Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)
1975-08-20 / 228. szám
1975. augusztus 20., szerda Dunántúlt napló 3 ....................................................................................................................... ............. ................................... S zámvetés a nyári munkák után Losonczi Pál elvtárs beszéde Szolnokon Augusztus 20-a az új kenyér ünnepe is, amikor megemlékezünk a nagy nyári munka, az aratás befejezéséről és régi hagyomány szerint számot vetünk eredményeinkkel. Szocialista átjárnunk évtizedek óta jelentős támogatást adott mezőgazdasági nagyüzemeinknek a korszerű, az emberi munkát kímélő termelési feltételek megteremtéséhez. A kenyérgabona termelését gépesítettük. Kiváló, a Szovjetunióból beszerzett vetőmagot használunk. Általában az optimális feltételeknek megfelelően biztosítjuk a műtrágyaellátást és a növényvédelmet. A gabona betakarítását többségében a szocialista országokban gyártott kombájnokkal végezzük. Az élőmunka termelékenysége kézzelfoghatóan legnagyobb eredményt a búzatermelés területén érte el. Kevesebb búzánk termett Az idén sok dőlt gabonát kellett betakarítani. A kombáj- nosok elismerésre méltóan végezték ezt az igen nehéz munkát. Ezúton is köszönjük szorgalmas, felelősségteljes munkájukat. Parasztságunk a munkásosztály, a szocialista állam jelentős anyagi támogatását jó munkával viszonozta. A munkás-paraszt szövetség megnyilvánulása ez tettekben. A két alapvető osztály együttes erőfeszítése kölcsönös érdekeket szolgál, hisz a kenyérellátás mindannyiunk megkülönböztetett érdeke. Az utóbbi években — s ez különösen a IV. ötéves terv éveire vonatkozik — igen szép eredményeket értünk el, s a termésátlag növelésével az ország kenyérellátását tartósan biztosítani lehetett. Az itt közölt adatokból és ezek alapján készült grafikonokból azonban megállapítható, hogy a korábbi évektől eltérően idén nem nőtt, hanem csökkent a termésátlag. Ily módon a termés mennyisége kevesebb lesz, mint az előző években volt. Ennek több oka van: a múlt évi nagyon csapadékos ősz csak elfogadható, de nem jó minőségű munkát tett lehetővé, az idei nyár a bőséges csapadékával kedvezett a gombabetegségeknek, a szokatlanul nagy intenzitású csapadék és a sűrűn előforduló vihar több helyen kárt okozott, jelentős volt az ár- és belvízkár is, a korán ledőlt búza egy részét nem lehetett betakarítani, a betakarítás többségét ugyan Sok nehézséggel Járt az idei aratás Legfőbb feladat: pótolni a kieséseket Jó termést ígér a cukorrépa és a kukorica időben elvégezték, de egyes helyeken a késedelem is jelentős kárt okozó terméskieséssel járt. A búzatermelés rendszergazdája, a szajki tsz, az idén 54,8 q'ha átlagtermést ért el. Őket követi eredményével a mohácsi Újbarázda Tsz 52,0 q/ha és a harmadik a Bólyi*»Állami Gazdaság 44,5 q ha átlagterméssel. A legrosszabb az okorági tsz, 13,3 q ha, a vejti 17 q/ha és a hidasi tsz 24,3 q'ha átlagtermése. Ez a nagy különbség objektív okokkal nem indokolható. Kétségtelen, hogy a termőhelyi különbségek tükröződnek az eredményekben, de ilyen mértékű termésátlag differenciáltság semmiképp sem indokolt. A múlt évihez képest kisebb termés több mezőgazdasági üzemben pénzügyi problémákat okoz. Megyei szinten a búza termésátlag különbsége becslésünk szerint 220 millió forint kiesést jelent. Ennek a pótlása más termékekkel napjaink legfontosabb feladatai közé tartozik. Most nem az a feladatunk, hogy a terméskiesés miatt siránkozzunk, helyette minden erőfeszítést meg kell tenni a pénzügyi tervek teljesítése érdekében, éspedig oly módon, hogy olyan termékek termelésére kerüljön sor, amelyekre a népgazdaságnak szüksége van, s amely termékek a mezőgazdasági üzem pénzügyi helyzetét is javítják. Nő a cukorrépatermelés Népgazdaságunk első félévi eredményei — az ipari és mezőgazdasági termelés — valamelyest könnyítették gazdaságunk helyzetét. A népgazdaságunk pénzügyi egyensúlyát előmozdító tervek megvalósítása mindannyiúnk kötelessége. Ilyen szempontból a hús és hús- készítmények előállítása az egyik legfontosabb tennivaló napjainkban. De a főbb követelményeket szolgálja a magyar mezőgazdaság akkor is, amikor növeli exportképes termékeit, másrészt olyan termékeket állít elő, amelyeket eddig importból szereztünk be. Ebből a szempontból nagy jelentőségű a cukorrépa termelés. Baranya mezőgazdasági üzemei 35 százalékkal nagyobb területen vetettek az idén cukorrépát. Termesztésének kedvezett az időjárás. Már most megállapíthatjuk, hogy az idén lényegesen több cukor gyártását teszi lehetővé a hazai cukoripar számára. A mezőgazdasági üzemek, valamint a szállításban érdekelt vállalatok és a cukorgyár fontos feladata: jól szervezett munkával biztosítsák, hogy a jó termésből végtermék legyen. E munkát a Megyei Szállítási Bizottság koordinálja. Természetes, hogy a szállítási feladatok túlnyomó többségét a mezőgazdasági üzemek végzik, mégis igen jelentős az a segítség, amit a Volán Vállalat nyújt. A vasút részéről már a múlt évben is több intézkedés történt a szállítás meggyorsítására, különöbe. Kukoricát! a szántóterület 34,7 százalékán termelünk. Az idei évben a korábbi évek kedvezőtlen tapasztalatai miatt tovább javult a fajtaösszetétel, csökkent a hosszú tenyészidejű kukoricák aránya, aminek különösen az állattenyésztésben a takarmányozás szempontjából van nagy jelentősége. A korai és középérésű kukoricafajták arányának növelése lehetővé teszi a kukoricabetakarítás korábbi megkezdését. A várható többletkukoricára nagyon nagy szükségük van a mezőgazdasági üzemeknek és a népgazdaBÚZA ÁTLAGTERMÉS A • 9/ho / \ év i960 1965 197o mi m2. 1973 1974 1975 MRAWfí i6,7 2Q3 24,5 36,0 33,6 39,7 42,5 33,3 TSZ 16,2. 19,5 23,3 34,8 32,7 385 4*4 32,2 %rfc 25,0 26,2 31,1 42,3 39,7 45,5 45# 38,4 sen jelentős volt az irányvonatok indítása. Javultak a cukorrépa berakásának feltételei is. Pótolhatók a veszteségek A mezőgazdasági üzemek pénzügyi terveik teljesítése érdekében sok mindent tehetnek, s ahány üzem, annyiféle módon pótolható a búza termésátlag csökkenéséből adódó veszteség. Általában valameny- nyi üzem az állati termékek termelésével növelheti bevételeit. A marha-, a sertéshizlalás, általában a hústermelés újabb bevételi lehetőséget biztosít a mezőgazdasági üzemeknek, s ezekre a többlettermékekre a népgazdaságnak is szüksége van. Több mezőgazdasági üzemnek van olyan állóeszköze, ahol pótlólagosan — az eredeti tervnél nagyobb meny- nyiségű — baromfihús termelése lehetséges. Ezeket a lehetőségeket a baromfiiparral egyeztetve feltétlenül hasznosítani indokolt. A jobb takarmányellátással növelni lehet a tejtermelést. A kapásnövényeknek kedve* zett a csapadékos időjárás. Ebből a szempontból különösen nagy értéket képvisel a kukorica. Már most meg kell kezdeni a felkészülést a kukorica betakarítására és meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a tárolás különböző módszereit alkalmazva e nagy értéket megfelelően takarítsuk ságnak is. A kukorica terméstöbblet jó minőségben való betakarítása is lehetővé teszi, hogy a búzatermés kieséseinek egy részét pótoljuk. Tehát pénzügyi megfontolásból is e feladat jó elvégzésével megkülönböztetett módon kell foglalkozni. Megalapozni a jövő évet Az üzemek most készülnek a búza, az árpa, a takarmánykeverékek vetésére. A jó minőségű munka a következő év eredményeit alapozza meg. Az időben végzett talajelőkészítés, az optimális műtrágyaellátás és a növényvédelmi feladatok maradéktalan elvégzése a legfőbb tennivaló. A zöldség- és gyümölcsszüret, valamint az őszi érésű zöldségfélék betakarítása egyes mezőgazdasági üzemekben jelentős munkaerő mozgósítást igényel. Azt időben szervezetté kell tenni. 7L mezőgazdasági üzemek már most kötnek megállapodásokat azokkal a közép- és felsőiskolákkal, ahonnan segítséget várnak, elsősorban a szőlőszürethez. Felelősséggel, önállóan cselekedjen minden üzem, saját éves tervét rugalmasan módosítsa, olyan célokat valósítson meg a második félévben, amelyek az üzemek pénzügyi gazdálkodását tovább javítják. Dr. Földvári János a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a Megyei Tanács általános elnökhelyettese (Folytatás az 1. oldalról) — Alkotmányunk napját az új kenyér ünnepeként is szá- montartjuk. A kenyér az életet jelképezi népünk gondolkodásában. Alkotmányunk viszont új életünket testesíti meg. Az ünnep igazi politikai tartalma a munkás-paraszt szövetség. Társadalmunk két alapvető osztályának összefogása rendszerünk politikai alapja. A mai ünnep kínálja az alkalmat, hogy ismételten kinyilvánítsuk: a munkásosztály és a parasztság, amely együttesen harcolva és dolgozva rakta le szocialista társadalmunk, iparunk és mezőgazdaságunk szilárd alapját, közösen védte és szilárdította meg a népi hatalmat, a jövőben is egy úton halad előre. Közös akarattal szolgálja a nép ügyét és boldogulását. Ezért joggal számít az egész nép, a társadalom minden tagjának cselekvő közreműködésére. Gazdaságunk tovább fejlődött % — Az idei év eddig mögöttünk hagyott részében gazdaságunk továbbra is erőteljesen fejlődött. És ez nagy dolog, mert azok a külgazdasági körülmények, amelyek kedvezőtlenül hatottak ránk, nem változtak még meg. Ennek ellenére a fő gazdasági ágazatokban a termelés a tervünkben megszabott ütemben és mértékben, sőt egyes területeken annál is gyorsabban növekedett. — Pártunk Központi Bizottságának 1974 decemberében hozott határozata - amit jóváhagyott és megerősített a XI.- kongresszus — megjelölte azokat a teendőket, melyek biztosíthatják népgazdaságunk zavartalan, kiegyensúlyozott és erőteljes fejlődését. — Az eddigi eredményeket azonban csak az első lépésnek tekinthetjük- a kijelölt úton. Inkább amolyan biztatás félének, felhívásnak arra, hogy így, de még gyorsabban kell haladnunk, mert nagyon is sürget az idő bennünket. — Sokszor megkérdezték már tőlem, miért beszélünk annyit és annyiszor a gondokról, amikor nálunk nagyjából minden rendben van. — Gazdasági helyzetünk őszinte feltárásával az a célunk, hogy népünk jobbpn megértse a feladatokat: hogy tudja, mit és miért kívánunk, kérünk tőle. — Központi íBizottságunk legutóbbi ülésén — a tavaly decemberben hozott határozatának végrehajtását értékelve — arra hívta fel nagy nyomatékkai a figyelmet, hogy időszerű gazdasági teendőink jobb és gyorsabb végzésével, a tei- melésben, az üzem- és munkaszervezésben rejlő nagy tartalékok feltárásával járuljunk hozzá a hatékonyabb, olcsóbb, jobb, exportképesebb termelés fokozásához, népgazdaságunk kiegyensúlyozott fejlődéséhez. — Alkotmány napi ünnepségeink szép hagyománya, hogy az új kenyér képletes megszegése alkalmából — természetesen — mezőgazdaságunk helyzetéről is szólunk. Magtárban a kenyerünk — A legfontosabb mondanivalónk az idén is az, hogy magtárban van az ország kenyere. Igaz, hogy nagy-nagy nehézségek, társadalmi erőfeszítés, összefogott munka árán sikerült megvívni kenyércsatánkat az időjárással. De most már elmondhatjuk, hogy mögöttünk van ez a nagy nyári munka, minden gondjával, bajával, de szépségével és örömével is. — Általában a mezőgazdaságról azt mondhatom, hogy — ugyanúgy, ahogy a népgazdaság más területein — az eredmények a jellemzők, a meghatározók, de itt sem vagyunk gondok, problémák és feladatok híján. . — A megnövekedett üzemméreteket a fejlődés szolgálatába kell állítani az összes lehetséges módon. A nagyobb gazdaság sok kérdést új mádon vet fel, sok mindenre másként kell felelni, mint korábban. Ám nagy gonddal és körültekintéssel kell arra ügyelni, hogy a fürdővízzel ki ne öntsük a gyereket. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaságnak ma egyidejűleg kell megbirkóznia a megfontolt, a lehetőségekkel és szükséggel arányban álló korszerűsítéssel, valamint a bőségesen rendelkezésre álló tartalékok kihasználásával. Ezután Szolnok megye és város korszakos eredményeit tekintette át, rámutatva arra, hogy a felszabadulás óta eltelt három évtizedben, a fejlődés mérete és üteme a korábbi évszázadok egészét jóval túlhaladta, majd így folytatta: — Szolnok 900 éve, népünk több, mint ezer éve arra tanít bennünket, hogy csak akkor virágozhat a haza, csak akkor lehet erős az ország és boldog a népe, csak akkor lehet örömteli polgárainak élete, ha szabadságban, kizsákmányolástól mentesen, nemzeti egyetértésben, a szomszéd népekkel kötött békében és barátságban él és alkot. Függetlenségünk záloga — Az elmúlt évtizedekben intézményes formákban is megtestesültek ezek az elvek, és a rajtuk nyugvó gyakorlat. Nemrég ültük a KGST alakulásának negyedszázados jubileumát. Az idén van két évtizede annak, hogy létrehoztuk a Varsói Szerződés szervezetét. Ez egyik kimeríthetetlen tartaléka és fedezete szocialista gazdaságunk viharos kiépülésének, majd fejlődésének, ami egyenesen elvezetett bennünket a szoros integráció megteremtéséhez, mind termékenyebb működéséhez. A másik nemzeti függetlenségünk, biztonságunk legfőbb záloga. — A testvéri szocialista országokkal kiépült szilárd kapcsolatokban különösen kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk a Szovjetunióhoz fűződő barátságunkat, együttműködésünket. Számunkra mindvégig a Szovjetunió szövetsége és tettekben megnyilvánuló barátsága volt a legfőbb iránymutató, a vezérfonal. A Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataink szakadatlan erősítése a legfőbb külső, nemzetközi garanciája népünk' felemelkedésének, a fejlett szocialista társadalom megteremtésének. — Az új fajta nemzetközi kapcsolatok alakulásának és fejlődésének kiemelkedő jelentőségű állomása az alig három hete csúcs szinten megtartott európai bizonsági és együttműködési értekezlet záróaktusa. Az Elnöki Tanács elnöke végül átadta a város 900 éves történelmét szimbolizáló, impozáns jubileumi emlékművet, Gy üresek Ferenc szobrász- művész alkotását, a város társadalmának. Az emlékművet Kukri Béla, a Városi Tanács elnöke vette át. A nagygyűlés Sándor László zárszavával és az Internacio- nálé hangjaival ért véget. * Tegnap az ország több városában és községében rendeztek alkotmány napi ünnepséget. Mosonmagyaróváron ünnepi nagygyűlést tartottak, ahol a Győr-Sopron megyébe látogató Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondott beszédet. Debrecenben Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára vált az ünnepi nagygyűlés szónoka, Esztergomban pedig Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnök- helyettese mondott beszédet, a Labor Műszeripari Művek művelődési házában rendezett nagygyűlésen.
