Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)

1975-08-29 / 236. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Szerényen, Ülést tartott a Minisztertanács megalapozottan Az alapvető gazdasági össze­függéseket gyakran a közmon­dások stílusában fogalmazott mondatok, meghatározások tu­datosítják, építik be a köztu­datba. Ilymódon lett életszín­vonal-politikánk népszerű tuda- tosítója: „csak azt fogyaszthat­juk el, amit megtermeltünk". Ebben a megállapításban - a közgazdasági értelemben is - minden benne van. A nem­zeti jövedelem felhasználásának objektív lehetőségeit - a lakos­ság fogyasztását és a felhal­mozást — végső soron az ha­tározza meg, milyen értéket és árutömeget képvisel az ország nemzeti jövedelme. Az MSZMP Központi Bizott­ságának 1974 decemberi és 1975 júliusi határozatai az élet­színvonal-növelés lehetőségeit a jelen és a közeljövő adottságai, realitásai figyelembe vételével határozták meg. Már az J974 decemberi ha­tározat is hangsúlyozta, hogy az életszínvonal növekedése szorosan kapcsolódik reális le­hetőségeinkhez. az 1975 júliusi határozat pedig: csak olyan fo­gyasztási célokat tűzhetünk ma. gunk elé, amelyek mindez ol­dalról megalapozottak, szeré­nyek, de biztonságosan szolgál­ják népünk életszínvonalának emelését. Mit jelent a realitások, a minden oldalról való megala­pozottság kiemelése, hangsú­lyozása? Talán azt, hogy az életszínvonal növelése mind­máig nem épült reális lehetősé­gekre, nem volt megalapozott? Koránt sem, hisz - miként utal­tunk rá, a lakosság fogyasztá­sának növekedését a termelés, a nemzeti jövedelem gyarapo­dása alapozta meg, tette lehe­tővé. Napjainkban azonban egyéb és új realitásokkal is számolnunk kell, a fogyasztás lehetőségeit mostanában nem egyesegyedül a nemzeti jövede­lem forintban kifejezett meny- nyisége és gyarapodásának mértéke határozza meg. Az utóbbi években a nemzeti jövedelem két klasszikus fel­használójához - a lakosság az egyik és a felhalmozási tevé­kenység a másik - egy harma­dik „fogyasztó" társult. Köztu­dott, hogy a világpiaci áremel­kedések és árarányváltozások következményeképpen az áru­csere-feltételek - az úgyneve­zett cserearányok — a mi hát­rányunkra romlottak, s az eb­ből származó értékveszteség el­fogyasztja, megrövidíti nemzeti jövedelmünket. Az elkövetkezendő esztendők­ben, az V. ötéves terv idősza­kában azzal kell számolni, hogy a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása - a lakosság fo­gyasztása és a felhalmozás együttesen - nem növekedhet olyan .mértékben, mint a meg­termelt nemzeti jövedelem, amelynek néhány százalékát év­ről évre elfogyasztja a veszte­séget okozó új cserearány, va­lamint az 1974-ben és 1975-ben keletkezett külkereskedelmi passzívum törlesztése. Ebből kö­vetkezik, hogy ma és holnap az életszínvonal-növelés reali­tásait több oldalról - elsősor- . ban a nemzeti jövedelem . nö­velésével - kell megalapozni; céljaink e téren nem léphetik túl a szerény, a folyamatos, a biztonságos haladás mértékét. Garamvölgyi István Közgazdaságtudományi kar a pécsi tudományegyetemen Együttműködés az őszi szállításoknál Kitüntető jelvény a tanácsi dolgozóknak A Kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a M'iniszertanács csütörtökön ülést tartott. Az Országos Tervhivatal el­nöke jelentést tett a népgazda­ság első félévi fejlődéséről, az éves terv várható teljesítéséről és az 1976. évi terv kidolgozá­sának állásáról. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomá­sul vette -azzal, hogy továbbra is szükséges az aktivitás fenn­tartása a belső tartalékok fel­tárása és a gazdasági munka hatékonyágának fokozása terén az éves terv teljesítése érdeké­ben. A Minisztertanács megha­tározta az 1976. évi terv kidol­gozásának irányelveit is. A pénzügyminiszter előter­jesztette az 1974. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvény tervezetét és je­lentést tett az 1975. évi pénz­ügyi helyzetről. A Miniszterta­nács az előterjesztést elfogad­ta, felhatalmazta a pénzügy- minisztert, hogy a törvényjavas­latot terjessze az országgyűlés elé. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a munkaügyi miniszter jelenté­sét az első félévi munkaügyi helyzetről. Megállapította, hogy a foglalk^Jtbtottak száma a szolgáltató ágazatokban a terv­nek megfelelően emelkedett. Továbbra is fontos feladat az eddiginél is ésszerűbb takaré­kosság az élőmunkával. Meg­felelően alakult a szakmunkás- tanulók beiskolázása. A Minisztertanács megtár­gyalta az országos szakmai bértáblázat bevezetéséről szóló jelentést. Megállapította, hogy a vállalatok és az ipari szövet­kezetek a társadalmi szervek­kel együttműködve, megfelelően hajtották végre a besorolást. A kormány a jelentést jóváhagyó­lag tudomásul vette. A közlekedés- és postaügyi miniszter beszámolt az őszi szállítási csúcsforgalomra való felkészülésről. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette és megállapította, hogy a jelentős szállítási fel­adatok teljesítéséhez a közleke­dési és fuvaroztató vállalatok összehangolt együttműködése szükséges. Az oktatási miniszter javasla­tára a kormány úgy határozott, hogy szeptembertől a pécsi tu­dományegyetemen közgazda­Az iraki lakás- és közmunkaügyi miniszter Pécsett Dr. Rashid al Rifai, az Iraki Köztársaság lakás- és közmun­kaügyi minisztere Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter meghívására a Ma­gyar Népköztársaságba látoga­tott. Az iraki miniszter látogatása az első ilyen szintű találkozó a magyar és iraki építésügyi szakemberek között. A látogatás célja a kölcsö­nös információcsere és a kap­csolatok kialakítása, lehetősé­geinek feltárása. A miniszterek tárgyalásai az építőipar kü­lönböző témáit ölelték fel. Dr. Rashid al Rifai miniszter, a tömeges lakásépítés lehető­ségeinek felkutatásában érde­kelt, amelyek a szétszórt tele­pülésű Irakban a nqgyarányú lakásépítést elősegíthetnék. A küldöttség figyelmét a kisebb poligon rendszerű lakásépítések vonták magukra. Az iraki lakás- és -közmun- kaügyi miniszter Padányi Mi­hály építésügyi és városfejlesz­tési miniszterhelyettes, valamint a minisztérium több vezető munkatársa kíséretében ,egnap Baranyába látogatott. Kísére­tében volt Meráth József, ha­zánk bagdadi nagykövetségé- j nek kereskedelmi tanácsosa. A magasrangú vendéget Horváth Lajos, a Megyei Ta­nács elnöke és Czégény Jó­zsef, a Megyei Pártbizottság tit­kára fogadta. ságtudományi kar is létesüljön. A tanácsoknál kiváló munkát végzők fokozottabb elismerése érdekében a kormány úgy ha­tározott, hogy 1976. január 1-től a fővárosi, illetve a megyei ta­nácselnökök a tanácsi dolgo­zóknak a Tanács Kiváló Dolgo­zója kitüntető, jelvényt adomá­nyozhatják. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. • i-- - ­Szigetvári várpark részlete. (Tudósítás a 2. oldalon.) Ma nyílik az országos mezőgazdasági kiállítás Váncsa Jenő miniszterhelyettes sajtótájékoztatója (Kiküldött munkatársunk je­lenti) Kettős kiállítás megnyitására kerül sor ma délelőtt az újjá­varázsolt kőbányai vásárköz­pontban. öt év után ismét Or­szágos Mezőgazdasági Kiállí­tást láthat a főváros és az or­szág lakossága, amely augusz­tus 29-től szeptember 14-ig, ti­zenhét napon át tart nyitva. S egyidejűleg a mezőgazdasági gépek iránt érdeklődők megte­kinthetik a szokásos őszi AG- ROMASEXPO-t, vagyis a Nem­zetközi Mezőgazdasági, Élel­miszeripari Gép- és Műszerkiát- lítást és