Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)
1975-09-27 / 265. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 265. szám 1975. szeptember 27., szombat Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Befejeződött az ország- gyűlés őszi ülésszaka Pénteken délelőtt a kormány munkaprogramjának megvitatásával folytatta munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagDr. Romany Pal: jai. Részt vettek az ülésen az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Péter János, az országgyűlés alelnö- ke nyitotta meg. Az első felszólaló dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter volt. Erősödött a mezőgazdasági üzemek szocialista jellege Budapestre érkezett Fakhruddin Ali Ahmed, az Indiai Köztársaság elnöke, akit a repülőtéren Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke köszöntött. Budapestre érkezett Fakhruddin Ali Ahmed, az Indiai Köztársaság elnöke Köszöntjük a szakszervezetek megyei küldöttértekezletét Az elmúlt négy esztendő munkájáról, a feladatokról tanácskozik ma Pécsett a szak- szervezetek megyei küldöttértekezlete. Az 1971 márciusában tartott küldöttértekezlet óta megyénk szakszervezeti szervei, a szervezett dolgozók tevékenyen részt vettek a párt politikájának tudatosításában, megvalósításában. Ezt a munkát segítette a szakszervezetek XXII. kongresszusa, valamint a megyei küldöttértekezlet határozatainak végrehajtásáért folytatott céltudatos tevékenység. A küldöttértekezlet - amelynek tanácskozását megelőzték szak- szervezeti alapszervezetekben és középszervezetekben tartott választások - az elmúlt négy esz’endő gazdag eredményeiről számolhat be mind a termelést segítő, mind az élet- és munkakörülmények további javítását szolgáló intézkedésekről, a dolgozók érdekeinek képviseletében folyta :ott munkáról. Pártunk XI. kongresszusa, valamint hazánk felszabadulása 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott szocialista munkaversenyben elért eredmények a fejlődő szakszervezeti munkáról is tanúbizonyságot tettek, hozzájárultak a IV. ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósításához. A munkásosztály legnagyobb tömegszervezetének része van a megye iparszerkezetének kedvező változtatásáért folytatott munkában. Megkezdte a termelést a Beremendi Cement és Mészmű, a Mechanikai Labor, valamint a Mohácsi Farostlemezgyár új részlege. Új üzemekkel bővült a bőr-, a cipő-, a porcelán. a söripar, folyamatban van az Egyesült Izzó Pécsi Gyárának lé esitése. Jelentősen fejlődik megyénk szén- bányászata. Dinamikusan fejlődött megyénk mezőgazdasága: az 1970. évi 4,7 milliárd forintról 1974-ben 6,5 milliárd forintra nőtt termelési értéke. Szakszervezeti szerveink szerepüknek megfelelően foglalkoztak a dolgozók élet- és munkakörülményeivel. Az elmúlt négy évben a munkások és alkalmazottak átlagkeresete 20,6 százalékkal nőtt. A társadalmi juttatások - anyasági, gyermekgondozási segély, családi pótlék felemelése, nyugdíjak rendezése - is a lakosság jövedelmének növekedését szolgálták. Szép eredményekről adhatnak számot a társadalombiztosítás, az üdültetés, az egészségügy területéről is. Nem kevésbé jelentős a szakszervezetek tömegpolitikai és nevelőmunkája. A szakszervezeti politikai oktatásban 1971 /72-ben 20 380-an, 1974/75-ben több mint 31 000-en vettek részt. A ma tanácskozó küldöttek megyénk mintegy 164 000 szervezett dolgozóját képviselik. Kö. szöntjük a jelentős fórumot. Biztosak vagyunk abban, hogy munkájuk hasznosan járul hoz. zá q szakszervezeti kongresz- szus előkészítéséhez. A mezőgazdaság a szántóföldi növénytermelés, a kertészet, az állati eredetű termékek termelése, mindezezl együtt a termékfeldolgozás és forgalmazás - a felszabadulás óta eltelt három évtizedben hatalmasat lépett előre — mondta bevezetőben dr. Romány Pál. Erről tanúskodnak a növekvő termésátlagok, erről tanúskodik az árutermelés. A hajdani