Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)
1975-09-28 / 266. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunán túli Itanlö XXXII. évfolyam, 266. szám 1975. szeptember 28., vasárnap Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja * _ Uj típusu, farsadalomtudomanyi egyetem Két karral működik a Pécsi Tudomány; egyetem Aczél György avató beszédét mondja Erb János felvétele Munkaés érdekuédelem Ünnepélyes tanévnyitó Különleges, mondhatni történelmi jelentőségű tanévnyitó ünnepélyre került sor tegnap délelőtt 11 órakor Pécsett, az Orvostudományi Egyetem aulájában. A Pécsi Tudományegyetem állam- és jogtudományi, valamint közgazdaságtudományi kara tartotta tanévnyitóját, amely egyszersmind az új, két fakultással rendelkező Pécsi Tudományegyetem megalakulásának ünnepsége is volt. A közgazdászképzés új bázisa Tanácskozott a szakszervezetek Nőtt a szakszervezetek szerepe • Nagyobb figyelmet a termelést segítő tevékenységre • Több fiatal munkást és nőt a vezető testületekbe megyei küldöttértekezlete Dr. Földvári József, a Pécsi Tudományegyetem rektora elnökölt a hagyományos egyetemi külsőségekkel megrendezett ünnepségen, amelyen részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, dr, Csendes Lajos, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, Ga- ramvölgyi József miniszterhelyettes, Bocz József, a Megyei Pártbizottság titkára, Horváth Lajos, a Megyei Tanács elnöke, Lukács János, a Városi Párt- bizottság első titkára, Wieder Béla, a Városi Tanács elnöke, Piti Zoltán, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára és más, egyetemi vezetők. A Himnusz, majd a rektor üdvözlő szavai után elsőként Be- rend T. Iván, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora tolmácsolta az egyetemi tanács üdvözletét a Pécsi Tudományegyetemnek és ünnepélyesen átadták a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem volt kihelyezett közgazdaságtudományi tagozatát a Pécsi Tudományegyetemnek. Hangsúlyozta, hogy a mindössze fél évtizede alakult kihelyezett nappali tagozat léte első pillanatától kezdve rendkívüli életképességről tett bizonyságot, s az anyaintézmény oktatási anyagának, rendjének adaptálásán túl kezdettől fogva kereste az új utakat, a tökéletesítés módjait is az oktató-nevelőmunkában. A két karú tudományegyetem kísérleti szempontból is nagy jelentőségű működéséhez sok sikert kívánva reményét fejezte ki, hogy a két egyetem közötti együttműködés a jövőben is tovább folytatódik, a hazai közgazdászképzés hasznára és a két egyetem kölcsönös előnyére. Baranya és Pécs nevében Horváth Lajos megyei tanácselnök vette át az egyetemet, amelynek keretében - mint mondotta — Magyarországon másodízben kapott a közgazdaságtudomány önálló kart. Az a tény, hogy a kormányhatározat útjára indított Pécsett egy újtípusú egyetemet, a város szempontjából múltnak és jövőnek szerencsés találkozását is jelenti. A város, amely bölcsője volt az első magyar egyetemnek, most, amikor a legújabb kor és a jövő előtérbe hozta a közgazdasági szakemberképzés fontosságát, szintén nem akar lemaradni a kultúra és a tudomány feladatainak teljesítésében. Horváth Lajos végül hangsúlyozta, hogy a „jó gazda” kötelességeinek ismeretében abban is biztos, hogy a Pécsi Tudományegyetemtől igen sok segítséget várhatnak a megye és a város vezető szervei. Aczél György beszéde Ezután Aczél György mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben arról szólt, hogy a pécsi egyetem történetében országunk történelme is benne van, mert itt a hat évszázada alapított egyetem óriási megszakításokkal működött, szemben a.vele egykorú más európai egyetemekkel. Az új egyetemet köszöntő mai ünnepség jelentőségét éppen így, a múlttal egybevetve láthatjuk igazán. A két fakultásos Pécsi Tudományegyetemet a társadalmi igények hozták létre, Magyarországon először jött Tétre ilyen párosítás: a jog- és a közgazdaságtudomány egy egyetemén belül történő oktatása. A felszabadulás előtt hazánkban több jogász működött, mint orvos és pedagógus együttvéve, ami jól jellemzi az akkori Magyarországot Napjainkban már túljutottunk egy sor szakma szerepének erősítésén, most a közgazdasági kultúra szélesítése, javítása vált időszerűvé. Ebben a történelmi helyzetben itt Pécsett megfelelő szubjektív feltételek alakultak ki a két tudományág egybekapcsolására, amelynek logikus folytatása lenne, s valószínű lesz is a hazai közigazgatási szakemberképzés megvalósítása. Ezután Aczél György arról beszélt, hogy rendkívül fontos