Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)

1975-09-18 / 256. szám

1975. szeptember 18., csütörtök Dünantult napló 3 Mólóban a kertvárosi vihar Miért álltak üresen a lakások ? A Kertvárosi Lakásfenntartó Szövetkezetnél lecsillapodtak a kedélyek, s azok a gondok, melyekről augusztus 23-i cik­künkben írtunk, többségükben nem gondok már. Az eltelt alig egy hónap alatt éves huzavo­nák végére sikerült pontot ten­ni. De hogyan? Felkerestük az illetékeseket, s megkérdeztük. Tanácsot terhelő forintok A szövetkezet igazgatóságá­nak augusztusi álláspontja — miszerint napokon belül perel­ni fogja a Pécs megyei Város Tanácsát — megváltozott. A változást egy pénzügyminiszteri rendelet — a 319/1?73-ös — idézte elő. E rendelet értelmé­ben az összes üresen álló la­kás után felmerülő költséget a költség okozója köteles megté­ríteni. Azaz, jelen esetben az építtető: a tanács. Így aztán a Hőszolgáltató Vállalat 90 ezer forintos számláját, melyet a la­kásszövetkezet kapott, tovább lehet passzolni. (Még a télen átvett, de hónapokig üresen maradt szövetkezeti lakások fű­tésszámlájáról van szó.) Balas- kó István, a Pécs megyei város Tanácsa tervosztályának veze­tője szerint a lakásokra jutó lift, villany, stb. használatának díját sem kell a szövetkezetnek megtéríteni. Egyébként — a városi tanács illetékeseinek ál­lásfoglalása — ha a rendelet nem jelent volna meg, akkor sem fizette volna a lakásszövet­kezet azt a számlát, amely az ő hibájukon kívül keletkezett. Azaz méltánytalan lett volna az üres lakások költségeit a többi lakóval megtéríttetni. (Kérdésünk: akkor miért akart a szövetkezet vezetősége ez ügyben perre menni?) Mindegy, tisztázódott a do­log. A forintok a tanácsot ter­helik. Nincs lakás- igénylő? Tettük fel a kérdést az üre­sen álló szövetkezeti lakások nyomán. Nem, erről nincs szó. Dr. Ásvány Lajos, Pécs megyei város Tanácsa igazgatási osz­tályának vezetője válaszolt a kérdésre. Elmondotta, hogy ezek a lakások az 1974. évben szanálásra kijelölt épületek la­kóinak elhelyezése miatt ma­radtak üresen. Ugyanis a taná­csi szanálás esetében a sza­nált épület lakójának jogában áll választani: tanácsi, avagy szövetkezeti lakást akar. Ha ta­nácsi lakást kér, — amiből igen kevés épül, és lehet, hogy a szanálási időben nincs is ép­pen ilyen üresen —, nem kény­szeríthetik, hogy fogadja el a szövetkezetit. Ki kell tehát vár­ni, hogy megüresedjék a taná­csi lakás, vagy hogy „tanácsi lakó” kérje csereképpen a szö­vetkezeti lakást. Ebben az omi­nózus esetben is ez fordult elő: „tanácsi lakókat” gyűjtöt­tek, áttették őket szép lassan szövetkezeti lakásokba — még mindig van ilyen szanálásra fenntartott üres lakás a Kert­Béta-bánya túljutott a holtponton Az elmúlt szombat az 1975- ös esztendő egyik olyan ritka napja volt, amikor Béta-bánya teljesíteni tudta termelési fel­adatát. Remélhetően az év hátralevő hónapjaiban gyako­riak lesznek az ilyen munka­napok: hétfőn új területen kez­dődött a termelés, a múlt hé­ten három új fejtést készítet­tek elő, a hét elején már be- rázódta'k ezekben a csapatok. Most kezdtek munkába a ka­tonaságtól leszerelt vájárok is, 22 fiatalember nagyot lepdít- het a nehéz helyzetben levő Béta bányán. Mintegy 16 ezer tonna le­maradása van az üzemnek, utoljára 1971 első félévében állt adósság a termelési muta­városban —, s a leszanált épü­let lakójának odaadták a meg­üresedett tanácsi lakást. Nehéz és ördögi átlakoltatási kör. De megkerülhető! Még egy dolgot megtudtunk a tanács igazgatási osztályán: ez a szanálási hercehurca a jövőben nem fordul elő. A la­kót ugyanis előre megkérik, válasszon: milyen lakást akar? Az igényeket lajstromozzák, s megpróbálnak annyi tanácsi illetve szövetkezeti lakást tar­talékolni, amennyit a szanálok „kérnek". Persze még így is