Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)

1975-09-28 / 266. szám

1975. szeptember 28., vasárnap Dunántúlt ngplö 3 Minden harmadik terv füstbe megy X^ágjál egy ajtót a * házadba és nyisd meg a boltodat. Hajdanán igy volt, bár ma is ilyen egyszerű volna. De nem. Még nincs év vége, de már előrevetíti árnyékát — a nyáron Pécsett megfor­dult belkereskedelmi mi­nisztert is igy tájékoztatták -, a negyedik ötéves terv­időszakban a megyében a kiskereskedelem tervezett fejlesztéseinek még hatvan százaléka sem valósul meg, de a vendéglátónak is alig valamivel több. Minden harmadik bolt vagy ven­déglátó hely terve füstbe ment, vagyis áthúzódik. Pécsett a helyzet még si­ralmasabb. Nyakig a gondokban Évtizedes gondjaink vannak, erre a fejlődés hozta újabb gondok tornyosulnak, tetézve nem várt eseményekkel. Hosszú évek óta húzódik már például a komlói bútoráruház ügye — és a pécsi lakberendezési áru­ház nem évtizedes gond?! —, talán jövőre majd kisakkozzák, elköltözik a komlói ÉPFU, he­lyére mehet a bútoráruház. Az­tán itt vannak a fejlődés hozta újabb gondok. Épülnek az új lakótelepek, de a kapcsolódó kereskedelmi létesítmények — ez talán a legégetőbb gond, s itt elég csak a pécsi Lvov-Kert- várost, vagy Mohácsot említeni — messze nem tartanak lépést ezzel. Ugyanakkor nem tudják megfelelően pótolni a szanálá­sok során kieső üzleteket sem. Gondoljunk csak például a pé­csi Szalai András utcai üzlet­sorra, milyen kínkeservesén ké­szült el, mellesleg még ma sem népesült be teljesen. S végül a nem várt események: Pécs belvárosában — a pincék áldo­zataiként — sorra bezártak ét­termek, megroggyant a Belvá­rosi Áruház is. Nos, mielőtt kör­képet akarnánk adni a keres­kedelmi és vendéglátói beruhá­zásokról, mi valósul meg, mi miért nem valósul meg, ennyit általánosságban előre kellett bocsátanunk, jelezve — s itt finoman fogalmazás következik —, mennyire előbbre tartanak, mennyire feszítenek az igények. Csúsznak llililiiiBl ahány annyiféle, hiszen más és más az üzemeltető. Ezeknek az épületeknek a tető alá hozása nehézkes, az építőipar nem szí­vesen vállalja felépítésüket. Itt nincs sablon, nincsenek házgyá­ri megoldások. Bizonytalan az ipari háttér, hiába rendelik meg időben az építőanyagokat és szerkezeteket, a szállítás aka­dozik, elkezdenek csúszkálni a határidőkkel. Mellesleg, amint ez nemrégen egy országos saj­tótájékoztatón is elhangzott, késik -a könnyűszerkezetes épí­tési program, amelytől pedig azt vártuk, könnyebben és gyorsabban kinőnek a földből az annyira áhított kereskedelmi és természetesen más közössé­gi épületek. Azért tehát, hogy a kereskedelem és a vendég­látó az új létesítmények terén ennyire elmaradt, az építőipar és az építőanyagipar okolható. Teljesítőképességéből egyelőre ennyire futja. Vagy ahogy ilyen­kor széttárt karokkal mondani szoktuk, objektív okok játszanak közre. Túl persze azon, hogy a már említett nehézségek miatt az építőipar eleve húzódozik az ilyen beruházásoktól. A fentieket illusztrálandó, vessünk most pillantást néhány kereskedelmi beruházásra. Az élelmiszer alapvető cikk, a be­vásárlás naponta bosszúságot okoz, ha futkosni, cipekedni kell. És mégis, Pécsett