Vásárt is. A 68. Országos Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár programját Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes is­mertette csütörtökön délelőtt Budapesten, a vásárközpontban megtartott sajtótájékoztatóján, a hazai és külföldi újságírók­kal. A nagyszabású kiállítás be­mutatói — hangsúlyozta beveze­tőjében a miniszterhelyettes - jól reprezentálják azt a hatal­mas fejlődést, amit hazánk me­zőgazdasága az elmúlt 30 esz­tendőben elért. Az OMÉK több mint 109 ezer négyzetméteren, a vele szomszédos AGROMA- SEXPO 30 ezer négyzetméteren mutatja be egyrrtást kiegészítve az élelmiszergazdaság szinte valamennyi ágazatának korsze­rű termelési eljárásait, gépeit, eszközeit. Az OMÉK-en 1054 kiállító vesz részt. A hazai kiállítók kö­zött 624 termelőszövetkezet, ál­lami gazdaság, élelmiszeripari, erdészeti és faipari üzem, vala­mint kutató intézet mutatja be eredményeit. (Köztük 17 bara­nyai tsz és 4 állami gazdaság.) A hagyománynak és a népgaz­daság jelentőségének megfele­lően a legnagyobb szerephez most is a növénytermesztés, a kertészet és az állattenyésztés jut a 68. OMÉK-en. A HUNG- EXPO által korszerűsített és mo­dernségben európai élvonalba került nemzetközi vásárközpont­ban a korábbi aggodalmakkal ellentétben jutott hely élőállat­bemutatóknak is. A szarvasmar­ha-, sertés-, juh- és lótenyész­tést 900 állat képviseli, nem be­szélve a tyúkfélékről, a prémes állatokról, a halászati és mé­hészeti bemutatóról. Új vonósa Az iraki miniszter a Megyei Tanács székháza előtt. a kiállításnak — ami 1970-ben még nem szerepelt - az ipar­szerű termelési rendszerek meg­jelenése. Csak a növényter­mesztés területéről 19 gesztor­gazda mutatja be eredményeit. (A rendszergazdák közt ott ta­láljuk a Bólyi, a Bikali Állami Gazdaságot és a Babarci Béke Termelőszövetkezetet.) A bemutatott legkiválóbb eredményeket a kiállítás 39 nagydíjával és 33 teljesítmény­díjával tüntetik ki. A kiállítás szűk területét üzemi bemutatók­ká bővítik ki. Az országban 24 ilyen bemutató lesz 19 téma­körben. Ezekre az egy-két na­pos szakmai programokra, amelyeket nagyobb áHami gtrz- daságokban, termelőszövetke­zetekben rendeznek meg, eddig 21 ezer szakember jelentkezett. Ezekhez a rendezvényekhez kapcsolódik a kiállítás terüle­tén naponta sorra kerülő te­nyészállat-felvezetés és gépfel­vonulás is. Ai kiállítás hagyo­mányos színfoltjai lesznek ismét a lovas- és fogatbemutatók, az 500 kilós hízott sertés, a nagy­bajomi Lenin Tsz tulajdona — és az óriás harcsa. Tizenhárom országból és Nyugat-Berlinből jelentkeztek külföldi kiállítók az OMÉK-re. Közülük legnagyobb anyaggal szerepel a Szovjetunió, Cseh­szlovákia, Lengyelország és az NDK. A Szovjetunió nemzeti napját szeptember 1-én, az NDK nemzeti napját szeptem­ber 2-án, Lengyelországét szep­tember 3-án, s végül Csehszlo­vákiáét szeptember 12-én ren­dezik meg. A szocialista országok kiállí­tóin kívül számos nyugati or­szág, köztük Ausztria, Hollan­dia, Kanada, Nagy-Britannia, NSZK, Spanyolország, Svájc, Svédország és az Egyesült Álla­mok kiállítói is képviseltetik magukat az Országos Mezőgaz­dasági Kiállításon. Az OMÉK- kel szomszédos AGRCMASEX- PO-ra hazánkkal együtt 15 or­szág 151 kiállítója jelentette be részvételét. A 68. Országos Mezőgazda- sági Kiállítás szeptember 14-ig minden nap reggel 9-től este 20 óráig tart nyitva, kivéve a kiállítási csarnokokat, ezek 19 órakor zárnak — az állattartási bemutatók és istállók pedig minden nap 18 óráig tekinthe­tők meg. — Rné — Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Dunántúli napló XXXII. évfolyam 236. szám 1975. augusztus 29., péntek Ára: 80 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents