Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)

1975-10-15 / 283. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 283. szám 1975. október 15., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A család szerepe a nevelésben Kadar Janos Vas megyeben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára kedden este látogatásra Vas megyébe érkezett. Elkísérte a látogatásra Katona Ist­ván, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nép- szabadság főszerkesztője. A Központi Bizottság első titkárát a szombathelyi pá­lyaudvaron Kovács Antal, az MSZMP KB tagja, a Vas me­gyei Pártbizottság első titkára, Csonka György, Czirák Fe­renc és Rácz János, a Megyei Pártbizottság titkárai, dr. Gonda György, a Megyei Tanács elnöke, Horváth Miklós, a Szombathelyi Pártbizottság első titkára, Gyurácz János, a Szombathelyi Városi Tanács elnöke és dr. István Lajos, a Hazafias Népfront Megyei Bizottságának elnöke fogadta. A pályaudvaron, s az előtte lévő téren nagy számban összegyűlt szombathelyi dolgozók, fiatalok meleg szeretettel, hosszas tapssal fogadták Kádár Jánost megérkezésekor. Giscard d'Estaing Moszkvába érkezett Megkezdődtek a szovjet—francia hivatalos tárgyalások Dr. Bihari Ottó ünnepi megemlékezését tartja. Erb János felvétele „A tanácsrendszer a szocializmus nagy iskolája volt” Ünnepi megemlékezés Pécsett a negyedszázados tanácsokról A z emberformálás leg- meghittebb színtere a család. A családi kö­zösség az első, ahol talajt kap az emberformálás, és szerepet kell, hogy vállaljon, akarva- akaratlanul, tudatosan vagy ösztönösen a család minden tagja. Közösségben, közösség által való nevelés törvénye ez, érinti a család valamennyi tag­ját. A család hatása a legna­gyobb a gyermekre. Itt kapja többségük a testi, értelmi, er­kölcsi, esztétikai, politechnikai nevelés alapjait, gyakorló te­rületeit. A családi nevelés ala­kítja ki az egészséges életmód szokásrendszerét. A szülői ház­ban szerzi a gyerek első isme­reteit a világról, a természet­ről, a környezet valóságáról. A megismerés, a jelenségek, dol­gok érzékelése, a legkülönbö­zőbb anyagokkal, eszközökkel való ismerkedés itt zajlik le a gyermek első éveiben. A ma­gyarázatot mindezekre ugyan­csak itt kapja, itt hallja a fel­nőttektől, testvérektől, nagyszü­lőktől, azok nézőpontjaiból és állásfoglalásaik nyomán. Egy életre kihat, hogyan és milyen magyarázatot kap ezernyi kér­déseire a gyerek, aki ismerke­dik a világgal. Innen fakad később kiteljesedő világnézete. Innen indulhat a kettősség — rengeteg zavart okozva, már az iskolában is, A család oltja a gyerekbe az alapvető erkölcsi fogalma­kat, cselekvési szabályozókat a viselkedésről, a munkáról, szo­cialista hazánk szeretetéről, a dolgozó ember tiszteletéről, a humanizmusról, a közösségi élet normáiról, a felelősségvállalás­ról. A gyerek megnyilatkozásai, tettei, gondolkodásmódja iga­zolja lépten-nyomon a család okos nevelő munkáját. Csak fi­gyelni kell a gyerekre és ő jel­zi, mondja, teszi azt, amit mi szocialista erkölcsi vonósokban nyugtázunk örömmel. A csa­ládban gyökerezik a szeretet, a féltő aggódás, a családta­gokról való gondoskodás. A családon belüli feladatok pon­tos, lelkiismeretes teljesítése, az idősebbek iránti tisztelet és gyengédség is innen indul. De! Valahol itt kezdődhet az ön­zés, az ,,én" fölérendelése a közösségnek, az irigység, árul- kodás, felelősség áthárítása, alakoskodás, kényelemszeretet, közömbösség stb. Végigkísér­het életeket, rengeteg bajt okozva a családnak és más közösségnek ugyanúgy. A csa­ládban tanulhatja meg látni a szépet a természetben, a tár­sadalomban, a művészetben. Itt fedezheti fel és gyakorolhat­ja az okos, értelmes szórakozá­sokat, szabadidő-tevékenysé­get. Itt érezheti a közösség ál­tal biztosított védettséget, az emberért vállalt feladatok jó végrehajtásának örömét, bol­dogságát. De! Itt torzulhat a szépre, jóra nevelés; a gyerek­ben, ha a természet, a társa­dalom értékeinek rongálásá­ban, az emberi alkotások, a társadalmi gondoskodás leki­csinylésében, követelőzésben, kultúrálatlan magatartásában