Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)

1975-08-16 / 224. szám

1975. augusztus 16., szombat Dunántúli napló 5 24 ÓRA A NAGYVILÁGBAN w Államcsíny Bangladesben (Folytatás az 1 ■ oldalról.) kéntes száműzetésben él- Indiá­ban, ahonnan Banglades füg­getlenné válása után tér haza, s azóta valamennyi kormány­nak tagja, legutóbb a kereske­delmi tárca élén. Egyes hírügynökségek kom­munistaellenesnek, mások mély­ségesen vallásos embernek ne­vezik. A Reuter angol hírügy­nökség eqyenesen jobboldali­nak mondja, akit Amerika-ba- rát magatartása miatt sűrűn ért bírálat. Az amerikai UPI konzervatív politikusként ismeri. Banglades három fegyverne­mének pa/ancsnokai, valamint a rendőrséq főfelüqyelője né­hány órával a pénteken hajnal­ban végrehajtott katonai ál­lamcsíny után „teljes hűségük­ről" biztosították a ouccsal ha­talomra seqített úi államfőt, Kandakar Musztak Ahmedet. A rendkívüli állapot és a ki­járási tilalom elrendelése óta Dacca utcáin harckocsik cirkál­nak, a daccai repülőteret lezár­ták a forgalom elől, s a kül­földdel megszakítottak minden hírközlési kapcsolatot. Banglades új kormánya Pénteken délután Daccában megalakult az új bangladesi kormány. Khandakar Musztak Ahmed, az ország államcsínnyel hata­lomra jutott új államfője Mo- hammadullah-ot, az előző kor­mány földreformügyi miniszterét nevezte ki miniszterelnökké. Az új kormányban tíz miniszter - valamennyien a korábbi kor­mány tagjai — és hat államtit­kár kapott helyet. Kamal Husz- szein, az előző kormány külügy­minisztere, aki jelenleg Jugosz­láviában tartózkodik hivatalos látogatáson, nem tagja az új kabinetnek. Mohammadullah miniszterel­nököt egyúttal Banglades el­nökhelyettesévé is kinevezték. KS D. NAPLÓ. TELEFOTO Khandakar Musztak Ahmed, Banglades új elnöke, aki nem sokkal a péntek reggeli állam­csíny után letette az esküt. • • Összetűzések Bangladesben Fegyveres összetűzésekről ér­keztek hírek pénteken Bangla- desből a puccsisták által meg­gyilkolt Mudzsibur Rahman hí­vei és az új rezsimet támogató fegyveres erők között. Az összetűzésekről a PTI in­diai hírügynökség számolt be az indiai—bangladesi határon fekvő Agartala városból. Az in­diai hírügynökség szerint az összecsapásokban Rahman hí­vei közül 200 ember vesztette életét. Az indiai légitársaság gépei pénteken zavartalanul repültek át Banglades területe fölött. ♦ 4 HAVANNA: Nguyen Thi Binh, a Dél-vietnami Ideigle­nes Forradalmi Kormány kül­ügyminisztere csütörtökön Ku­bába érkezett. Látogatása ide­jén Binh asszony és kísérete kubai vezető személyiségekkel fog tárgyalni, majd továbbuta­zik Limába, hogy részt vegyen az el nem kötelezett államok külügyminisztereinek augusztus 25-én kezdődő konferenciáján. „A dolgozóknak minden egy­ségnél, helyőrségnél meg kell erősíteniük testvéri kapcsola­taikat a katonákkal, hiszen minden újabb katona, akit megnyerünk a forradalomnak, közelebb hozza a végső győ­zelem perspektíváját. A népi tömegek a hadsereq haladó részével együtt súlyos csapást fognak mérni a reakcióra" - jelentette ki Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt fő­titkára azon a lisszaboni nagy­gyűlésen, amelyet a sportcsar­nokban tartottak péntekre vir­radó éjjel az antifasiszta egy­ségfront kialakításának jegyé­ben. 4 SZIMFEROPOL. Pénteken hazautazott az az amerikai kép­viselőházi küldöttség, amely Carl Albertnek, a képviselőház elnökének vezetésével a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa meghívására tett látogatást a Szovjetunióban. ♦ BELGRAD. A jugoszláv geológusok Eszak-Horvátor- szágban néhány új kőolajlelő­helyet fedeztek fel. jelenleg a szakemberek a lelőhelyek olaj­készletének megállapításán dol­goznak. 