Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)
1975-08-17 / 225. szám
2 Dunántúlt napló 1975. augusztus 17., vasárnap Kétnapos ünnepségsorozat a 25. bányásznapon IJj korszak elüti q magyar bänyäsiiat Végétért a csendes bányásznapok korszaka, szeptember 6- án, a huszonötödik alkalommal megrendezésre kerülő eseménysorozat keretében a baranyai bányászok csak a széncsaták idejéhez hasonlítható ünneplésben részesülnek. Tegnap a Mecseki Szénbányák meszesi székházában sajtótájékoztató keretében ismertették a jubileumi bányásznap eseményeit és a szeptember 7-én kezdődő bányász kulturális és sport hetek november 30-ig tartó gazdag programját. Bogár József, a Mecseki Szénbányák igazgató helyettese, Suhajda Tibor, a vállalati szakszervezeti bizottság munkatársa és dr. Varga János, a komlói ünnepséget szervező operatív bizottság vezetője részletes tájékoztatást adott a sok tízezer ember érdeklődésére számottartó eseményekről. Többnaposünnep Az ünnepség sorozat tulajdonképpen már szeptember 5-én kezdetét veszi: a Mecseki Szénbányák, a Mecseki Érc- bányászati Vállalat és a Bányászati Aknamélyítő Vállalat valamennyi üzemében megemlékezést tartanak. Ezt is megelőzően, szeptember 4-én, a Mecseki Szénbányák politikai, gazdasági vezetői fogadást adnak a vállalat nyugdíjas bányászai számára. Szeptember 6-án, délelőtt a Mecseki Ércbányászati Vállalat petőczi üzemében lesz az urá- nosok központi ünnepsége, ugyanezen a napon a Puskin Művelődési Házban István-ak- na fennállásának 50 éves évfordulóját ünnepük Pécs-Bá- nyaüzem dolgozói. Ezt követően kerül sor a hagyományos csertetői ünnepségre, amelyen szenesek, urá- nosok, aknamélyítők együtt vesznek részt a 25-ik bányásznap 'központi rendezvényén, a meghívott szovjet, lengyel és NDK-beli bányászokkal. Az ünnepi szónok Kállai Gyula, az MSZMP KB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. A hagyományos tűzijáték ezúttal minden eddiginél látványösabbnak ígérkezik. A legnagyobb ünnep Komlón A komlóiak azt tartják, hogy a város múltját, jelenét a szén- bányászatnak köszönheti, ennek megfelelően legnagyobb ünnepükként a bányásznapot számítják. Szeptember 6-án délután repülőgépről szórt röplapokkal köszöntik a bányászokat, majd 6 óra után a Lenin téren gyülekező bányászok bányászlámpás felvonulást rendeznek a tér feletti bányász emlékműhöz. Ezt követően szovjet művészegyüttes ad műsort, tűzijátékkal, neves magyar művészek felléptével, utcai bállal válik teljessé a komlói ünnepség. A nap folyamán még két jelentős esemény színhelye lesz a bányászváros: átadják az új zeneiskolát, s felavatják Taksonyi József bányászmártír szobrát. Vasárnap Sikondán ünnepelnek a komlóiak: az MHSZ repülő és ejtőernyős bemutatót, országos rádió bemérő versenyt rendez, az erre az alkalomra rendbehozott tavi színpadon az Állami Népi Együttes vendégjátéka nyújt minden bizonnyal jó szórakozást. Művelődési házakban, sportpályákon A szeptember 7-én kezdődő, majd november 30-án befejeződő bányász kulturális és sport hetek műsorából csak néhányat tudunk felsorolni, az eseménysorozatra kiadott 30 oldalas programfüzet legérdekesebbnek ígérkező fejezeteit. A bányász fúvószenekarok hangversenye, felszabadulási olvasó pályázat, jazz-rock hangverseny, Érdi Győző és Gondos János bányászfestők kiállítása, a komlói spirituálé együttes műsorai, Dallal Európában című zenés beszámoló a komlói gyermekkórus