alacsony színvonal illusztrálására csak egy szám: ha termésátlagaink a felszabadulás előttihez képest nem változtak volna, akkor a jelenlegi búza és kukorica termésmennyiség megtermeléséhez az ország mező- gazdasági területének közel 90 százalékát csak ezzel a két növénnyel kellene bevetni. A termelés növekedésének évi üteme emelkedő tendenciájú. A termelési mutatók, a technológiai paraméterek alakulásánál is nagyobb jelentőségűek a társadalmi változások, s ezen belül is a parasztság átalakulása. Ismét csak egy statisztikai mérőszám: ez év végén hazánkban az aktív keresőknek 20 százalékára, azaz egymillióra tehető a mezőgazdasági keresők aránya, illetve száma. Abban az országban tehát, amelyben még nem is olyan régen minden második ember a mezőgazdaságban dolgozott, mást csak minden ötödik található ott. Figyelmünk előterében tehát a nagyüzemi termelés fejlesztésének kell állnia. Ez a figyelem a meglévő termelési lehetőségek jobb hasznosítását és újabb nagyüzemi kapacitások megteremtését kell, hogy jelentse, főleg az állattenyésztésben.- A gazdasági ágazatok fejlesztésében nagy fontosságot tulajdonítunk az erőforrások jobb összehangolásának. Ennek sikere nemcsak anyagiakon, hanem legalább ennyire a helyes szemléleten és az erre támaszkodó konkrét szervezésen múlik. Ez mondható el az ösz- szességében' sikeres, ipari jellegű módszereket alkalmazó termelési rendszerekre is. Ma már sok beváltnak tekinthető tapasztalat biztokába jutottak az üzemek. Éppen ezért az új rendszerek indokolatlan létrehozása helyett sokkal inkább a jó tapasztalatok hasznosításához, általánossá tételéhez adjuk meg a kellő támogatást. örüljünk annak, hogy kezdünk gyorsak lenni a tudományos-technikai haladás eredményeinek megismerésében. De annak nem örülhetünk, ha lassúak vagyunk szocialista lehetőségeink hasznosításában — mondotta a miniszter, majd a beruházásokról szólva rámutatott: — Ott érdemes és ott kell beruházni, ahol ezzel jelentős többleteredményhez jutunk, ahol a társadalmi munka hatékonyabb. Nagy tartalékokat tárhatunk fel és az állattenyésztés belterjességét fokozhatjuk például azzal, ha a fehérjetermelés területén ruhpzunk be. — Életszínvonalpolitikai céljaink elérésében, fizetési mérlegünk és gazdaságos exportunk javításában az élelmiszer- iparnak jelentős a feladata. Mindezt a beruházáspolitikában is érvényre kívánjuk juttatni. A kormányprogramok szintjére emelt fejlesztési elgondolások — a szarvasmarhatenyésztés, a zöldségtermelés és más ágazatok — megkülönböztetett figyelmet kapnak a beruházási programok kidolgozásánál. — A mezőgazdasági szövetkezetek szocialista jellege — mondotta a miniszter —tovább erősödött, mindinkább korszerű nagyüzemekké válnak. A szövetkezetek többségében már kialakult a nagyüzemi termelésre alkalmas területopgysóg, amely tág teret nyit a termelőerők fejlődésének. A mezőgazdaság bruttó termelési értékének 2/3-át állítják elő a nagyüzemek. Természetesen van olyan termék is, ahol csaknem 100 százalékát, de olyan is, ahol csak a felét, vagy még kisebb hányadát. A többit a háztáji és kisegítő gazdaságok adják. — Több jel arra mutat, hogy a saját fogyasztásra való kertészeti termelés nemcsak számottevő, hanem napjainkban növekszik is. Nem ez a helyzet azonban az állattenyésztés több olyan ágazatában, amelyre a lakóhely és foglalkozás- váltás, az előrehaladó urbanizáció erőteljes hatással van, csökkenti azt. A csökkenést a nagyüzemi termelés bővítésével, kapacitásának növelésével lehet és kell ellensúlyozni, pótolni. Mi több: nem egyszerűen pótolni kell, hanem többet, rendszeresen, jó minőségben szállítani. Közös gazdaságaink átlagos területnagysága több mint 3500 hektárra — azaz mintegy 6000 kataszteri holdra — növekedett és újabb egyesülési közgyűlésekről kapunk híreket. Az ország mezőgazdasági szövetkezeteinek száma ez év elején már 2 ezernél kevesebb volt. Az egyesülési