4 LUANDA: Feloszlatták az angolai ideiglenes kormányt. Mint a luandai rádió csütörtö­kön jelentette, Fereira do Ma- cedo tábornok, Portugália an­golai ügyvivő főbiztosa átvette Angola közigazgatását, mivel az egykori gyarmaton nincs működőképes kormány. 4 BELGRAD: Kurt Wald­heim ENSZ-főtitkár a jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács meghívására pénteken kétna­pos hivatalos látogatásra Ju­goszláviába érkezett. Waldheim találkozik Tito elnökkel és megbeszéléseket folytat Bije- dics kormányfővel, valamint Milos Minies külügyminiszter­rel. Kommunista nagygyűlés Lisszabonban A PKP kész összefogni a vál- sáq leküzdéséért mindenkivel, aki valóban érdekelt a forra­dalom folytatásában. „Forra­dalmunkat csak akkor folytat­hatjuk, ha széles népi egység­frontot teremtünk és megerő­sítik a fegyveres erők mozgal­mát" — mondotta ' Cunhal, az „egységet, egységet!" harsogó tömeg felkiáltása közepette, majd 'leszögezte: a forradalmi- sáq nem fér össze a kommu- nistaellenességgel, „a reakció o kommunistaellenesség jegyé­ben akarja ízekre szabdalni az MFA-t" — mutatott rá. 4 LONDON. Viharos erejű széllel kisért, valóságos trópusi eső zúdult csütörtökön este az angol fővárosra. London északi, észak-nyugati kerületeiben a csatornahálózat nem tudta el­vezetni a hatalmas mennyiségű vizet és házak százainak alag­sorát borította el a piszkos ár. Egyes utcákon a viz gépkocsi kát sodort el. 4 LONDON : Az UWF észak-ír­országi protestáns fegyveres szervezet ultimátumban követel­te az angol kormánytól azt, hogy fegyveres erői egy héten belül mondják fel a katolikus földalatti hadsereggel az IRA „provoival" .fennálló tűzszüne­tüket. 4 VATIKANVÁROS. VI. Pál pápa apostoli nunciusnak (az egyházi állam nagykövetének) nevezte ki Guido del Mestri címzetes érseket a Német Szö­vetségi Köztársaságba. Az elő­ző pápai nuncius megbízatása „Németországra" szólt, vagyis elvileg az NDK-beli katolikus egyházmegyékre is kiterjedt. Az új kinevezés már csak az NSZK- ra vonatkozik, s megfigyelők szerint esetleg az első ered­ménye a Vatikán és az NDK kormánya közötti tárgyalások­nak. 40 éve történt A népfronteszme születése Negyven évvel ezelőtt — egy hónapon keresztül — ülésezett Moszkvában a Kommunista ln- ternacionálé VII. kongresszusa. A világ minden részéről 65 kom­munista párt több mint félezer küldötte elemezte, vitatta, majd határozta meg a világot pusz­tulással, világháborúval fenye­gető fasizmus elleni harcnak, a népek antifasiszta összefogásá­nak programját, a népfrontpo­litika stratégiáját. A világ, s főleg Európa népei-, ezekben az években aggódva fi­gyelték a nácik ■ németországi győzelme után kontinensünk kö­zepén egy új háborús tűzfészek megjelenését, a fasiszta barba­rizmus mind nagyobb térnyeré­sét. József Attilával együtt' tet­ték fel a kérdést; „... mi lesz méq, honnan uszulnak iánk új Ordas eszmék, fő-e új méreg, mely közénk hatol”. . • . A fasizmus . támadásával szemben a kommunisták veze­tésével azonban gyorsan szerve­ződtek az ahtifasizmus erői. Ezeket a kezdeti eredményeket, az itt szerzett tapasztalatokat és a fasizmus osztálytermészetét volt hivatva meghatározni és a világ közkincsévé tenni g Ko­mintern VII. kongresszusa. A tanácskozás főreferátumát a náci vezérekkel bátran szem- beszálló, a világ haladó erői­nek szemében nagy tiszteletben álló kommunista, a lipcsei per hőse, Georgi Dimitrov tartotta. Joggal állapította még, hogy a fasizmus, amely a forradalmi harcok és a nagy gazdasági válság miatt meggyengült im­perializmus utolsó mentsvára, politikai eszköze, nemzetközi ve­széllyé, a legveszedelmesebb és legkegyetlenebb ellenséggé vált, amellyel valaha is a nemzet­közi munkás- és demokratikus mozgalom szembekerült. A