Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)
1975-08-03 / 211. szám
Próvicz Lajos, a TIT Baranya megyei titkára üdvözölte a Nyári Egyetem hallgatóságát. (Tudósítás a 2. oldalon) Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten Helsinkiben Kádár János nyilatkozik Ipper Pálnak, a Magyar Televízió és Vajda Péternek, a Népszabadság munkatársának. Reményünk, perspektívánk, jövőnk a béke Kádár János nyilatkozata a helsinki tanácskozásról, küldöttségünk munkájáról Ezzel a bekezdéssel kezdődik a finn fővárosban augusztus 1-én aláírt több mint száz oldalas záróokmány, amelynek angol, francia, német, olasz, orosz és spanyol nyelvű eredeti példányát a Finn Köztársaság kormánya vette át levéltári megőrzésre, egy-egy hiteles másolatát pedig a finn kormány valamennyi résztvevő állam rendelkezésére bocsátotta. A záró okmány négy fő - illetve a „mediterrán fejezettel” öt — fejezetre tagozódik. Ezek a következők: I. Az európai biztonságra vonatkozó kérdések. II. Együttműködés a gazdaság, a tudomány, a technika és a környezetvédelem területén. III. A földközi-tengeri biztonsággal és együttműködéssel összefüggő kérdések. IV. Együttműködés emberiességi és egyéb területeken. V. Az értekezletet követő intézkedések. A záródokumentum első fejezetének bevezetőjében a részvevő államok megerősítik azt a célkitűzésüket, hogy elősegítik egymás között a jobb kapcsolatok kialakulását és biztosítják azokat a feltételeket, amelyek között népeik valódi és tartós békében, a biztonságukat fenyegető bármely veszélytől vagy kísérlettől mentesen élhetnek. További erőfeszítéseket tartanak szükségesnek, hogy az enyhülés állandó és egyre élet- erősebb, átfogóbb és egyetemes méretű folyamattá váljék. A bevezető hangsúlyozza továbbá, hogy az európai biztonság oszthatatlan, s hogy az európai béke és biztonság szorosan összefügg az egész vi- lák békéjével és biztonságával. Kimondja végezetül, hogy „minden országnak hozzá kell járulnia a világ békéjének és biztonságának megszilárdításához és valamennyi nép alapvető jogainak szavatolásához, gazdasági és társadalmi haladásának és jólétének előmozdításához”. A tíz elv Az első fejezet és az egész záróokmány alapvető politikai fontosságú része a „Nyitptko- zat a részvevő államok kapcsolatait szabályozó elvekről”, amelynek előszavában a részvevő államok „ünnepélyesen kinyilvánítják azt az eltökéltségüket, hogy mindegyik résztvevő állam valamennyi többivel fennálló kapcsolataiban, tekintet nélkül politikai, gazdasági vagy szociális rendszerükre, továbbá nagyságukra, földrajzi helyzetükre vagy gazdasági fejlettségi szintjükre, tiszteletben tartja és megvalósítja az alábbi elveket, melyek kölcsönös kapcsolataik szabályozósában elsődleges fontosságúak”. Ezután következik a dokumentumban a „tíz elv" kifejtése. Az első elv szerint a részvevő államok (alattuk itt és a következőkben is a 33 európai állam, továbbá az Egyesült Államok és Kanada értendő) tiszteletben tartja egymás szuverén egyenlőségét, a területi épségre, a szabadságra és politikai függetlenségre való jogát, a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális rendszer szabad megválasztásának és fejlesztésének jogát. Ebben az elvben foglaltatik az az utalás, hogy az államok határai a nemzetközi joggal összhangban, békés eszközökkel és megállapodással megváltoztathatók. A második elv alapján az államok egymás közötti és általában nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az erőszaktól vagy az erőszakkal való fenyegetéstől bármely állam I területi épsége vagy politikai függetlensége ellen. A harmadik elv a határok sérthetetlenségét, a negyedik az államok területi épségének tiszteletben tartását' mondja ki. Az ötödik elv a vitás kérdések békés rendezése, ezen belül gyors és igazságos megoldása felől intézkedik, egyebek között olyan eszközök alkalmazásával, mint a tárgyalás, a vizsgálat, a közvetítés, a bé- kítés, a döntőbíráskodás. A hatodik elv szerint „a részvevő államok, tekintet nélkül egymásközötti kapcsolataikra, tartózkodnak attól, hogy bármi módon, közvetlenül vagy közvetve, külön-külön vagy együttesen beavatkozzanak egy másik részvevő állam belső törvényhozásába tartozó belső vagy külső ügyekbe”. A hetedik elv rögzíti az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását, beleértve a gondolat, a lelkiismeret, a vallás vagy meggyőződés szabadságát. A nyolcadik elvben a népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga kapott megfogalmazást. A kilencedik elvben a részvevő államok vállalják, hogy az ENSZ alapokmányának céljaival és elveivel összhangban minden területen fejlesztik együttműködésüket egymással „és az összes többi állammal". Ez az együttműködés a kölcsönös megértést és bizalmat, a baráti és jószomszédi kapcsolatokat, a nemzetközi békét, a biztonságot és az igazságosságot hivatott szolgálni. A tizedik elv a nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítését írja ’elő. A következőkben a részvevő államok megállapítják, hogy „a jelen nyilatkozat nem érinti jogaikat és kötelezettségeiket, sem a vonatkozó szerződéseket és más egyezményeket és megállapodásokat”. Az edőszakról való lemondásról és a viták békés rendezéséről szóló „bizonyos