tapasztalatok összességükben kedvezőek. Szóvá kell azonban tenni néhány kedvezőtlen jelenséget, annál is inkább, mert azok nemcsak a szövetkezetekkel, (Folytatás a 2. oldalon.) Losonczi Pálnak, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására pénteken nivaiuios látogatásra Magyar- országra érkezett Fakhruddin Ali Ahmed, az Indiai Köztársaság elnöke és felesége. Az indiai államfő kíséretének tagjai: Szurendra Pál Szingh idegenforgalmi és polgári repülésügyi államminiszter, V. C. Trivedi külügyminiszter-helyettes, K. Balachandran, az elnöki titkárság vezetője. A. M. Abdul Hamid, az elnök sajtó- tjtkára és K. P. S. Menőn, az Indiai Köztársaság magyarországi nagykövete, aki Budapesten csatlakozott a küldöttséghez. Az Indiai Köztársaság elnökét ünnepélyesen, meleg baráti szeretettel fogadták a Ferihegyi repülőtéren. Az épületet magyar és indiai zászlók, magyar és hindi nyelvű üdvözlő feliratok díszítették. A repülőtér betonján katonai díszzászlóalj sorakozott fel csapatzászlóval. A vendégek fogadására megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és felesége, dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Nemeslaki Tivadar kohó- és' gépipari miniszter, dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter. Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Marjai József külügyminisztériumi államtitkár, Túri Ferenc, a Magyar Népköztársaság új-delhi nagykövete, valamint a politikai, a gazdasági, a kulturális élet több más vezető személyisége, a tábornoki kar több tagja. Jelen volt a fogadtatásnál a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője, valamint katonai és légügyi attaséja. A hazánkba érkező államfő fogadására eljöttek a budapesti indiai kolónia képviselői is. Fél kettő előtt néhány perccel tűnt fel a légtérben az Indiai Köztársaság elnökének kü- lönrepülőgépe, amelyet a határtól a magyar légierők vadászköteléke kísért Budapestre. Losonczi Pál szívélyes, baráti kézfogással üdvözölte a repülőgépből kilépő indiai kormány- elnököt, feleségét és kíséretét- Díszjel harsant, a katonai egység parancsnoka jelentést tett F. A. Ahmednek, majd felcsendült az indiai és a magyar himnusz. Közben 21 tüzérségi díszlövés dördült el a magasrangú vendég tiszteletére. Fakhruddin Ali Ahmed Losonczi Pál társaságában ellépett a dísz- zászlóaij előtt, s köszöntötte az egységet. Fehér inges, vörös nyakkendős úttörők virágcsokrokkal kedveskedtek a vendégeknek, akik ezután a fogadtatásukra megjelent magyar közéleti vezetőket, a diplomáciai képviseletek vezetőit és tagjait, valamint a budapesti indiai kolónia tagjait üdvözölték. Az ünnepélyes fogadtatás a katona egyseg díszmenetével fejeződött be, majd a vendégek gépkocsikba ültek, s a magyar államférfiak • társaságában — rendőri díszmotorosok kíséretében - szállásukra hajtattak Fakhruddin Ali Ahmed, az Indiai Köztársaság elnöke és felesége pénteken este látogatást tett Losonczi Pálnál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökénél és feleségénél a Parlamentben. A szívélyes, baráti találkozón jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, dr. Túri Ferenc, a Magyar Népköztársaság újdelhi nagykövete, valamint Szurendra Pál Szingh, az Indiai Köztársaság idegenforgalmi és polgári repülésügyi államminisztere, V. C. Trivedi külügyminiszter-helyettes, K. Balachandran, az elnöki titkárság vezetője, A. M. Abdul Hamid, az indiai elnök sajtótitkára és K. P. S.. Menőn, az Indiai Köztársaság magyarországi nagykövete. Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és felesége pénteken vacsorát adott Fakhruddin Ali Ahmed, az Indiai Köztársaság elnöke és felesége tiszteletére az Országház vadásztermében. A szívélyes, baráti hangulatú vacsorán Losonczi Pál és Fakhruddin Ali Ahmed pohárköszöntőt mondott. Púja Frigyes külügyminiszter beszél az országgyűlés őszi ülésszakán. KS.—DN. Telefotó Indiai nendeQilxik