fa­sizmusról, osztályfunkciójáról adott átfogó elemzéssel elosz­latta azokat a tévhiteket, ame­lyek jórészt gátolták az ellene folyó harc eredményességét. A kongresszus a francia és spanyol antifasiszta szociálde­mokrata és más demokratikus erők körében megnövekedett antifasiszta' tendenciákra felfi­gyelve és támaszkodva állapí­totta meg, hogy lehetséges, egyben szükséges a munkásegy­ség, majd ennek nyomán az összes antifasiszta erőket tömö­rítő népfront megteremtése. Ép­pen e fontos meghatározás nyo­mán a kongresszuson kibonta­kozott széles körű vita tette le­hetővé, hogy a kommunisták tisztázzák a ■ szociáldemokrata pártokhoz és a polgári demok­ráciához való helyes viszonyt. A résztvevők élesen bírálták, vál­tozatlanul elutasították a szo­ciáldemokrata pártok antikom- munista, szovjetellenes, a fasiz­mus elleni aktív harcot elutasí­tó politikáját, egyben azonban végleg elvetették az eqyes kom­munista pártoknál még mindig észlelt „szociálfasizmus” elmé-- letét és gyakorlatát. Keresték azokat a lehetőségeket, ame­lyek a munkásmozgalom két szárnya- közötti együttműködést orszáqónként és nemzetközi mé­retekben is megjavítják. Állást foglaltak a fasizmus által'fenye­getett polgári demokrácia vé­delme, mindenekelőtt a leqszé- lesebb, a dolgozó tömegek ér­dekeit szolgáló demokratikus jogok megőrzése mellett. A kongresszus küldöttei abból a helyes felfogásból kiindulva, hogy kizárólag a munkásság és az őt támogató szegényparaszt­ság erőfeszítéseivel a fasizmust leqyőzni nem lehet, kimunkál­ták a kommunista pártok új szövetségi politikáját, a nép­frontot. E koncepció lényege: tömöríteni a munkásosztály ve­zetése alatt az antifasizmus zászlaja alá mindazokat a tár­sadalmi osztályokat és rétege­ket, beleértve a fasizmust el­utasító burzsoáziát is, amelyek érdekeltek a fasizmus és a há­ború elleni harcban, és akik hajlandók is aktívan küzdeni ellene. A fasizmus elleni harchoz szorosan kapcsolódott a há­ború elhárítása, a béke védel­me. A kongresszus javasolta, hogy a világ haladó erői hoz­zák létre a legszélesebb béke­frontot a háború ellen. Szor­galmazta a fasizmus által fe­nyegetett országok együttmű­ködését. Hangsúlyozta azt is, hogy ennek -a frontnak minden valószínűség szerint legfőbb ereje a Szovjetunió lesz, amely együttműködésre törekszik mindazon országokkal, akik hajlandóak a. náci agresszió útját állni. A kongresszus az osztályharc új formájának ki­dolgozásával természetesen nem mondott le a proletariá­tus végcéljáról, a ‘ szocialista forradalomról. Ezzel kapcsolat­ban mondotta ugyancsak Di­mitrov: „Ha mi a forradalom ügyének pártjaként a mozga­lom minden szakaszán telje­sítjük forradalmi feladatain­kat. .. és józanul vesszük \szá- mításba a dolgozó tömegek politikai színvonalát, akkor mindennél jobban meggyorsít­juk a proletórforradalom győ­zelméhez szükséges szubjektív előfeltételek megteremtését." Így kapcsolódtak o kongresz- szuson szervesen egységbe az antifasiszta és demokratikus feladatok a proletárforrada­lom célkitűzéseivel. A haladó világnak a nép­front eszme gyakorlati meg­valósításához fűzött reménye nem volt hiábavaló. Már a harmincas évek második felé­ben sikerekét hozott Francia- országban, Spanyolországban, s milliókat és milliókat mozgó­sított a fasizmus és háború el­len. A második világháború évei alatt a népfront jegyében jött létre az antifasiszta világ­koalíció; a Szovjetunió, Anglia és Amerika szövetsége és bon­takozott ki Európa-szerte a partizánmozgalom, amely je­lentősen hozzájárult a fasiz­mus felszámolásához. ■ A népfrontpolitika eredmé­nyei, tanulságai ma is v— a megváltozott viszonyokhoz iga­zodva — aktuálisak az impe­rialista erők elleni küzdelem­ben. Gondoljunk Olaszország­ra, Franciaországra, ahol a haladó baloldali erők a kom­munista pártok vezetésével a reakció visszaszorításán és a demokratikus erők tömörítésén fáradoznak. így volt Chilében, ezen munkálkodik ma a kom­munista part Portugáliában, de Spanyolországban is. Nemzet­közi viszonylatban pedig talán először éppen a VII.- kongresz- szus fogalmazta meg az euró­pai államok kollektív biztonsá­gának szükségességéi a fasiz­mus .és háború ellen, amely gondolatnak mindenképpen szerepe volt az éppen 40 év­vel később legfelsőbb szinten megtartott európai biztonsági konferencia sikerében. így tér vissza a haladó világ újból és újból a Komintern VII. kong­resszusán megfogalmazott el­vekhez. Így lett e kongresszus mának szóló üzenet is. Pintér István Befejeződött az I. magyar—szovjet ifjúsági barátság fesztivál Délután a Néphadsereg Központi Klubjának nyári he­lyiségében a KISZ Központi Bi­zottságának Intéző Bi­zottsága fogadást adott a fesztivál tiszteletére. A foga­dáson ott volt dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, dr. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője, J. M. Tya- zselnyikov, a Lenini Komszomol Központi Bizottságának első titkára és V. I. Paviov, a Szov­jetunió budapesti nagykövete. Este a Sportcsarnokban for­ró hangulatú barátsági nagy­gyűlésen találkozott a két kül­döttség a főváros fiataljaival. Nagy taps közepette foglalta el helyét az elnökség sorai­ban Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Pullai Árpád, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, V. j. Pavlov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete, továbbá társadalmi, politikai életünk számos ismert személyisége, párt- és tömeg szervezeti veze­tő. Elhangzott a magyar és a szovjet himnusz, majd Boros Bélának, a KISZ Budapesti Bi­zottsága első titkárának meg­nyitó szavai után dr.- Maróthy László, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első tit­kára lépett a mikrofonhoz. Dr. Maróthy László beszéde — Az első magyar—szovjet ifjúsági barátság fesztivál mun­kával, találkozókkal, dallal és vidámsággal eltöltött nyolc napja után gyűltünk össze itt, hogy számot vessünk, mit vé­geztünk, hogyan tettünk eleget baráti kötelességünknek — kezdte beszédét dr. Maróthy László, majd így folytatta: — megtisztelőnek éreztük a házi­gazda feladatát. Mint őszinte barátok, igyekeztünk valós ké­pet adni arról, hogyan él, dol­gozik a magyar nép, a ma­gyar ifjúság, hogyan építjük a szocializmust. Vendégeink meg­győződhettek dolgos népünk alkotó munkájának eredmé­nyeiről, amelyeket dicsekvés nélkül, de büszkén mutattunk meg. A fesztivál minden napján az a jóleső érzés töltött el bennünket, hogy pártunk és népünk figyelme, segítsége és egyetértése kíséri barátkozá- sunkat a szovjet fiatalokkal. A mi barátságunknak erős alapjai vannak, amelyek a szocialista forradalom talajá­ban gyökereznek. — Mi, magyar és szovjet fia­talok azzal a céllal találkoz­tunk, hogy ezt a barátságot erősítsük. Mi lehet a felnövek­vő nemzedék feladata a barát­ság erősítésében? Az, hogy megtanulja és megértse, mi­lyen nagy kincs a népek barát­sága. Tanulja meq és sajátít­sa el, milyen nagy kincs a ma­gyar-szovjet barátság. Ezért feladatunknak tartjuk, hogy ta­nuljunk azoktól a hazafiaktól, kommunistáktól, haladó embe­rektől, akik megteremtették és megszilárdították ezt a barát­ságot. Feladatunk, hogy mun­kájuknak, harcuknak örök em­léket állítsunk. A fesztivált eredményesnek és hasznosnak tartjuk. Ifjúsá­gunk találkozásainak ez a for­mája több évtizedes együttmű­ködés gazdag hagyományain alapszik, és alkalmas arra, hogy ifjúsági szövetségünk tagjai, a magyar fiatalok, KlSZ-aktivis- ták és vezetők nagy számban találkozhassanak testvérszerve­zetünk, a Lenini Komszomol tagjaival, vezetőivel, a szovjet fiatalokkal. Ezért határoztuk el a Komszomol vezetőivel közö­sen, hogy a jövőben is rende­zünk ilyen találkozókat. 