Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)
1975-10-15 / 283. szám
2 Dunántúli napló 1975. október 15., szerda Űjabb kísérlet Vizes pincét tömedékeltek gáz- pernyebetonnal Az eddigiektől eltérő körülmények között folytatták tegnap Pécsett a gázpernyebetonnal való pincetömedékelés üzemi kísérleteit. A Pollack Mihály Műszaki Főiskolán kifejlesztett módszert eddig különböző nagyságú száraz pincéknél alkalmazták. Most első ízben juttatták az anyagot olyan pincébe, amelyben magas talajvíz van. A vízzel elárasztott pincék hagyományos- módú tömedékelése veszélyes, hiszen a vizet előbb el kell távolítani, $ csak utána lehet a munkát megkezdeni. A víztelenítés pedig a pince beszakadását, az épület összeomlását idézheti elő, mivel megszűnik a víz által hosszú ideig egyensúlyi helyzetet biztosító nyomás. A tegnapi kísérlet színhelye az István tér 4. számú ház volt, amelyet már korábban életveszélyessé nyilvánítottak és kiürítettek. Az épület alatt két szintben található pince, az alsó az elárasztott, s ennek a talpmélysége mintegy 6 méter mélyen van. A gázpernyebetont egy szellőzőkürtőn bocsátották le, s ugyanakkor a feltárt és megerősített pincelejáraton keresztül folyamatosa.. szivattyúzták a vizet. A két műveletet megfelelő összhangban és nagy körültekintéssel kellett végezni. El kellett kerülni, hogy a vízszint az ún. nyugalmi szint alá süllyedjen. A tömedékelést a déli órákban tudták indítani, s a munka (közel 60 köbméter anyagot kellett lejuttatni) a késő esti órákban ért véget. A kísérlet eredményességét egy hónap múlva állapíthatják meg, amikor egy próbafúrásból vett minta ad választ a kérdésre: vizes környezetben is a várakozásnak megfelelően viselkedik-e a gázpernyebeton? Az építőipar három évtizede Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter kedd délelőtt ünnepélyesen megnyitotta az építőipar három évtizedes fejlődését bemutató kiállítást a Városliget volt vásárvárosának szovjet pavilonjában. A kiállítás mintegy háromezer négyzetméternyi területén hat minisztérium és a tanácsok vállalatai, valamint az építőipari szövetkezetek — összesen 117 vállalat, intézmény és egyéb kiállító — több száz fényképpel, rajzzal, makettel és más dokumentációs anyaggal jelzi az utóbbi 30 évben elért fejlődést, a megtett út fontosabb állomásait, a műszaki fejlesztés újabb irányait. A Pécsi Állami Gazdaság Aradi vértanúk úti pincészetében termésből. A képen: fejtik az új bort. 1500 hektolitert tárolnak az új Fotó: Erb János Lakókocsi Pécsről • Elkészültek a mintapéldányok • Megkapták a típusbizonyítványt • Rendelés esetén kezdődhet a gyártás „Lakókocsik kísérleti gyártása címmel, érdekes előadás hangzott el kedden délután Pécsett, az AFIT XIV. Autójavító Vállalat központjában. A Közlekedéstudományi Egyesület gépjárműjavító szakcsoportjának rendezvényén Pluhár Gábor, a vállalat műszaki osztáPéc$ett szállítják a legtöbb utast Hogyan lehet javítani a tömegközlekedést? Köztudott, hogy a személy- gépkocsik gyarapodása nem oldja meg a városok tömeg- közlekedését. Ezért továbbra is fontos a tömegközlekedés javítása a városokban. Pécsett, a Volán 12-es Vállalat kiemelt feladata a helyi autóbuszközlekedés zökkenőmentes lebonyolítása, melynek jelentőségét növeli, hogy a Volán Tröszt vállalatai közül Pécsett szállítják a legtöbb utast. így a helyi személyszállítás a vállalat gazdaságos működését erőteljesen befolyásolja. A vállalat vezetősége ezért úgy döntött, hogy a modern munka- és üzemszervezési lehetőségek és eszközök felhasználásával átfogó elemzést, értékelést készít a pécsi tömegközlekedésről. A munka célja: miképpen lehet a helyi autóbuszközlekedést a felmerült igényeknek megfelelően az eddigieknél magasabb színvonalon és a lehető legkevesebb ráfordítással lebonyolítani. A tanulmány elkészült, de ez csak e hatalmas szervező, elemző munkának csak egy részét jelenti, mert tegnap fórumot tartottak Pécsett, a vállalat Bacsó Béla úti telepén, ahol a helyi közlekedésnél érintett szocialista brigádvezetők, a forgalomirányítók, a Volán Tröszt képviselői — a tanulmány áttekintése után — elmondták javaslataikat: miképpen lehetne ésszerűbbé, gazdaságosabbá tenni Pécs helyi közlekedését. A tanácskozáson elsőként Szakonyi Lajos, a személyforgalmi üzemegység igazgatója szólalt fel és a város útjainak korszerűsítését javasolta, majd pedig az elöregedő kocsitíou- sok mielőbbi cseréjét sürgette. Hangsúlyozta a lépcsőzetes munkakezdés bevezetésének szükségességét, mely kihat majd a közlekedésre is. Kurucz József gépkocsivezető az energiatakarékosságról szólva korszerű, új üzemanyagtöltő állomás építését javasolta. Erdő János forgalmi főosztályvezető kérte, hogy a tanáccsal együtt dolgozzák majd ki a lépcsőzetes munkakezdés forgalmi meggondolásait. Kálsecz Károly, a helyi közlekedés forgalmi osztályvezetőié a garázsszolgálat fejlesztését tartja indokoltnak. Molnár István műszaki osztály- vezető hangsúlyozta, hogy a munkaszervezés adott lehetőségeivel jobban élienek, és következetesebb legyen az ellenőrző munka. Fellegi Antal, Bergovecz László, Zádori Pál, Monoszlai Endre gépkocsivezetők a forgalombiztonsági szempontok és feltételek fontosságáról beszéltek. Kiss Lajos gépkocsivezető egyes * kocsitípusok alkatrészellátásának nehézségeire utalt. Változtatni kellene a garázsszolgáltatás szervezeti rendjén — javasolta Albert Ferenc járműfenntartási osztály- vezető. Szabadi Farkas, a Volán Tröszt helyi közlekedési csoport- vezetője az ésszerű takarékosságot emelte ki, valamint a jegykiadó automaták gazdaságossági előnyeit méltatta. Ber- de Ferencné, a Volán Tröszt számításelemzési főosztály csoportvezetője a tanulmányt készítő munkacsoport tevékenységét elemezte. A tanácskozáson elhangzott javaslatokat — amint azt Laki Pál, a Volán 12-es Vállalat igazgatóhelyettese zárszavában elmondta — a város tömegközlekedését elemző munkába beépítik. így a dolgozók ésszerű és hasznos tanácsai szerint alakul majd Pécs jövőbeni helyi közlekedési rendje . .. (Mécs) „Nem érzem magam bűnösnek../9 Megkezdődött a szigetvári „fagylalt-ügy” tárgyalása — Tiltakozom, hogy a jelen lévő televízió az arcomat fényképezze . . . — Nem nyilatkozom, ha a televízió elölről fényképez .. . A szigetvári „fagylalt ügy” két vádlottja — Bajcsi Károly cukrász kisiparos és a másodrendű vádlott, Békési Gyuláné, Bajcsi élettársa — „nyitották” ezekkel a mondatokkal a Szi- getvárott tegnap megkezdett bírósági tárgyalást. Miért szirénázott a mentő? A Szigetvári Városi Járási ügyészség vádiratában« mindkettőjüket a foglalkozás körében elkövetett súlyos testi sértést okozó, szándékos veszélyeztetés bűntettével vádolta. Ez év május 21. és 22-én részben saját üzemük mellett lévő fagylaltárusító helyen, részben mozgó fagylalt-árusként Szigetváron és a környező községekben kimért fagylalttól 500 ember kapott mérgezést, — közülük 272-t kellett kórházi kezelésben részesíteni. A vizsgálatok megállapították, hogy a tömeges fagylalt-mérgezést az általuk készített és kimért fagylalt okozta és ezért az illetékes hatósáqok az árusítást május 22-én, 10 órakor betiltották. A vádlottak azonban a lezárt műhelyből még kihoztak 50 kiló lefoglalt fagylaltot és az esti órákban Somogy megyében értékesítették. Újabb 45 ember került ételmérgezés miatt orvosi kezelésre. A szakértői vélemény szerint az étel- mérgezést a salmonellával fertőzött fagylalt okozta. A fertőzést előidéző ok: a fagylalt készítéséhez kacsatojást is felhasználtak, holott ezt előírások tiltják. A vádlottak megszegték azt az előírást is, amely tiltja mozgóárusként tejes fagylalt árusítását. Elsőnek Bajcsi Károlyt hallgatta ki a bíróság. Ki hallotta Dugta Honát? A népdalénekes vallomása — Halló, U NI BÉR! Dugó Ilonát kérjük! — Tessék, én vagyok! — Hallotta? — Itt ültem a rádió mellett, bent a vállalatnál. — Gratulálunk a huszonkét perces szép műsorhoz. De biztosan nemcsak a rádióra figyelt, hanem közben azokra is gondolt, akik elindították a népdalénekes pályán. — Igen, a mekényesi, meg egyházaskozári csángókra, akiktől a sok szép csángó dalt tanultam és megismerkedtem előadásuk eredeti stílusával. Meg Várnai Ferencre, aki felfedezett, aki bevezetett a népdalgyűjtés kedves munkájába. — Most mit csinál? — Építészeti költségvetést. Kalkulátor vagyok. De meg ne kérdezze, hogy miképpen tudom összeegyeztetni az énekléssel, meg hogy szeretem-e ezt a munkakört, mert a válasz túlságosan egyértelmű lenne. — De nem kalkulátor akart lenni!? — Nyelvtanárnak kívánkoztam diák koromban. Nagyon szerettem a francia nyelvet, azt akartam tanítani. Aztán egyszer eljutottam a csángókhoz... Azóta a népdal teljesen kielégíti az érdeklődésemet. Egyébként a Pécsi Zrínyi Miklós Közgazdasági Technikumban érettségiztem, de utána, munka mellett, három évig tanultam a Zeneművészeti Szakközépiskolában ének szakon. — És a legkedvesebb népdal? — „Az hol én elmegyek, még a fák es sírnak.” — Ez is csángó dal. Ezt hallottam először és azóta is a legjobban bennem él. Aki hallgatta tegnap este hat órakor a Petőfi rádiót, biztosan örömmel olvassa ezt a párbeszédet Duga Ilonával, akivel ebben a rádióadásban Várnai Ferenc beszélgetett, s közben régi felvételeit is lejátszották. Emlékszünk még a pávaversenyre is, ahol a szakmai zsűri Szavazatai szerint bejutott volna a döntőbe, meg az 1973-as Országos Kodály Zoltán Énekversenyre, ahol első díjat nyert. Most, a rádió magyar népdal hete című előadássorozatában ő is helyet kapott, rangos szereplők; Illyés Gyula, Vass Lajos, Madarász Katalin, Tekeres Sándor, Pal- csó Sándor, Moldován Stefánia és Melis György meHett. Büszkék voltunk rá, mi pécsiek, s többet akarunk tudni róla. — Mit énekel mostanában, hol lesz műsora? — Újabb rádiófelvételem készül, meg egy önálló estem itt Pécsett, — élőben. És járom a megyét a Baranya megyei Népművelési Tanácsadó kis buszával — énekelek mindenütt. Mi meg sajnálkozunk, hogy a rádió ezt a baranyai jellegű műsort olyankor sugározta, amikor nem lehet fogni a „Petőfi” adását. F. D. — Megértette az ügyészi vádat? Bűnösnek érzi magát? — Megértettem, nem érzem magam bűnösnek. Bajcsy Károly váltig hangoztatta: fogalma sem volt, hogy az ő fagylaltja miatt szirénázik állandóan a mentőautó szállítva a betegeket a kórházba. Fájt a hasam... — Az igaz, hogy én is ettem a fagylaltból 2Vén, és már estefelé nagyon gyönge voltam . . . fájt a hasam . . . — Mi történt másnap? — Reggel is rosszul voltam, ittam is egy kevés pálinkát... Élettársam mondta, hogy most kell eladni, jó meleg van, igyekezzek felkelni . . . Betegen felkelt és — a tiltó rendelkezés ellenére — élettársával a vádiratban említett 50 kiló fagylaltot Somogybán árusították. ■„ ... hogy ne menjen veszendőbe" — mondja Bajcsi Károly. „De nem akartam elhinni, hogy az én fagylaltomtól betegek az emberek ... És most is kételkedek benne . . .” — Eszerint kétségbe vanja a szakértői véleményt? — Igen ... — Este, mikor hazajöttek, maradt még vagy 10 kiló fagylaltjuk, — kiöntötték. Miért? — Mert kiöntöttük! Ez a válasz, semmi több. A továbbiakban aztán kiderül, hogy-az egészségügyi szabályok megsértése miatt