Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)
1975-08-17 / 225. szám
Elkészült a Zsolnay-gyár Felsővámház utcára néző új épületrészének burkolata Országúti közérzet Benne járunk a legnagyobb nyárban, az országutakon általában kétszeresére duzzadt a forgalom, a Balatonhoz és a népszerűbb üdülőhelyekre vezető utakon a többszörösére. A zsúfolt betoncsíkok, az időjárás szeszélyei alaposan próbára teszik a közlekedő ember idegeit, idegessége fokozódik, a baleseti helyzetek sűrű ismétlődésétől szikrázik a levegő. Régi és megbízható rendőri és orvosi tapasztalat, hogy a közlekedő ember közérzete a nyár időszakában hanyatlik, az indulatok hamarabb felforrnak, a baleset veszélye a levegőben lóg. Sok szó esett erről a létfontosságú kérdésről az elmúlt években, tudományos tanulmányok és elkeserítő statisztikai adatok bizonyították, súlyos bajok vannak a közlekedési morállal, a balesetek túlnyomóan abból adódnak, hogy az autósok többsége nem áll azon az erkölcsi magaslaton, amelyet közlekedésünk mai helyzete megkövetelne. A sebesség- korlátozás bevezetése óta autópályán százhúsz, egyéb közutakon óránként száz kilométer a gépkocsik megengedett legnagyobb sebessége, a motorkerékpároké alacsonyabb. A rendőrség szigorúan ellenőrzi a korlátozás betartását, szellemes készülékek segítségével kiszűri a forgalomból a száguldókat s a büntetés nem is csekélység. Ezzel tehát minden rendben van? A tapasztalatok azt mutatják, hogy a sebességkorlátozást betartó, nagy konvojokban is állandóan ott bujkál a rossz közlekedési közérzet árnya: az állandó bizonytalanság, a váratlan meglepetések áramütései. Különös dolog, de a pszichológusok megalapozott véleménye szerint a legtöbb ember a közlekedés sűrűjében is érzi az elmagányosodás nyomasztó feszültségét. Ellentmondás rejlik ebben a megállapításban? Legfeljebb látszólag, mert azok a gépjárművezetők, akik erről a sajátos lelkiállapotról vallották, azt állítják, hogy minél sűrűbb a körülöttük zajló forgalom, annál el- hagyottabbnak, védtelenebbnek érezték magukat. Vajon miért? „Azért — hangzott a válasz —, mert a forgalomból nem lehetett kiérezni a kölcsönös segítőkészséget, a megértést, azt a partneri kapcsolatot, amely a biztonságos közlekedés kialakulásához elengedhetetlenül szükséges1'. Az országúti közérzet állandó romlását a legtöbb esetben azok az önző emberek idézik elő, akikben az ellentmondás szelleme uralkodik s minden helyzetet úgy látnak, ahogy nekik tetszik — s nem úgy, ahogy kialakult — s végül a „villogok”, akik merész közlekedési trükkjeikkel elismerést szeretnének aratni, de csak balesetveszélyes helyzeteket idéznek fel. A közlekedés egyre sűrűbb, a veszély fokozódik. A védekezés egyik módja a példamutatás, amely már kezdi megteremni a maga gyümölcseit, az udvariasság és előzékenység »gyógyító járványa" kezd elterjedni. A másik a gyors és igazságos és szigorú büntetés, ami annál hatékonyabb, minél hamarabb utoléri az országúti közérzet megátalkodott ron- gálóit. Lehetőleg az elkövetés után azonnal, amikor még fel sem ocsúdtak az életveszélyes bravúr mámorából. Baráti Géza A KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése az I. félévről Fejlődött megyénk gazdálkodása A viszontlátásra Moszkvában vábbi 15 ezer hektárt pedig a belvíz károsított, jelentősek a jég- és viharkárok is. Mindezek következtében sem meny- nyiségben, sem minőségben nem éri el a gabonatermés az elmúlt két évi átlagot. A gabonafélékkel ellentétben kedvezett viszont az eddigi időjárás a kukoricának, a cukorrépának és a szójának. Ezek a fontos termények nagy hozammal biztatnak. Az állami gazdaságok kukoricavetéséből már csak 10 százaléka a kései, ami a betakarítás korai kezdését teszi lehetővé. A megye állatállománya az elmúlt 1 évet tekintve nem mutat nagyobb fejlődést. A (Folytatás a 3. oldalon) Szombaton elutazott Budapestről az a 880 tagú szovjet küldöttség, amely J. M. Tyazsel- nyikovnak, az SZKP KB tagjának, az össz-szövetségi Lenini Komszomol Központi Bizottsága első titkárának vezetésével részt vett az I. Magyai—Szovjet Ifjúsági Barátság Fesztiválon. A vonattal, autóbusszal, repülővel utazó csoportokat - a fesztivál díszvendégeit, a politikai delegációt, a kulturális küldöttséget, és a testvérmegyék, testvér-városok vendégeit — nagy szeretettel búcsúztatták a Nyugati pályaudvaron, a Hotel Universitas előtt, és a Ferihegyi repülőtéren. A magyar fiatalok búcsúajándékként átadták vendégeiknek a feszAz I. Magyar-Szovjet Ifjúsági Barátság Fesztivál ideje alatt Baranya megyében közel félszáz fesztivál-klub működött, melyek augusztus 16-án ünnepélyes keretek között zártak. így többek között Pécsett, a Baranyakernél bartságestet, Komlón, a Május 1. Ruhagyárban táncos összejövetelt, a Mohácsi öntödei Vállalatnál pedig szovjet dalos műsort tartottak. A Szigetvári Konzervgyár, Almamellék KlSZ-fia- taljai vetélkedőt szerveztek „Ki tud többet a