Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)

1975-08-03 / 211. szám

2 DunQntmi napló 1975. augusztus 3., vasárnap Kényszer­szünet Hetvehelyen Vizsgálják a kőzetet: milyen legyen az alagút? A Káni-patak völgyében az aknamélyítők leálltak a hetve- helyi alagút építésével. A kö­zelmúltban a főte-táró — egy a leendőnél kisebb keresztmet­szetű alagút — már elkészült, s most a Budapesti Műszaki Egyetem ásvány- és kőzetme­chanikai tanszékének feladata, hogy az alagútból kiemelt kő­zetminták alapján elvégezzék az alagút szelvényének kiala­kításához szükséges méréseket. E méréseredmények alapján fogja a MÁV tervező intézete megtervezni a végleges alag- út-szelvényt. A rekonstrukció üteme sze­rint az idei esztendőben — november 20-ig — kell az alagút terveit elkészíteni, s az­tán majd folytatódhat a nagy munka, melynek során az aba- ligeti után az úgynevezett 2-es számú alagút közel 600 méter­rel lerövidíti a „Mecsek- express" útját. Az abaligeti rekonstrukció e második szakasza 175 millió forintba kerül — ebből 100 millió az alagút —, s úgy szá­molnak a MÁV-nál, hogy 1978 végére mindennemű munkát befejeznek, s megindulhat a korszerű pályán a közlekedés. Az alagút építése tehát szü­netel, de ez nem jelenti azt, hogy munka nélkül maradtak volna az aknamélyítők. Fel­adatukká lett — amellett, hogy az alagútból közel 30 ezer köbméter kőzetet kell kiemel­niük — két vasúti és egy köz­úti híd építése. A két vasúti hidat a Bükkösd-patakra húz­zák fel, a közúti pedig a Káni- patakot szeli át. Ugyanakkor az új pályatest kialakításánál — amely közel 9100 méter hosszú — 3 olyan „bevágás" is akad, amely kialakítását a kemény kőzet miatt ugyancsak az aknamélyítők robbantják ki. Az első ilyen robbantásos-pá- lyabevágás előkészítése a na­pokban kezdődött meg. Szezon végi vásár A ruházati kereskedelem a hagyományoknak megfele­lően az idén is megrendezi a nyári szezonvégi vásárt, amely most augusztus 4-től augusztus 16-ig tart. A vásár áruválasztéka, az ár­engedmény mértéke — akár­csak az előző években - most sem lesz egységes, hanem te­rületenként, vállalatonként el­tér. A kiskereskedelmi vállala­tok és szövetkezetek saját ha­táskörükben jelölik ki a vásár, ban résztvevő egységeket, áru­cikkeket és szabják meg az en­gedmény mértékét. Megnyílta XVti Népek Barátsága Nyárt Egyetem Széles körű érdeklődés Kilenc ország fiataljai Pécsett Dr. Lissák Kálmán akadémikus nyitó beszédét mondja Az európai népek életében Helsinkivel beköszöntött új tör­ténelmi korszak első napján, tegnap délelőtt Pécsett a POTE dísz-előadótermében megnyílt a XVII. Népek Barátsága Nyári Egyetem. A kilenc országból érkezett hallgatóságot és az ünnepi megnyitó vendégeit — Bocz Józsefet, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága titkárát, dr Jeney Jenöt, a TIT főtitkárhe­lyettesét, Antal Gyulát, az MSZMP Pécs városi Bizottsága osztályvezetőjét, dr. Lissák Kál­mán akadémikust, a TIT Bara­nya megyei szervezete elnökét és Papp Imrét, Pécs megyei vá­ros Tanácsának elnökhelyette­sét Právicz Lajos, a TIT Bara­nya megyei Szervezete titkára köszöntötte. ünnepi megnyitó beszédében dr. Lissák Kálmán akadémikus örömmel állapította meg, hogy megyénk és városunk iránt nagy az érdeklődés az európai országok fiataljainak körében. Az eddigi és a jelenlegi XVII. Nyári Egyetemen Pécsett csak­nem négyezer résztvevő hallga­tott előadásokat Magyaror­szág gazdasági-, társadalmi-, politikai- és kulturális életéből, megismerve szűkebb hazánk, Pécs és Baranya megye dolgo­zóinak szorgalmas építő mun­káját. — Ez az érdeklődés Magyar- ország és a mi életünk iránt nem lehet véletlen — mondot­ta dr. Lissák Kálmán. — Váro­sunk 2000 éves múltja, az itt élő soknemzetiségű, mindig az új, a haladás iránt vonzódó és azon munkálkodó lakosság te­remtette meg a lehetőségeket, hogy Pécs mindig alkalmas he­lye legyen a tudományok mű­velésének, a kultúra értékei gyarapításának. Ebben a folya­matban különösen nagyot lép­tünk a fejlődés útján a szocia­lizmus 30 éve alatt. — Nyári egyetemünk ennek a békét kívánó, örök emberi törekvésnek a szolgálatában — adott lehetőségeivel — a jó­szándékú emberek tartós ba­rátságát, az egymás jobb meg­ismerését, a népek közötti meg­értés ügyét segíti. A nyári egyetem megnyitá­sának napja történelmi neveze­tességű dátumra esik. — Ez a nap Európa és az egész embe­riség számára bizonyság arra, hogy nemcsak szükséges, ha­nem lehetséges is a józan rea­litások alapján a népek érde­keinek egyeztetésével a béke és biztonság tartós elveit ki­dolgozni és vállalni ezért a to­vábbi küzdelmet — mondotta dr. Lissák Kálmán Helsinkire utalva. — Kívánom, hogy nyári egyetemünk — hagyományai­hoz híven — jól szolgálja a népek közeledését, a békés egymás mellett élés ügyét, le­gyen egy láncszeme az enyhü­lésért folyó küzdelemnek. S ezt szolgálja a jövőben is. Hazánk 30 éve Az ünnepélyes megnyitó utón dr. Jeney Jenő kandidátus, a TIT főtitkárhelyettese „Magyar- ország 30 éve a szocializmus útján" címmel megtartotta a Nyári Egyetem első előadását. Az államalapítás, az állam- szervezés időszakától napjain­kig nagyvonalúan ismertette történelmünk alakulását, szólt népünk küzdelmeiről, fölemel­kedéséről. — Szabadságra és felemelkedésre vágyó népünk gyakran megkísérelte — törté­nelme során — hogy sorsán változtasson — mondotta. Az 1919 márciusában kikiáltott Magyar Tanácsköztársaság di­cső 133 napját sötét korszak követte. A II. világháború ki­törésekor a mélységesen reak­ciós magyar uralkodó osztály újabb katasztrófát zúdított a népre, újabb mélységbe sodor­ta az országot. A háború né­pünk számára a Szovjetunió győzelmével, 1945. április 4-én, hazánk felszabadulásának nap­ján ért véget. E naptól Ma­gyarországon új történelmi kor­szak kezdődött, és azóta mély­reható társadalmi átalakulás ment végbe. Dr. Jeney Jenő az elmúlt 30 év szocialista építésének útját vázolta, majd ismertette a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt vezette magyar nép mai, jövő­be mutató törekvéseit. Szólt o munkásosztály hatalmát meg­testesítő szocialista magyar ál­lamról, a magyar társadalom intézményeiről, iparunk, mező- gazdaságunk fejlődéséről, a szocialista országok közösségé­ről, a KGST-ről, tudományos életünkről, közoktatásunk, köz- művelődésünk helyzetéről, a magyar művészeti életről. A XVII. Népek Barátsága Nyári Egyetem résztvevőit a megnyitó ünnepség befejezése­ként Misky György, főiskolai docens, a nyári egyetem igaz­gatója köszöntötte. B. K. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke valamint a belkereskedelmi miniszter közleménye egyes fogyasztói árak emeléséről A világpiaci árak tartós emelkedése, valamint a belföl­di ráfordítások nagyrészt emiatt adódó növekedése szük­ségessé teszi az üzemanyagok, továbbá egyes fa- és építő­anyagok fogyasztói árának emelését. Az áremelés célja, hogy ösztönözzön ezeknek az anyagoknak ésszerű, takarékos felhasználására és emellett mérsékelje az állami költségve­tésnek az utóbbi időben oz im­port ártámogatások miatt je­lentősen megnövekedett terheit. 