Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)

1975-08-18 / 226. szám

Különleges munka q uaros ólait Mi a helyzet a sörftonfon? Korszerűsítik a nagykanizsai és a borsodi nyarat Interjú a tröszt kereskedelmi igazgatójával KészOl a Pepsi a Pécsi Sörgyár ban Különleges munkához vonul­tak fel a minap az aknamélyí­tők a pécsi Bem utcában. Sza­bályszerű bányavágatot hajta­nak ki a város e forgalmas út­vonala alatt. Az előzmény az, hogy ko­rábbi elhatározás szerint a Jó­kai utcai HK-II. számú hőköz­pontból kívánják ellátni a bel­várost hőenergiával. A vezeték a Jókai, majd a Citrom utcán át éri el a város központját, s át kell vinni a Bem utca alatt. Az elsőszámú ellátott az épü­lő áruház lesz, a későbbiekben pedig a Széchenyi téren és kör­nyékén lévő. ma helyi központi fűtéssel ellátott intézmények, közületek is erről a vezetékről kapják a levegőt nem szennye­ző hőenergiát. Különböző problémák miatt húzódott a vezetéképítés meg­kezdése. Legutóbb Szurdi Ist­ván belkereskedelmi miniszter pécsi látogatása alkalmával „Bánya" a Bem utcában kérte a munka indítását, hogy az áruházat téliesíteni lehessen a belső munkálatok folyamatos­sága érdekében. A minisztérium segítséget nyújtott egyes hiány­zó anyagok beszerzéséhez. Ilyen előzmények után indult a Bem utcai „bányászkodás”, miután az is eldőlt, hogy a bel­városnak ezen a pontján min­den egyéb módot lehet alkal­mazni, csak ezt nem, hogy az úttestet felvágják. Ez ugyanis a belváros életének egyértelmű megbénítását jelentené. A fel­vágóssal a szokott módon vég­zett vezetékfektetés legalább másfél hónapig tartana. A bá­nyászati módszer költségben nem jelent többet, viszont a munkát két-három hét alatt végzik el úgy, hogy ezalatt egy pillanatig sem szünetel a for­galom. Néhány napja kezdték meg a Citrom utca sarkán a 4,7 mé­teres akna mélyítését, s szom­baton hozzáláttak a vágathaj­táshoz is. A 13 méter hosszú vágatban helyezik el a két 70 cm átmérőjű védőcsövet, majd ezután a vágatot tömedékelik. Később a védőcsövekbe húzzák be a Kossuth téri távfűtő veze­téket. Hát ennyire kevés sört gyár­tanánk?! — uram bocsá, de ez jutott eszembe, amikor colával kínáltak a Söripari Vállalatok Trösztjénél. Megbocsátható az iménti csipkelődő gondolat, merthogy a közelmúltban eb­ben a nagy kánikulában mint annyi sörbarát, szívesen kóstol­gattam volna a sört, ha hozzá­jutok ... Az is felötlött bennem: tán túl sok sört iszunk és azért nincs?! Az illetékesek nyomban elmondták; igaz, többet iszunk mint valaha, de még nem lép­tünk az úgynevezett sörnemze­tek sorába. Végül is mi akkor a helyzet a sörfronton? Mire szá­míthatunk a jövőben? - erről kértem tájékoztatást Rakó Fe­rencié/, a Söripari Vállalatok Trösztje kereskedelmi igazgató­jától. — Nálunk is egyre kereset­tebb ital a sör, — mondta elöl­járóban Rakó Ferenc. — Bizo­nyítja ezt a statisztika is: míg 1959-ben az egy főre jutó ha­zai fogyasztás 33,9 liter volt, addig tavaly mór e mennyiség csaknem kétszerese, 66,7 liter. Bizonyára ittak volna az embe­rek még ennél több sört is, de a növekvő termelés maradékta­lanul nem tudja kielégíteni az igényeket. Tavaly a hazai sör­gyárak hatmillió 450 ezer hek­toliter sört készítettek, az