Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)

1975-09-28 / 266. szám

2 Dunántúlt napló 1975. szeptember 28., vasárnap Helyőrségparancsnoki fogadás A hagyományokhoz híven o fegyveres erők napja alkalmá­ból szombaton a koradélutáni órákban Pécs város helyőrség­parancsnoka fogadást adott a megye és a város párt- és ál­lami szervei, a fegyveres tes­tületekkel szoros kapcsolatban álló gazdasági és társadalmi szervek, valamint a társ fegyve­res testületek parancsnokai tiszteletére. A Fegyveres Erők Klubjában tartott fogadáson je­lent volt dr. Hazafi lózsel, Ba­ranya megye Tanácsa végrehaj­tó bizottságának ritkára, dr. Garányi László, a Megyei Pártbizottság és Szabó Nándor, a Városi Pártbizottság munka­társa, Németh Csaba, a Me­gyei KISZ-bizottság munkatársa, valamint számos vállalati veze­tő és pedagógus. Miski Béla ezredes pohárkö­szöntőjében köszönetét mon­dott a megye és város vezető- testületeinek azért a hatékony és folyamatos támogatásért, mellyel a helyőrségben állomár sózó- honvédségi, BM- és mun- kásőralakulatok hatékony fel­adatteljesítését segítik. A fogadás a résztvevők bará­ti beszélgetésével ért véget. A szliveni vendégek hétvégi programja Ismerkedés a szénbányákkal és Szigetvárral A gazdag program különösen nagy érdeklődéssel várt helyszí­ne volt a Mecseki Szénbányák­nál tett látogatás. A szliveni de­legációt pénteken a vállalat központjában fogadták a szén­bányák párt-, gazdasági, szak- szervezeti és KISZ-vezetői. A vendégek kíséretében volt Föl­des Andrásáé, az MSZMP Ba­ranya megyei Oktatási Igazga­tóságának vezetője, valamint a Megyei Pártbizottság munkatár­sai: dr. Garányi László és Gá­bor János. A Mecseki Szénbányák veze­tői tájékoztatást adtak a me­gye egyik legjelentősebb és legrégibb ipari centrumának munkájáról, a termelési egysé­gek, valamint a párt- és tömeg­szervezetek kapcsolatáról. Ez­után a bányászvárost, Komlót tekintették meg a vendégek, akiket a város vezetői fogad­tak, közöttük Gallusz József, a Városi Pártbizottság első titká­ra. A város életével, fejlődésé­vel ismerkedhettek meg bolgár barátaink, majd Zobák bánya­üzembe látogattak el. Mint a delegáció vezetője, Hriszto Csa­lókon, Kötél város pártbizottsá­gának titkára elmondta, mély benyomást tett rájuk a „mun­kások fiatal városa, amely min­den lehetőt megtesz a bányá­szok kommunális, kulturális el­látottsága érdekében." A tegnap délelőtt városnézés­sel telt Pécsett. Földes András­áé és Csorba Tivadar kíséreté­ben szliveni barátaink elláto­gattak a Zsolnay Múzeumba, gyönyörködtek a tv-torony pa­norámájában, majd az új Ifjú­sági Házzal ismerkedtek. Dél­után a szigetvári járás látta vendégül a delegációt. Illés Ist­vánnak, a Járási Pártbizottság első titkárának üdvözlő szavai és rövid tájékoztatója utón a vendégek a Csertői Állami Gyermekotthont tekintették meg, majd a Szigetvári Állami Gazdaságban tett láto­gatással fejeződött be a prog­/ D szakszervezetek megyei küldöttértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) és teliesítmény szerinti elosztás elve. A társadalombiztosítási és egészségügyi ellátási eredmé­nyek mellett megállapítja a je­lentés, hogy a bányászatban ma is gondot jelent, hogy a foqlcilkozási betegségek miatt föld alatti munkára alkalmat­lanná váló dolgozóknál komoly keresetcsökkenés következik be. Kéri a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa a felsőbb szer­vek segítségét foglalkozási