útjáról, az Apostol együttes hangversenye, Keres Emil estje, néptáncest, iparművészeti kiállítás szerepel sok más mellett a komlói és pécsi bányász művelődési házak műsoraiban. S végezetül az idei bányásznapi ünnepségek gazdag műsorain kívül nagy jelentőséget ad az eseménynek az első ízben kifizetésre kerülő nagyobb összegű hűségjutalom is. L. J. Deviza nélkül is megoldható Hazai parafín emulzió A Mohácsi Farostlemezgyárban megelégedéssel használják a korábban Ausztriából vásárolt, most pedig a Dunaújvárosi Papírgyárból szállított különleges parafin emulziót. Ez a vegyianyag nélkülözhetetlen a cserfa feldolgozásánál. A hazai eredetű parafin emulzió nem olcsóbb ugyan a tőkés országból vásároltnál, mégis emellett döntöttek, mert minőségileg megfelel és nem kell érte devizát adni. Ki kéne húzni q dugót! Hát ezt is megértük! Pécs világváros! Legalábbis ami a közlekedési dugókat, a csigalassúságé városi átlagsebességet illeti, lassan Londonnal, vagy New-Yorkkal is felvesz- szük a versenyt. Elöljáróban egy jó tanács: aki szombaton délelőtt siet, gyalog menjen. Ha pedig autóba ül, „szedje össze magát", ha ép bőrrel akarja megúszni a közlekedést. Mert a szombat délelőtti csúcsban igencsak szükség van a figyelemre és a rutinra. A Szalai András utca és a Rózsa Ferenc utca kereszteződésében teljes a káosz. Hosszú percekig várakoznak a Kertváros és a Rákóczi út felől jövő járművek, de a táblával védett főútvonalon haladók sem mernek keresztülhajtani a csomóponton. Egy ideig mindenki a másikra vár, az idegesebbje dudál, morog valamit a foga között — hogy ilyenkor kit szidhatnak? — az udvariasabbja önkéntes rendőrnek felcsapva a volán mögül igyekszik irányítani a forgalmat. Időnként hosszan ránéznek a sarkon posztoló rendőrre . . . Amikor már teljes a zűrzavar, a rendőr középre áll, pillanatok alatt rendet teremt, aztán visszaballag az árnyékba. Kezdődik minden elölről .. . A Bajcsy-Zsilinszky úttól a Szabadság útig végig áll a sor a Szalai András utcán. Ezt hívják a szakemberek traffic jam-nek, azaz közlekedési „lekvár"-nak. Találó elnevezés. De a csomópont kellős közepén is megragadt a „lekvár”. Négy irányból találkoznak a tizenkét Óvoda a Zsdanov utcában Szeptemberben kezdik építeni „1035 pécsi kisgyermek óvodai felvételi kérelmét utasították el ebben az évben. Nem azért, mert a szülők nincsenek rászorulva. De nincs elég hely, az óvodák zsúfoltak. A Városi Tanácson is sok fejtörést okoz ez, de az együttérző sajnálkozás nem nyugtat meg senkit. Lesz-e jobb?” Július 27-i számunkban ezekkel a mondatokkal kezdődött az „Övodai helyzet, gondok és remények" című írásunk, s nyomban vázolta is, hol a legsúlyosabb a helyzet városunkban. Szó esett arról a tervről is, amely a Zsdanov utcában, Meszesen egy új, százötven fős óvoda építését célozta. Erről a múlt hónapban így írtunk: „A Mecseki Szénbányák még 1974-ben elvi megállapodást kötött a Városi Tanácscsal, hogy vállalja az építést. (A tanács ekkor hárommillió forintot ajánlott fel a kivitelezés költségeire.) Egy évig tartó huzavona után úgy alakult, hogy a Szénbányák Komlói Karbantartó üzeme épít, a tanács vállalja a munkások szállítását, ezzel együtt a mintegy hétmillióra rugó építési költséget. Csakhogy a Szénbányák a Zsdanov utcai területéért cserébe Pécsett, a Jurisics Miklós úton kér házhelyet lakásépítési célokra. (Nem is rossz üzlet!) A legújabb fejlemény