idei termelés várhatóan eléri a 6,6 millió hektót. A "szükségletek ki­elégítésére tavaly 560 ezer hek­tó sört importálunk, az idén a sörimportunk eléri az egymillió hektót. Az italt Csehszlovákiá­ból, Lengyelországból és az NDK-ból vásároljuk, valamint Jugoszláviából és Ausztriából. A gyártás alapanyagául szolgáló sörórpa teljes mennyiségét itt­hon termeljük meg, míg komló­ból jelentős behozatalra szoru­lunk. A hazai 300-320 tonna termelés mellett cseh importból 400, NSZK importból pedig 50 tonna komló érkezett hazánkba, ezen kívül mintegy 12 tonna komlókivonatot vásároltunk kül­földről.- Az össztermelést ismerjük, hogyan oszlik meg ez a meny- nyiség a hazol gyárak között? Milyen részarányban történik a sör palackozása? — A legnagyobb gyárunk a Kőbányai Sörgyár, ahol az idén 3,7 millió hektó sör készül. Az új borsodi gyár, amely tavaly óta teljes kapacitással üzemel, 1,2 millió hektó sört gyárt. A pécsiek 600 ezer hektoliterrel állnak a harmadik helyen, aki­ket a nagykanizsai és a sopro­ni gyár követ. Tekintve, hogy a fogyasztás mindinkább a pa­lackos sör irányába tolódik el, a gyárakban és azok kirendelt­ségeinél egyre több sört kell palackoznunk. Az elmúlt évben a hazai sörtermelés 74,7 száza­léka került palackba, az idén ez a mennyiség 76 százalékra emelkedik. A legjelentősebb pa­lackozóüzemeink - ahol órán­ként 2-5 ezer palack töltésé­re alkalmas gépeink dolgoznak — Tatabányán, Debrecenben, Miskolcon, Dunaújvárosban és Vácott, valamint Mátészalkán üzemelnek.- A fogyasztók az olcsó sört igénylik . . . — Ennél nagyobb mennyiségű olcsó sört gyártani nem tudunk. A teljes hazai termelésnek ugyanis a 94-95 százaléka ol­csó világos sör.- Az idén nemcsak Baranya megyében, de a Balatonon is mutatkozott sörhiány...- Minden évben kiemelt nyá­ri feladatunk a balatoni sörel­látás biztosítása. A szükséges sörmennyiség zömét a nagyka­nizsai gyár biztosítja, de tevé­keny részt vállal a pécsi, a sop­roni és a kőbányai gyárunk is. Emellett az import jelentős mennyisége ide irányul. Az idén még több sör került a Balaton­ra, mint az elmúlt évben, de ez sem fedezte a hétvégi csúcso­kat. Zavarja az ellátást, hogy a Balatonra ütemezett cseh és lengyel importsörnél lemaradás van. Ennek kiküszöbölésére az ország más részeiből a tó part­jára irányítottunk szállítmányo­kat, valamint Ausztriából hoz­tunk be sört. Nem volt az sem mindegy, hogy a pécsi gyárunk leállt, és a gyár körzetében sör­hiány mutatkozott, amit úgy ér­zem a pécsi sörgyári kollektívá­nak az iparági összefogással kö­zösen, ha fokozatosan is, de sikerült felszámolni .. .- Gondok, problémák, mely­ből egyértelműen az tűnik ki, hogy a hazai szükségletek ki­elégítéséhez a sörtermelésnek mihamarabb lel kell zárkóznia.- Ez csak a fejlesztés meg­gyorsításával lehetséges: új sörgyár építése szükséges, melyre várhatóan az V. ötéves tervben kerül sor. Szentesen lesz az új 1,2 millió hektoliter gyár­tási kapacitású gyár, melynek tervei most készülnek. Az elkép­zelések szerint az építés 1977 után indulhat meg.- S addig?- A következő tervidőszak el­ső éveiben a borsodi és a nagy- kanizsai sörgyár kapacitásbőví­tésére kerül sor, mely körülbe­lül 600 ezer hektoliter többlet- mennyiséget jelent. A palacko­zósorok bővítése is szükséges­nek mutatkozik. Augusztus 20-ra lép üzembe az új egri palac­kozósor, a jövő évben pedig el­készül az új győri kirendeltsé­günk is. Nagykanizsán az idén modern értékesítő raktárt ho­zunk létre. Végezetül annyit: a söripar következő ötéves tervi fejlesztése most van kidolgozás alatt. Reméljük, hogy az ott szereplő egyéb kapacitásbővíté­si tervek megvalósulásával a ha­zai igények mind teljesebb ki­elégítése lehetségessé válik - mondta Rakó Ferenc. Mécs László Egerben miért igen és Pécsett miért nem? .......' . sSíífiS T ÜMBREKQNSTRUKCIÚ m műsorfüzet így kínál- ” ta a „Múltunk jövő­je" című tv-műsort: „a mű­emlékvédelem sajátos helyi módszerét, a .tömbrekonst­rukciót' mutatja be ..." S valóban, az egy hét előtti háromnegyedórás prog­ramban külföldi példák be­mutatása utón egy izgal­mas és a maga nemében eddig egyedülálló hazai kísérletet állított példaként más városok elé a televí­zió. Egerben a 60-as évek utolsó harmadában határozták el, hogy a történelmi városmagot oly módon mentik ót az utó­kornak, hogy az ún. tömbre­konstrukció során egy-egy épü­lettömböt „megtisztítanak" — fölösleges belsőségét eltávolít­ják — aztán kívül belül fel­újítják, esetleg új funkcióval töltik meg, s keresztül-kasul járhatóvá teszik, vagyis az ut­cát beviszik a tömb belsejébe. S az első tömböt büszkén be is mutatták az egriek ... Nem ismeretlen fogalom A tömbrekonstrukció lényegé­ről elmondottak nem ismeret­lenek a baranyai—pécsi fül számára. A 60-as évek végén Pécsett is élt mór a sajátosan egrinek mondott gondolat, ám Pécs mégsem dicsekedhet azzal, amivel a pincekérdés Pécsi Bőrgyár saját autóbusszal NAGYHARSANY, KISHARSANY, NAGYTÓTFALU, SIKLÓS, SZALANTA KÖZSÉGEKBŐL SEGÉDMUNKÁRA fern- es női dolgozókat szállít pécsi munkahelyre 40 órás munkahét, a vállalat étkezési hozzájárulást fizet Érdeklődni lehet: Pécs, Bolgár Néphadsereg útja 52. Leveleim: 7601 Pécs, Pf. 160. megoldásában is rivális Eger. Óhatatlanul felvetődik hát a kérdés: Egerben miért igen és Pécsett miért nem? A PIK főmérnökének irodája falán van egy fényképsorozat és néhány perspektivikus terv­rajz: az elsőnek tervezett pécsi tömbrekonstrukció ábrái. A helyszín: a Sallai utca—Jókai tér—Mátyás király utca—Vára- dy Antal utca által határolt tömb, amelynek belsejébe áru­házát, elegáns üzletsort, „gya­logos paradicsomot” — pasz- százst — álmodtak. A rajzokat megcsodálják a vendégek, ez minden ... A sokat emlegetett tömbrekonstrukciókból pedig mit lát a pécsi polgár? Kettőt, amibe éppen csak belekaptak: a Hunyadi út eleji kistömböt és az Elefántos tömböt. Újra csak kikívánkozik a kérdés: Egerben miért igen és Pécsett miért nem? Eaer — lépéselőnyben Az izgalmas kérdés nyomába eredtünk, de a válasz, amit a Városi Tanács építési és közle­kedési osztályán kaptunk, már kevésbé volt ilyen izgalmas. Mindenekelőtt a kérdés első felét nézzük. Pécsi vélemény szerint Eger azért jutott előbbre, mert ami­kor a gondolat testet öltött, a történelmi belvárosban már be­fejeződött a közműrekonstruk­ció. (Pécsett miért csak most folyik oly nagy elánnal ez a munka?) Aztán a súlyos gon­dot jelentő egri pincék