be­tegségek újabb vizsgálatára. Ismerteti a továbbiakban a beszámoló a szakszervezetek tömegpolitikai és nevelőmunká­ját, amelynek középpontjában a szocialista építés meggyorsí­tásának, a munkásosztály veze­tő szerepének, a munkáspoliti­kának az erősítése állt. A jelentés utolsó fejezete a szakszervezetek választott veze­tő szerveinek irányító tevékeny­ségéről szólt. Itt szerepel az a megállapítás, hogy Baranyában emelkedett uqyan a szervezett aktív dolgozók száma (az 1971- es 126 ezerről 136 ezerrel, de a szervezettség szintié változat­lan maradt (94,9n'0). E szerve­zettségi arány elfogadható, de néhány szakmában — ruhaipa­ri, textiles, művészeti dolgozók — van javítanivaló, hiszen itt a szervezettség a megyei szint alatt van. Az SZMT Számvizsgáló Bizott­ságának írásos jelentése meg­állapítja: az anyagi bázis nö­vekedése lehetővé tette, hogy évről évre nagyobb összegeket fordítsanak a tagság szociális, kulturális és sportigényeinek ki­elégítésére, a tagdíjakkal való gazdálkodás pedig közelebb került a tagsághoz. A jelentés szerint a tagkönyvcserék alkal­mával lényegesen javult a tag­díj-fizetési feqyelem. Az SZMT írásban kiadott be­számolójához Neubauer József adott szóbeli kiegészítést. El­mondta, hogy a választási mun­ka jó alkalmat adott a megye szervezett dolgozóival való szé­leskörű tanácskozásra, s ezen kifejezésre jutott az, hogy me­gyénk szervezett dolgozói ered­ményesen munkálkodtak pár­tunk X. kongresszusa és a ma­gyar szakszervezetek XXII. kong­resszusa határozatainak meg­valósításáért. A határozatok végrehajtását szolgáló követke­zetes munka nagymértékben nö­velte a szakszervezetek tekinté­lyét és súlyát. A bizalmi cso­portértekezletek központjában a termelési kérdések szerepeltek. Több helyütt bírálták a gazda­sági, műhely- és művezetőket, mert nem biztosították rendsze­resen a munka zavartalan me­netét. Szervezettebb, gyorsabb intézkedéseket sürgettek a fo­lyamatos termelést gátló okok megszüntetésére. A magasabb fórumokon is élénk vita alakult ki, melynek középpontjában a termelési kérdések álltak. Is­mertette a kormány bérintézke­déseiről és az új nyugdíjrende­letről érkezett kedvező visszhan­got, de szólt a még meglévő feszültségekről is. Elmondta, hogy a tagság nagyobb igényt UJ típusú társadalomtudományi egyetem Két karral működik a Pécsi Tudományegyetem (Folytatás az 1. oldalról) ge nemcsak az egyetem okta­tóinak és hallgatóinak életében mérhető, hatásai nemcsak Pécs város kulturális arculatát fog­ják érinteni, hanem az or­szág tudományos életére is befolyása lehet. Egy újtípusú, egyértelműen társadalomtudo­mányi jellegű egyetem tartja ma itt első tanévnyitó ünnepé­lyét. Beszélt azokról o nem köny- nyű évekről, amikor az állam- és jogtudományi kar egyedül, csonkán végezte munkáját, majd így folytatta:- A közgazdaságtudományi kar létrejötte alapjában vé­ve két társadalmi igény jelent­kezésével magyarázható: az országnak több jólképzett köz­gazdászra van szüksége, mint amennyinek képzésére a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem képes, a másik: a jo­gászoknak több közgazdasági, a közgazdászoknak több jogi ismeretre van és lesz szüksé­gük, mint amennyi megszer­zését eddiq tanterveink bizto­sítottak. A tanévnyitó beszéd szólt ok­tatási, szervezési, módszertani problémákról, illetve a meg­oldásra váró feladatokról, ki­emelte, hogy az oktatási szín- - vonal állandó emelése mellett nagyon fontos