1975. augusztus 4-én az üzemanyagok fogyasztói ára átlagosan 20 százalékkal emel­kedik. Az új árak a következők: Szegény, öreg keni é nyele Az ősi városok gondja Elöregedtek Pécs kéményei- fogadott Varga Sándor, a Baranya megyei Kéményseprő Vállalat igazgatója. Azt sze­rettem volna megtudni, hogy mit csinálnak a kéményseprők nyáron, de ezzel együtt meg­tudtam egy nyomasztó gondot is, amely ha ma még nem is jelentkezik sokhelyütt, minden­esetre a sörgyári „jelzés" idő­szerűvé teszi, hogy beszéljünk róla. Pécsett csaknem százezer ké­mény van. A vállalat szakértői gárdája pontos regisztert vezet ezekről, ahol szükséges, felszó­lítják a tulajdonost, hogy há­rítsa el a hibákat, a veszély, sőt tragikus balesetek lehető­ségét. Miről van szó? A belváros házai — köztudott — nem fiatal épületek. Amikor készültek, a tüzelési, fűtési mód más volt, ma már nem is szí­vesen emlékezünk a fafűtéses, szenes kandallókra, az új la­kótelepeken a távfűtés a divat, a belváros lakói pedig az utóbbi évtizedben szinte tel­jesen átálltak az olaj- vagy gáztüzelésre. Igen óm, de a fűtési mód korszerűsítését vég­hez vitték anélkül, hogy meg­vizsgálták volna a kéményeket: bírják-e mindezt? A lakók Az új szállodák csak a régieket pótolják Tegnap délben Pé- * esett tartózkodott Rózsa Miklós, a Hungar- hotels Szálloda és Étterem Vállalat vezérigazgatója. Látogatása, bár nem volt hivatalos jellegű, mégis le­hetővé tette, hogy válaszol­jon néhány kérdésünkre. — Pécsett megtekinti a válla­lat üzemeit. Jelenleg mi a leg­nagyobb gondjuk?- Nézzen csak a mennyezet­re. Itt, a Nádor kupolatermének egyetlen eső elég volt ahhoz, hogy ilyen csúnyán beázzon. Sok volna a tennivaló, hirte­len sokszor nem is tudjuk, hová nyúljunk először.- Nemsokára elkészül a szép, új szálloda . . . — Hiába építünk új szállodá­kat. Azok csak a régieket pó­tolhatják. Pécsett is az a hely­zet, hogy az új szálló megnyitá­sával egyidőben kezdjük meg a Pannónia Szálló rekonstrukció­ját, majd azt követően a Ná­dorét. őszintén meg kell mon­Beszélgetés Rózsa Miklóssal, a HungarHotels vezérigazgatójával dani, hogy négy-öt esztendeig nem számolhatunk az új szállo­dában megépített kétszázötven ággyal.- És addig természetesen az igények is csak növekedni fog­nak. De öt év múlva három szép szállodája lesz Pécsnek. Elég lesz-e?- Hogy elég? Azt egyetlen városunkra sem lehet elmon­dani, hogy elég szállodai fé­rőhelye van. Igaz, hogy Pécsett a rekonstrukció végeztével csak­ugyan javulni fog a helyzet, hiszen erre csaknem százmillió forintot költünk, többet, mint az új szálloda építésére, de az eredmény minden szempontból kifogástalan, légkondicionált közös helyiségekkel, új liftek­kel felszerelt, fürdőszobás szo­bákkal ellátott szálloda lesz. — Azt válaszolta az előbb, hogy egyetlen városunkra sem lehet elmondani: elegendő szál­lodája van . . . — Minden vidéki városban kellene szállodát építeni. Ez alól Pécs sem kivétel. De Pécs még a viszonylag jól ellátott városok közé tartozik. Tatabá­nyán például most épül az el­ső szálloda! Miskolcon...- Miskolcon megépült az új Juno szálló, Tapolcán, ami cso­daszép. Az Interkontinentállal együtt emlegetik. — Ez igaz, hogy szép. De tud-e mutatni Miskolcon még- egy valamirevaló szállodát? Nincs több. S ezt tekintve, Miskolc rosszabb helyzetben van, mint Pécs.- Hogy tetszik a Jurist? — Hárommillió forintunkba került az üzembe helyezése. Csak szeretném megemlíteni, hogy a vállalatnak harminchat szállodája van. Mégis áldoz­nunk kellett erre is, hiszen a Turist az új szállodával egysé­ges lesz .. . — Tervek?- Miénk Budapest, ahol szin­tén fejleszteni kell. A Feneket­len tó melletti Sport Szállót bővítjük négyszáz férőhellyel, és miénk a Balaton északi ol­dala. Tihanyban a régi Motel helyett építünk egy háromszáz­ötven ágyas új szállót. — kampis — honnan is sejthették volna, hogy a kémények állagát sok­kal hamarabb rontja az olaj és a világítógáz égésterméke? Egy kémény élettartamát szin­te harmadára csökkenti az új­fajta tüzelőszer. Megküldik a figyelmeztetést az arra hivatottak, ha sza­bálytalan monipulációkat ta­pasztalnak. önkényesen — persze, hiszen már igen rossz a huzat — szűkítik a kémény nyílását. Rendkívül veszélyes játék ez! Csak éppen senki sem veszi komolyan. Olyan „végkészülékeket" helyeznek el a kéményeken, amiket nem le­het tisztítani. Nem figyel oda szinte senki erre a problémára — láttam egy újonnan épített, és már ferdült kéményt is. Ja­vításokra kevés lehetőség van — a magántulajdonos nem tö­rődik vele, az Ingatlankezelő Vállalatnál pedig kevesen fog­lalkoznak kémények javításá­val. Nyáron a kéményseprők vég­zik szokásos, rutin munkájukat. Tűzbiztonsági szempontokat vizsgálnak, végignézik a ké­ményajtókat, kéményfejeket, elvégzik a kéményégetést, füst­nyomáspróbákat, műszeres vizs­gálatokat végeznek — szóval, dolgoznak. És munkájuk túl­nyomó részében figyelmeztet­nek. Nem túlzás, ha azt állítom, hogy a Baranya megyei Ké­ményseprő Vállalatnál el van­nak keseredve. „Minden ősi város gondja ez" mondta az igazgató, és azt is hozzátette: „néhány éven belül nagyon nagy gondot fog jelenteni . . ." motorbenzin (86 százalékos, kútár) literenként 5.00 forint, motorbenzin (92-es, kútár) li­terenként 6.50, motorbenzin (98-as, kútár) literenként 8.00, gázolaj (kútár) literenként 4.00 forint. Az áremelés körébe vont fa- és építőanyagok fogyasztói ár­emelésének mértéke a követ­kező: fenyő gömbfa 20-49 szá­zalék, ezen belül pl. fenyő rúd- fa 20 százalék, rönk 49, fenyő faragott, gerenda és fenyő fű­részáru 40 százalék. Épületasztalosipairi termékek 13-41 százalék, ezen belül pl. ajtó 23 százalék, ablak 21, fá­hoz 13, hajópadló 32, cser nor­mál parketta 21, tölgy normál parketta 31, tölgy mozaik par. ketta 41, egyéb lombosfából készült mozaikparketta 24, fa­redőny 20, falburkolat fából 31, vasbetongerenda átlagosan 20, ezen belül az ,,M” jelű vasbe­tongerenda 10, azbesztcement tetőfedő pala és burkolólemez 14, azbesztcement hullámpala és idom 29, fedéllemez 15 szá­zalék. Hetén/i siker a Duna menti Folklór- fesztiválon Az idei V. Duna menti Folk­lórfesztiválon Baranyát a Hosz- szúhetényi Népi Együttes kép­viselte - rendkívül szép siker­rel. A zsűri a hazai együttesek közül a táncosok színpadi pro­dukcióját és menettáncát má­sodik legjobbként értékelte. Az indoklás külön kiemelte a hosz- szúhetényiek dicséretes hagyo­mányőrző tevékenységét. A me­nettáncban kiválóbbnál-kivá- lóbb külföldi együttesek vettek részt. A hosszúhetényi lánco­sokat egyedül csak a szovjet együttes volt képes megelőzni e téren. A gálaesten a három hazai tánccsoport egyikeként is a hosszúhetényi népitáncosok szerepeltek — kimagasló telje­sítményt nyújtva. Szép dicsőség az megyénk­nek, amit a hosszúhetényiek szereztek — annál is inkább, mert felkészülésük nem volt teljesen zavartalan. Napi mun­kájuk elvégzése után nemegy­szer fáradtan, mégis lelkesen készültek a fesztiválra. A szép bajai és kalocsai napok emlé­kezetes élményt nyújtottak a résztvevőknek és a vendégek­nek, és ez nem kis mértékben a Hosszúhetényi Népi Együttes érdeme is. A díjkiosztó ünnepségen háromszor szólították őket a szép kalocsai porcelánedény- ajándékok átvételére. Az együttes vezetője, Kaszás János szerint mindez lelkesítő él­ményként hatott a táncosokra, akik felfrissülve és új erőre kapva folytatják tovább érté­kes tevékenységüket. Országos tűzoltóverseny Nyolcvan csapat — önkéntes tűzoltó testületek, vállalati és állami tűzoltóságok — mintegy kilencszáz tagjának a részvé­telével kezdődött meg szom­baton Almásfüzitőn a X. orszá­gos tűzoltóverseny. A bemuta­tók szereplőivel együtt kb. ezer- négyszázan vesznek részt a fel- szabadulás 30. évfordulója tisz­teletére szervezett kétnapos nagyszabású összejövetelen. A vasárnapi záróünnepélyen adják át majd a legjobb csa­patoknak a belügyminiszter most első ízben kiírt vándor­serlegét és más díjakat. "j' .•••' • ; p' pSígíp : * 1 x |srí :j. ..-.Ji i | j | k * | Vajon miféle seprűvel lehet ezt □ kéményt kitisztítani? Mennyi korom lehet ebben?

Next

/
Thumbnails
Contents