Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)
1975-08-18 / 226. szám
A legtöbb államban hat-hétéves korban beiskolázzák a gyermekeket. Ez a „modell" az életkorra épül és figyelmen kívül hagyja a gyermek fejlettségi szintjét. Ebből következik, hogy heterogén (különböző) fejlettségű gyermekek kerülnek az első osztályba. Nagy gond ez a nevelőknek és szülőknek egyaránt. A fellépő iskolai kudarcok arra késztették a közoktatás intézőit, hogy azokat egyrészt „óvodáztatással", másrészt előkészítő tanfolyamokkal „homogenizálni" — viszonylag azonos esélyű iskola- kezdést lehetővé tenni — törekedjenek. Határesetekben a fejlettségi szint-vizsgálatokat a nevelési tanácsadók orvosai, pszichológusai végzik, és szükséghez képest egy évre felmentést, korrekciós osztályba vagy gyógypedagógiai (kisegítő) iskolába való áttelepítést javasolnak. Miként segítsük gyermekeinket? Mit tanácsol az orvos, a tanár, a pszichológus De miképpen segítse a szülő az óvodába nem járt gyermekének beiskolázását? — A zárt családból egyszerre az iskola másodlagos és szerkezetileg merőben más közösségébe való átlépés a gyermek számára nem könnyű. A helyes beilleszkedést és értelmi szintre emelést az előkészítő tanfolyamok segítik. Beiskolázás előtt, több hónapon át foglalkoznak az óvodába nem járt gyermekekkel. Ezzel tulajdonképpen már megkezdődik az „iskolába járás”. A tanító néni örül, ha felkeressük. A kölcsönös érdeklődés ilyenkor nagyon hasznos. Ha a tanfolyamon a gyermek megállja a helyét, szeptemberben beírathatjuk az első osztályba. Kétségek esetén forduljunk a nevelési tanácsadóhoz. Ha felmentést javasolnak, — éljünk vele! Ne kényszerítsek gyermekünket „éretlenül” iskolai munkára. A későbbi évismétlés személyiségének alakulására kedvezőtlenül hat. Ha pedig járt óvodába a gyermek? — Az óvodából átlépő kisgyermek helyzete kedvezőbb. Az óvoda ugyan még „családias”, de már másodlagos közösség. Sajátos követelményrendszere van, de ne gondoljuk, hogy minden óvodába járt 6 éves gyermek egyben iskolaérett is. Hogy valóban az-e, arról nyilatkozzék az óvónéni. Nehézségek esetén forduljunk szintén orvoshoz, pszichológushoz nevelési tanácsért. Végül hogyan segítse a szülő a már iskolába járó kis elsős gyermekét? — Mindenek előtt ismerje meg a szülő (az apuka is!) a gyermek másodlagos, szociális környezetét, iskoláját, osztályát, a tanítóit, sőt, jóné- hány .közelálló tanulótársát is. Csak ezek birtokában tud „azonosulni” az iskola életével, nevelő-oktató feladataival. Jó, ha legalább kezdetben egy- egy olvasás, tanítás és számtan órára „beül” — hátra — megfigyelni, a Hogyan?-t. Az elsős tanító néni ezt megengedi, sőt, szívesen veszi. Hamarosan rájön, hogy napjainkban másként tanítanak, mint hajdanában, és gyermekének segítségére tud lenni otthon is. — Persze, nagyon jó, ha a tanító néni is mielőbb felkeresi a családot és megismeri annak szerkezetét, szokásait, a család „mintáit", amelyeket a gyermek az otthonából az iskolába visz. — üdvös, ha a szülő a gyermek viselkedésének, teljesítményének fejlődését a tanítókkal közösen figyeli és megbeszéli. Mennyire más a szülő és iskola ilyen módon való együttműködése, mint az ellenőrző könyv útján való levelezgetés, avagy meghirdetett szülői értekezleten való megjelenés, ahol a nagy tömegben egyéni beszélgetés eleve lehetetlen. — Az iskolával való együttműködés különösen induláskor nélkülözhetetlen. Nyolcadik osztályba járó tanulók tanulmányi eredményének az első osztályig visszamenő elemzése egyértelműen bizonyítja, hogy a gyermek sorsa az iskolába lépéskor dől el. Ki milyen szinten indul, ugyanolyan szinten fejezi be a tanulmányait. Érdemes ezen a kutatási eredményen elgondolkodni most, amikor kezünket szorongatva először lépi át az iskola küszöbét a kis „elsős” gyermekünk. Tibor István Ismerjük meg művészeinket Gorái Kóbort Balázsi Gyula Bobor György Pályázati felhívás! A KIVÁLÓ ARUK FÓRUMA pályázatot hirdet a gyártók és forgalmazók részére, a minősítő jel elnyerésére. Jelentkezni tehet: — ÉLELMISZEREKKEL, — ÉLVEZETI CIKKEKKEL (Élelmiszereknél 30 napos, vagy annál hosszabb szavatossági idejű termékek jöhetnek számításba.) A PÁLYÁZNI KÍVÁNÓK A BENEVEZETT TERMÉKEKET 1975. SZEPTEMBER 1-IG KÜLDJÉK BE A KERMI-hez. (Bp. Vili., József kit. 6.) megjelölve, hogy a minőségvizsgálatot a KAF nevezéshez kérik. A beküldéssel egyidejűleg kérjük értesíteni a Fórum Titkárságát (1075 Bp. VII., Holló u. 2. Tel.: 214-010). Ugyancsak erre a címre kérjük beküldeni a KERMI által javasolt termékeket esztétikai elbírálásra, legkésőbb 1975. OKTÓBER 5-IG Az elfogadott termékeket (a BNV-vel egyidőben) a Divat- csarnok Lotz-termében (Bp. VI., Népköztársaság útja 39.) A KIVÁLÓ ARUK FÓRUMA 1975. ÉVI ZARÓKIALLfTASAN MUTATJUK BE A SZAKMAI ÉS FOGYASZTÓ KÖZÖNSÉGNEK 1975. OKTÓBER 17—24 KOZOTT. KIVÁLÓ ARUK FÓRUMA TITKÁRSÁGA Nem eiesetfief et tarsoaatotnn&m lil»iiii^^^^Mi«giililSgiig _________j S üketnémaoktatás Kaposváron Tervszerű pályárairányítás Felesleges ember nincs. Va- lamennyiönknek küldetése von a világban. Még azoknak is, akik valami sajnálatos oknál fogva sérültek lettek. A megalázó sajnálkozás helyett a mi feladatunk segítséget nyújtani nekik, hogy alkotó emberekké váljanak. Siketek Általános Iskolája és Nevelőotthona Kaposvár: az intézet óvodájában 45 gyermek él. Az iskolában 135 fiatal oktatásáról, neveléséről és képzéséről gondoskodik a 29 tanár, a tíz nevelő és a csaknem félszáz technikai, adminisztratív dolgozó. A kaposvári intézményen kívül hat hasonló jellegű iskola működik az országban. A kaposvári hazánk második legnagyobb intézete, melynek a megalakulása óta eltelt 78 esztendő alatt közel 1400 tanulója volt. Múlt és jelen A gondolat több évszázados — még Comenius is hirdette: a siketnémák nem eleve elesettjei a társadalomnak. Szervezett oktatásuk — nevelésük mégis jóval később következett be. A hallássérültek első iskolája 1802-ben Vácott létesült, s ma is ott van a süketek oktatásának, nevelésének és képzésének a legnagyobb hazai bázisa. A siketnéma oktatást Kaposvárott 1897-től számítják, ekkor alakították meg a Siketnémák Államilag Segélyezett Iskoláját, ahol az első tanévben kilenc diák tanult. 1902-ben készült a jele: légi iskola helyén az új intézet, 1930-ban pedig átadták az iskola keleti szárnyához csatlakozó internátust. 1959-ben épült fel a siketek óvodája, mely jelenleg egyedülálló az országban. Hazánkban jelenleg mintegy 15 ezer hallási sérült él, közülük 1200 an járnak iskolába. — Legfőbb törekvésünk, hogy alkalmassá tegyük a süketen született, vagy azzá lett gyermekeket az önálló életvitelre — mondja Galambos. Sándor, az intézet igazgatója. — Célunk, hogy o szívós pedagógiai munka eredményeképpen a gyerekek elsajátítsák a rendes, hangos emberi beszédet, értő és tudó embeiekké váljanak. Ez a munka annál könnyebb, minél előbb kerülnek nozzánk a gyerekek. — Ezért is hasznos az óvoda ...- Óvodánk kis lakói az itt eltöltött idő alatt kezdenek megtanulni beszélni. A picinyek az egyéni és csoportos foglalkozások alkalmával mintegy száz aktív szót sajátítanak el. Megérti a gyermek a beszélőket. Az óvodai ismeretekre épül a kétéves előkészítő kurzus anyaga, ezután kerülnek a gyerekek az iskolába, melynek tantervi anyaga és követelményrendszere megközelíti az általános iskolákét. A tanulók a négy dél-dunántúli megyéből - Baranyából, Tolnából, Somogybái és Zalából - kerülnek a kaposvári intézetbe. Módszerek Oktatásunk módszere és eszköze az elmúlt évek során korszerűsödött. Igaz, még ma is a tanár és gyermek egyéni foglalkozása a legfontosabb, de nem kizárólagos. A gyermekek és pedagógusok segítségére vannak az auditív eszközök: az egyéni hallókészülékek, egyéni hallósfejlesztő berendezések, a csoportos hallókészülékek, magnetofonok, az isko- la-tv és a tantervi anyaghoz kapcsolódó iskolai szemléltetőeszközök, valamint az intézet ötezer kötetes könyvtára. — Ha elhagyják u fiatalok az iskolát, mi lesz velük? — Nálunk a tervszerű pályárairányítás már ötödik osztályos korban megkezdődik. Hála kaposvári kapcsolatainknak - 80 üzem patronálja intézetünket, négy év alatt 3,5 millió forint