feladat, hogy az egyetem mint tudományos mű­hely is gazdagodjon és erő­södjék. Ezután az elsőévesek letették az esküt, majd Földvári József átadta az egyetem aranydiplo­máját négy félévszázada vég­zett, volt hallgatónak, dr. De­meter Józsefnek, dr. Kócsy Vil­mosnak, dr. Munkácsy István­nak és dr. Tomkó Bélának. Az egyetem emlékérmét Kottái Ti­bor és Németh Tamás ötödéves halgatók kapták meg. Végül ki­hirdették a Népköztársasági ösztöndíjban részesült hallgatók névsorát, majd az ünnepség az Internacionálé hangjaival véget ért. támaszt a megválasztott tiszt­ségviselőkkel szemben, — ezért is szükséges az alapszervezeti munka színvonalának további javítása, a szakszervezeti de­mokrácia szélesítése, a vezetők és tagság közötti kapcsolat ja­vítása. Beszédének második fe­lében részletesen szólt a szak- szervezetek termelést segítő te­vékenységéről, a munka terme­lékenysége növelésének lehető­ségeiről, a szakszervezetek meg­növekedett szerepéről gazdasá­gi helyzetünk javítása érdeké­ben. A beszámolót és a szóbeli kiegészítést követő vitában el­sőként Antal Endre, a MÉV ll­es bányaüzemének vájára szó­lalt fel, s a termelést segítő te­vékenységről beszélt, ismertet­ve, hogy okos szervezéssel, ösz- szehangolt munkával miként si­került jó eredményeket elérni. Gergely Maqdolna, a Mohácsi Városgazdálkodási Vállalat ker­tész szakmunkása a szolgálta­tások fejlődése és a nőpolitikái határozat között vont párhuza­mot. Duthweiler János, a Me­cseki Szénbányák vájára sze­rint a Mecseki Szénbányák jö­vője: a qépesítés. A vállalat sa­ját erőbőt nem tudja megolda­ni, központi keretből kellene ál­dozni rá, mert erre a szénre egyre inkább szükség lesz. Wil­helm Józselné, MÁV munkaügyi vezető kijelentette: a népgaz­daság növekvő szállítási igé­nyeit csak úgy tudjuk kielégíte­ni, ha a szállítási partnerek szorosan együttműködnek a vasúttal. Óbert Nándor, a Posta Hálózatépítő üzemének építés- vezetőié néhány szemléletes adattal ismertette, hogy az utóbbi években Baranyában az országosnál nagyobb ütemben fejlődött a hírközlés, majd Fel­végi Ferenc, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szak- szervezéíe Baranya megyei Bi­A vitában felszólalt dr. Nagy József, a pártbizottság első titkára. — Szokola! felv. — zottságának elnöke az ésszerű takarékosságról, a belső tarta­lékok feltárásáról beszélt. Goth Lajosné, a Pécsi Kesztyűgyár dolgozója az utóbbi öt év ked­vező hatású nőpolitikái intézke­déseit vette sorra, de elmond­ta azt is, hogy a bérrendezés ellenére az iparágon belül az ő keresetük a legalacsonyabb. Szabó Jánosné, a magyarmecs- kei általános iskola tanára, a pedagógusok helyzetét elemez­te. Ezután Rácz Gyula ismertet­te a mandátumvizsgáló bizott­ság jelentését, amely szerint a küldöttértekezleten 180 küldött jelent meg, közülük 116 férfi és 64 nő. Dr. Nagy József felszólalása Ezt követően dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Me­gyei Pártbizottság első titkára tolmácsolta a megyei párt­szervek és testületek, valamint tanácsok üdvözletét. Felszólalá­sában kiemelte: a megye tár­sadalmi életében jelentősen erősödött a szakszervezetek és az általuk végzett munka te­kintélye. Jól betöltik szerepü­ket a proletárdiktatúra rend­szerében, nőtt irántuk a mun­kások bizalma és erősödtek kapcsolataik a párt, állami és más társadalmi szervekkel. Rá­mutatott arra is, hogy az el­ért eredmények ellenére is helyenként bátortalansáq ta­pasztalható a szakszervezetek jogainak gyakorlásában.