előfordul, hogy a lakás néhány hónapig üresen áll, hiszen a kiutalással foglalkozó hatóság ritkán tudja meg előre ponto­san, hogy hol, mikor és meny­nyi lakás készül: egy-két hóna­pos csúszással eztán is számol­ni kell. Egy ok a sok közül: a leendő boldoq lakástulajdono­sok névjegyzékét egy hónapon át a nyilvánosság elé kell füg­geszteni, hátha a listára felke­rült néhány jogtalan igénylő is. Ez így demokratikus. Inkább egy hónapot álljon üresen a lakás, mint hogy a legrászorul, tabbak kimaradjanak az osz­tásból, tévedés miatt. (De ne többet, mint egy hónapot!) Erkély elé építenek? Ez — az erkély elé építés, a kilátás, a napfény elvétele — nem speciálisan kertvárosi ügy. Panaszkodnak az emberek e miatt városszerte, ha valami új épül. Kevés vigasz az, hogy már a régi Rómában is tiltot­ták a „panoráma” ilyetén elvé­telét. Inkább csak azt bizonyít­ja, hogy nem mai ügyről van szó. A tanács tervosztályáról ka­pott tájékoztatás nemcsak a kertvárosiaknak szól. Ez a „tár­sadalmi igazságtalanság” — mármint az, hogy a földszintről nehezebb a napot látni, ugyan­akkor a tizediken nagyobb a cúg — nehezen küszöbölhető ki. A megoldás: mindenkinek szép tágas, kertes családi ház. Ezt azonban az állam nem tud­ja biztosítani. így hát kell az emelet, s a ház elé — a vég­rehajtó bizottság által elfoga­dott építési program szerint — a különféle zöldség-tej-hús bol­tok. Az ilyen „házeléépítések” nem utólagos toldozgatások, már az eredeti tervben így sze­repelnek. Tehát nincs, mit ten­ni ellenük. (Egy megjegyzés azért ide­kívánkozik. A tervezők próbál­ják megszívlelni a lakosság — lakók — visszajelzéseit, jelen esetben az erkély elé építés témáját. Mert ez az általános felzendülés a legspontónabbul megnyilvánuló kritika.) Végül a kertvárosi lakásszö­vetkezet utolsó gondja: 24,5- szörös túlfogyasztás miatt per­lekednek a Vízművel. Ki fizesse egyetlen hóndp fantasztikusan magas vízdíját, amit állítólag az építők használtak el, s nem az új lakásokat elfoglaló csa­ládok. Jó szóval élve: „a per folya­matban van”, rövidesen a bí­róság újabb tárgyalást tűz ki, amelyen a Vízmű előterjeszthe­ti bizonyítékait. Kozma Ferenc Nagyvállalatok között a Pécsi Kesztyűgyár Eredményes jelen I • m « / • •• WW — biztató jovo • Vezérigazgató a gyár élén • Fejlesztési tervek Néhány soros hír a leg­utóbbi Könnyűipari Értesí­tőből: a könnyűipari mi­niszterhelyettes Gulyás Jó­zsefet, a Pécsi Kesztyűgyár igazgatóját a vállalat ve­zérigazgatójává nevezte ki; a vállalat vezérigazga­tó-helyettesévé pedig Nagy Károlyt, a Kesztyűgyár ed­digi igazgatóhelyettesét és főkönyvelőjét. Mindebből az is következik, a Pécsi Kesztyűgyár a nagyvállala­tok közé sorolt be s ez új státust jelent. Kitüntetések A kinevezés, legalábbis a vezetők úgy érezték, meglepe­tés volt, nem meglepetés azon­ban a gyár előbbre sorolása, hiszen már régebb óta a „na­gyok” közé tartozik. A Pécsi Kesztyűgyár Baranya hagyo­mányos iparának egyik legfőbb képviselője, jelentősége mesz- sze túlnő Baranya és az ország határain. Évről évre gyorsan fejlődik, amit egyaránt fémjeleznek a sorozatban el­nyert magas kitüntetések, a Kiváló vállalati címek, a mi­niszteri dicséretek, de a szá­mok is, a gazdálkodás ered­ményeinek mutatói, a gyara­podó gyáregységek száma, a terebélyesedő bedolgo­zói hálózat, de még a néhány éve emelt modern irodaház is, amely a Mecsek oldalában uralja a városképet. A nagy- vállalatok közé sorolás az ed­digi igen magasra értékelhető fejlődés eredménye, egyáltalán nem meglepetés. Lapunk híradósából is nyomon követhető, honnan indult, mivé fejlődött a Hamerliék által a múlt század­ban alapított, de virágzásnak igazából csak az államosítás után indult Pécsi Kesztyűgyár. A fejlődés a hatvanas években vett gyors iramot, sorra jöttek létre a