értékű társodalmi munkával segítettek bennünket — a gyárakban, üzemekben szívesen fogadják szervezett látogatásainkat. Általában sikerül a gyermekeket a szellemi és fizikai adottságaiknak megfelelő pályára irányítanunk. Olyan szakmákra, melyek nem beszédigényesek, - szobafestőnek, szabónak, kőművesnek, asztalosnak, szövőnek ... Szakmunkások — Speciális szakmunkásképző van az országban? — A hallássérülteknek Sopronban aszt&los és kárpitos, Vácott pedig fonó, varró és szövő képzés folyik. A rendes szakmunkásképzőkben is megállják diákjaink a helyüket, sajnos azonban az intézetek egy része idegenkedik felvételüktől. Pedig néhány tanulónk ma már középiskolába jár. — Akik már munkába álltak? — Többségük jól dolgozik. Általános tapasztalat, hogy nagyszerű munkaerők, nem akarnak lemaradni a többi munkástól. Nem akarnak lemaradni, sem az életben, sem a sportban. Apropó sport! — augusztus 21 —24. között 12 ország részvételével Kaposvárott rendezik meg a siketek II. úszó Európa-baj- nokságát, ahol a kaposvári intézet leány tanulói képviselik hazánk színeit. (Mécs) Elítélték a támadót Botrányos bűntett Vagyon Miklós 17 éves du- naföldvári (Paksi út 12.) segédmunkás újévkor alaposan berúgott. Szeszgőzösen - és hívatlanul — hatolt be egy házba, ahol két koros, köztiszteletben álló nő lakott. A részeg suhanc előbb az egyiknek tett „szerelmi” ajánlatot, majd az érthető visszautasítás után rátámadt. A nőt megkarmolta, megharapta, addig erőszakoskodott vele, amíg az rémületében elájult. Hasonló megpróbáltatást kellett átélnie a ház másik lakójának is. Az utóbbinak - szerencsére — volt annyi lélekjelenléte, hogy ötszáz forintot ajánlott fel támadójának, ónnak fejében, hogy eláll gyalázatos szándékától. Vagyon Miklós a pénz elfogadása nélkül hajlott végre a könyörgésre, és elmenekült. A Szekszárdi Járásbíróság dr. Vass Gábor tanácsa Vagyon Miklóst kétévi és nyolchónapi, a fiatalkorúak börtönében kiállandó szabadságvesztésre ítélte, és két évre eltiltotta a közügyektől. A bírósáq súlyosbító körülményként értékelte, hogy a fiatalkorú részegen követett el botrányos bűncselekményt. A vádhatósáq képviselője tudomásul vette az ítéletet; a védő és az elítélt enyhítésért fellebbezett. líj arcok a Pécsi Nemzeti Színházban Három fiatal férfiarc a színházból. Új arcok, frissen Pécsre szerződött művészek. Három tekintet, három egyéniség, három ígéret az új évad szerepeire. Hadd mutatkozzanak be kissé közelebbről is: Garai Rabért — Két évig a Kecskeméti Katona József Színház, majd öt évig a Békéscsabai Jókai Színház tagja voltam. Hogy hány szerepem volt? — Körülbelül harminc. Legjobban az új magyar darabokat szerettem, Buda Ferenc: László király című drámájában Kecskeméten, Schwajda György Mesebeli Jánosában Békéscsabán játszottam. A Gyulai Várszínházban pedig Darvas József: Hunyadi című történelmi tárgyú művében kaptam jó szerepet. Aztán életre szóló élmény volt a neves békéscsabai gyermekszínház, ahol legutóbb is két gyönyörű mesejátékban főszerepet alakítottam. És hát énekelek is, három zenés darabban arattam már sikert. Balázsi Gyula — Itt voltam gyerek Pécsett. Kell ennél nagyobb kötődés egy városhoz?! A színészettel filmstúdióban ismerkedtem, aztán a Déryné Színházban kaptam szerződést. Szerepeim közül a legfontosabbak: Ferdi- nánd az Ármány és szerelemben, Puck a Szentivánéji álomban, Princ a Civil című musical-ben és a Varsói melódia férfi főszerepe. Békéscsabán pediq többek között Ottót alakítottam a Bánk bán-ban. Bobor György — Asztalos szakmát tanultam egy szakközépiskolában, közben irodalmi versenyeken arattam sikert. Jártam a Nemzeti Színház stúdiójába, alakítottam epizódszerepet a József Attila Színházban, voltam katona — ott is persze irodalmi színpadot szerveztem — díszítő asztalos a Thália Színházban — s 1971-ben végre felvettek a főiskolára. Békés András osztályában végeztem s a legkedvesebb vizsgaszerepem Csehov: Cseresznyéskert-jében Lopahin volt. Meg persze Jágó, Kreon, Csongor, Adóm, Lucifer, Hamlet. Centrum Műsuba anyag 140 széles 218 — 260 Ft-ig