- Az érdekvédelem a szak- szervezetek fontos feladata — állapította meg Nagy elvtárs —, mégis időnként és helyen­ként kissé egyoldalúvá vált ez a munka, s nem kérik ki a pártszervek segítségét. Per­sze nekünk is több támogatást kell adni, de nem úgy, hogy a népszerűtlen dolgokat a pártmunkások, a népszerűeket pedig a szakszervezeti funkcio­náriusok propagálják. Mi örü­lünk a szakszervezeti vezetők népszerűségének, mert ez a tekintélyüket is jelzi. De a népszerűség mögött nem egy­szer az húzódik meg, hogy ér­dekképviseleti tevékenységüket nem a realitásokkal összhang­ban végzik. Világosan kell lát­ni, hogy a közösség érdekében akkor is fel kell lépni, ha az eredő nem népszerű. Kiemelte a Megyei Pártbi­zottság első titkára, hogy a pártszerveknek az eddiginél jobban fel kell használniok a szakszervezeti fórumokat a párt politikájának érdekében. Elmondta, hogy az állami szer­vek és a szakszervezetek együtt­működésének vannak nemkívá­natos elemei és példaként azt említette, hogy a megyében kezdeményezett távlati tervek kidolgozásába valami módon elfelejtették bevonni az SZMT-t, holott a legnagyobb létszámú tömegszervezet véle­ményét meg kell hallgatni. A szakszervezeti káderpolitikáról szólva elmondta: úgy tűnik, hogy a káderfrissítést komo­lyan veszik a szakszervezetek­nél, mégsem érvényesül kellő­képpen az az elv, hogy mi­nél nagyobb számban kerülje­nek funkciókba fiatolok, főleg munkások és nők. Végezetül az üzemi demokrácia kérdéseiről beszélt dr. Nagy József, s meg­állapította, hogy ennek haté­konysága nem felel meg a kö­vetelményeknek. Hangoztatta az új munkásfórumok tevékeny­ségének nagy jelentőségét. — Ha e fórumokkal okosan élünk, nagy hasznát vesszük majd feladataink megoldásá­ban. A következő felszólaló Rull Péter, az ÉDOSZ megyebizott­ságának titkára volt, aki a közművelődési kérdésekről szólt. Bánki Istvánná, g KPVDSZ szo­ciálpolitikai bizottságának ve­zetője a kereskedelmi dolgozók helyzetéről beszélt. Sarkadi Nagy Barna, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első tit­kára a két tömegszervezet kap­csolatait elemezte, Koszper Fe­renc, a Szigetvár városi szak­maközi bizottság titkára a szakmaközi bizottságok mun­kájáról beszélt. Ebédszünet után Tavi Tamás, a Vízügyi Igazgatóság dolgo­zója volt az első felszófaló, aki a nő és ifjúságpolitikai kér­désekről, dr. Petz Adóm, az orvosegészségügyi szakszerve­zet megyebizottságának titkára a POTE-nél bevezetett jogse­gélyszolgálatról beszélt, majd Simon Antal, a SZOT elnöksé­gének köszöntését tolmácsolva pozitívan értékelte az ~ munkáját. A határozat nagy figyelmet fordít az ötödik ötéves terv most folyó előkészítésére és cé­lul tűzi ki, hogy a megye szak. szervezetei vegyenek részt a középtávú terv kidolgozásában, az SZMT és a megyei bizott­ságok vegyenek részt a megye és a városok területpolitikai terveinek készítésében, a vál­lalati szakszervezeti szervek pe­dig biztosítsák a dolgozók szé­les körű bevonását a vállalati tervezésbe. Az ésszerű, jobb munkaerőgazdálkodóssal segít, sék elő a szakszervezetek a fe­lesleges munkaerő felszabadí­tását és átirányítását a gép­iparba, az építőiparba és a szénbányászatba. Különös gon­dot kell fordítani mindenütt a szakmunkásképzésre. Az SZMT és a megyei bizottságok rend­szeresen tanulmányozzák az üzemi demokrácia fejlesztésé­nek tapasztalatait, azt össze­gezzék és a