Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)
1975-08-17 / 225. szám
1975. augusztus 17., vasárnap Dunántúlt napló 3 (Folytatás az 1. oldalról) szarvasmarha-állománynak az utóbbi évben tapasztalt növekedési üteme visszesett, a szarvasmarha-állomány csupán 400 darabbal haladja meg az 1 év előttit. Nem kedvezőbb a tehenek számának alakulása sem, sőt ez év márciusától 500 darab csökkenés tapasztalható. A sertésállomány a tavaszi elletések idején szokásos emelkedés helyett ez év elején tovább csökkent. Az állomány alakulása a második negyedévben is kedvezőtlen, mert a növekedés messze elmarad az elmúlt években tapasztaltaktól. Ez év közepén 57 ezer darabbal kevesebb a sertés, a kocaállomány pedig ezen belül 6 ezer darabbal csökkent egy év alatt. A szakosított szarvasmarhatelepek feltöltöttsége ugyan most már 90 százalékos, azonban nem kielégítő a fajlagos hozam alakulása. Részben ezzel, részben a tehénállomány kedvezőtlen alakulásával függ össze a tejértékesítés-2,6 százalékos visszaesése. A Pécsett megépült tejporgyár ezért üzembe helyezése óta alapanyag- hiánnyal küzd, sőt júliusban a termelést átmenetileg le kellett állítani. Vágómarhából 9,9 százalékkal, vágósertésből 2,2 százalékkal több volt az értékesítés, mint a múlt év első felében. Ennek következtében a vágóbaromfi értékesítése valamelyest (5 százalékkal) visszaesett. A lakosság pénzbevétele Az I. félévben Baranya megye lakosságának pénzbevétele jelentősen nőtt, az egy évvel korábbinál 11,7 százalékkal volt több. A növekedés üteme a II. negyedévben mérséklődött, a tervezettet azonban így is meghaladta. Az ez évi népgazdasági terv a bér- és bérjellegű bevételeknek kb. 7 százalékos, az egy főre jutó átlagkereseteknek 5 százalékos növekedését tervezte. A munkások és alkalmazottak bér- és bérjellegű bevétele az I. félévben 11,5 százalékkal - ezen belül a részesedési alap terhére történt úgynevezett bérjellegű kifizetések 13,5 százalékkal — emelkedtek. E jelentős bérkiáramlásban a foglalkoztatottak számának növekedése viszonylag kis szerepet játszott. Számottevően emelkedtek az átlagbérek is a megfigyelt ágazatokban: az iparban 5,8 százalékkal, az építőiparban 7,4 százalékkal, a szállításban 7,6 százalékkal és a kereskedelemben 5,5 százalékkal. A mező- gazdasági termelésből származó lakossági pénzbevételek növekedése — a múlt évi kiugró fejlődés után — a tervezett szint körül alakult. Megyénk lakosságának a társadalombiztosításból eredő bevétele 21 százalékkal több volt az egy év előttinél. A családi pótlék összegének 30 százalékos növekedése erőteljesen tükrözi a szociálpolitikai intézkedések hatását. A táppénzkifizetés 16,3 százalékkal volt több, mint egy évvel ezelőtt, amit az átlagkeresetek emelkedése mellett a táppénzt igénylő betegek számának növekedése határozott meg. Vásárlóerő összességében a lakosság vásárlóereje a tavalyinál nagyobb mértékben, fogyasztása azonos mértékben nőtt. így az összjövedelemből valamelyest nagyobb volt a felhalmozás aránya: a betétállomány teljes összege a félév végén meghaladta a 2,8 milliárd forintot, 17 százalékos növekedésnek felel meg. A lakosság közép- és rövidlejáratú hitelkereslete nem változott lényegesen, csak az áruvásárlási hitelforgalom bővült. A kiskereskedelmi árszínvonal mintegy 4 százalékkal emelkedett az év első felében. Mérsékelt volt az élelmiszerek árának emelkedése, az idényáras élelmiszer-cikkek átlagára mintegy 3 százalékkal alacsonyabb volt, Fejlődött megyénk gazdálkodása mint az elmúlt év azonos hónapjaiban. Jelentősen drágultak viszont (6-7 százalékkal) a vegyes iparcikkek. Baranya megye teljes kiskereskedelmi forgalma az első évinél nagyobb ütemben, fogyasztói folyóáron 9,3 százalékkal emelkedett. Az egyes áru- főcsoportok forgalmának növekedése irányzatában megfelel a belkereskedelmi terv ez évi előírásainak, a legnagyobb mérvű fejlődés a vegyes iparcikkeknél mutatkozott. A bolti élelmiszerek forgalma 7,9 százalékkal haladta meg a múlt évit, az élelmiszer-ellátás jó volt. A vendéglátás árbevétele 10,9 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban, az