jelentkezik. Igaz, hogy a családi körül­mények különfélék, tehát ne­velőhatásuk is sokféle lehet. Elfogadható általában, hogy a gyerek fejlődésére jelentős ha­tással van a szociális helyzet, a szülők foglalkozása, művelt­ségük, erkölcsi felfogásuk és tekintélyük. A szülői tekintélyről, sok szó esik a nevelő munka eredmé­nyességénél. Mi adja, adhatja a tekintélyt a felnőtteknek? Semmi esetre sem a verés, a megfélemlítés, hogy a gyerek­től megkövetelik, amit maguk nem tartanak be. Semmi eset­re a kétféle vélemény ugyan­arról az emberről, eseményről, a szülő megfogalmazásában. A szülők jó példája! A családta­gok egységes, következetes el­járásai! Becsületes őszinteség gondolkodásmódban, cseleke­detekben, a gyerekek jelenlé­tében is! A kölcsönös tisztelet családon belül! És itt jelentke­zik egy kortünet; a gyerektől megkövetelik a tiszteletet a felnőttek, míg ők gyakran nem tisztelik a gyerekben azt, hogy gyerek! — Legyen joga a gye­reknek örülni, társakat fogad­ni, véleményt- formálni ottho­nában is. Ne lakása, hanem otthona legyen a gyereknek! Ne féltsük annyira a szőnye­geket, a padlót, hogy a gye­rek kiszoruljon a folyosóra vagy a ház elé! Szeressen a gyerek otthon lenni, hazamenni, sze­ressen a szüleivel lenni! Egy másik kortünet a gyermekcent­rikus családi szemléletmód. Helytelen azzal nyugtázni: megadok mindent anyagilag a gyereknek! Ennél többre van szüksége! Társra, barátra — szüleiben is. Ezt felejtik el gyakran. Szívesen hivatkoznak a napi munkarengetegre, ide­gességre, fejfájásra, fáradtság­ra stb. A gyerek egy ideig pró­bál közeledni, aztán beletörő­dik, később nem is igényli szü­leit társként vagy barátként. Másutt keresi őket, meg is ta­lálja — nem mindig szeren­csésen, Akkor döbben rá a szülő, amikor már baj van. Sok konfliktus adódik ebből a csa­ládi életen belül és azon túl is. A család egységes élet­rendje, napirendje, annak be­tartása növelheti a tekintélyt — kölcsönösen. Itt is sok az el­lentmondás a családtagok kö­zött. A következetlenség nagyon ártalmas a nevelés terén. Jó és rossz szokások kialakulásának családi gyakorlótere ez. Csak a tv előtt bóbiskoló gyerekek­re utalunk a későesti órákban, vagy a szabadidős szombatok családi programjaira. Néhány gyakori hiba: a nevelés céltu­datosságának hiánya. A szülők kiegyensúlyozatlansága, a csa­ládtagok közötti összhang hiá­nya a nevelésben. A nevelési módszerek helytelen alkalma­zása is sok baj eredője lehet. Csak jutalmaznak vagy csak büntetnek, ígérgetésekre építe­nek. Végül eljutnak a családon belüli nevelő munkától a tár­sadalom életébe való beillesz­kedés kérdéséhez. Itt már a „nyilvánosság előtt” mérhető, értékelhető a gyerek, gyakran a családtagok viselkedését és gondolkodásmódját tükrözve. A szó igazi értelmében csak akkor beszélhe- ^ tünk családi nevelés­ről, ha a szülők arra töreksze­nek, hogy a gyerekeket kizáró­lag kedvező hatások érjék ré­szükről! Arra, hogy meglegyen mindenük, amire személyiségük fejlesztésében szükségük van. Nem kevés, de nagyon szép feladat olyanná nevelni gye­rekeinket, hogy felismerjék, folytassák azt a messzemenő gondoskodást, amit szocialista társadalmunk a családok szebb, boldogabb életének érdekében folyamatosan tett és tesz. Krivanek Vilmos Kedden, magyar idő szerint délután egy óra előtt néhány perccel a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a meg­hívására Moszkvába érkezett Valery Giscard d'Estaing fran­cia köztársasági elnök és fele­sége. A fellobogózott vnukovói kormányrepülőtéren a francia vendéget és feleségét, valamint Sauvagnargues külügyminisztert, Fourcaae gazdasági és pénz­ügyminisztert és d'Ornanojipar- ügyi minisztert Leonyid Brezs- nyev, Nyikolaj Podgornij, Alek- szej Koszigin és Andrej Gromi- ko, valamint más szovjet hiva­talos személyiségek fogadták. Két órával Giscard d’Estaing Moszkvába érkezése után a Kreml Katalin-termében plená­ris ülés keretében megkezdőd­tek a szovjet—francia hivatalos tárgyalások. Az első munkaülésen szovjet részről jelen volt Leonyid Brezs- nyev, Nyikolaj Podgornij, Alek- szej Koszigin, valamint Andrej Gfomiko külügyminiszter, Pato- licsev külkereskedelmi miniszter, Vlagyimir Kirillin miniszterelnök­helyettes, Blatov és Alekszand- rov — az SZKP főtitkárának munkatársai. Giscard d'Estaing mellett foglalt helyet a tárgya­lóasztalnál Sauvagnargues kül­ügyminiszter, Fourcade gazda­sági és pénzügyminiszter, d’Or- nano iparügyi miniszter és Bea- mont nagykövet. A tárgyalások megkezdése előtt a francia köztársasági el­nök és a kíséretében lévő sze­mélyiségek koszorút helyeztek el a Lenin Mauzóleumnál és az ismeretlen katona sírjánál a Kreml falai alatt. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa és a szovjet Miniszter- tanács kedden este a moszkvai Kremlben vacsorát adott Gis­card d'Estaing francia államfő és a kíséretében lévő személyi­ségek tiszteletére. A vacsorán Leonyid Brezsnyev és Giscard d'Estaing beszédet mondott. — A szovjet és a francia ve­zetők legfelsőbb szintű találko­zói mindig telítve voltak poli­tikai tartalommal, mindig előre­lendítették az országaink közöt­ti kapcsolatok fejlődését — ál­lapította meg a fogadáson el­hangzott pohárköszöntőjében Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra. — A mostani találkozó kü­lönleges jelentőségét az a kö­rülmény adja meg, hogy az európai biztonsági konferencia (Folytatás az 5. oldalon.) A tanácsrendszer megala­kulása 25. évfordulójának ün­nepségsorozata keretében teg­nap Pécsett a városháza dísz­termében ünnepi megemléke­zést tartott a Közalkalmazot­tak Szakszervezetének megyei bizottsága, a Magyar Jogász Szövetség Baranya megyei szervezete, valamint a Megyei és a Városi Tanács. A meghívott közönségnek dr. Bihari Ottó Állami-díjas aka­démikus, a Megyei Párt Végre­hajtó Bizottság tagja, a MTA Dunántúli Tudományos Intéze­tének igazgatója tartott elő­adást. Visszaemlékezését az MDP I. kongresszusára való utalással kezdte, amikor első ízben volt szó az új államszer: vezet létrehozásának szüksé­gességéről. ,,Valami újat kellett teremteni - mondotta -, olyas­mit, ami véget vet a bizony­talanságnak: egységes, népi önkormányzatot.” Emlékeztetett az előzményekre: a nemzeti bi­zottságok, népi bizottságok, földigénylő bizottságok stb. létrejöttére, amelyekben az új, népi hatalom jelent meg. s amelyek alkalmasak voltak ar­ra, hogy belőlük emelkedjenek ki a későbbi új közigazgatás vezetői, A népi közigazgatás megteremtésére már a felsza­badulást követően történtek lé­pések Feltartóztathatatlan folya­mat volt a régi helyi államha­talmi szervezet szétzúzása, megtisztítása és a népi elemek beépülése. „Szükségessé vált az egész államhatalom átalakítása - ál­lapította meg az előadó. - He­lyi pozícióink akkor váltak erőssé, amikor megszereztük or­szágos pozícióinkat is. 1948 volt az az esztendő, amikor meghó. dítottuk az egész államhatal­mat, s ennek egy fázisa volt a helyi államhatalmi szervek lét­rehozása.” Szervezetében és személyi összetételében telje­sen új helyi szervezet jött létre, megszűntek a régi önállósá­gok, szétszórtságok és szerte­hullott a régi helyi önkormány, zat minden misztifikációja. A tanácsszervezet létrehozá. sóval kapcsolatos káderpoliti­káról így emlékezett meg: „Nem volt más, laikus közigaz­gatást kellett létrehozni, s hogy ez létre is jött, fontos ered­mény volt. Helyes volt a sze­mélyi kiválasztás. A negyedszá­zaddal ezelőtt a tanácsi ap­parátusba emeltek túlnyomó többsége megállta a helyét. Ezt akkor is nagy elégtétellel mondhatjuk ki, ha jó részük nem a tanácsoknál folytatta mindvégig tevékenységét. A ta­nácsrendszer kezdettől a szo­cializmus nagy iskolája volt!” A továbbiakban a tanácsok negyedszázados fejlődését vá­zolta és elemezte azokat a vál­tozásokat, amelyek az 1971-ben alkotott harmadik tanácstör­vényben teljesedtek ki. Dr. Bi­hari Ottó előadását a követke­zőképpen fejezte be: E 25 évet a hibák, botlások ellenére is a mugunkénak tud­hatjuk. Helyes út volt, kis ki­térőkkel, s ezen kell továbbra is haladni politikai célkitűzé­seink végrehajtásáért. l iubiteumi Ünnepség |f:| A Kertészeti Kutató Intézel újfehértói kutató állomásán megkezdték az alma szedését

Next

/
Thumbnails
Contents