jól bevált mód­szereket általánosítsák. Az új vezető testületek Ezt követően a küldöttek megvá­lasztották az SZMT és a Számvizs­gáló Bizottság togjait. A Szakszer­vezetek Baranya megyei Tanácsának tagjai lettek: Antal Endre, Baráth Józsefné, Ba- ronek Béla, Bálint Gyuláné, Beck Ferenc, Benkő Gyula, Békefi Zoltán,- né, Bogár József, Dikán Sándorné, Eperjesi Ferenc, Frikk Mária, Gelen­csér György, Gergely Magdolna, Góth Lajosné, Halla Imre, Hetesi Iván, Holl István, Jancsi Sándorné, Jávor Antalné, Jánosi Etel, Kárpáti Ágota, Keszler Ferenc, Kinczli József, Kiss Imre, Kiss József, Kozarics Mi­hály, Láng József, László Károlyné, Lukics József, Major József, Maróti István, dr. Márton Zoltán, Molnár Ilona, Molnár Katalin, Neubauer Jó­zsef, Pártos Kálmán, dr. Petz Ádám, Rameisl Ferencné, Raymann János, Rácz Gyula, Rózsahegyi István, Ruff Péter, Reszler Zoltán, Sabacz László- né, Sipos Mária, Solymosi János, So­mogyi Henrikné, Szabó Ferencné, Szabó Jánosné, Szépe Lőrinc, Szili József, dr. Sziráki Ferenc, Szokola Ferenc, Takács István, Tárnái János, Tátrai Zóltánné, Toller Lászlóné, Tóth László, dr. Varga Kovács István, Vár- dai Lajos, Viszló Jánosné, Vörös Edit, Wilhelm Józsefné. Kurucz Jámos, a Volán 12. Vállalót autóbuszvezetője a tömegközlekedés helyzetéről beszélt, Takács István, az EVIRT Sopiana Gépgyára szakszerve­zeti bizottságának titkára a most szerveződő nagyüzem vár­ható munkaerőproblémáit vá­zolta. Dr. Bácskai Frigyes, a Baranya megyei Élelmiszerke­reskedelmi Vállalat igazgatója a kereskedelem fejlesztési gondjairól beszélt, s további tíz felszólaló az idő rövidsége miatt írásban adhatta be fel­szólalását, javaslatát. A vitát Neubauer József, az SZMT vezető titkára foglalta össze, majd a küldöttértekez­let egyhangúlag megszavazta az előterjesztett határozati ja­vaslatot. A Számvizsgáló Bizottság tagjai: Benyács Kornél, Gáli László, Hoffer János, Ludvig Jánosné, Piros László, Preznánszki Ágnes, Szörényi Márton, Szűcs János, Vissi Vendel. Az MSZT ezután tanácskozásra vo­nult vissza, s titkos szavazással meg­választották az elnökség tagjai, az elnök és titkárok személyét. Az SZMT elnöke Szokola Ferenc lett, vezető SZMT __ titkára Neubauer József, titkárai: R ameisl Ferencné és Szili József. Az elnökség tagjai: Benkő Gyula, Bé­kefi Zóltánné, Góth Lajosné, Jánosi Etel, Jávor Antalné, Keszler Ferenc, Kinczli József, Kiss József, Lukics József, Neubauer József, dr. Petz Ádám, Rameisl Ferencné, Rácz Gyu­la, Ruff Péter, Szépe Lőrinc, Szili József, dr. Sziráki Ferenc, Szokola Férenc és Toller Lászlóné. A szám- vizsgáló bizottság elnökévé Benyács Kornélt választották. Az SZMT első ülése elfogadta a különböző osztályok és munkabizott­ságok vezetőire, tagjaira tett javas­latot. Az SZMT szervezési és káder osztályának vezetője Tóth László, a közgazdasági osztály vezetője Tiha­nyi János, a munkavédelmi osztály vezetője: Ökrös Imre, a kulturális, agitációs és propaganda osztály ve­zetője Pozsgai Miklós, a társadalom- biztosítási osztály vezetője dr. Te­mesvári Tibor, a gazdasági- és pénz­ügyi osztály vezetője Makai Árpádné lett. A küldöttközgyűlés elnöke megkö­szönte a korábbi vezetőség tevékeny­ségét, külön kiemelve Beck Ferenc munkáját — sok sikert kívánt az újon- nan választott tisztségviselőknek. Ne­vükben Neubauer József köszönte meg a bizalmat. A szliveni pártmunkások megtekintették az Ifjúság Házát

Next

/
Thumbnails
Contents