Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)

1975-08-20 / 228. szám

1975. augusztus 20., szerda Dunántúlt napló 3 ....................................................................................................................... ............. ................................... S zámvetés a nyári munkák után Losonczi Pál elvtárs beszéde Szolnokon Augusztus 20-a az új kenyér ünnepe is, amikor megemléke­zünk a nagy nyári munka, az aratás befejezéséről és régi hagyomány szerint számot ve­tünk eredményeinkkel. Szocialista átjárnunk évtize­dek óta jelentős támogatást adott mezőgazdasági nagyüze­meinknek a korszerű, az embe­ri munkát kímélő termelési fel­tételek megteremtéséhez. A kenyérgabona termelését gépe­sítettük. Kiváló, a Szovjetunió­ból beszerzett vetőmagot hasz­nálunk. Általában az optimális feltételeknek megfelelően biz­tosítjuk a műtrágyaellátást és a növényvédelmet. A gabona betakarítását többségében a szocialista országokban gyár­tott kombájnokkal végezzük. Az élőmunka termelékenysége kéz­zelfoghatóan legnagyobb ered­ményt a búzatermelés területén érte el. Kevesebb búzánk termett Az idén sok dőlt gabonát kellett betakarítani. A kombáj- nosok elismerésre méltóan vé­gezték ezt az igen nehéz mun­kát. Ezúton is köszönjük szor­galmas, felelősségteljes mun­kájukat. Parasztságunk a mun­kásosztály, a szocialista állam jelentős anyagi támogatását jó munkával viszonozta. A mun­kás-paraszt szövetség megnyil­vánulása ez tettekben. A két alapvető osztály együttes erő­feszítése kölcsönös érdekeket szolgál, hisz a kenyérellátás mindannyiunk megkülönbözte­tett érdeke. Az utóbbi években — s ez különösen a IV. ötéves terv éveire vonatkozik — igen szép eredményeket értünk el, s a termésátlag növelésével az or­szág kenyérellátását tartósan biztosítani lehetett. Az itt kö­zölt adatokból és ezek alapján készült grafikonokból azonban megállapítható, hogy a koráb­bi évektől eltérően idén nem nőtt, hanem csökkent a termés­átlag. Ily módon a termés mennyi­sége kevesebb lesz, mint az előző években volt. Ennek több oka van: a múlt évi nagyon csapadé­kos ősz csak elfogadható, de nem jó minőségű munkát tett lehetővé, az idei nyár a bőséges csa­padékával kedvezett a gomba­betegségeknek, a szokatlanul nagy intenzitá­sú csapadék és a sűrűn előfor­duló vihar több helyen kárt okozott, jelentős volt az ár- és belvízkár is, a korán ledőlt búza egy részét nem lehetett betakarítani, a betakarítás többségét ugyan Sok nehézséggel Járt az idei aratás Legfőbb feladat: pótolni a kieséseket Jó termést ígér a cukorrépa és a kukorica időben elvégezték, de egyes helyeken a késedelem is jelen­tős kárt okozó terméskieséssel járt. A búzatermelés rendszergaz­dája, a szajki tsz, az idén 54,8 q'ha átlagtermést ért el. Őket követi eredményével a mohácsi Újbarázda Tsz 52,0 q/ha és a harmadik a Bólyi*»Állami Gaz­daság 44,5 q ha átlagtermés­sel. A legrosszabb az okorági tsz, 13,3 q ha, a vejti 17 q/ha és a hidasi tsz 24,3 q'ha átlagter­mése. Ez a nagy különbség ob­jektív okokkal nem indokolha­tó. Kétségtelen, hogy a termő­helyi különbségek tükröződnek az eredményekben, de ilyen mértékű termésátlag differen­ciáltság semmiképp sem indo­kolt. A múlt évihez képest kisebb termés több mezőgazdasági üzemben pénzügyi problémákat okoz. Megyei szinten a búza termésátlag különbsége becs­lésünk szerint 220 millió forint kiesést jelent. Ennek a pótlása más termékekkel napjaink leg­fontosabb feladatai közé tarto­zik. Most nem az a feladatunk, hogy a terméskiesés miatt si­ránkozzunk, helyette minden erőfeszítést meg kell tenni a pénzügyi tervek teljesítése ér­dekében, éspedig oly módon, hogy olyan termékek termelé­sére kerüljön sor, amelyekre a népgazdaságnak szüksége van, s amely termékek a mezőgaz­dasági üzem pénzügyi helyze­tét is javítják. Nő a cukorrépa­termelés Népgazdaságunk első félévi eredményei — az ipari és me­zőgazdasági termelés — vala­melyest könnyítették gazdasá­gunk helyzetét. A népgazdasá­gunk pénzügyi egyensúlyát elő­mozdító tervek megvalósítása mindannyiúnk kötelessége. Ilyen szempontból a hús és hús- készítmények előállítása az egyik legfontosabb tennivaló napjainkban. De a főbb köve­telményeket szolgálja a ma­gyar mezőgazdaság akkor is, amikor növeli exportképes ter­mékeit, másrészt olyan termé­keket állít elő, amelyeket eddig importból szereztünk be. Ebből a szempontból nagy jelentőségű a cukorrépa terme­lés. Baranya mezőgazdasági üzemei 35 százalékkal nagyobb területen vetettek az idén cu­korrépát. Termesztésének ked­vezett az időjárás. Már most megállapíthatjuk, hogy az idén lényegesen több cukor gyártá­sát teszi lehetővé a hazai cu­koripar számára. A mezőgaz­dasági üzemek, valamint a szállításban érdekelt vállalatok és a cukorgyár fontos felada­ta: jól szervezett munkával biz­tosítsák, hogy a jó termésből végtermék legyen. E munkát a Megyei Szállítási Bizottság koordinálja. Természetes, hogy a szállítási feladatok túlnyomó többségét a mezőgazdasági üzemek végzik, mégis igen je­lentős az a segítség, amit a Volán Vállalat nyújt. A vasút részéről már a múlt évben is több intézkedés történt a szál­lítás meggyorsítására, különö­be. Kukoricát! a szántóterület 34,7 százalékán termelünk. Az idei évben a korábbi évek ked­vezőtlen tapasztalatai miatt to­vább javult a fajtaösszetétel, csökkent a hosszú tenyészidejű kukoricák aránya, aminek kü­lönösen az állattenyésztésben a takarmányozás szempontjából van nagy jelentősége. A korai és középérésű kukoricafajták arányának növelése lehetővé teszi a kukoricabetakarítás ko­rábbi megkezdését. A várható többletkukoricára nagyon nagy szükségük van a mezőgazdasá­gi üzemeknek és a népgazda­BÚZA ÁTLAGTERMÉS A • 9/ho / \ év i960 1965 197o mi m2. 1973 1974 1975 MRAWfí i6,7 2Q3 24,5 36,0 33,6 39,7 42,5 33,3 TSZ 16,2. 19,5 23,3 34,8 32,7 385 4*4 32,2 %rfc 25,0 26,2 31,1 42,3 39,7 45,5 45# 38,4 sen jelentős volt az irányvona­tok indítása. Javultak a cukor­répa berakásának feltételei is. Pótolhatók a veszteségek A mezőgazdasági üzemek pénzügyi terveik teljesítése ér­dekében sok mindent tehet­nek, s ahány üzem, annyiféle módon pótolható a búza ter­mésátlag csökkenéséből adódó veszteség. Általában valameny- nyi üzem az állati termékek termelésével növelheti bevéte­leit. A marha-, a sertéshizlalás, általában a hústermelés újabb bevételi lehetőséget biztosít a mezőgazdasági üzemeknek, s ezekre a többlettermékekre a népgazdaságnak is szüksége van. Több mezőgazdasági üzemnek van olyan állóeszkö­ze, ahol pótlólagosan — az eredeti tervnél nagyobb meny- nyiségű — baromfihús terme­lése lehetséges. Ezeket a lehe­tőségeket a baromfiiparral egyeztetve feltétlenül haszno­sítani indokolt. A jobb takar­mányellátással növelni lehet a tejtermelést. A kapásnövényeknek kedve* zett a csapadékos időjárás. Ebből a szempontból különösen nagy értéket képvisel a kuko­rica. Már most meg kell kez­deni a felkészülést a kukorica betakarítására és meg kell te­remteni a feltételeit annak, hogy a tárolás különböző mód­szereit alkalmazva e nagy ér­téket megfelelően takarítsuk ságnak is. A kukorica termés­többlet jó minőségben való be­takarítása is lehetővé teszi, hogy a búzatermés kieséseinek egy részét pótoljuk. Tehát pénz­ügyi megfontolásból is e fel­adat jó elvégzésével megkülön­böztetett módon kell foglalkoz­ni. Megalapozni a jövő évet Az üzemek most készülnek a búza, az árpa, a takarmányke­verékek vetésére. A jó minősé­gű munka a következő év ered­ményeit alapozza meg. Az idő­ben végzett talajelőkészítés, az optimális műtrágyaellátás és a növényvédelmi feladatok mara­déktalan elvégzése a legfőbb tennivaló. A zöldség- és gyümölcsszü­ret, valamint az őszi érésű zöldségfélék betakarítása egyes mezőgazdasági üzemekben je­lentős munkaerő mozgósítást igényel. Azt időben szervezetté kell tenni. 7L mezőgazdasági üzemek már most kötnek meg­állapodásokat azokkal a kö­zép- és felsőiskolákkal, ahon­nan segítséget várnak, elsősor­ban a szőlőszürethez. Felelősséggel, önállóan cse­lekedjen minden üzem, saját éves tervét rugalmasan módo­sítsa, olyan célokat valósítson meg a második félévben, ame­lyek az üzemek pénzügyi gaz­dálkodását tovább javítják. Dr. Földvári János a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a Megyei Tanács általános elnökhelyettese (Folytatás az 1. oldalról) — Alkotmányunk napját az új kenyér ünnepeként is szá- montartjuk. A kenyér az életet jelképezi népünk gondolkodá­sában. Alkotmányunk viszont új életünket testesíti meg. Az ün­nep igazi politikai tartalma a munkás-paraszt szövetség. Tár­sadalmunk két alapvető osztá­lyának összefogása rendsze­rünk politikai alapja. A mai ünnep kínálja az alkalmat, hogy ismételten kinyilvánítsuk: a munkásosztály és a paraszt­ság, amely együttesen harcol­va és dolgozva rakta le szo­cialista társadalmunk, iparunk és mezőgazdaságunk szilárd alapját, közösen védte és szi­lárdította meg a népi hatal­mat, a jövőben is egy úton ha­lad előre. Közös akarattal szol­gálja a nép ügyét és boldo­gulását. Ezért joggal számít az egész nép, a társadalom min­den tagjának cselekvő közre­működésére. Gazdaságunk tovább fejlődött % — Az idei év eddig mögöt­tünk hagyott részében gazdasá­gunk továbbra is erőteljesen fejlődött. És ez nagy dolog, mert azok a külgazdasági kö­rülmények, amelyek kedvezőtle­nül hatottak ránk, nem változ­tak még meg. Ennek ellenére a fő gazdasági ágazatokban a termelés a tervünkben megsza­bott ütemben és mértékben, sőt egyes területeken annál is gyor­sabban növekedett. — Pártunk Központi Bizottsá­gának 1974 decemberében ho­zott határozata - amit jóváha­gyott és megerősített a XI.- kongresszus — megjelölte azo­kat a teendőket, melyek bizto­síthatják népgazdaságunk za­vartalan, kiegyensúlyozott és erőteljes fejlődését. — Az eddigi eredményeket azonban csak az első lépésnek tekinthetjük- a kijelölt úton. In­kább amolyan biztatás félének, felhívásnak arra, hogy így, de még gyorsabban kell halad­nunk, mert nagyon is sürget az idő bennünket. — Sokszor megkérdezték már tőlem, miért beszélünk annyit és annyiszor a gondokról, ami­kor nálunk nagyjából minden rendben van. — Gazdasági helyzetünk őszinte feltárásával az a cé­lunk, hogy népünk jobbpn meg­értse a feladatokat: hogy tud­ja, mit és miért kívánunk, ké­rünk tőle. — Központi íBizottságunk legutóbbi ülésén — a tavaly decemberben hozott határoza­tának végrehajtását értékelve — arra hívta fel nagy nyoma­tékkai a figyelmet, hogy idő­szerű gazdasági teendőink jobb és gyorsabb végzésével, a tei- melésben, az üzem- és mun­kaszervezésben rejlő nagy tar­talékok feltárásával járuljunk hozzá a hatékonyabb, olcsóbb, jobb, exportképesebb termelés fokozásához, népgazdaságunk kiegyensúlyozott fejlődéséhez. — Alkotmány napi ünnepsé­geink szép hagyománya, hogy az új kenyér képletes megsze­gése alkalmából — természe­tesen — mezőgazdaságunk helyzetéről is szólunk. Magtárban a kenyerünk — A legfontosabb mondani­valónk az idén is az, hogy magtárban van az ország ke­nyere. Igaz, hogy nagy-nagy nehézségek, társadalmi