Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)
1975-10-15 / 283. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 283. szám 1975. október 15., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A család szerepe a nevelésben Kadar Janos Vas megyeben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden este látogatásra Vas megyébe érkezett. Elkísérte a látogatásra Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nép- szabadság főszerkesztője. A Központi Bizottság első titkárát a szombathelyi pályaudvaron Kovács Antal, az MSZMP KB tagja, a Vas megyei Pártbizottság első titkára, Csonka György, Czirák Ferenc és Rácz János, a Megyei Pártbizottság titkárai, dr. Gonda György, a Megyei Tanács elnöke, Horváth Miklós, a Szombathelyi Pártbizottság első titkára, Gyurácz János, a Szombathelyi Városi Tanács elnöke és dr. István Lajos, a Hazafias Népfront Megyei Bizottságának elnöke fogadta. A pályaudvaron, s az előtte lévő téren nagy számban összegyűlt szombathelyi dolgozók, fiatalok meleg szeretettel, hosszas tapssal fogadták Kádár Jánost megérkezésekor. Giscard d'Estaing Moszkvába érkezett Megkezdődtek a szovjet—francia hivatalos tárgyalások Dr. Bihari Ottó ünnepi megemlékezését tartja. Erb János felvétele „A tanácsrendszer a szocializmus nagy iskolája volt” Ünnepi megemlékezés Pécsett a negyedszázados tanácsokról A z emberformálás leg- meghittebb színtere a család. A családi közösség az első, ahol talajt kap az emberformálás, és szerepet kell, hogy vállaljon, akarva- akaratlanul, tudatosan vagy ösztönösen a család minden tagja. Közösségben, közösség által való nevelés törvénye ez, érinti a család valamennyi tagját. A család hatása a legnagyobb a gyermekre. Itt kapja többségük a testi, értelmi, erkölcsi, esztétikai, politechnikai nevelés alapjait, gyakorló területeit. A családi nevelés alakítja ki az egészséges életmód szokásrendszerét. A szülői házban szerzi a gyerek első ismereteit a világról, a természetről, a környezet valóságáról. A megismerés, a jelenségek, dolgok érzékelése, a legkülönbözőbb anyagokkal, eszközökkel való ismerkedés itt zajlik le a gyermek első éveiben. A magyarázatot mindezekre ugyancsak itt kapja, itt hallja a felnőttektől, testvérektől, nagyszülőktől, azok nézőpontjaiból és állásfoglalásaik nyomán. Egy életre kihat, hogyan és milyen magyarázatot kap ezernyi kérdéseire a gyerek, aki ismerkedik a világgal. Innen fakad később kiteljesedő világnézete. Innen indulhat a kettősség — rengeteg zavart okozva, már az iskolában is, A család oltja a gyerekbe az alapvető erkölcsi fogalmakat, cselekvési szabályozókat a viselkedésről, a munkáról, szocialista hazánk szeretetéről, a dolgozó ember tiszteletéről, a humanizmusról, a közösségi élet normáiról, a felelősségvállalásról. A gyerek megnyilatkozásai, tettei, gondolkodásmódja igazolja lépten-nyomon a család okos nevelő munkáját. Csak figyelni kell a gyerekre és ő jelzi, mondja, teszi azt, amit mi szocialista erkölcsi vonósokban nyugtázunk örömmel. A családban gyökerezik a szeretet, a féltő aggódás, a családtagokról való gondoskodás. A családon belüli feladatok pontos, lelkiismeretes teljesítése, az idősebbek iránti tisztelet és gyengédség is innen indul. De! Valahol itt kezdődhet az önzés, az ,,én" fölérendelése a közösségnek, az irigység, árul- kodás, felelősség áthárítása, alakoskodás, kényelemszeretet, közömbösség stb. Végigkísérhet életeket, rengeteg bajt okozva a családnak és más közösségnek ugyanúgy. A családban tanulhatja meg látni a szépet a természetben, a társadalomban, a művészetben. Itt fedezheti fel és gyakorolhatja az okos, értelmes szórakozásokat, szabadidő-tevékenységet. Itt érezheti a közösség által biztosított védettséget, az emberért vállalt feladatok jó végrehajtásának örömét, boldogságát. De! Itt torzulhat a szépre, jóra nevelés; a gyerekben, ha a természet, a társadalom értékeinek rongálásában, az emberi alkotások, a társadalmi gondoskodás lekicsinylésében, követelőzésben, kultúrálatlan magatartásában jelentkezik. Igaz, hogy a családi körülmények különfélék, tehát nevelőhatásuk is sokféle lehet. Elfogadható általában, hogy a gyerek fejlődésére jelentős hatással van a szociális helyzet, a szülők foglalkozása, műveltségük, erkölcsi felfogásuk és tekintélyük. A szülői tekintélyről, sok szó esik a nevelő munka eredményességénél. Mi adja, adhatja a tekintélyt a felnőtteknek? Semmi esetre sem a verés, a megfélemlítés, hogy a gyerektől megkövetelik, amit maguk nem tartanak be. Semmi esetre a kétféle vélemény ugyanarról az emberről, eseményről, a szülő megfogalmazásában. A szülők jó példája! A családtagok egységes, következetes eljárásai! Becsületes őszinteség gondolkodásmódban, cselekedetekben, a gyerekek jelenlétében is! A kölcsönös tisztelet családon belül! És itt jelentkezik egy kortünet; a gyerektől megkövetelik a tiszteletet a felnőttek, míg ők gyakran nem tisztelik a gyerekben azt, hogy gyerek! — Legyen joga a gyereknek örülni, társakat fogadni, véleményt- formálni otthonában is. Ne lakása, hanem otthona legyen a gyereknek! Ne féltsük annyira a szőnyegeket, a padlót, hogy a gyerek kiszoruljon a folyosóra vagy a ház elé! Szeressen a gyerek otthon lenni, hazamenni, szeressen a szüleivel lenni! Egy másik kortünet a gyermekcentrikus családi szemléletmód. Helytelen azzal nyugtázni: megadok mindent anyagilag a gyereknek! Ennél többre van szüksége! Társra, barátra — szüleiben is. Ezt felejtik el gyakran. Szívesen hivatkoznak a napi munkarengetegre, idegességre, fejfájásra, fáradtságra stb. A gyerek egy ideig próbál közeledni, aztán beletörődik, később nem is igényli szüleit társként vagy barátként. Másutt keresi őket, meg is találja — nem mindig szerencsésen, Akkor döbben rá a szülő, amikor már baj van. Sok konfliktus adódik ebből a családi életen belül és azon túl is. A család egységes életrendje, napirendje, annak betartása növelheti a tekintélyt — kölcsönösen. Itt is sok az ellentmondás a családtagok között. A következetlenség nagyon ártalmas a nevelés terén. Jó és rossz szokások kialakulásának családi gyakorlótere ez. Csak a tv előtt bóbiskoló gyerekekre utalunk a későesti órákban, vagy a szabadidős szombatok családi programjaira. Néhány gyakori hiba: a nevelés céltudatosságának hiánya. A szülők kiegyensúlyozatlansága, a családtagok közötti összhang hiánya a nevelésben. A nevelési módszerek helytelen alkalmazása is sok baj eredője lehet. Csak jutalmaznak vagy csak büntetnek, ígérgetésekre építenek. Végül eljutnak a családon belüli nevelő munkától a társadalom életébe való beilleszkedés kérdéséhez. Itt már a „nyilvánosság előtt” mérhető, értékelhető a gyerek, gyakran a családtagok viselkedését és gondolkodásmódját tükrözve. A szó igazi értelmében csak akkor beszélhe- ^ tünk családi nevelésről, ha a szülők arra törekszenek, hogy a gyerekeket kizárólag kedvező hatások érjék részükről! Arra, hogy meglegyen mindenük, amire személyiségük fejlesztésében szükségük van. Nem kevés, de nagyon szép feladat olyanná nevelni gyerekeinket, hogy felismerjék, folytassák azt a messzemenő gondoskodást, amit szocialista társadalmunk a családok szebb, boldogabb életének érdekében folyamatosan tett és tesz. Krivanek Vilmos Kedden, magyar idő szerint délután egy óra előtt néhány perccel a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a meghívására Moszkvába érkezett Valery Giscard d'Estaing francia köztársasági elnök és felesége. A fellobogózott vnukovói kormányrepülőtéren a francia vendéget és feleségét, valamint Sauvagnargues külügyminisztert, Fourcaae gazdasági és pénzügyminisztert és d'Ornanojipar- ügyi minisztert Leonyid Brezs- nyev, Nyikolaj Podgornij, Alek- szej Koszigin és Andrej Gromi- ko, valamint más szovjet hivatalos személyiségek fogadták. Két órával Giscard d’Estaing Moszkvába érkezése után a Kreml Katalin-termében plenáris ülés keretében megkezdődtek a szovjet—francia hivatalos tárgyalások. Az első munkaülésen szovjet részről jelen volt Leonyid Brezs- nyev, Nyikolaj Podgornij, Alek- szej Koszigin, valamint Andrej Gfomiko külügyminiszter, Pato- licsev külkereskedelmi miniszter, Vlagyimir Kirillin miniszterelnökhelyettes, Blatov és Alekszand- rov — az SZKP főtitkárának munkatársai. Giscard d'Estaing mellett foglalt helyet a tárgyalóasztalnál Sauvagnargues külügyminiszter, Fourcade gazdasági és pénzügyminiszter, d’Or- nano iparügyi miniszter és Bea- mont nagykövet. A tárgyalások megkezdése előtt a francia köztársasági elnök és a kíséretében lévő személyiségek koszorút helyeztek el a Lenin Mauzóleumnál és az ismeretlen katona sírjánál a Kreml falai alatt. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és a szovjet Miniszter- tanács kedden este a moszkvai Kremlben vacsorát adott Giscard d'Estaing francia államfő és a kíséretében lévő személyiségek tiszteletére. A vacsorán Leonyid Brezsnyev és Giscard d'Estaing beszédet mondott. — A szovjet és a francia vezetők legfelsőbb szintű találkozói mindig telítve voltak politikai tartalommal, mindig előrelendítették az országaink közötti kapcsolatok fejlődését — állapította meg a fogadáson elhangzott pohárköszöntőjében Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. — A mostani találkozó különleges jelentőségét az a körülmény adja meg, hogy az európai biztonsági konferencia (Folytatás az 5. oldalon.) A tanácsrendszer megalakulása 25. évfordulójának ünnepségsorozata keretében tegnap Pécsett a városháza dísztermében ünnepi megemlékezést tartott a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei bizottsága, a Magyar Jogász Szövetség Baranya megyei szervezete, valamint a Megyei és a Városi Tanács. A meghívott közönségnek dr. Bihari Ottó Állami-díjas akadémikus, a Megyei Párt Végrehajtó Bizottság tagja, a MTA Dunántúli Tudományos Intézetének igazgatója tartott előadást. Visszaemlékezését az MDP I. kongresszusára való utalással kezdte, amikor első ízben volt szó az új államszer: vezet létrehozásának szükségességéről. ,,Valami újat kellett teremteni - mondotta -, olyasmit, ami véget vet a bizonytalanságnak: egységes, népi önkormányzatot.” Emlékeztetett az előzményekre: a nemzeti bizottságok, népi bizottságok, földigénylő bizottságok stb. létrejöttére, amelyekben az új, népi hatalom jelent meg. s amelyek alkalmasak voltak arra, hogy belőlük emelkedjenek ki a későbbi új közigazgatás vezetői, A népi közigazgatás megteremtésére már a felszabadulást követően történtek lépések Feltartóztathatatlan folyamat volt a régi helyi államhatalmi szervezet szétzúzása, megtisztítása és a népi elemek beépülése. „Szükségessé vált az egész államhatalom átalakítása - állapította meg az előadó. - Helyi pozícióink akkor váltak erőssé, amikor megszereztük országos pozícióinkat is. 1948 volt az az esztendő, amikor meghó. dítottuk az egész államhatalmat, s ennek egy fázisa volt a helyi államhatalmi szervek létrehozása.” Szervezetében és személyi összetételében teljesen új helyi szervezet jött létre, megszűntek a régi önállóságok, szétszórtságok és szertehullott a régi helyi önkormány, zat minden misztifikációja. A tanácsszervezet létrehozá. sóval kapcsolatos káderpolitikáról így emlékezett meg: „Nem volt más, laikus közigazgatást kellett létrehozni, s hogy ez létre is jött, fontos eredmény volt. Helyes volt a személyi kiválasztás. A negyedszázaddal ezelőtt a tanácsi apparátusba emeltek túlnyomó többsége megállta a helyét. Ezt akkor is nagy elégtétellel mondhatjuk ki, ha jó részük nem a tanácsoknál folytatta mindvégig tevékenységét. A tanácsrendszer kezdettől a szocializmus nagy iskolája volt!” A továbbiakban a tanácsok negyedszázados fejlődését vázolta és elemezte azokat a változásokat, amelyek az 1971-ben alkotott harmadik tanácstörvényben teljesedtek ki. Dr. Bihari Ottó előadását a következőképpen fejezte be: E 25 évet a hibák, botlások ellenére is a mugunkénak tudhatjuk. Helyes út volt, kis kitérőkkel, s ezen kell továbbra is haladni politikai célkitűzéseink végrehajtásáért. l iubiteumi Ünnepség |f:| A Kertészeti Kutató Intézel újfehértói kutató állomásán megkezdték az alma szedését