Szovjetunióról” címmel. Mozsgón, Hidason, Egerágon, Szilágyon tábortűzzel tivál Druzsba-Barátság című kétnyelvű lapjának utolsó számát is, amely cikkekben, fotókon örökíti meg a dallal, vidámsággal, s munkával eltöltött nyolc fesztiválnap emlékét. A szovjet fiatalok azzal köszöntek el, hogy viszontlátásra Moszkvában, 1977-ben, a II. Szovjet-Magyar Ifjúsági Barátság Fesztiválon. A déli órákban a Martos Flóra Kollégium előtt elbúcsúztatták a fesztivál magyar küldöttségét is: hazautaztak az ország minden részéből jött leányok és fiúk. Számukra azonban a fesztivál még nem ért véget; beszámolóikat várják munkahelyi kollektíváik, KISZ-a la pszervezeteik. egybekötött táncos rendezvényre került sor. A nagypeterdi, so- mogyapáti, somohárságyi és szentegáti fiatalok is tánccal búcsúztak. A legnagyobb búcsúrendezvény színhelye ma, augusztus 17-én 13 órától a székelyszaba- ri erdő lesz, ahol a hímesházai körzet és a mohácsi járás ki- szesei találkoznak. Fellépnek egyebek között a fúvószenekarok, az öntevékeny amatőr együttesek. Ezen kívül a programban folk-beat-műsor, fesztiválból és az 5-LET zenekar koncertje szerepel. Fesztiválklubok Baranyában A szocialista ipar termelése 2,8 százalékkal emelkedett Lemaradás a lakások átadásában Tíz százalékkal több gyermek született KS/D. NAPLÖ, TELEFOTO A búcsú pillanatai a Hotel Universitas előtt Elutaztak a szovjet Baranya megye szocialista iparának termelése az első félévben 2,8 százalékai volt több, mint egy évvel korábban. A szénbányászat teljesítménye csökkent, a bányászaton kívüli ágazatoké 7,4 százalékkal nőtt. A dinamikus fejlődés feltételei piaci oldalról sem voltak minden esetben adottak. Az export fokozására a termékek egy szűkebb csoportjában volt csak mód: az élelmiszeripari termelés átlagosnál nagyobb mérvű növekedését részben a javuló értékesítési lehetőségek alapozták meg. Cementből több, téglából kevesebb A nehéziparban a kőbányászat és a cementipar ez évben kapacitásának megfelelő szinten, a téglaipar viszont jóval e szint alatt termelt. Cementből 501 ezer tonnát, 25 százalékkal többet, égetett téglából pedig 15 százalékkal kevesebbet gyártottak az idén, mint a múlt esztendőben! Csökkent a padlóburkolólap, növekvőben a porcelánszigetelő termelése. A minisztériumi könnyűipar 10 vállalata közül hatnak a termelése visszaesett. A Mohácsi Farostlemezgyár új üzemének termelése nem érte el a tervezettet. Nagyrészt a csökkenő kereslet határolta be a len-, kender- és selyemipar termelését, továbbá a bútorok és egyes ruházati termékek előállítását. Az export-lehetőségek javulásával függ össze a ruházati bőrök nagymérvű (70 százalékos) termelésfelfutása. Az iparban foglalkoztatottak száma 1,3 százalékkal, az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1,5 százalékkal növekedett. A tavalyinál mérsékeltebb létszámnövekedés mellett a termelékenység emelkedése a termelés növekedését nagyobb mértékben (54 százalékban) fedezte, mint 1974. I. félévben (38 százalék). A megyei székhelyű szocialista építőipar változatlan áron számolva mintegy 6—7 százalékkal több építési-szerelési munkát teljesített az év első felében, mint az elmúlt esztendő azonos időszakában. A foglalkoztatottak száma — és ezen belül az építőipari munkások száma — valamelyest csökkent. A folyamatban lévő építkezések költségvetési értéke félév végén 33,3 százalékkal többet tett ki, mint tavaly ilyenkor. Sem az építőipari vállalatok gépesítése, sem az alkalmazott technológia, sem a munkaszervezés nem fejlődött olyan dinamikusan, hogy az építőipar az 1974. évinél kisebb munkáslétszámmal egy- harmadával nagyobb építési program qyors megvalósítására képes lenne. Az állami építőiparnak terv szerint ez évben 1315, a szövetkezeti építőiparnak 663 lakást kell átadnia. Első félév végéig 717 lakás készült el és így az éves terv 36,3 százaléka valósult meg. Az új lakások nagy részének kivitelezését végző Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat maradéktalanul átadta a tervében első félévre előirányzott 629 lakást. Az építőipari szövetkezetek lakásátadásai terv szerint is túlnyomórészt a második félévben esedékesek. Mezőgazdaság A szántóföldi növénytermesztés vetésszerkezetében kismértékű változást tapasztalhatunk. Az évek óta csökkenő arányú búzavetés ismét kevesebb lett, tovább nőtt viszont a kukorica és a borsó területe. Kukoricát országos viszonylatban is csak Komárom megye vetett nagyobb arányban ez évben, mint megyénk. A cukorrépa már a szántó 2,5 százalékát, a napraforgó 1,4 százalékát foglalja el. A nyáreleji esőzések késleltették az aratást, áradt a Duna és a Dráva, jelentős területeket károsított a belvíz. Előzetes szakmai becslések szerint mintegy 10 ezer hektárt közvetlenül a folyók áradása, toAz MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 225. szám 1975. augusztus 17., vasárnap Ára: 1,20 forint Találkozás 1977-ben I ■ Új lakások Lvov-Kertvárosban