előfizetéses étkeztetésből eredő csak 2,6 százalékkal. A ruházati forgalom 7,4 százalékos emelkedése az elmúlt évek lassú fejlődése után jelentősnek mondható. A vegyes iparcikkek forgalmának 10,6 százalékos növekedése számos ellátási és árpolitikai eredetű problémát takar. A hiányos választéknál« (olajkályha esetében a korlátozó intézkedésnek) tulajdonítható, hogy csökkent a mosógép, a hűtőszekrény, vil- lanyboyler és a nagyképernyős televíziók forgalma, az olajkályha eladása 10 százaléka a múlt évinek. Motorkerékpárokból fele annyi fogyott, mint egy évvel korábban, és az előző évinél kevesebb személygépkocsi került a megyébe. A valamelyest javuló kínálat tette lehetővé, hogy magnetofonból 35 százalékkal, rádióból 38 százalékkal többet adott el a kereskedelem. Gáztűzhelyből közel 30 százalékkal nőtt az eladás, ami összefügg a korszerűtlen tűzhelyek kötelező cseréjével. Kiegyensúlyozottan nőtt a bútor és a tüzelőanyag, valamint az építőanyagok forgalma, a mész és a tégla kivételével. A folyékony üzemanyagok 61 százalékos forgalomfelfutása nagyrészt az áremelésnek tulajdonítható. Az aprócikkek és alkatrészek kínálata hiányos volt, a folyamatos ellátást a kereskedelem nem tudta biztosítani. Gyermekvédelem A születések száma I. félév folyamán — előzetes adatok szerint — meghaladta a 3700- at, 10 százalékkal több, mint a múlt év első felében. A terhesgondozás 1975. első félévi adataiból kitűnik, hogy az időszak folyamán nyilvántartásba vett terhes anyák száma 9 százalékkal csökkent, ez a szülések növekedési ütemének várható mérséklődésére utal. Gyermekgondozási segélyt 1975 I. félév végén mintegy 9700-an vették igénybe, 15 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Az igénybe vétel aránya 1972—73. években átlagosan 77 százalék volt, jelenleg 80 százalékra tehető. 1975-ben a megyében ösz- szesen 220, ebből Pécsett 120 bölcsődei férőhely fejlesztéssel számolhatunk. Ebből 60 valósult meg első félév végéig. A megyeszékhelyen a férőhely kihasználtsága 130 százalék körüli. Figyelembe véve a születések alakulását, a tervezett fejlesztés kevésnek bizonyul. A megye többi városai közül Mohács küszködik súlyos gondokkal. Ez év második felében várható bővítés további 40— 50 gyermek elhelyezését teszi ott lehetővé, az igény viszont ennek kb. kétszerese. 1974. december 31. állapot szerint az óvodáskorúak mintegy 70 százaléka, ezen belül Pécs városában 78 százaléka járt óvodába. 1975. évre a megyében összesen 530, ebből Pécsett 310 férőhely-fejlesztést terveztek, melyből a félév végéig Pécsett 80 valósult meg. A maradéktalan teljesítés — számításaink szerint az óvodáskorúak további 3—4 százalékának elhelyezését teszi lehetővé. Figyelembe véve azonban a meglévő férőhelyek számát, a megyeszékhelyen a kérelmezők 42 százalékát el kellett ez évben utasítani. Ffasonló helyzet alakult ki a megye többi városaiban is, ahol összesen mintegy 900 jelentkező volt, felvételt kb. 60 százalékának tudtak biztosítani. Beruházások Az első félév eredményei azt jelzik, hogy a beruházási tevékenység megyei viszonylatban növekedett. Az MNB 17 százalékkal többet folyósított vállalati és szövetkezeti beruházásokra mint tavaly, az OTP 11 százalékkal több kifizetést teljesített a tanácsok fejlesztési alapjából és a nagyberuházásokkal összefüggésben az Állami Fejlesztési Bank folyósítása 64 százalékkal haladta meg az 1974. I. félévit. A kommunális fejlesztések túlnyomó többségét ezúttal is a tanácsok valósították meg. Első félév végéig összesen 387 millió forint értékű tanácsi beruházást teljesítettek, 49 millió forinttal többet, mint az előző év azonos időszakában. Baranyában összesen 938 lakásra adtak használatbavételi engedélyt első félév folyamán, 118-cal többre, mint 1974 első hat hónapja alatt. Pécsett — ahol az épített lakások száma az előző év azonos időszakához képest alig változott — 402 lakás készült el. A pécsi lakások 78 százaléka állami erőből épült, a megye többi városában és községeiben viszont együttesen csak 4 százalékot tett ki az állami lakás- beruházások aránya. A magánerős építkezések magas vidéki