Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)
1975-08-15 / 223. szám
1975. augusztus 15., péntek Dunántúlt napló 3 Az életszínvonal emelkedése azt is eredményezte, hogy egyre több család rendelkezik gépjárművel. A közútjainkon megnövekedett a forgalom, ugyanakkor fokozódott a baleseti veszély, csökkent a közúti közlekedés biztonsága. Baranya megyében 1974-ben 65 765 gépjárművet tartottak nyilván. Ennek 46 százaléka személygépkocsi, 36 százaléka motorkerékpár volt. A forgalomban résztvevő gépjárművek műszaki fejlettsége magas színvonalú, többségükben nagy teljesítményűek, biztonsági berendezéseik hatásosak. A vezetői engedéllyel rendelkezők száma a gépjármű-állomány számának másfélszeresére tehető. Ez azt jelenti, hogy megyénk lakosságának 20 százaléka gépjárművezetőként részese a közúti forgalomnak. A gépjárműpark erőteljes ütemű fejlődését sajnos nem követte megyénkben a közutak állapotának fejlődése, a biztonságos közlekedést elősegítő szintentartás, illetve az ennek megfelelő úthálózat létrehozása. Megyénkben a portalanított burkolattal ellátott úthálózat hossza 2027 kilométer, melyből 1500 km a KPM, 527 km a tanácsok kezelésében van. A jelenlegi úthálózatból megfelelő állapotban van a 6-os főközlekedési út Pécstől nyugatra eső szakasza és a keleti szakasz egy része. Ugyancsak megfelelő a kétszámjegyű utak közül a Pécs—(Mohács, a Pécs—Harkány közötti, míg a Pécs—Sásd 66-os számú út korszerűsítése jelenleg folyik. A többi utak állapota, karbantartása sok gondot okoz, számos baleseti veszély forrásait képezik. Felfagyás, vízmosás, gondozatlanság következtében rossz minőségűek az útburkolatok. Az utak korszerűsítésével együtt nem kerül sor az útpadkák kiépítésére, vagy azok több esetben közlekedés- biztonság szempontjából nem kielégítők. Vagy a szintkülönbség, vagy az útpadka laza szerkezete jelent balesetveszélyt. Nagy gond Nagy gondot okoz Pécs belvárosának forgalom-szervezési feladata. A szűk, kis áteresztő- képességű utcákban nehezen közlekednek az autóbuszok, az áruszállító tehergépkocsik. Ismert gondokat okoznak a gyakori útburkolat-beszakadások. A város közlekedésében koAz úthálózat moly zavarokat okoznak az útelzárások, melyek építkezésekkel, tatarozásokkal, szanálásokkal függnek össze. Hosszú időre jelentős közterületeket foglalnak le, s ezek az amúgy is szűk utcákban gyakorlatilag egyes útszakaszokat egyirányúvá szűkítenek. Mindezek a forgalom folyamatosságát rendkívül lelassítják, forgalmi dugókat okoznak, növelik a baleset- veszélyt. Hasonló gondokat jelent a forgalom szervezése és a közlekedés biztonsága szempontjából a 6-os számú főközlekedési út Pécs városi átkelési szakasza. Ezen az útvonalon bonyolódik le a helyi közlekedés túlnyomó része, ugyanakkor itt kell biztosítani az átmenő-forgalmat is. A csúcsforgalmi időkben — reggel 6—9 óra és délután 14—19 óra között — máris telített ez az útvonal, feladatait ellátni nem tudja. Különösen katasztrofális helyzet áll elő olyan útlezárások, illetve -szűkítések esetén, mint a jelenlegi, mely a Hal tér és a Bem utca közötti szakaszát egyirányúvá tette. A közlekedés biztonsága és folyamatossága érdekében egyre sürgetőbbé válik a megfelelő tehermentesítő út mielőbbi elkészítése, mely elterelné a belvárosból az átmenő-forgalmat. Veszélyes gócolt Az elmúlt évek baleseti krónikája igazolja, hogy megyénk úthálózatának vannak igen veszélyes baleseti gócai. A 6- os számú főközlekedési úton Zengővárkony és Pécsvárad között, a Patacs és pellérdi elágazás közötti szakasz, a kő- vágőszöllősi csomópont, Boty- kapeterd belterülete és a Szigetvár városi átkelő szakasz. A megye többi útjai közül a Mohács—Bátaszék közötti útvonalon a II. Lajos-szobor körüli térség, Pécs—Mohács útvonalon az üszög és kozár- mislényi elágazás közötti szakasz, Pécs—Harkány útvonalon a Pécs és Reménypuszta közötti szakasz és a máriagyüdi elágazás jelentenek különösen balesetveszélyes szakaszokat. A Pécs—Abaliget közötti út végig balesetveszélyes, különösen az orfűi elágazás környékén. A baleseti gócok, a veszélyes útszakaszok fokozottabb, gyakoribb és rendszeresebb ellenőrzése mellett, a baleset- veszély csökkentése érdekében e szakaszok jelenlegi forgaw Uj termékek nyomában Különleges zúzalék Egy éve kezdte meg a Déldunántúli Kőbánya Vállalat a különleges zúzalék anyag gyártását. Két kalibrátort vásároltak. Ezek kubisztikussá törik a követ. így a kő alkalmas arra, hogy jó minőségű utak építőanyagává váljék. A „KZ" termék az elmúlt egy év alatt jól vizsgázott, az igényeket már csak nehezen tudja a komlói üzem kielégíteni. A Déldunántúli Kőbánya Vállalat négy üzemének, a komlói, nagyharsónyi, erdősmecskei, polgárdi bányáknak olyan mértékben kell a termelését fejleszteniük — mondotta dr. Fekete Sándor, a vállalat igazgatója —, hogy az egyre növekvő piaci igényeket a lehető legjobban ki tudjuk elégíteni. Ezt úgy érhetjük el, ha üzemeinket további beruházásokkal fejlesztjük. Komlói üzemünkben az ötven milliós fejlesztési keretből 45 millió forintot fordítottunk termelő jellegű beruházásra, 5 milliót pedig az üzem szociális létesítményeinek felújítására. A műszaki rekonstrukció keretében egy modern szerelő, karbantartó műhelyt is átadtunk. Hatmillió forintba került a gépekkel és a felszerelésekkel együtt. Erdősmecs- kén is „forradalmasítottuk" a kitermelt kő termelését egy más- félmillió forintos törőberendezéssel. Mindeddig ugyanis kézi erővel, az úgynevezett „bunkóval" törték dolgozóink a követ. A vállalat szállítási gondokkal küzd. Kevés a vasúti kocsi és az a termelésre is kihat. Polgárdiban és Nagyharsány- ban depózó berendezéseket építenek majd. Ha ezek elkészülnek mindkét bányában 75— 75 ezer tonnával tudják a kapacitást növelni. A vállalat a következő időszakra is tervez új termék előállítását ~ a gránit alapanyagból készülő tömb-követ. Ezt az építkezéseknél elsősorban a belső burkolásoknál tudják majd hasznosítani, mivel a kő megfelelő kezelése, csiszolása után a márványhoz hasonlóvá lesz. Korcsmár István lomszervezési megoldását kellene megvizsgálni és a felmérés alapján új forgalmi rendszert kialakítani. A megye főútvonalainak, illetve a városok, Pécs forgalomszervezése nem megoldott feladat. Pécsett néhány nagyforgalmú csomópont — Budai vám, Bajcsy-Zsilinszky utca és Szalai András utca kereszteződése egymást követően hozza balesetveszélyes helyzetbe a gépjárművezetőket. A veszélyek elhárítása érdekében a forgalomirányító szervek közös összefogására és a szükséges intézkedéseik meghozatalára lenne mielőbb szükség! M. E. Takarékosság Rendkívüli intézkedéseket vezettek be a hazai segédanyagok és az importból származó cellulóz és különféle taitalék alkatrészek takarékosabb felhasználására a Lábatlani Vékonypapírgyárban. A gyár vezetői mielőtt elkészítették a végleges takarékossági tervet, munkahelyenként megvitatták a dolgozókkal, s így együttes programot dolgoztak ki. Ez az egyik titka annak, hogy az év eleje óta szinte kivétel nélkül minden munkahelyen csökkentették az értékes anyagok felhasználását. A rendkívüli intézkedések hasznosak voltak, mert az év eleje óta 13 millió forint értékű különféle segédanyagot megtakarítottak. Megzavarták a munkaerő-gazdálkodás rendjét Indítvány 31 millió forint gazdasági bírságra A Pénzügyminisztérium ellenőrzése az édesiparnál Jogosulatlan munkaerőátengedés miatt nagy összegű, több mint 31 millió forint gazdasági bírság kiszabását indítványozta a legfelsőbb ügyész a Legfelsőbb Bíróságnál a „Magyar Édesipar" országos vállalattal, valamint két termelőszövetkezettel szemben. Az ügy hátteréről a Legfelsőbb ügyészség illetékeseitől kért A „IV-es gazdag krónikája Pécsváradon A hűvös északi széltől a Zengő óvja Pécsváradot, „csendes és szép" községnek vallják lakói. A dombokra kapaszkodó új utcasorokon épült kertes, virágos családi házak kellemes miliőt nyújtanak. A szellő friss levegővel teríti be a tájat, ahol a katonásan sorakozó szőlősorokon nyugtatóan pihen a tekintet. A legtöbb új családi ház kis kertjében is ültettek szőlőt. „Jó itt élni" mondják most. Ezernyi kérés — Amikor a negyedik ötéves tervünket elkészítettük, hét millió forint fejlesztési alappal számoltunk, mondja dr. Kófiás Mihály, a Pécsváradi Tanács vb titkára. — Szűkös keret. A lakók kérése pedig ezernyi volt — Sok helyütt csak botorkálunk a sötétben. Hiányolom, hogy a közvilágítás korszerűsítése nem szerepel a tervben . . . — Sártenger sok utcánk, új utakat kellene építeni... — Mi is elvárhatjuk, hogy megfelelő minőségű kenyeret kapjunk . . . — Mi apátvarasdiak bekötőút híján el vagyunk zárva a külvilágtól . . . