Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)
1975-08-20 / 228. szám
Az ófalusi német óvodában Fotó: Erb János Okosan, értelmesen, szocialista módon A munkások művelődése kulcskérdés Beszélgetés Cserna Sándorral AM könyvnek mindegy, ki olvassa, a csákány azonban nem engedelmeskedik akárkinek. A vasmarokkal szót ért, a munkáskézzel nem vitázik. A könyv azé, aki megszerzi magának. És aki megszerzi, annak társa lesz. Cserna Sándorral arról beszélgetünk, elég könyv jut-e a munkáskezekbe. És ha a könyvet a tudás, a kultúra, a műveltség jelképének tekintjük, összeegyeztethető-e ma már a könyv a csákánnyal, a kérges munkástenyérrel?- Az anyagi nélkülözésekkel párosuló szellemi szegénység korszaka három évtizeddel ezelőtt véget ért. Hazánkban a társadalmi haladás révén népünk művelődése kulcskérdéssé lépett elő. Hogyan éljünk növekvő anyagi lehetőségeinkkel? — Okosan, értelmesen, szocialista módon. Ennek a feltételei valamennyiünk számára adottak, de követelmény is ez már. 0 Hogyan segítik önöknél, a MÉVnél a szocialista brigádok a munkásokat a nagyobb tudás, a nagyobb műveltség megszerzésében?- Az, hogy a dolgozók tanulnak, vállalati érdek. A nekik nyújtott segítség megtérül. Vannak azonban nálunk olyan dolgozók is, akiknek a majdani végzettsége, tudása csak más területen lesz hasznosítható. Ezzel a népgazdaság nyer. Nálunk mindenkit segítenek, aki tanulni akar. Ez új dolog. Szakmunkások is mehetnek egyetemre, — előképző után. I — A vállalat szocialista brigádjainak a zöme nem mostanában nyerte el a „szocialista" címet. Az első, kezdeti követelmények inkább szakmaiak voltak. Vállalatunknál évek óta működik a munkásakadémia. Ennek a témaköre szakmába vágó, de olyan kérdésekkel is foglalkozik, mint a munkahelyi demokrácia, etika, a dolgozók egymáshoz való viszonya.- Sokan járnak középiskolába is. Több mint 3500-an vesznek részt különböző oktatási formákban. A fő hangsúly egyelőre a nyolc általános elvégzésén van. Legyen ez meg mindenkinek! Sajnos, a probléma évről-évre újra termelődik. Mindazok, akik elvégzik a nyolcadik osztályt, 800 forintot kapnak jutalmul. Nem vagyunk bizalmatlanok, de azért az iskolalátogatást ellenőrizzük. Az általános iskola a szakmai fejlődés alapfeltétele. Ha a brigád többműszakos, saját magának kell biztosítania a tanuló jelenlétét az iskolában. Ez az egész brigád ügye - a továbbtanulót helyettesíteni kell.- Vannak persze nehéz esetek is. Az egyik brigádban dolgozik például egy hat osztályt végzett fiú. Felesége érettségizett, ő az atyaistennek sem akar tanulni. A brigád ráijesztett, hogy áthelyeztetik a szállításhoz, ha makacskodik. Mire ő azt mondja, elmegyek a párt- bizottságra és elmondom nekik .. . — A vállalati beiskolázási tervek készítését a káder- utánpótlási feladatok határozzák meg, de elkészítésüknél a közművelődési párthatározatot is szem előtt tartjuk. 0 Milyen szerepe van a brigádok életében a munkáshagyományoknak? — Ápoljuk és őrizzük a bányász hagyományokat, megemlékezünk ünnepeinkről. Persze, nemcsak ünnepekre volna itt szükség.,.. Ide tartozik az is, amikor kommunista kiállásról van szó, és ide tartoznak a mindennapok, ahogyan élünk és dolgozunk. Ami a fiatalokat illeti, nekem kellemes tapasztalataim vannak. Nekik az, amit az idősebbek átéltek, már történelem. Annak is tekintik és akként becsülik. Szemükben a jelennek és a jövőnek érthetően nagyobb hangsúlya van, 0 A bejárók és a munkásszállásokon lakók a művelődés, a tanulás szempontjából nehezebb helyzetben vannak. Hogyan lehet ezen könnyíteni? — A munkásszálláson és a Ságvári Művelődési Házban igyekeznek megtenni a tőlük telhetőt az erre illetékesek. Sajnos, a művelődési ház lassan már nekünk is kicsi. Szigorúan be kell osztani a helyet és az időt. A munkásszállónak könyvtára van. Sajtó, televízió és számos kulturális rendezvény szolgálja az ott élők művelődését. A sajtót megpróbáltuk bejuttatni a munkásbuszokra, kísérleteztünk menet közbeni oktatással is . . . Sajnos, a tóval lakók helyzete nehéz. A feladatok e téren nagyok, s a megoldás még várat magára. 0 A következő kérdést az országgyűlési képviselőhöz szeretném intézni. Újmecsekalja és vonzáskörzete mintegy 30 ezer dolgozó embert érint. A legsűrűbben lakott városrészek ezek, ugyanakkor köz- művelődési ellátottságuk messze nem kielégítő. — Nem szívesen hozom fel azt, ami a múltban volt, tény azonban, hogy csaknem valamennyi utcasarkon volt valamiféle egylet, szövetség. Klubszerű helyiség, ahova betérhetett az ember, ahol emberek között lehetett. Itt volt egy ping-pong asztal, ott biliárdoztunk, amott volt egy pár bokszkesztyű . Odaszoktunk és rendszeresen eljárogattunk az ilyen helyekre. Hasonló szórakozási alkalmat adó, közösségi életre lehetőséget nyújtó helyek nélkül ma sem lehetünk meg. Itt, az Uránvárosban, már egy rendes üzlet is sokat jelentett. Egy időben valósággal kihalt volt a város. Tessék most megnézni a Mecsek Áruház környékét! Tele van babakocsival, kismamákkal, sétálgató, beszélgető emberekkel. Ez a színes üzletsornak, a kulturált környezetnek köszönhető. Ez is kultúrólódás. Ami pedig az egyéb lehetőségeket illeti, ismeretesek a korábbi tervek, adottságok, amelyeket nem váltottunk be. Hogy miért, nem részletezem. A tervezendő megyei művelődési központtal kapcsolatban a közelmúlltban még arról volt szó, hogy a művelődési központ a Tüzér utcában épüljön meg. Ez az elképzelés személy szerint nekem is nagyon tetszett, így a művelődési ház Újmecsekalját és az egész egyetemi városrészt kiszolgálhatná. O A „hogyan éljünk" kérdése szorosan összefügg az emberek gondolkodásával. Az imént egy ,.tanuló vállalatról" hallottunk, ahol a könyv jelképes értelemben sem kuriózum. De hogyan hat ez a/ fejekre?- A termelés szorosan összefügg a műveltséggel, a tudással. A tudás a dolgozót nyilvánvalóan fölfegyverzi, képessé teszi arra, hogy élni tudjon a szocializmus adta lehetőségekkel. A csoportok vezetői általában az értelmesebb, műveltebb munkások lesznek. A legnagyobb teljesítményt elérő csoportokban műveltebb emberek dolgoznak . . . Nemcsak dolgoznak, gondolkodnak is, többek között azon, hogy hogyan dolgozzanak. Tizennyolc éves bányásztapasztalatom alapján mondom azt, hogy a munkateljesítmény és a műveltség szorosan összefüggő dolog. Bebesi Károly Tudomány és társadalom A társadalomtudományok szerepe Pécsett Az utóbbi 8—10 évben Pécs és Baranya tudományos életében jelentékeny változások mentek végbe. A Pécsi Akadémiai Bizottság létrehozása és tevékenységének megindulása nemcsak önmagában jelentette a tudományos élet legjelentősebb szervezeti fejlődését, hanem gyűjtőlencséje lett a Pécsett és környékén folyó tudományos kutatásoknak. A bizottság elnöke Bihari Ottó akadémikus. Mellette al- elnök és titkár, valamint tíztagú intézőbizottság szervezi és koordinálja a bizottság ügyeit. Nyolc szakbizottság keretében folyik a tényleges munka, illetve ez a nyolc szakbizottság oszlik tovább albizottságokra, amelyekben a szűkebb témák kutatása nagyobb mélységekig történhet. A nyolc szakbizottság a következő: filozófia-pe- dagógia-pszichológia, gazdaság- és jogtudományi, műszaki- kémiai és földtudományi, biológiai és mezőgazdasági, klinikai, . számítástechnikai, környezetvédelmi és urbanisztikai, irodalom-, nyelv- és történettudományi. A PAB keretei Bihari Ottó, a PAB elnökével készített interjúnk első kérdése: felöleli-e a PAB tevékenysége a tudományos kutatások teljes körét? — Úgyszólván igen. A szak- bizottságok listájából is kivehető, hogy a PAB kisebb eltérésekkel az Akadémia keresztmetszetéhez hasonló. A lényeg az, hogy a területen folyó kutatások teljes egészében beleférnek a PAB nyújtotta keretbe. Természetesen vannak erősebb bázisú tudományágak és vannak olyanok, amelyeknek képviselői elszórtan, kisebb háttérrel működnek. Itt említem, hogy a PAB kiépítette már kapcsolatait más akadémiai bizottságokkal, amely kapcsolatoknak éppen az a célja, hogy egyes területeken erősítsük, segítsük egymást, így például a Veszprémi Akadémiai Bizottság orvostudománnyal vagy jogtudománnyal foglalkozó kutatói, aspiránsai részére mi tudunk segítséget nyújtani, ők viszont ugyanígy segítenek Pécsnek rendkívül erős vegyipari bázisukra építve. Társadalom- tudományi bázis — Pécsnek mindig megvolt a híre, a súlya egyes tudományágakban, mindenekelőii az orvostudományban. A klasz- szikus tudományos élet az A zt is lehetne mondani, * * nogy Magyarország emblémája. Bizonyos, hogy képeslapokon ő szerepel a legtöbbet, az idelátogató turisták őt ismerik fel leghamarabb, őt keresik és bámulják - mert bámulatra méltó, meghökkentően szép alkotás Steindl Imre életműve, az Országház. Fővárosi gyerekként nőttem fel, az Országházat igen sokszor láttam — kívülről. Már mint pécsi polgár kerültem be, tudósítóként. Emlékszem, amikor beléptem a kapun, elfogott az áhítat. Csend volt, puha, vörös szőnyegen holadtam felfelé, gát boltívek borultak fölém, fali kandeláberek árasztottak diszkrét fényt az aranyozott mennyezet-mintákra, színes ólomüveg-ablakok tompították a kívülről érkező napsugarakat, ülésezett a képviselőház, halk möcörgések, fojtott izgalom zaja keringett a levegőben. • Valamikor, száz éve is elmúlt, a pesti Tömő téren nem volt semmi csak a Dunapart. Amiutóbbi néhány évben azonban kibővült, kiegészült új területekkel. Hogyan látja ön Pécs tudományos életének arányait, egyensúlyát, fejlődési irányát ma? — A legfontosabbnak azt tartom, hogy az utóbbi években Pécsnek kialakult a társadalomtudományi bázisa. Úgy gondolom, hogy a vidéki városok közül itt kezdett kibontakozni a legkiterjedtebb és legmélyebben átgondolt társadalomtudományi bázis. Ez összefügg egy sor újabban alakult vagy továbbfejlődött intézmény létével is. A közgazdasági egyetem tagozata fokozatosan vált az oktatási feladatokat ellátg intézményekből kutatási bázissá. Tevékenysége olyan mozgást hozott tétre a közgazdászok között, annyira megnövelte az érdeklődést a közgazdasági kutatások iránt, hogy ma már ilyen értelemben bázisról beszélhetünk. Más példa: a pedagógiai kutatások a Tanárképző Főiskolához kapcsolódva mindenekelőtt tantárgypedagógiai kutatásokat jelentettek sokáig. Az akadémiai kutatócsoport létrejöttével egycsapásra színesedett, többirányúvá vált a pedagógiai kutatómunka is. Azzal pedig, hogy a Dunántúli Tudományos Intézetnek megváltozott, kiszélesedett a profilja, itt is változások történtek a társadalomtudományok javára. A feladatunk ugyan zártabb lett, konkrétan a területfejlesztésre koncentrálódott, de ennek a témakörnek komplexitás igénye eleve megkövetelte a különböző szakemberek összefogását, tehát a kutatási területek, a kutatók irányában széles' nyitás következett be. kor elhatározták, hogy megépítik az Országházat, ezt a helyet jelölték ki számára. 1906- ban jelentették meg „A magyar Országház" című nagyformátumú, reprezentatív könyvet, amelyet Pilisi Ney Béla írt és szerkesztett, s ebben érdekes beszámolókat lehet olvasni. A barokkos körmondatok közül kiragadtam néhányat. íme: „... nemzetközi titkos pályázatot hirdetett, négy egyenlő - 5000- 5000 forintos — pályacjijjal s a bírálat előkészítésére kiküldött albizottságnak a beérkezett húsz pályamű mindenikét ténylegesen ismertető terjedelmes munkálata alapján, a pályadijak odaítélése iránt az Országos Bizottság 1883. évi április 22-én tartott ülésében határozott, a mikor a dijakat, titkos szavazás utján, a következő jeligékkel biró pályatervek szerzőinek Ítélte oda, és pedig: 1. Alkotmány (I.) szerzője Steindl Imre . . .” S alább néhány odavetett sor: „Az Alkotmány (I.) jeligéjű pályatervnek a dijat a Bi— A három éve átalakult és bővített Dunántúli Tudományos Intézet is — mint említette — a terület társadalomtudományi bázisát növeli. Mivel az intézet a területhez szorosan kapcsolódó tudományos céllal működik, bizonyára érdekes tapasztalatokkal szolgált máris a tudomány és a helyi társadalmi igények viszonyát illetően. / A tudomány és a társadalmi igények — Pécs és környéke távlati fejlesztési koncepciója elkészült, megvitatták, elfogadták. A vélemények szerint az országos távlati tervekhez is felhasználható az anyag, de mindenekelőtt akcióprogram a város és a megye gazdasági fejlesztéséhez. A módszerek együttes alkalmazása volt ennek a munkának másik fontos eredménye, ezért következő lépése az intézetnek az agglomeráció kutatás metodikai kérdéseinek tisztázása lesz. Ugyanakkor máris megkötöttük a szerződést négy megye vezetőivel a régió távlati fejlesztési kérdéseinek vizsgálatára. Az intézet példájából is nyilvánvaló, hogy a társadalom és tudomány szoros kapcsolatára megvan az igény, a tudomány ilyen hasznosítása szükséges. Ez azt is jelenti, hogy a tudomány decentralizálása sem puszta jelszó, hanem a tudomány és társadalom szoros kapcsolatát hordozza magában. Kinyílt kapuk — Úgy gondolom, Pécs tudományos életében nemcsak a kutatási skála szélesedése, a társadalomtudományok megerősödése jelent az utóbbi években nagy előrelépést, hanem az is, hogy a kapuk mindenütt kinyíltak. Kinyíltak minden olyan ember — orvos, mérnök, tanár, közgazdász, mezőgazdász, stb. — számára, aki kutatással is foglalkozik vagy szándékozik foglalkozni, tehát nagymértékben kiszélesedett a kutatói bázis. — De kinyíltak a kapuk olyan értelemben is, hogy a társadalom igényeit a tudománnyal szemben, az igényelt segítséget szinte kivétel nélkül minden tudományos intézmény fontosnak, elsőrendű feladatának tartja. Kiderült, hogy van társadalmi igény, s ezeket egyes tudományágak azonnal, mások — természetüknél fogva — lassabban vagy áttételesebben, de szem előtt tartják, igyekeznek kielégíteni. Hallama Erzsébet zottság — 20 szavazó jelenlétében 20 szavazattal — tehát egyhangúlag Ítélte oda . . .” 1885. október 12-én kezdtek a munkához. A munka kezdetén a költségvetés 18 #és fél millió koronáról beszélt, végül- is ez az összeg csaknem a kétszeresére emelkedett. Ismerős gond ... A hatalmas építkezésen tizenhét esztendeig csaknem ezer ember dolgozott. A régi könyv megemlíti az érdekesebb adatokat. Az alapozás földmunkái során 163 724 köbméter földet mozgattak meg, maga az épület egy csaknem hatvanezer köbméteres betontömbön nyugszik. A főpárkány magasságához 1894. május 5-én értek el „ . . . amely napon a szokásos bokrétaünnepet is megtartották." A millenniumi ünnepségeket már itt tartották metä', a 270 méter hosszú és 123 méter széles épület már állt. A terület, amit elfoglal, megközelíti a húszezer négyzetmétert. És — ni- csak — rábukkanok valami baranyai nevezetességre is. „A