részarányával függ össze az is, hogy ott nagyobb volt a háromszobás és ennél nagyobb lakások részaránya, mint Pécsett. Első félév folyamán 231 lakás szűnt meg a megyében, ezen belül 80 Pécs városában. Pécsett túlnyomórészt településrendezés képezte a lakások megszűnésének okát. A SIKLÓSI VÁRBAN Ma Iceaedődilc a Pannónia 75 A nyár a szabadságolások ideje, kánikulában különben sem szoktak konferenciázni, így hát a különböző tudományos társaságokban általában szeptember elején pezsdül meg az élet. A nyitány ezúttal előbbre jött: ma megkezdődik a csaknem két hétig tartó Pannónia ’75 rendezvénysorozat, az ország szövetkezeti szakembereinek egyik legnagyobb és legjelentősebb baranyai találkozója. Az ünnepélyes megnyitóra ma délelőtt 10 órai kezdettel kerül sor a siklósi vár kongresszusi termében, ahová Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettest várják. Váncsa Jenő megnyitó előadásában az élelmiszergazdaság soron következő feladataival foglalkozik. Ezt követően augusztus 28-ig úgyozas Az életszínvonal emelkedése azt is eredményezte, hogy egyre több család rendelkezik gépjárművel. A közútjainkon megnövekedett a forgalom, ugyanakkor fokozódott a baleseti veszély, csökkent a közúti közlekedés biztonsága. A Minisztertanács a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos ha. tározatában megállapította, hogy a „közúti közlekedés biztonsága fontos társadalmi és politikai érdek". A Belügyminisztérium, illetve a felügyelete alatt álló szervek feladatává tette a balesetmegelőző ismeretterjesztő és propaganda tevékenység irányítását, a Közlekedésbiztonsági Tanácsok munkájának megszervezését. Megyénkben 1973-ban kezdődött meg a Közlekedésbiztonsági Tanácsok szervezése. Egymást követve alakultak meg a megyei Közlekedésbiztonsági Ta_ nács és szakbizottságai, a városi és nagyközségi tanácsok, szakbizottságok. A közlekedésbiztonság fejlesztése társadalmi összefogást igényel. Ennek elősegítése érdekében kapcsolódtak be e munkába a pártbizottságok, párt- szervezetek, a tanácsok, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak, melyeknek képviselői aktív tagjai a Közlekedésbiztonsági Tanácsoknak. Nagyszámban kapcsolódtak, vesznek részt e munkában a közlekedés kiváló szakemberei, a járművezető képzéssel foglalkozók, forgalom, szervező és irányító szakértők. A közös összefogás eredményeiként alakultak ki a tanácsok és szakbizottságok munka- programjai, kezdődött meg a szervezett tevékenység. Az elmúlt évben már a Közlekedés- biztonsági Tanácsok és szak- bizottságaik munkája eredméTársadalmi összefogást! i nyesen segítette a balesetek megelőzését, a közutakkal kapcsolatos vélemények összegezését, a biztonságos közlekedésre nevelő propaganda tevékenységet. Több alkalommal rendeztek előadásokat, ankéteket, vetélkedőket, jogszabály- ismertetéseket. Tanácskozásokat szerveztek a közlekedési balesetek alakulásáról, megelőzésüket szolgáló társadalmi és rendőri intézkedésekről, feladatokról. A megyei Közlekedésbiztonsági Tanács a balesetek megelőzése érdekében közreműködik a Dunántúli Napló „Úton" rovatának, a Pécsi Rádió „Közlekedési őrjárat" című műsorának szerkesztésében, a „Sárga fény," című közlekedési előadássorozat szervezésében. Meghirdette a „Vezess baleset nélkül!" versenymozgalmat, melynek eddig 83 vállalat, intézmény, termelőszövetkezet lett aktív résztvevője. A társadalmi összefogást segítő tevékenység eddigi eredményei, a megnövekedett köz- érdeklődés biztató kezdet. A tapasztalatok arra hívják fel a figyelmet, hogy különösen a közlekedési morál fejlesztését kellene elősegíteni. A kölcsönösen udvarias közlekedés, a figyelmesség, a közös fellépés az erőszakosan közlekedő, a durva szabálysértők ellen közös társadalmi érdek. Életekről van szó, melyek megmentése érdekében valamennyien tehetünk! Érdemes már most a biztonságosabb közlekedést segítő új KRESZ előírásokat alkalmazni, hogy azokat megszokják a járművezetők. így például a tömegközlekedést biztosító járműveknek az előny megadása, országúton a nagy, lassú járművek részéről a gyorsabb, az előzni akaró segítését. Végezetül