1977- re mi kaptunk meghívást a Szovjetunióba. Közös munkánk és együttműködésünk addig is tovább folytatódik a barátság­táborokban, a közös építkezé­seken, a magyar és a szovjet egyetemeken, az alkotóművé­szek körében, tanácskozásain­kon. A szovjet fiatalok, a Kom­szomol küldöttei szívesen látott és nagyra becsült vendégeink voltak. Kívánjuk, hogy otthon, a Szovjetunióban érjenek el to­vábbi sikereket, öregbítsék a Lenini Komszomol hírnevét, te­kintélyét — zárta beszédét dr. Maróthy László. Nagy tapssal fogadott sza­vai után J. M. Tyazselnyikov, a Komszomol Központi Bizott­ságának első titkára mondott beszédet. J. M. Tyazselnyikov beszéde- A fesztivál újult erővel de­monstrálta országaink felnövek­vő nemzedékének hűségét a kommunizmus eszméihez, a pro­letárinternacionalizmus elvéhez, az SZKP és az MSZMP, a szov­jet és a magyar nép megbont­hatatlan barátságához — kezd­te beszédét J. M. Tyazselnyikov, majd így folytatta:- A fesztivál meggyőzően bi­zonyította, hogy a ma ifjúsága őrzi a fasizmus elleni harc hő­seinek emlékét, helytáll a mun­kában, a tanulásban, a haza védelmében, méltóan folytatja az idősebb nemzedék ügyét.-Az orosz népi mondás szerint töb­bet ér valamit egyszer megnéz­ni, mint akár százszor is halla­ni róla. A szovjet ifjúság dele­gációja a fesztivál felejthetet­len napjai alatt még jobban megismerte a magyar kommu­nisták és kiszesek forradalmi tradícióit. Láttuk Magyarország nagyszerű szocialista jelenét, s kommunista jövőjét, amelynek a ma kisdobosai, úttörői, kiszesei lesznek aktív építői, örömmel tölt el bennünket, hogy a ma­gyar ifjúság — a Kádár János elvtárs vezette Magyar Szocia­lista Munkáspárt köré tömörül­ve — aktív részese a fejlett szó-, cialista társadalom építésének, s harcosa a nemzetközi demok­ratikus és kommunista ifjúsági mozgalomnak.- Még jobban megszerettük Magyarország tehetséges, mun­kaszerető népét, ifjúságát — folytatta. — Mindig megőrizzük emlékezetünkben az élménygaz­dag találkozókat barátainkkal. A fesztivál alatt aláírtuk a Kom­szomol és a KISZ együttműkö­dési programját Ennek kiemel­kedő jelentősége van: meggyő­zően tanúskodik a szovjet és a magyar ifjúság barátságának és együttműködésének töretlen fejlődéséről, elmélyüléséről, a kommunista szövetségeink kö­zötti kapcsolatok új, magasabb szintjéről. J. M. Tyazselnyikov végezetül köszönetét mondott a fesztivál házigazdáinak, s hangsúlyozta: Moszkva, az egész Szovjetunió nagy szeretettel várja a ma­gyar ifjúság küldötteit a IJ. szovjet-magyar ifjúsági barát­ság fesztiválra. Beszédét nagy tapssal fo­gadták g gyűlés résztvevői, s akkor is hosszan tartott az ün­neplés, amikor a KISZ Központi Bizottságának J. M. Tyazsel­nyikov és L. Sz. Jeliszejev át­adta az össz-szövetségi Lenini Komszomol Központi Bizottsága s a szovjet űrhajós világűrt megjárt emlékzászlaját azzal, hogy tüntessék ki vele az MSZMP XI. kongresszusa hatá­rozatainak végrehajtásában ki- ■ emelkedő eredményt elért KISZ-kollektivát. J. M. Tyazselnyikov beszédét hosszantartó taps fogadta, majd a nagygyűlés a DIVSZ- induló hangjaival ért véget. A két küldöttség, s az ösz- szesereglett sokezer budapesti fiatal ezután a felvonulási té­ren álló Lenin szoborhoz vo­nult, ahol a két delegáció ve­zetői koszorút helyeztek el. Ez­után dr. Maróthy László „hiva­talosan" is befejezettnek nyil­vánította az első magyar—szov­jet ifjúsági barátság feszti­vált. Levonták a fesztivál zász­lót, kialudt a fesztivál láng, el­hangzott az Internacionálé.

Next

/
Thumbnails
Contents