ezek a beruházások csúsznak legin­kább. A Ivov-kertvárosi ABC áruházat könnyűszerkezetekből, kívánták gyorsan tető alá hoz­ni. A tervező jót akart, ám jöt­tek a technikai problémák. Az áruházat mór tavaly december­ben át kellett volna adni. Mon­danunk sem kell, az Élelmiszer­kereskedelmi Vállalat már a berendezést is megrendelte, azok tavaly óta a raktárban vesztegelnek. A legújabb ha­táridő ígéret a jövő év első negyede. A Kalinyin és a Szőlő utca sarokra tervezett kis ABC áru­ház telkét már évekkel ezelőtt megvásárolták, de senki sem vállalta megépítését. Végül a Mecseki Szénbányák építési üzeme állt neki. Az áruház vasszerkezetét, portáljait a bu­dapesti Fémmunkás Vállalatnál rendelték meg. A vállalat ígér­te, hogy még a nyáron szál­lítja, aztán egyéb fontos szállí­tásaira hivatkozva mégsem szállította, (ezért állt pz épít­kezés), végül a szerelést is le­mondta. A befejezés határideje október 15. Aligha gondolja va­laki is komolyan, hogy akkorra kész lesz, talán a jó tündér segítségével, de manapság nem léteznek ilyen jó tündérek. Az Élelmiszerkereskedelmi Vállalat­nak még két olyan áruháza van, melyeknek már állniuk kel­lene. Az egyiknek a Tanárkép­ző Főiskolával szemben, ahová az irodaházukat is tervezték, már a tavasszal lerakták az alapjait, azóta gaz veri fel a területet. A másik helyén — az épülő 25 emeletes magasház mellett — jelenleg a darupá­lya áll. Orvosiás nincs Néhány beruházás rövid krónikája, íme, így állunk. Or­voslás nemigen van rá. Egy tanácsi szakember megjegyzése az egészhez: sorolni kell a be­ruházásokat. Igém ám, de vál­lalatok állnak egymással szem­ben, vállalati önállóság is van a világon. Egy másik vélemény, igenis a tanácsi vállalatokat rá kell szorítani, hogy ők építsék meg ezeket a létesítményeket. Ebben van valami. Valóban le­het és jobban kellene is szor­galmazni ezt. Vagy hozzunk ide más megyékből építőipari vál­lalatokat. Végül pedig, egyszer már mindnyájunknak komolyan kellene vennünk az ígért határ­időket, akiknek (»óig közük van az egész dologhoz, menet­közben is többet kellene noszo­gatniuk a kivitelezőket, időről időre számonkérni a határidő­ket. Tudom, ezek csak óhajok, ettől még nem változik meg a helyzet. És mégis meg kell vál­toznia. Hiszen Baranyában szinte már az összes fontos fórumon elhangzott, meg kell gyorsítani a kereskedelmi és a vendéglátó hálózat fejleszté­sét. Miklósvári Zoltán Huszonöt éves a tanácsrendszer Pécs. város Tanácsa alakulására emlékezünk r^écs város Tanácsa 100 rendes és 51 póttagjának Bodzay János, a városi választási bizottság el­nöke 1950. október 30-án, reggel 9 órakor nyújtotta át a megbízóleveleket. Néhány perc szünet után, a Himnusz hangjait követő­en Deák Lívia, a Városi Pártbizottság titkára, a Ma­gyar Függetlenségi Népfront városi elnöke köszöntő sza­vaiban hangsúlyozta, hogy „Először fordult elő városunk történetében, hogy a dolgo­zó nép fiai a legdemokra­tikusabb formában — titkos választás útján — kerültek a tanácsba, közvetlenül az államhatalom irányításába." Nagy történelmi igazság­szolgáltatás volt ez. Attól kezdve a „torony alatt" nem Visnyák, Zsolnayak és Ma- tyasovszkyak, hanem bányá­szok, üzemi munkások, a