a jó közösségi élet kialakítása az egyetemen, mert így valósulhat meg az ifjúság felelősségre és o világ iránti folytonos érdeklődésre való nevelése. Majd így folytatta: — Azt kívánom, hogy tanulják meg egyetemi éveik alatt a pálya szeretetét, a folyamatos, sosem szűnő tanulás igényét, tanulják meg megvetni azokat, akik nem munkával és tudással akarnak érvényesülni, tanulják meg lenézni a „biztos kettesre" törekvőket. Az életet tekintsék munkának, hiszen a legtöbb, amit az ember az élettől kaphat, ha a munka sosem válik kényszerré, hanem mindiq több és több örömet nyújt az ember számára. Az egyetemnek nemcsak az g célja, hogy itt jól vizsgázzanak, hanem az, hogy segítse a fiatalokat teljesebb, szocialista emberré válni. Ehhez kívánok mindnyájuknak erőt, egészséget, sok sikert. Aczél György nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszéde után Földvári József rektor mondott tanévnyitó beszédet, amelyben felvázolta a Pécsi Tudományegyetem legfontosabb célkitűzéseit. — Valamennyien tisztában vagyunk azzal, hogy valami új kezdődik, amelynek jelentősé(Folytatás a 2, oldalon) Szombáton délelőtt fél kilenckor Pécsett, a 'pártiskola nagytermében megkezdte munkáját a szakszervezetek megyei küldöttértekezlete. Beck Ferenc, az SZMT elnöke köszöntötte a küldötteket és a vendégeket, majd javaslatot tett az elnökség tagjainak megválasztására. Az elnökségben helyet foglalt dr. Nagy József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára, Simon Antal, a SZOT Elnökségének tagja, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének tőtitkára, Baranyai Tibor, az MSZMP KB. Párt és Tömegszervezetek Osztályának helyettes vezetője, dr. jerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, dr. Földvári János, Baranya megye Tanácsának általános elnökhelyettese, Petőházi Szilveszter, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára, Papp Imre, Pécs megyei város Tanácsának elnökhelyettese, Sarka- di Nagy Barna, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára, dr. Suth Péter, a SZOT Gazdasági Igazgatóságának vezetője, Lakatos Józsefné, a SZOT Szervezési- és Káderosztályának helyettes vezetője, Krasznai Antal, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának titkára, Toller László, a NEB Baranya megyei elnökhelyettese, Balázs lózsef- né, a Vöröskereszt Baranya megyei titkára, Bogár József, a Mecseki Szénbányák igazgatóhelyettese, Somogyi Henriimé, a szentlőrinci ÁFÉSZ betanított munkása, Kinczli József, a Vasutas Szakszervezet Területi Bizottságának titkára, Sípos Mária, a komlói CARBON Köny- nyűipari Vállalat varrónője, Neubauer József, az SZMT vezető titkára, Rameisl Ferencné, az SZMT titkára, Szili József, az SZMT titkára és Benyács Kornél, a Számvizsgáló Bizottság elnöke. •A küldöttközgyűlés levezető elnökévé Kinczli Józsefet választották, majd a rövid üdvözlő beszéd után megválasztották a különböző munkabizottságok vezetőit és tagjait. A tanácskozás ezután az SZMT és a Számvizsgáló Bizottság beszámolójával folytatódott. A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa írásos beszámolója bevezetőben leszögezi: az elmúlt négy esztendőben a szakszervezeti szervek felismerték, hogy feladatuk nem csak a párt politikájának a tömegekhez való közvetítése, hanem az is, hogy tevékenyen részt vegyenek a politika alakításában. Részletesen foglalkozik a beszámoló termelést segítő szakszervezeti munkával, amelyben előtérbe került a hatékonyabb gazdálkodás, a termelékenység növelésének, a minőségi követelmények teljesítésének segítése, az ésszerűbb munkaerőgazdálkodás, a munkafegyelem javítása, a munka szerinti elosztás elvének gyakorlati érvényesítése, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése. Nagyobb figyelmet fordítottak a gazdaságosság fokozására, a rejtett tartalékok feltárására. Az üzemi demokrácia kérdéseiről szólva megállapítja a jelentés, hogy az megyénkben fejlődött, tartalmában teljesebbé vált, s módszereiben is gazdagodott, ugyanakkor az üzemi demokrácia gyakorlásának szükségességét a középszintű gazdasági vezetők sok helyen még nem ismerték fel kellően. Külön fejezet foglalkozik a dolgozók élet- és munkakörülményeivel. A beszámolási időszakban 20,6 százalékkal nőtt a munkások és alkalmazottak átlagkeresete, de a jövedelmek az azonos állománycsoportokban túlságosan közel kerültek egymáshoz, s ennek következtében alig érvényesült a munka (Folytatás a 2. oldalon) A küldöttek a beszámoló szóbeli kiegészítését hallgatják. Szokolai felír.
