Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)
1975-09-24 / 262. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 262. szám 1975. szeptember 24., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 0 mi embereszményünk A kommunista nevelés általános céljaként sokszor beszélünk a „sokoldalúan", a „mindenolda- lúan" fejlett embereszményről, a „teljes" ember kialakításáról. Mit jelentenek ezek a kifejezések? A kapitalista iskolákra lényegében ma is érvényes az az engelsi megállapítás, hogy a burzsoázia csak annyi képzettséget nyújt, amennyit érdeke megkíván, illetve amennyire rákényszerül. A társadalom, a tudomány, a technika fejlődése, bizonyos szint elérése volt szükséges, hogy most lehetőségünk nyíljék a valóban „sokoldalú" emberek nevelésére. Az eszmény megközelítéséhez egyszerre több területen kell dolgoznunk. Iskoláink a tudományos nevelés szellemében tanítanak. Növendékeinket egy olyan társadalom tagjaivá akarjuk tenni, amely tudatosan úgy formálja a természetet és a társadalmat, hogy azok egyre inkább az ember javát szolgálják. Ezért a célért azok képesek hatékonyabban dolgozni, akik ismerik a természet és társadalom törvényszerűségeit, így fel tudják használni azokat. Az iskola természetesen nem taníthatja meg mindazt, amit a tudomány összessége felölel, de alapot kíván nyújtani, hogy növendékei valamely tudományágban speciális képzést szerezzenek. Számukra a műveltség megszerzése nem öncél, nem az a legfontosabb kérdés, hogy mit tud az ember, hanem az, hogyan használja fel tudását a társadalom javára. A XI. kongresszus hangsúlyozta, hogy „az iskola egész munkásságával szolgálja jobban az aktív, a közösségi életet élő, a szocialista világnézet és erkölcs befogadására fogékony személyiségek nevelését." Az iskolák mindennapi tevékenysége rengeteg lehetőséget nyújt a világnézeti neveléshez. Mi a történelmet, az irodalmat nem a múlt kedvéért, hanem a jelenért és jövőért tanítjuk. Nem elégszünk meg a világnézeti nevelés hatékonysága szempontjából csupán a kifogástalan tudományos ismeretek -közlésével, ez csak előfeltétele annak, hogy növendékeinkben dialektikus materialista világnézet alakulhasson ki. A tananyagot a pedagógus teszi élővé, a tankönyv általa válik hatóerővé. Csák az képes rr^ggyőződést kiváltani, aki maga is őszintén vallja azt, amit mond. Szocialista ifjúságot csak szocialista elveket valló pedagógusok tudnak nevelni. Nem ér azonban semmit az a világnézet, amely csupán szólamokat hangoztat, de nem nyilvánul meg tettekben. Nekünk felnőtteknek is naponta megújuló küzdelmet jelent a szocialista módon való gondolkodás és a szocialista ember módján való élés összhangjának megvalósítása. Mennyivel nehezebb feladat ez a még formálódó, minden hatásra rendkívül érzékenyen reagáló fiataloknak! Az egész társadalomnak segítenie kell az iskolát, hogy elsősorban pozitív hatások érjék őket, magyará- zatb't kapjanak kérdéseikre, problémáikra. Adjunk reális képet társadalmunkról, szóljunk tényleges gondjainkról, társadalmunk ellentmondásairól. Az iskolának, a családnak kötelessége, hogy a gyermekeket fegyelemre, kötelességtudásra, munkára nevelje. A rendszeres, igényes munkát kell megkövetelnünk a fiataloktól a tanítási órákon, hiszen a fiatalok legelső kötelessége a tanulás. De láttassuk meg a munka szépségét, hasznosságát is. Tanítsuk meg őket az őszi mezőgazdasági munkák idején a gyakorlatban tisztelni és becsülni a fizikai munkát és a fizikai munkást, ne érezzék azt alacsonyabb rendűnek a szellemi munkánál. A tanulók számára nem lehet közömbös, hogy milyen az iskola épülete, felszerelése, milyenek a tantermek, az udvar. Érdekeltté tehetjük őket abban, hogy közös munkával, szüleik segítségével, vezetésévet fejleszék, szépítsék környezetüket. Felhasználhatjuk' a munkához való pozitív viszony kialakításában a közösségi beszélgetéseket, .vitát a tanulás, a munka egyéni és társadalmi jelentőségéről, a különböző életpályákhoz szükséges felkészültségekről. Mindannyiunk érdeke, hogy a termelés különböző ágaiba, az üzemekbe, hivatalokba kerülő fiatalok szeressék, becsüljék munkájukat, találjanak örömet annak becsületes elvégzésében. A szülői háznak és az iskolának kell megkezdeni annak a gondolatnak a