leghaladóbb értelmiségiek döntenek városuk sorsáról. A megválasztott 100 ta­nácstag 51 százaléka bá­nyász és munkás volt. Egy- harmaduk nő, akik most vo­nultak be először az álla­mi közéletbe. Nagy lelkesí­tő erőt jelentett, hogy min­den negyedik tanácstag 25 év alatti fiatal volt. A tanács első tagjai kö­zött találjuk a tudományos és művészeti élet olyan je­lentős képviselőit, mint dr. Lissák Kálmán Kossuth-díjas akadémikust, dr. Rudolf Ló­ránt jogászprofesszort, Ba­bies András tudományos ku­tatót, Martyn Ferenc Kossuth- díjas festőművészt. Az alakuló ülés hangula­tában is érződik, de megfor­málódik a hozzászólásokban is, hogy „ ... az üzemek dol­gozói a legmesszebbmenőkig fogják támogatni a taná­csot . . .” Ez csendül ki Szik­ra Sándor, a Megyei Pártbi­zottság titkára, Szandtner Jó­zsef bányász, Dallos Kovács József porcelángyári munkás, a fiatalok nevében felszólaló Vadon József, a nők nevében köszöntő Bedő Pálné és a szakszervezetek üdvözletét tol­mácsoló Hucker Ferenc elv­társak szavaiból. Az öröm szavai mellett megfogalmazódnak: a feladói­tok. Akkor még természetes, hogy a legfontosabb felada­tok egyike így hangzik: „élel­mezési helyzetünket állandó­an javítani kell, és biztosí­tani kell a téli ellátást." Ak­kor még merésznek látszik az olyan közlekedési program, hogy „20 kocsiból álló autó- buszparkunkat 35-re emel­jük fel.” Majd a végrehajtó bizottság programja így ösz- szegezi a teendőket: „... a tanács minden tagjának ar- kell törekednie, hogy ez a fordulat hatalmas fejlődést jelentsen városunk életében.” A megválasztott végrehajtó bizottsági tagok — Krancz Pál, Berki Fülöp, Millasin Te­réz, dr. Daláth László, Deák Livia, ilj. Clock Imre, Hucker Ferenc, Bakán József, Katies András, Becski István, Eisler Jánosné, Miklós Gyula, Al­bert Lajos, Faubl Antalné és Kovács Józsefné - nagy lelkesedéssel fogtak munká­hoz. CZ gymást érik az ülések és fára­dozásaik nyomán javul az el­látás és az első ötéves terv végrehajtásaként megindul a városfejlesztő tevékenység is. Az akkori tanács és vb. ülé­sek napirendjei között sok­szor találkozunk a tej, liszt, és kenyér elosztás, vagy a szappan ellátás gondjaival. Az azóta kétszeresére nőtt város vezető testületéiben a ma gondjain: újabb városré­szek (Siklósi — Budai) üze­mek és gyárak (Mechanikai Labor, Egyesült Izzó) építé­sén vitatkoznak. Nyugodtan jelenthetjük most elődeinknek, hogy az elmúlt 25 év - mint ahogy azt kívánták is - „hatalmas fejlődést jelentett". Ezt a fejlődést és elődeink meg­becsülését óhajtja szolgálni az a kis kiállítás is, amit a Városi Tanács KISZ-fiataljai a szeptember 24-i tanácsülés során adtak át — megemlé­kezésül. Dr. Galabár Tibor vb-titkár Csúsznak a határidők, min­den harmadik bolt vagy ven­déglátó hely terve füstbe megy. Vajon miért? Ezzel kapcsolat­ban tucatnyi véleményt hallot­tunk, s ezeket összegezve végül is kiutat nem találtunk..Csak a gondokat tudtuk ismét szemre­vételezni, a többi szélmalom­harc. Kétségtelen, a pénz sem elegendő, ráadásul ezt még a dráguló építőipari árak is apasztják. Drasztikus példa er­re a Szliven Áruház, nyolcmillió forintot szántak rá, a végén húszmillióba került. De—amint mások vélekednek — sok eset­ben rendelkezésre áll a pénz, mégsem készülnek el időben a kereskedelmi létesítmények. Mindez már átvezet bennünket a kapacitás oldalára. Ennyire futja A kereskedelmi beruházások — a boltok és áruházak — ál­talában egyedi tervezésűek, Sorozat a céltáblákra Kiváló dolgozó - Kiváló parancsnok Fegyverropogástól hangos a kisvaszari lőtér. Gyors egymás­utánban buknak le az álló cél­táblák, — találat! Pontosan lő­nek a munkásőrök. A lőtér korszerűsítésében nagy része van Zákonyi Sándor munkásőrnek.- Csak egyike vagyok azok­nak, akik segítették ezt a mun­kát — mondja. — Sokat dolgoz­tunk a kábelezéssel, a külön­böző villamossági berendezé­sekkel. Korábban mindig külön- külön kellett felállítani a cél­táblákat - kézzel. A gyakorlat után jelentős időt vett el a cél­táblák leszerelése is. Megoldot­tuk az egész mechanizmus vil­lamosítását, automatizálását. Sok segítőm akadt — úgy is mondhatom, hogy összmunka eredménye ez a korszerű lőtér. Zákonyi Sándor, a Mecseki Ércbányászati Vállalat műsze­rész részlegének a vezetője, — villamossági mérnök. Négy évig dolgozott az Orionnál, utána immár tizenöt éve mostani munkahelyén. Tizenkét éve munkásőr. — Két kollégámmal együtt — ők is villamosmérnökök — jelentkeztünk a munkásőrségbe. Úgy éreztük, szüksége van a közösségnek a munkánkra itt is, hasznosíthatjuk mérnöki tudá­sunkat. Különösen a híradás- technikai munkában járulhatunk hozzá a munkásőrök tovább­képzéséhez. A lőtéri munkák ezután következtek. örülök, hogy saját elképzeléseink alap­ján sikerült egy korszerű lőte- ret kialakítani. Munkahelyén kétszer kapta meg a Kiváló dolgozó kitünte­tést, a munkásőrségben pedig a Kiváló parancsnok kitüntetés birtokosa. Zákonyi Sándornak még két társadalmi tevékenysége is van. Tagja a szakszervezet kereté­ben működő kereskedelmi tár­sadalmi ellenőri csoportnak és tagja a megyei árellenőrző-bi- zottságnak.- A fogyasztók érdekvédelme munkánk fő célja — mondja. — Számos esetben találunk hiá­nyosságokat pontatlan számo­lást - a fogyasztó terhére. „Szúrópróbaszerű" ellenőrzé­seink hozzájárulnak a manipu­lációk megelőzéséhez, leleple­zéséhez. Szabad idejének nagyrészét áldozza a társadalmi munká­ra.- Ha még marad ideje?- Motoszkál egy ötlet a fe­jemben, meg kellene valósítani. A lőtér további korszerűsítését szolgálná - a mozgó céltáb­lák.. . A fegyveres erők napja al­kalmából a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatával tüntették ki. G. F. 400 millió forint kártérítés Az Állami Biztosító legfris­sebb adatai szerint az idén eddig — néhány ncp híján 9 hónap alatt - 400 millió forint kártérítést fizettek ki a gép­jármű felelősségi biztosítás alapján. Szomorú rekord ez, hiszen tavaly egész évben fo­lyósítottak ekkora összeget, s még hátra van az a három hónap, amely esős, ködös, ha­vas időjárásával a gépkocsive­zetés legveszélyesebb idősza­kának számít. Az idei közúti balesetek ösz- szesítése is igazolja a kormány intézkedését, amely általánosan kötelezővé tette a gépjármű felelősségi biztosítást azért, hogy ne a gépjármű tulajdo­nos szándékától vagy anyagi helyzetétől függjön a károk megtérítése. A Kalinyin úti ABC áruház

Next

/
Thumbnails
Contents