Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)
1975-09-11 / 249. szám
A Pécsi Állami Gazdaság józsefmajori gyümölcsöséből idén 150 vagon almát exportálnak. Tanévnyitó q Pé<sl Tanárképző Főiskolán ~ méltatta a felszabadulásunk jubileuma és pártunk XI. kongresszusa tiszteletére vállalt feladatok eredményeit. A továbbiakban a főigazgató az elkövetkező tanév hasonlóan jelentős feladataira hívta fel a hallgatók és tanárok figyelmét. A kivitel leállításának a másik oka, hogy csökkent a gyümölcs felesleg, részben mert az új lakótelepi emeletes házak építésével egyre inkább csökken a házkörüli gyümölcsfák száma, másrészt azért mert a magasabb életszínvonal és a szabadszombat következtében megnőtt a fogyasztás. A szabad hétvége, a turizmus érezhetően befolyásolja a gyümölcs vásárlását. Már pénteken délután roham indul meg Pécsett a zöldségboltok ellen, s nincs az a mennyiség, amit szombat estig, sőt vasárnap is el ne lehetne adni. Az ünnepély kiemelkedő eseménye az első évfolyam hallgatóinak eskütétele volt. Dr. Tihanyi Jenő főigazgató helyettes vezetésével a főiskolai zászló előtt tettek fogadalmat az elsőévesek. Elsőnek dr. Kál- mánchey Zoltán, majd az iskola KISZ-szervezetének és a Pécsi Gyakorló Általános Iskola úttörőinek képviselői köszöntötték a leendő tanárokat. Első ízben adták át a Pécsi Tanárképző Főiskolán a Főiskoláért érdemérem különböző fokozatait. A kitüntetés ezüstfokozatát dr. Kocsmáros Iván, bronzfokozatát Kerekes László tanárok kapták. A Főiskolai Tanács Örökös Tiszteletbeli Tagja megtisztelő címről szóló okmányt Vas Károly és Márk Bertalan nyugalmazott tanárok vehették át. A főigazgató ezután 60 éves tanári tevékenysége elismeréséül gyémántdiplomát adott át jelképesen a távollévő dr. Pólya Istvánná nyugalmazott tanárnak, az ötven éves munkáért járó aranydiplomát pedig Szilágyi Béla nyugalmazott tanár vehette át. Az elmúlt év befejeztével a főiskola 12 oktatója vonult nyugállományba. Ennek’ kapcsán ismertették az oktatási miniszter által újonnan kinevezett két főiskolai tanár és hat docens nevét. Az ünnepély befejező mozzanataként ismertették annak a tizennyolc hallgatónak a nevét, akiket az oktatási miniszter népköztársasági ösztöndíjban részesített. A főiskolai évnyitón megjelent Szőke Attiláné, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára, valamint Gergely László, a Hazafias Népfront Pécs Városi Bizottságának titkára. A haflgatók egy része a Tanárképző Főiskola évnyitóján. Erb János felvétele Megnőtt a lakosság gyümölcsfogyasztása • Már csak az állami gazdaságok exportálnak • A több szabad idő megnövelte a hazai igényeket Tegnap a Pécsi Állami Gazdaságból egy vagon szilvát indítottak útnak Belgiumba. Megkezdődött az almaexport is, a gazdaság útnak indította a Szovjetunióba az első alma- szállítmányokat. Lanyhul a gyümölcsexport Baranyában, pedig a megye valamikor je-- lentős export kivitelt bonyolított le. A BARANYAMÉK, amely pár évvel ezelőtt komoly mennyiségben vásárolta fel az exportgyümölcsöt, ma már nem is folytat export tevékenységet, az állami gazdaságok közvetlenül a HUN- GAROFRUCT külkereskedelmi vállalattal kötnek szerződést. A gazdaságokban kapott tájékoztatás szerint? az idei export mérleg gyengébb a tavalyinál. A Bikali Állami Gazdaság a tavalyi kiugróan magas kajszi exportja után ebben az évben egyetlen kiló kajszit sem tudott exportálni. A kedvezőtlen időjárás miatt kevesebb termést adott a kajszi, s az őszibarack, korán lefutott és erős rothadásnak indult a szőlő. Most folyik a szilva export, Baranya állami gazdaságai az NDK-ba, az NSZK-ba és Belgiumba szállítják a szilvát. S ha az lefut, már csak a téli alma marad, melynek a legnagyobb felvevő piaca a Szovjetunió. A BARANYAMÉK pécsi központjában kapott tájékoztatás szerint a termelőszövetkezeti gyümölcs export leállásának az oka a kevés munkaerő. A magasabb export