gyáregységek - Sikló­son, Pécsett, Dombóváron. Szé­lesedett a bedolgozói hálózat, ma már a fél Dunántúl, de még a Duna—Tisza-köze lányai és asszonyai is Pécsnek varr­nak. A Kesztyűgyár Marcali, Nagyatád, Tamási, Pécsvárad és más községek és környékük után olyan községbe is beplán­tálta termelési kultúráját, mint például a Bács megyei Kecel, ahol eddig az asszonyoknak jószerivel csak a szőlőkapálás és a meggyszedés jelentette az egyedüli munkát, most pedig dollárt és rubelt termelnek —. otthon. A Kesztyűgyár összlét- száma ma már meghaladja a négyezret. A fentiek rávilágíta­nak a Kesztyűgyár területfej­lesztésben betöltött szerepére is, a pécsi vállalat — regioná­lis jelentőségű. Másodikok Évi hárommillió pár - ez a fejlődés másik fontos mutató­ja, csaknem ennyi ma a Pécsi Kesztyűgyár termelése. Ehhez a felfutáshoz természetesen pia­cok kellettek, mégpedig kül­piacok. Meghódításuk és meg­tartásuk, mondanunk sem kell, örökös birkózás volt, hiszen tudni kell, a kesztyű „puha” áru, világpiaca szeszélyes és kiszámíthatatlan, nagy a ver­seny. A Kesztyűgyár kiváló mi­nőségű termékeivel és pontos szállításaival, s azzal, hogy műszaki és gazdasági szakem­berei, szabászai és varrónői mindent tudnak, amit a vilá­gon a kesztyűgyártásról tudni kell, állta a sarat, a TANNIM- PEX Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével, mellyel már az új gazdasági irányítás élet­be léptetése előtt a legszoro­sabb üzleti kapcsolatot terem­tette meg, biztosítani tudta a piacokat. Az öttornyos emblé­mát a fél világ fogyasztói is­Ifjűségl klubok témogatésa Az Állami Ifjúsági Bizottság 1973 őszétől több mint 16 mil­lió forinttal támogatta az ifjú­sági klubok létesítésére és a már működő klubok fejleszté­sére irányuló helyi kezdemé­nyezéseket. Baranya megye 31 klubja 850 ezer forinttal ré­szesült a központi ifjúságpoli­tikai alapból. Új ifjúsági klub létrehozásához kapott 50—50 ezer forintot a felsőszentmár- tonj, a sombereki és a lippói művelődési ház, valamint a pé­csi kertvárosi lakásfenntartó szövetkezet Berek utcai lakóte­lepi klubjának kialakításához. Már meglévő klubjuk felszere­lését, berendezését gyarapít- hatták a központi anyagi se­gítséggel — többek között — a mozsgói, a mecsekjánosi, a baksai, a kővágószöllősi fiata­lok, a Baranya megyei Állat­forgalmi és Húsipari Vállalat, a Pécsi Orvostudományi Egye­tem „A" Kollégiuma és a Vegy­ipari Szakközépiskola klubjá­nak tagjai. A Megyei Tanács ifjúsági alapjából közel 200 ezer forinttal ugyanennyi klub működését segítette 1974—75- ben.-ghj­merik, Kanadától a Szovjet­unióig, Svédországtól japánig és Üj-Zélandig. A pécsi kesz­tyűt hordja az utca embere, felhúzza az alpesi síbajnok és az előkelő estélyek hölgye is. Mit jelent a pécsi kesztyű — könnyűiparunk egyik laggazda- ságosabb exportcikke — a ma­gyar gazdaságnak? Őrzök egy év elején kapott statisztikát, eszerint több mint 10 millió dollár a magyar kesztyű ex­port, ebből a pécsi gyár 7 mil­lió dollárral részesedik! A vi­lágpiac összforgalma becslé­sek szerint évi 18 millió pár, Magyarország a maga 3,5 mii. lió párás exportjával az ola­szok mögött a második helyet foglalja el. Kesztyűben — nagy­hatalom vagyunk. S még egy. A kesztyű maga sem egészen az már, mint akárcsak öt-tíz évvel ezelőtt, túl az évente megújuló mintakollekciókon, egyre több munkaigényes, szebb kidolgozású kesztyű (sí. és lo­vaglókesztyű) kerül ki a műhe­lyekből. Ugyanakkor új profil­ba is belevágtak. A Kesztyű­gyár 1973-ban a pécsbányate- lepi volt bányaépületekben lét­rehozta korszerű bőrruházati üzemét. Ez nemcsak évi 25—30 ezer darabos termelést jelent a különféle bőrholmikból, de termelési biztonságot, a „két lábon való járást” is. Lehetőségek ? A nagyvállalatok közé való besorolással nem mondhatjuk, hogy most valamiféle korszak lezárult, mert a Pécsi Kesztyű­gyárban jelenleg is jelentős fejlesztéseket végeznek. Pécs keleti iparnegyedében csak­nem százmillió forint költség­gel új, korszerű üzem épül 1977-re; a hőerőmű barakkjai­ból ide költözik át az l-es szá. mú gyáregység. Az eredmény: háromszáznál is több új mun­kahely, évente félmillió párral több kesztyű. A legújabb el­képzelés pedig: fejleszteni sze­retnék a bőrruházati üzemet, ezzel is hozzájárulva a nép­gazdaság devizamérlegének javításához, s ezért pályázatot adnak be egy állami támoga­tással megvalósítandó beruhá­zás elnyerésére. íme, a Kesztyűgyár adott le. hetőségeihez mérten is lanka­datlanul dolgozik jövőjén. Miklósvári Zoltán tókon a bányaüzem neve mel­lett. Többnyire az okok is ha­sonlóak voltak: a fejtések ' rö­vid idő alatt kimerültek, a mostani művelés alatt álló te­rület különbözik a korábban művelt bányatérségek geológi­ai viszonyaitól és eltér ennek a területnek a felsőbb szint­jeitől is. Arra számítottak, hogy itt majd „arathatnak”, hiszen 1971-ben a mostani terület fe­lett, az ötödik szinten az első nyugati keresztvágat környékén kialakított fejtések húzták ki Béta-bányát a mélypontról. Három és fél esztendő alatt a legjobb bányaüzem, az él­üzem cím, s sok más elismerés jutott a komlói üzemnek, az idén azonban inkább a gon­dokról beszélnek Bétán. A fejtésekben 8—9 százalék­kal csökkentek a teljesítmé­nyek: az elmúlt esztendő első félévében 10, 1975 első hat hónapjában 15 új fejtést kel­lett indítani az elmeddülések miatt. Új vágatokat kell hajta­ni, az új fejtések beindulása­kor, a régiek befejezésekor a legnagyobb erőfeszítéssel is csak kisebb teljesítménnyel ké­pesek a bányászok dolgozni. Mindehhez hozzájárul az ér. tékesítés módja is. Korábban 13-15 százalék volt átlagosan a mosási veszteség, ma ennél sokkal több. Béta-bánya veze­tői azonban dicséretreméltó módon elszakították magukata tonna szemlélettől — bár a munkások hangulatát nem a legkedvezőbben befolyásolják az üzem neve mellett álló ala­csony termelési eredmények - s örömmel veszik, hogy a kom­lói terület 2,7 millió forint ár­bevétel többletet ért el a jobb­minőségű szenek értékesítésé­vel. Szervezett „hátország” Béta-bánya mintegy 21 ezer tonna szénnel termelt az év el­ső felében kevesebbet, mint 1974-ben. Ebből egyharmad a nagyobb arányú mosási vesz­teség rovására számítható — kétharmad a geológiai nehéz­ségek miatt esett ki. A na­gyobb hányadot a most indu­ló fejtésekkel remélhetően be­hozzák. A napi 1300 tonna szenet termelő komlói bányaüzemben az elmúlt esztendőkben új technikát csak nagyon kis mér­tékben tudtak alkalmazni: van olyan fejtésük, amely ó5 fo­kos dőlésben, szinte áll a ré­tegek között. Arfnál többet tet­tek a munkahelyi szervezés te­rületén. A fejtésekben és elő- vájásokban dolgozó csapatok mögött olyan „hátországot” te­remtettek, amely a termelő munkahelyektől messze is nagy hatást gyakorolt a teljesítmé­nyekre. Az anyagellátás és a szállítás mintaszerűen szerve­zett Bétán: a fejtési csapatok és az előkészítő vágatokat haj­tó brigádok nem zavarják egy­mást, az anyaggal nem kell a gumiszalagokon keresztül vergődni, üres csillét elegen­dő mennyiségiben lehet bizto­sítani a körforgalom rendszerű vágatokban. Uj feltárások Béta-bányán nemrégiben megkezdődött a nyugati akna továbbmélyítése, 1976-ban fel­tárják a hetedik szintet, az ak­namélyítők azonban tovább mennek a nyolcadik szintig. Mindez a huszonnegyedik órában történik: Béta-bányd feltárt szénvagyona a legopti­mistább becslések szerint is két esztendeig lesz csak elegendő. Éppen addig amíg gyorsított ütemben a hetedik szintet ké­pesek feltárni. Lombosi J. A lakásszövetkezet mér több csatét nyert Wehez hónapok után

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents