbi feladat a gazdasági szá­mítások elvégzése, a vevőpiac felderítése, majd megfelelő rendelés esetén a gyártás megszervezése. Az előadás hallgatói arról is tájékoztatást kaptak, milyen műszaki követelményeknek kell eleget tenni, ha netán valaki saját maga szándékozna ké­szíteni lakókocsit, vagy kisebb méretű utánfutót, a XlV. Autó­javító Vállalat ugyanis saját kísérletei során mindennek pontos ismerőjévé vált. Bővítik a dombóvári kesztyűgyárat Zsúfolt körülmények kö­zött dolgozik a Pécsi Kesz­tyűgyár dombóvári gyáregy­sége, ezért elhatározták, bő­vítik az üzemet. Az emelet- ráépítés mellett döntöttek, s ezzel a termelő terület csaknem félezer négyzet- méterrel növekszik. A mun­kálatokat a Dombóvári Vá­rosi Tanács költségvetési üzeme végzi, az építkezés­sel már el is készültek. Együttműködési szerződés Szocialista együttműködési szerződést írtak alá a napok­ban a Pécsi Bőrgyár új üzem­csarnokának kivitelezői a gyár kezdeményezésére. A Baranya megyei Állami Építőipari Válla­lat, a Könnyűipari Szerelő és Építő Vállalat, a Könnyűipari Tervező Vállalat, a Pécs—Ba­ranyai Beruházási Vállalat és a Pécsi Bőrgyár vezetőinek meg­állapodása értelmében a több mint 200 milliós beruházásból létesülő sertésbőrfeldolgozó csarnokban 1977. július 1-től megindulhat a munka.

Next

/
Thumbnails
Contents