követelményeket csak gondosabb válogatással, osztályozással és csomagolással lehet kielégíteni, erre sem a tsz-nek, sem pedig a BARANYAMÉK-nek nincs embere. Az állami gazdaságok gépesítették a gyümölcs osztályozást, válogatást, gépesítéssel azonban csak 70 százalékos érettségi fokú gyümölcsöt lehet piacra vinni, elsősorban a feldolgozó iparok részére, nem pedig friss fogyasztásra. Hagyományos tanévnyitó ünnepélyét tartotta tegnap — immár huszonnyolcadik alkalommal — a Pécsi Tanárképző Főiskola. Az intézmény hallgatói, oktatói és meghívott vendégei jelenlétében délután 15 órakor dr. Kamarás Istvánná főigazgató helyettes nyitotta meg az ünnepélyt a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában. Dr. Kálmánchey Zoltán, a főiskola főigazgptója mondott tanévnyitó ünnepi beszédet. A főigazgató szólt az elmúlt tanév eredményeiről, ismertette a tanulmányi munka, a társadalmi tevékenység területén elért sikereket. Különös hangsúllyal Kádár János az OMÉK-en Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Benke Valéria, a Társadalmi Szemle főszerkesztője, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a Politikai Bizottság tagjai és Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke szerdán a mezőgazdasági kiállításra látogatott. Dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Földes László, a HUNGEXPO vezérigazgatója fogadta őket. A vendégek megtekintették a kiállítás főpavilonjának anyagát, amely a magyar mezőgazdaság 30 éves fejlődését szemlélteti. Ezután a KGST-országok csarnokát keresték föl, ahol a baráti országok központi kiállításanyagát helyezték el, majd az élelmiszeripari pavilon következett, amelyben a vállalatok többezer termékét sorakoztatták fel, közöttük az élelmiszeripar újdonságait. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 249. szám 1975. szeptember 11., csütörtök Ára: 80 fillér A£ MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Emberség és orvosi etika A gazdasági szakember, a filozófus vagy a szociológus esetenként beérheti az emberekről alkotott általános képpel, az orvosnak azonban egy pillanatig sem szabad szem elől tévesztenie az egyedi patológia alig érzékelhető tüneteit, és az orvostudomány általános igazságait minduntalan össze kell vetnie az egyén sajátos adataival. Éppen ezért a kórképet bizonyos fokú hajlékonysággal kell értelmeznie, hogy az a tünetek végtelen változatossága ellenére is a lehető legpontosabban megfeleljen a klinikai tényeknek. Az orvosi tevékenység e jellegzetes vonása — az emberközpontúság - egyáltalán nem szigeteli el az orvost a tudománytól, ellenkezőleg, az emberi megismerés minden területével hasznosan kapcsolja össze. Nem meglepő tehát az, hogy napjainkban egyre gyakrabban hasonlítjuk az orvostudományt egy olyan csomóponthoz, amelyen a legkülönfélébb tudományos diszciplínák találkoznak, a fizikától és a matematikától a történelemtudományig és az erkölcstanig. Ezt a végtelen kicsinyt (inframikrobiológia) és a végtelen nagyot (kozmikus medicina) egyaránt felölelő hatalmas területet az élettelen és élő anyag, az ember, a társadalom törvényei determinálják. Mindaz, ami az emberrel és tevékenységével kapcsolatos — munka, táplálkozás, lakás, családi élet, városiasodás, sport és egyéb — szüntelen kölcsönhatásban áll az orvostudománnyal. Joggal vonatkoztathatjuk e tudományra a latin költő, Terentius szavait: „Ember vagyok: semmi sem idegen tőlem, ami emberi". Igaz, hogy a lakosság egészségi állapotának javulását elsősorban a gazdasági alap s a vele összefüggő felépítmény határozzák meg, a dolgozók egészségének védelme azonban nagymértékben az egészségügyi intézmények s az őket segítő fehérköpenyes hadsereg jó munkájának köszönhető. És ebből a szempontból a szakmai etika, nem annyira a jognak, mint inkább a társadalmi morálnak, a lelkiismeretnek van alárendelve. Ez a körülmény az orvos és beteg — akár pozitív, akár negatív kapcsolatának értékeléséhez napjainkban bizonyos támpontot adhat és útbaigazít az orvosi munka hatékonyságát, a rendelők, a beteggondozók, a kórházak munkájának javítását illetően is. A társadalom, az élet követeli új erkölcsi fogalmak és a nekik megfelelő tartalmak elfogadását. Azért is beszélhetünk ma új orvosi etikáról, szocialista deontológiáról, mert az élet maga vetette fel az egészségügyi dolgozók tevékenységének kiterjesztését, a régi orvosi etika minőségi változásának kérdését. Teljesen nyilvánvaló, hogy a szocialista egészség- védelmi rendszer fejlődésével egyidejűleg bővültek az orvos lehetőségei, hatásköre, ismeretei és egyben megnövekedett erkölcsi felelőssége is az ember, a közösség iránt. A társadalmi-gazdasági rend a szakmai — így az orvosi — etikai dialektikus kapcsolatát a szocialista társadalom mindennapos tapasztalata igazolja. Társadalmi viszonyainkra a társadalom tagjainak együttműködése, a kölcsönös segítőkészség jellemző. Az emberek közötti kapcsolatok mély erkölcsi tartalmat hordoznak, minőségileg egyre magasabbrendűek. Ez, mint objektív tény, általánosan jellemző minden tevékenységi területre, de az orvosi hivatás szférájában egészen sajátos jelentősége és visszhangja van. A szocialista építés fejlettebb szakaszában az orvosnak és betegének — paciensének - viszonya egyre kedvezőbbé, jobbá válik. A szocialista rendszer széles műszaki-anyagi alapot teremtett, korszerű készülékekkel és műszerekkel felszerelt orvosi-egészségügyi intézmények hálózatát építette ki. Hazánkban a kórházi ágyak száma az 1938-as 46 922-ről, 1973- ban csaknem 90 000-re emelkedett. Lényegesen megnőtt az egészségügyi - dolgozók száma is, 1938-ban 10 000 lakosra 12 orvos jutott, 1973-ban 24, Pécsett ennél jóval több. Köztudomású, hogy világviszonylatban Magyarország az első 10 ország /közé tartozik az 1000 lakoshoz viszonyított orvoslétszám tekintetében. Ugyanebben az időszakban az egészségügyi kisegítő személyzet létszáma körülbelül háromszorosára növekedett. Egyre nagyobb szerepet játszik az egészség védelmében a megelőzés, a megbetegedések elkerülése és csökkentése, a lakosság egészségének állandó javítása. E folyamat ösztönző hatása az orvosi etikára része annak az átfogó erkölcsi megújulásnak, melynek során a régi felfogást, erkölcsöket és szokásokat a szocialista társadalmunkra jellemző új gondolkodásmód és érzelemvilág váltja fel. Enélkül nincs és a jövőben sem lesz szocialista grvosi etika! Az MSZMP XI. kongresszusának programnyilatkozata az orvosi etika számára is megfogalmazza a tennivalókat: „A fejlett szocialista társadalom építése olyan emberek munkáját és aktivitását igényli, akik társadalmi céljaink meqvalósí- tásában fegyelmezett, jó munkájuk mellett a közügyekből is kiveszik részüket, ismerik és megtartják a szocialista erkölcs normáit.. . Ezért egész társadalmunk fejlődésének egyik kulcskérdése a tudati viszonyok gyorsabb, erőteljesebb változása, a szocialista erkölcs általánossá válása.” A KEB kongresszusi beszámolója pedig megállapítja, hogy „a nevelőmunka erősítése mellett megfelelő intézkedések is szükségesek a szocialista társadalomtól idegen és demoralizáló gyakorlat mielőbbi megszüntetésére.” M inden hivatás teljesítése lelkiismeretességet, felelősség- érzetet, szenvedélyt követel. De talán valamennyi közül leginkább vonatkozik ez az orvosra, mert tárgya az ember, az ember egészsége és élete. Ha az esztergályos elront egy munkadarabot, selejtet termel, kárt okoz. Ennek azonban még nincsenek drámai következményei. A gyógyászatban tragikus és néha végzetes a selejt. Az orvos éppen ezért az emberi „anyag” lehető leghatékonyabb kezelését csak magas szakmaietikai szinten és természetesen megfelelő műszaki, tudományos és emberséges hozzáállással, felkészültséggel végezheti. Kiss István Esküt tettek a leendő tanárok I