erőfe­szítés, összefogott munka árán sikerült megvívni kenyércsatán­kat az időjárással. De most már elmondhatjuk, hogy mö­göttünk van ez a nagy nyári munka, minden gondjával, ba­jával, de szépségével és örö­mével is. — Általában a mezőgazda­ságról azt mondhatom, hogy — ugyanúgy, ahogy a népgaz­daság más területein — az eredmények a jellemzők, a meghatározók, de itt sem va­gyunk gondok, problémák és feladatok híján. . — A megnövekedett üzem­méreteket a fejlődés szolgála­tába kell állítani az összes le­hetséges módon. A nagyobb gazdaság sok kérdést új má­don vet fel, sok mindenre más­ként kell felelni, mint koráb­ban. Ám nagy gonddal és kö­rültekintéssel kell arra ügyelni, hogy a fürdővízzel ki ne önt­sük a gyereket. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaságnak ma egyidejűleg kell megbir­kóznia a megfontolt, a lehe­tőségekkel és szükséggel arány­ban álló korszerűsítéssel, va­lamint a bőségesen rendelke­zésre álló tartalékok kihaszná­lásával. Ezután Szolnok megye és város korszakos eredményeit tekintette át, rámutatva arra, hogy a felszabadulás óta el­telt három évtizedben, a fejlő­dés mérete és üteme a koráb­bi évszázadok egészét jóval túlhaladta, majd így folytatta: — Szolnok 900 éve, népünk több, mint ezer éve arra tanít bennünket, hogy csak akkor virágozhat a haza, csak akkor lehet erős az ország és bol­dog a népe, csak akkor lehet örömteli polgárainak élete, ha szabadságban, kizsákmányo­lástól mentesen, nemzeti egyet­értésben, a szomszéd népekkel kötött békében és barátság­ban él és alkot. Függetlenségünk záloga — Az elmúlt évtizedekben intézményes formákban is meg­testesültek ezek az elvek, és a rajtuk nyugvó gyakorlat. Nem­rég ültük a KGST alakulásának negyedszázados jubileumát. Az idén van két évtizede annak, hogy létrehoztuk a Varsói Szer­ződés szervezetét. Ez egyik ki­meríthetetlen tartaléka és fe­dezete szocialista gazdaságunk viharos kiépülésének, majd fej­lődésének, ami egyenesen elve­zetett bennünket a szoros in­tegráció megteremtéséhez, mind termékenyebb működé­séhez. A másik nemzeti függet­lenségünk, biztonságunk leg­főbb záloga. — A testvéri szocialista or­szágokkal kiépült szilárd kap­csolatokban különösen kiemel­kedő jelentőségűnek tartjuk a Szovjetunióhoz fűződő barát­ságunkat, együttműködésünket. Számunkra mindvégig a Szov­jetunió szövetsége és tettekben megnyilvánuló barátsága volt a legfőbb iránymutató, a ve­zérfonal. A Szovjetunióhoz fű­ződő kapcsolataink szakadat­lan erősítése a legfőbb külső, nemzetközi garanciája népünk' felemelkedésének, a fejlett szo­cialista társadalom megterem­tésének. — Az új fajta nemzetközi kapcsolatok alakulásának és fejlődésének kiemelkedő jelen­tőségű állomása az alig három hete csúcs szinten megtartott európai bizonsági és együtt­működési értekezlet záróaktu­sa. Az Elnöki Tanács elnöke vé­gül átadta a város 900 éves történelmét szimbolizáló, impo­záns jubileumi emlékművet, Gy üresek Ferenc szobrász- művész alkotását, a város tár­sadalmának. Az emlékművet Kukri Béla, a Városi Tanács el­nöke vette át. A nagygyűlés Sándor László zárszavával és az Internacio- nálé hangjaival ért véget. * Tegnap az ország több vá­rosában és községében rendez­tek alkotmány napi ünnepsé­get. Mosonmagyaróváron ün­nepi nagygyűlést tartottak, ahol a Győr-Sopron megyébe láto­gató Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondott beszédet. Debrecenben Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára vált az ün­nepi nagygyűlés szónoka, Esz­tergomban pedig Havasi Fe­renc, a Minisztertanács elnök- helyettese mondott beszédet, a Labor Műszeripari Művek mű­velődési házában rendezett nagygyűlésen.

Next

/
Thumbnails
Contents