szeren­csés módon a belvároson kívül vannak. (Pécsett elsősorban a belvárost sújtja az évezredes örökség.) Érvényesült a tanácsi akarat, s a különböző helyeken jelentkező beruházási erőket sikerült egy időben egy tömb teljes rekonstrukciója érdeké­ben koncentrálni. (Pécsett az igazi tanácsi akarat is hiány­zott — a téma nem is szere­pelt a mostani tervben —, s Így az erők összefogásának sem volt sok alapja.) És még egy: Eger rendelkezett a tömb­rekonstrukcióra is vállalkozó ki­vitelező kapacitással. (Pécsett ilyen kapacitásnak csak a lehe­tősége volt meg, hiszen az el­sőszámú városépítő szervezet — a BÉV — éppen szerkezeti adottságai miatt nem vállalkoz­hatott a tömbrekonstrukciókkal járó foghíjbeépítésekre.) Egyetértő hozzáállást Sallai utca 21. számú műemléki ház udvara Folyik a közműrekonstrukció a belvárosban, várhatóan ha­tékony intézkedések történnek a közeli években a pincekérdés megoldására és most már a tanácsi akarat sem hiányzik. Bár ez önmagában, partnerek, illetve azok egyetértő hozzáál­lása nélkül mit sem ér. Mert pl. hiába határozza el a ta­nács X tömb rekonstrukcióját, ha a számbavehető partnerek erőiket az Y, a Z és ki tudja még melyik tömbökben kötik le. Terv készül Érvényes beruházási prog­ramja van a Hunyadi úti kis- tömbnek, az Elefántos tömb is „sínen van”, készülnek a Ná­dor—Pannónia által lehatárolt tömbrészlet kiviteli tervei is. És ami a legfontosabb: az év vé­gére elkészül Pécs történelmi városközpontjának tömbre­konstrukciós terve, amely a több évtizedes munka keretét adja. Ha mindezek alapján az élő gondolatok belekerülnek a város ötödik ötéves tervébe, akkor várhatóan már nem csak hallanak a pécsiek a tömbre­konstrukcióról, hanem látnak is belőle valamit. Elgondolás szerint a három említett tömbön kívül a Bem utca két oldalát már a re­konstrukciós terv szellemében hoznák rendbe az évek óta ha­logatott órkódosítással egye­temben. Ezenkívül — ugyan­csak a terv szellemében — vé­geznék el a szükséges foghíj­beépítéseket. Ui technológia Ez így együtt mind nagyon szép. De vajon lesz-e hozzá kivitelező? A városnak számol­nia kell azzal, hogy a tömeges lakásépítés gazdájára — a BÉV-re — nem számíthat ezek­ben a munkákban. Azt is tu­domásul kell venni, hogy a Szénbányák korábban sokat ígérő építési kapacitását a jö­vőben üzemi célokra kell fel­használni. Mi marad? A ta­nács saját vállalata, a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat, amelynek küszöbönálló fejlesz­tése — egy új technológia meghonosítása — hozhat meg­oldást. Az Angliából Magyar- országra származott technoló­gia lényege: helyszínen gyár­tott betonoszlopokra fűzik fel az ugyancsak helyszínen gyár­tott födémelemeket, mégpedig úgy, hogy először a legfelső szint készül el a talajszin­ten, ahonnan liftek emelik a magasba. A módszer előnye, hogy tetszőleges homlokzati megoldásokat tesz lehetővé. Hársfai István tiétföi □ Mindezek után mi maradt a kérdés második felére? Úgy­szólván semmi, hiszen pontról [Sontra megkaptuk a magyará­zatot. És a jövő? KÁRPITOS RÉSZLEGÜNK rövid határidőre VALLALJA ajtók kárpitozását Megrendelhető : Pécs, Lotz Károly u. 2. PÉCSI SZOLGÁLTATÓIPARI VALLALAT

Next

/
Thumbnails
Contents