pedig, hogy terv, építési költség ide, cseretelek oda, jövőre semmiképp sem épülhet meg az óvoda, mert nincs kapacitás.” Nos, a Szénbányák tömör válaszul megküldték az idézetet a Pécs városi Tanács és a vállalat között megkötött, és 1974. november 27-én aláírt együttműködési szerződésből. Eszerint: „A Mecseki Szénbányák vállalja, hogy 1975. december 31- re befejezi, illetve tanévkezdésre működőképes állapotba hozza a Dobó litván utcai 12 tantermes szakközépiskolát, a pécsszabolcsi 8 tantermes általános iskolát. A Zsdanov utcai 150 férőhelyes óvoda kiviteli terveit elkészíti és felépítésre kiviteli kapacitást biztosít. Az építkezést 1975. II. félévében megkezdik." Ezt a tájékoztatást az elmúlt napokban kaptuk a Szénbányáktól azzal, hogy az építkezést szeptemberben elkezdik. A nemzetiségi filmnapok záróprogramja Mohácson KÓPIÁSOK A nemzetiségi filmnapok záróprogramját tartják meg hétfőn este fél 8-kor Mohácson, a Bartók Béla Művelődési Központ szabadtéri színpadán. Ezzel az idei nyár délszláv és német estjei után egy új magyar film bemutatójával ér véget az 1972 óta mór hagyománnyá vált rendezvénysorozat. A Baranya megyei Moziüzemi Vállalat kezdeményezése nyomán indult akció azonban nemcsak Mohácsra korlátozódott, mert Bolyban, Felsőszentmártonban, Szalántán és Kátolyban is hasonló programokra került sor. A nemzetiségi politikánk ma is érvényes alapjait az MSZMP Politikai Bizottsága még 1958- ban adta közre. Ezt követően 1972-ben az alkotmánymódosítás során iktatták törvénybe a nemzetiségi lakosság anyanyelvi művelődéshez való jogát. Még ebben az évben indult el a megyében a nemzetiségi filmnapok sorozat. A Megyei Pártbizottság kulturális feladattervében ugyancsak kiemelt helyet szántak minderre, s feladatként tűzték ki, hogy a Moziüzemi Vállalat biztosítsa a nemzetiségi lakosság anyanyelvi filmellátását és a hagyományos nemzetiségi filmnapokat évente rendezze meg. Sxembat délelőtt || csúcsforgalomban A Szalai András és Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződésének forgalma Szokolai felv. irányba haladó járművek. Még nézni is rossz. Egy véleményen lehetek az itt szolgálatot teljesítő rendőrrel, mert amikor a járműfolyam se előre, se hátra, középre ballag és egy-két karmozdulattal feloldja a dugót. Aztán, csakúgy, mint a másik sarkon, visszamegy a helyére és ráfütyül egy túlságosan ideges Zsigülisra, aki nem győzte megvárni a sors által megszabott tíz percet. De hogy a rendőrnek se legyen könnyű dolga, a piacra özönlő tömeg minduntalan elzárja a gyalogátkelő helyen a járművek útját, így aztán a forgalomirányító hiába enged szabad utat, néhány méter után a gyalogosok intenek meg- állj-t. Néhány külföldi rendszámú kocsi vezetőjének arcán meglehetős csodálkozás tükröződik ... De szombat délelőtt nem sokkal könnyebb „becserkészni” a Széchenyi teret sem. A végtelennek tűnő járműfolyam beragad a Bem utcában. Jobbra, balra —■ a tiltó táblákra fittyet hányva — hatalmas teherkocsik rakodnak, a klinika előtt két mentőautó zárja le az utat, feljebb pedig a soha véget nem érő tatarozás birtokolja az úttestet. Aki pedig mindezen túljutott, megtanulhatja használni a kuplungot, mire átvergődik a Széchenyi téri gyalogátkelő helyen. És ekkor még vissza van a java: parkolóhelyet találni. Az embernek az az érzése, hogy ugyanazok a kocsik kerengenék órák óta a Széchenyi téren . . . S hogy mindezt hogy