mégegyszer az utakról. Nem csak a műszaki állapot biztosításával lehet javítani a helyzeten, hanem a megóvással is. Az elmúlt hónapok esős időjárása után gyakorta elszomorító látványt nyújtottak az utak. A földekről ráforduló mezőgazdasági gépek egymást követve hordták rájuk a sarat, veszélyeztetve ezáltal az utánuk jövő járművek épségét. Egy alkalommal a 6-os számú úton, Pécsvárad után, kellemesen tapasztaltam, hogy egy vontató vezetője miután rátért az útra leállt, leszállt a járművéről, elővett egy falapátot, s lekotorta azt a sarat, melyet ő hordott ki. Sok ilyen „falapátra" van szükség, melyeket a közlekedés valamennyi résztvevőjében a kö_ zös felelősségérzet megnyilvánulásának tekinthetnénk. A közlekedés biztonsága érdekében méq sok új intézkedés kell, hogy szülessen. Sok szakértő tudósát kel! igénybevennünk. Nem kevés anyagi áldozatvállalásra van szükség népgazdasági és tanácsi szinteken egyaránt. De mindezt vállalni kell, tenni kell, hiszen a nap mint nap megjelenő baleseti közlemények elszomorító példái egyre sürgetőbben követelik mindezt! M. E. szólván minden nap sor kerül egy-egy előadásra. A Pannónia '75 programfüzetéből kitűnik, a találkozón egyformán hangsúlyt kap a szövetkezetek mindhárom ágazata — a fogyasztási szövetkezetek, az ipari szövetkezetek és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. Az előadók és a résztvevők elsősorban a jövőre, a soron következő feladatokra és a fejlesztés várható irányzataira tekintenek. Ennek megfelelően előadás hangzik el a fogyasztási (augusztus 19- én) és az ipari szövetkezetek fejlesztési irányairól (21-én), a termelőszövetkezetek szocialista jellegének továbbfejlesztéséről (18-án), a szövetkezetek együttműködésének erősödéséről és a további feladatokról (23-án). Bizonyára sok szövetkezeti szakembert érdekel majd az az előadás, amelyet augusztus 22- én, pénteken délelőtt Sziiágyi Sándor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium köz- gazdasági főosztályvezetője tart ~ a közgazdasági szabályozó rendszer időszerű kérdéseiről az élelmiszergazdaságban. A fentieken kívül még több előadás hangzik el. Mondanunk sem kell, a Pannónia '75 előadásai nyilvánosak, azokon az állandó résztvevők mellett szívesen látják az egyes témák iránt érdeklődő szakembereket. Az előadásokat egyébként konzultációk követik. Természetesen nemcsak a siklósi vár kongresszusi termére szorítkozik a találkozó, a résztvevők gyakorlati bemutatók részesei is lehetnek: tapasztalatcsere látogatást tesznek a Bólyi Állami Gazdaság vetőmagtermelő üzemében, a bólyi ÁFÉSZ-ben, az újpetrei Petőfi Tsz-ben és több pécsi ipari szövetkezetben. Ezenkívül a rendezők gondoskodtak kulturális programokról is, a résztvevők kirándulnak Baranya számos nevezetes helyére, többek között a villányi művésztelepre is. A találkozó augusztus 26-án az ágazati összefoglalókkal, majd augusztus 28-án este búcsúvacsorával zárul. A kényelmes utazás érdekében Lépcsőzetes munkakezdés a Sopiana új gyárában Augusztus 25-én megindul a termelés az Egyesült Izzó pécsi Sopiana gyárának új kertvárosi üzemében. Egyelőre 219 dolgozó áll munkába Kertvárosban, akiknek a munkahelyre való szállításáról a Volánnak kell gondoskodnia. Tegnap a Volán és a Sopiana vezetői egyeztették elképzeléseiket. A Sopiana más vállalatok számára is példamutató módon járt el: a tanácsi határozatok értelmében nem ragaszkodott a 6 órás, illetve 14 órás műszakkezdéshez, hanem a lépcsőzetes munkakezdés elveinek megfelelően 6.30-kor, illetve 14.30-kor kezdi a műszakot. Ezzel elejét veszik a buszokon a zsúfoltságnak. A több mint 200 dolgozó munkába szállítását a 12-es Volán a 39/A járat sűrítésével oldja meg: annyi többlet-kocsit indítanak műszakkezdéskor és befejezéskor, ahányra a kényelmes utazáshoz szükség van. Azért döntöttek a 39/A járat mellett, mert az egyébként is a műszergyár és az új Sopiana- üzem előtt halad a vásártéri végállomáshoz. Erdő Jánostól, a 12-es Volán személyforgalmi főosztályvezetőjétől azt is megtudtuk, hogy a tervek között szerepel egy, a Kertvárost Újmecsekaljával ösz- szekötő járat létesítése is.