megvalósítását, amelyet a XI. kongresz- szus beszámolója így fogalmazott meg: „Az élet minden területén növelni kell a szocializmus aktív híveinek megbecsülését, a szocialista módon végzett munka, a szocializmus ügye iránti elkötelezett magatartás tiszteletét. Arra törekszünk, hogy társadalmunk közszellemét illetően is a munka társadalma legyen." A mi embereszményünk a szellemi képzés mellett rrjagá- ban foglalja a testi nevelést is. Fiataljainknak kitartóaknak és edzetteknek kell lenniük, akik képesek a nehézségek és akadályok leküzdésére. Segítséget nyújt ezen a területen a már felsorolt többfajta fizikai munkalehetőség. A z utóbbi években több fontos döntés is született a tanulók testi neveltségének fejlesztésére. Minden iskolatípusban felemelték a testnevelés heti óraszámát, kedvezményeket biztosítanak az ifjú természetjáróknak, olcsó táborozási, üdülési lehetőségek állnak a fiatalok rendelkezésére. KISZ-szervezeteink, osztályközösségeink örömmel használják fel ezeket az alkalmakat. Az egészség, a testi kondíció fejlesztése mellett a túrákon, kirándulásokon megismerik és megszeretik hazánk tájait, felfedezik a természet szépségeit, az emberi munka nagy alkotásait is. A mindennapi „aprómunkában” feladatunk, hogy ezeket a részterületeket összehangoljuk. Egyetlen területet sem emelhetünk ki a többi rovására, csak a különböző feladatok egységbefoglalásával nevelhetünk olyan ifjúságot, amely magáévá is teszi a szocializmus eszméit, és azokat nap mint nap kész megvalósítani. Fiszter Cyuláné Megyei búzatermesztési tanácskozás Jók az export kilátások Növelni kell a vetésterületet és az átlagtermést A búzatermelés ez évi tapasztalatait, és a kenyérgabona terület- és terméshozam növelésének feladatait vitatták meg a megye mezőgazdasági szakemberei kedden délelőtt Pécsett, a Cserkúti Növényvédő Állomáson megrendezett megyei búzatermelési tanácskozás keretében. Baranya valamennyi búzatermelő gazdasága képviseltette magát a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya és az Agrártudományi Egyesület közös rendezvényén. Részt vettek a különféle búzatermelési rendszerek, felvásárló és ellátó vállalatok, kutató intézetek, sőt, a sütőipar képviselői is. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Czégény József, a Megyei Pártbizottság titkára. Megnyitójában dr. Földvári János, a Megyei Tanács általános elnökhelyettese a hazai búzatermesztés növekvő nép- gazdasági jelentőségére mutatott rá. E fontos növény szerepe ma már túlnő a lakosság kenyérellátásán, a búza kemény valuta lett, alapvető nyersanyagokat, olajat, vásárolhatunk érte szocialista és tőkés relációban egyaránt. Fizetési mérlegünk megjavításában nagy szerepet tölthet be a búza-export. Tekintve, hogy igen jövedelmező növény, üzemi érdek és országos érdek fűződik ahhoz, hogy minél több búzát állítsunk elő és exportáljunk. A világpiacon nagy keresletet idézett elő az 1975. évi búzatermés, ami világviszonylatban 5 százalékkal maradt el az előző évitől. Az USA és a Közös Piac terület fejlesztést tervez, a környező európai államok kemény búzából ellátatlanok, jelentős importra szorulnak, a hazai export lehetőségek igen kedvezőek. Ma már devizáért lehet búzát termelni, s ez a baranyai búzatermelőknek is új irányt szab, — hangsúlyozta vitabevezető előadásán dr. Baracs József, c Megyei Tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának vezetője. Az idei gyengébb termés — 33,1 mázsa hektáronként — ellenére Baranya megye tartja vezető po(Folytatás a 2. oldalon.) Nagyszabású munkálatok során kivül-belül újjá varázsolják, korszerűsítik a Megyei Kórház patinás központi épületét. Ä soron- lévő munka a 72 ágyas sebészet kialakítása. Kicserélik a teljes közmű-vezetékrendszert, légkondicionált, korszerű műtők és akut osztály létesül. Létrehozzák a központi oxigén- és elszivórendszert, valamint korszerű nővérhívó berendezést is létesítenek. Ezzel egy- időben egy helyre vonják össze az eddig szétszórtan elhelyezett igazgatási és gazdasági személyzetet. A képen: a sebészeti szárny udvari része. Integráció - javuló betegellátás! mmmmmmummammmmammtmammammmBmm BHmnBEB3BB9l Szakmai és gazdasági egység az egészségügyben ÁTADÁS ELŐTT A PÉTI NITROGÉN MŰVEK ÚJ MŰTRÁGYAGYÁRA. A Péti Nitrogén Művekben, mintegy 10 milliárd forintos költséggel új, nagykapacitású műtrágyagyárat építenek. A kar- bamidüzem már termel, az ammóniaüzemben részleges üzemi próbákat tartanak. Három éve már, hogy az országgyűlés elfogadta az egészségügyről szóló törvényt, amely kimondja, hogy minden állampolgárt azonosan magas szintű, korszerű ellátásban kell részesíteni. E követelményt — azóta bizonyított tétel — csak jól szervezett team-munkával és szabályozott munkamegosztással lehet teljesíteni. Ennek érdekében született ez év júliusában az egészségügyi miniszter utasítása, amelynek alapján a tanácsok az általuk fenntartott kórházat, szülőotthont, rendelőintézetet, gondozót, körzeti, gyermek-, üzem-, fog- és iskolaorvosi szolgálatot integrálja egy szervezeti egységbe és egységes irányítás alá vonja. Mindez szakmai és gazdasági egyesítést jelent. Az integrációs rendeletet bek között erre vezethető visz- részletesen ismertették tegnap sza a betegek gyakran feles- az Egészségügyi Minisztérium- leges küldözgetése és nem ban. A tájékoztatót dr. Medve egyszer szükségtelenül megis- László miniszterhelyettes, dr. mételt vizsgálata. Mosolygó Dénes főosztályvezető új utasítás legfontosabb és dr. Najzer Alajos főosztály- része az, hogy a szakrendelés vezető-helyettes tartották. az j||etékes kórházi osztály A jelenlegi helyzet nem mu- szervezeti egységébe tartozik, tat egységes képet. A beteg annak részlegeként működik. A útja, ellátásának folyamatossá- szakorvosok felváltva dolgoz- ga gyakran megszakad, nagy a nak majd az osztályon és a szakadék a kórházi és kórhá- szakrendelésen. Mindez a be- zon kívüli ellátás között. Töb- tegek érdekeit szolgálja, éppúgy, mint az integráció számos gazdasági előnye. A gazdálkodás koncentrálása az anyagi erők hatékonyabb fel- használását eredményezi, javíthatnak például a műszergazdálkodáson. Pécs sajátos helyzetben van. Mivel az integrációs utasítás egyazon tanács kezében feltételezi az intézmény hálózatot, az államigazgatási struktúra — úgy tűnik — eleve határokat szab az utasítás végrehajtásának. Városunkban a rendelőintézetet a városi, a kórházat pedig a Megyei Tanács működteti. Hogyan lehetséges egy szervezeti egységbe vonásuk? Sőt: ha feltételeznők, hogy megvalósulhatna mindez, hogyan valósítanák meg a kórház-rendelőintézeti egységet a fül-orr-gége szakma vagy az urológia vonatkozásában? Mert az említett, de szemészeti és ideg-elme osztályai sincsenek a Megyei Kórháznak, a POTE klinikái látják el a kórházi funkciót. A feltett kérdésre adott válaszában a miniszterhelyettes elmondotta, hogy kívánatos lenne — ahogy Csongrád megye székhelyén, Szegeden megoldották — az egyetemek zárkózottságát megszüntetni. Miért ne épülhetne az egészség- ügyi ellátás rendszere az orvosegyetemekre? Hiszen ez mind a tudományos munkának, mind az orvosképzésnek csak hasznára volna és nem ártana. Ez minden egyetemi városban napirenden szereplő kérdés, s ezt még külön is érdemes majd megvizsgálni. De addig is számod megoldási minta mutatkozik Pécs számára. Elsőként a pécsi Városi Kórház átadását említették, de pro és kontra emlegettek példákat, hogy a tanácsok egymásközt — a párt- kongresszuson elhangzottak szellemében — megegyeztek. Szolnokon, Berettyóújfalun, Hatvanban például városi kórházak működnek, a valamikori megyei intézményeket adták oda a városoknak. De éppen a fővárosban akad ellenpélda is, ahol a XI. kerületi Tanács a Fővárosi Tanács működtette Tétényi úti kórházának adta át — önként — második számú rendelőintézetét éppen azért, hogy az integrációt megvalósíthassák. Nem ellenkezik tehát a tanácstörvénnyel egyik megoldás sem. Az integrációs rendelet a betegek érdekeit szolgálja, a jobb betegellátás Pécs betegeinek is joga. És nem hiszi azt senki, hogy az államigazgatás kerékkötője volna egy logikus, humánus rendelkezésnek. Az utasításban egyébként szerepel, hogy az integráció megvalósítása a következő ötéves terv első éveiben lehetséges. Az előkészítés során rengeteg vita és javaslat volt, de ellenvélemény alig. S ez azt mutatja, hogy ez utasítás végrehajtását, az ésszerű, betegközpontú egészségügyi munkát az egész ország minden érdekelt dolgozója igényli. Kampis Péter & Pécs számára is vari megoldás