egyszer 300 forint pénzbüntetést kapott, majd később 500 forint volt a büntetése a tejes fagylaltnak mozgóárusként árusításáért. A szóban lévő napokon is árusítottak tejesfagylaltot! „Igen, ezért részben bűnösnek érzem magam most már. . ." Békési Gyuláné május 23-án a szigetvári KÖJÁL-nál készült jegyzőkönyv szerint elismerte, hogy május 21-én készült fagylalthoz kacsatojást használt. A tojáshéjmaradékokat a szeméttartóban megtalálták. „Irigyek” bosszúja? — Nem érzem magam bűnösnek — mondja. — Én kacsatojást nem tettem a fagylaltba. — De a jegyzőkönyv szerint elismerte.. . — Lehet, hogy mondtam, ha mondtam .. . Érzése szerint — mint állítja — az irigyek „bosszúállása" az egész, a jó kereset miatt. „Nem lehet, hogy kacsatojás héjat találtak." Ő is kétségbe vonja a vizsgálat eredményét. A tárgyalás tanúk, szakértők meghallgatásával ma folytatódik. (Garay) lyának helyettes vezetője ismertette a lakókocsi gyártás pécsi kísérletét, az eddigi eredményeket és lehetőségeket. Az autójavító vállalat, amelynek fő profilja az autóbuszok karosszéria javítása és személy- gépkocsik karbantartása, néhány évvel ezelőtt kezdett foglalkozni lakókocsi tervezéssel, készítéssel. Az ötletet az adta, hogy fő feladatuk ellátása mellett időszakonként kihasználatlan kapacitásuk is volt. Ennek kitöltésére határozta el a vállalat vezetősége, hogy olyan munkát keresnek, ami közei gll a karosszéria lakatosok tevékenységéhez. A lakókocsi gyártás azért látszott célszerűnek, mert kevés olyan szerkezete van, ami más szakmához tartozik. Két évvel ezelőtt megvalósult a mintapéldány, amely jelenleg a vállalat balatoni üdülőtelkén áll. Majd idén a prototípus továbbfejlesztett változataként, ugyancsak kísérleti jelleggel, elkészült a nullszéria két darabja. Ezeket a nagy- közönség is megtekinthette nyáron, az V. Pécsi Ipari Vásáron, most pedig a vállalat telepén láthatók. Míg a mintadarabot nagyon is nehéznek találták, az utána készített két lakókocsi már „könnyített" változat. Az egyiket teljesen felszerelték. Van benne három fekhely, szekrény, mosogatókagyló, PB-gázzal főzési lehetőség. A másik viszont üres. Saját ízlés szerint rendezhető be, akár meglévő kemping felszereléssel. Szeptember végén a XIV. Autójavító Vállalat a KPM Autófelügyelettől megkapta a „Típus-bizonyítványt”, ami azt jelenti, a jövőben gyártható és forgalomba állítható a vállalat által készített lakókocsi. A további feladat a gazdasági számítások elvégzése, a vevőpiac felderítése, majd megfelelő rendelés esetén a gyártás megszervezése. Az előadás hallgatói arról is tájékoztatást kaptak, milyen műszaki követelményeknek kell eleget tenni, ha netán valaki saját maga szándékozna készíteni lakókocsit, vagy kisebb méretű utánfutót, a XlV. Autójavító Vállalat ugyanis saját kísérletei során mindennek pontos ismerőjévé vált. Bővítik a dombóvári kesztyűgyárat Zsúfolt körülmények között dolgozik a Pécsi Kesztyűgyár dombóvári gyáregysége, ezért elhatározták, bővítik az üzemet. Az emelet- ráépítés mellett döntöttek, s ezzel a termelő terület csaknem félezer négyzet- méterrel növekszik. A munkálatokat a Dombóvári Városi Tanács költségvetési üzeme végzi, az építkezéssel már el is készültek. Együttműködési szerződés Szocialista együttműködési szerződést írtak alá a napokban a Pécsi Bőrgyár új üzemcsarnokának kivitelezői a gyár kezdeményezésére. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat, a Könnyűipari Szerelő és Építő Vállalat, a Könnyűipari Tervező Vállalat, a Pécs—Baranyai Beruházási Vállalat és a Pécsi Bőrgyár vezetőinek megállapodása értelmében a több mint 200 milliós beruházásból létesülő sertésbőrfeldolgozó csarnokban 1977. július 1-től megindulhat a munka.