bírjuk? Jellemzésül csak egy adat: a Rózsa Ferenc utca—Szalai András utca kereszteződésében egyetlen nap alatt hat koccanásos baleset történt, Tavaly az „Újságírók a közlekedés biztonságáért” elnevezésű nemzetközi tanácskozáson az Igazságügyi Műszaki Szakértői Intézet egyik vezetője megjegyezte: „Miért van az, hogy nálunk bizonyos számú balesetnek meg kell történnie ahhoz, hogy rendezzék egy csomópont forgalmát.” Tényleg, miért? Pánics György Augusztus 29-én nyit a mezőgazdasági vásár Elfogyott 15000 jegy elővételben Nagy az érdeklődés az augusztus 29-én nyíló 68. országos mezőgazdasági és élelmezésipari kiállítás és vásár iránt. A Coopturist, a Szövetkezetek Utazási Irodája eddig nyolc különvo- natot és 210 különbuszt szervezett a vásárra, s több mint 16 000-en, főként szövetkezeti tagok jelentkeztek az irodánál, hogy szervezetten látogassanak a bemutatóra. Különösen Győr, Székesfehérvár és Szombathely Coopturist kirendeltségeinél élénk a forgalom, Győrben például 15 000 vásári belépő kelt el eddig elővételben. A jelentkezők között különösen sok a mezőgazdasági szocialista brigád, amelyek kollektiven kivonják felkeresni a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legújabb eredményeit felsorakoztató vásárt. A SZOVOSZ és a MÉM megbízásából a Coopturist nemcsak 300 000 vásári belépő értékesítését vállalta vidéki irodáin keresztül, de a vásár alatt külön programokat is szervez a több napra Budapestre érkező látogatóknak, így egyebek között városnézésen, sétahajózáson és színházi előadáson vehetnek részt a jelentkezők. Kedvező fogadtatás Az akció azonnal a legkedvezőbb fogadtatásra talált. Bizonyítják ezt a minden alkalommal telt házak, a színes folklórműsorok, s az is, hogy a nemzetiségek egymás estjeire is szívesen ellátogattak. Az idei nyáron a délszláv estek programja keretében mutatták be A dervis és a halál című jugoszláv filmet, valamint A kolasi- ni pokol című jugoszláv—szovjet alkotást. A német nemzetiségiek számára pedig az Orpheus az alvilágban című NDK filmet. Hétfőn este a megyei nemzetiségi filmnapok ünnepélyes zárásaként Baranyában először vetítik le a Kopjások című magyar filmet, melyet Palásthy György rendező Berkesi András és Kardos György regénye alapján készített. A regény már az első megjelenése alkalmával óriási közönségsikert aratott, 1959-ben, Azóta fél tucat kiadást ért meg, de az érdeklődés még mindig igen élénk. Az ebből készült filmalkotás remélhetőleq méq szélesebb közönséggel ismerteti meg a mű megtörtént eseményekre alapuló izgalmas jeleneteit. A film cselekménye még a Ta- nácsköztársasáq idején indul. Rajnay Ákos, a fiatal ellenforradalmár tiszt és barátja Titusz atya együtt tevékenykednek egy nacionalista-fasiszta szervezetben, a Kopjás mozgalomban. A fehérterror alatt azután már semmi sem korlátozza elképzeléseiket, kommunistaellenes akcióikat. A II. világháború után a Kopjások is külföldre kényszerülnek és csak az ellenforradalom idején nyílik ismét alkalom a visszatérésre. A régi egységnek azonban már nyoma sincs és a „dúva- dak” egymást irtják. Együttesek fellépése A filmbemutatót megelőzően színes folklórműsort ad a Bartók Béla Művelődési Központ Nemzetiségi Együttese és a sombereki székelyek pávaköre. Az idei nemzetiségi filmnapok minden bizonnyal méq jobban hozzájárulnak ahhoz, hogy becsüljük egymás kultúráját és erősítsék a nemzetiségiek barátságát. F. J.