elvek megvalósításával összefüggő kérdések" zárják le a dokumentum első fejezetének első részét. Biztonság, leszerelés Az első fejezet második része „A bizalomerősítő intézkedésekről, a biztonság és leszeSzombaton délelőtt hazaérkezett Helsinkiből hazánk küldöttsége, amely Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjának vezetésével részt vett az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik záró szakaszának ülésén. A küldöttség tagjai voltak: Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Púja Frigyes külügyminiszter, Nagy János külügyminiszterhelyettes, Rónai Rudolf, a Magyar Népköztársaság helsinki nagykövete. A küldöttség fogadására a repülőtéren megjelent Loson- czi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Aczél György, miniszterelnökhelyettes, Nemes Dezső, az MSZMP KB Politikai Főiskola rektora, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András és Győri Imre, az MSZMP KB titkárai, Benkei András belügyminiszter, Rödö- nyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter és Marjai József külügyminisztériumi államtitkár. Jelen volt Tapani Lehtinen, a Finn Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. * A megérkezés után Kádár János nyilatkozatot adott a Magyar Televíziónak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárószakaszáról, a magyar küldöttség munkájáról. Megyeri Károlynak, a televízió elnökhelyettesének kérdésére, hogy a közös dokumentum elfogadása, aláírása után miben látja a helsinki tanácskozás jelentőségét, az alábbiakat mondotta : Még mielőtt rátérnék az ön kérdésére, indíttatva érzem magam arról szólni, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet kitűnő körülmények között végezte munkáját; ezt őszinte elismeréssel meg is köszöntük. Nagyon jó munka- feltételek között dolgoztunk. Az értekezlet hivatalos munkáján túl, felhasználva a rendelkezésre álló nem sok időt, több nemzet képviselőivel találkoztunk. így találkoztunk Kekko- nen úrral, a Finn Köztársaság elnökével, a finn kormány tagjaival, Helsinki város vezetőivel, testvérpártunk, a Finn Kommunista Párt vezetőivel és más finn emberekkel. Elmondhatom, hogy Finnországban, Helsinkiben a magyar nép képviselőit rokonként, nagy figyelemmel és szeretettel fogadják. Kekkonen úr, a finn emberek mindenütt telkemre kötötték, hogy hazaérkezésem után adjam át szívélyes üdvözletüket és legjobb kívánságukat a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a magyar társadalomnak, az egész magyar népnek. Ezt ezennel meg is teszem. Szeretném megemlíteni, hogy ez a nagy jelentőségű találkozó olyan alkalom volt, amit mindenki felhasznált arra is, hogy sokoldalú kapcsolatokat építsen, személyes találkozókon vegyen részt. Mi is ezt tettük: találkoztunk a Szovjetunió, más szocialista országok, a legkülönbözőbb nyugat-európai országok képviselőivel is, akik ugyancsak tolmácsolták jókívánságaikat népünknek. (Folytatás az 5. oldalon.) relés néhány vonatkozásáról szóló okmány". Ennek keretében szó van az olyan nagyobb hadgyakorlatok előrejelzéséről, amelyeken a részvevő csapatok teljes létszáma meghaladja a 25 000 főt, amelyeket bármely részvevő állam területén Európában, valamint értelemszerűen a hozzátartozó tengeri térségben és légtérben tartanak. Az előrejelzést nem később, mint 21 nappal a hadgyakorlat kezdete előtt adják. „A részvevő államok felhívják a többi részvevő államokat, hogy önként és kétoldalú alapon, a kölcsönösség és valamennyi részvevő állam iránt tanúsított jóakarat szellemében, küldjenek megfigyelőket a hadgyakorlatokra." „A ^részvevő államok elismerik, hogy saját belátásuk szerint előre jelezhetik nagyobb katonai mozgásaikat is azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a bizalomerősítéshez.” A záróokmány o leszerelés kérdésében a következőképpen foglal állást: „A részvevő államok élismerik, hogy valamennyien érdekeltek a katonai szembenállás enyhítésében és a leszerelés előmozdítását célzó erőfeszítésekben, amelyeknek az a rendeltetése, hogy kiegészítsék a politikai enyhülést Európában és erősítsék biztonságukat. Meggyőződésünk, hogy olyan hatékony intézkedések szükségesek e területeken, amelyek méretüknél és természetüknél fogva újabb lépéseket jelentenek az általános és teljes leszerelés végleges megvalósítása felé, szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett, és amelyeknek a béke (Folytatás az 5. oldalon.) „Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, amely 1973. július 3-án kezdte meg munkáját Helsinkiben, majd 1973. szeptember 18-tól 1975. július 21-ig folytatódott Genfben, 1975. augusztus 1-én Helsinkiben befejezést nyert az Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehszlovákia, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, frország, Izland, Jugoszlávia, Kanada, Lengyelország, Liechtenstein, Luxemburg, Magyarország, Málta, Monaco, Nagy-Britannia, a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Törökország és a Vatikán magas képviselői részvételével .. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 211. szám 1975. augusztus 3., vasárnap Ára: 1,20 forint Öt történelmi Jelentőségű fejezet fiz európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya
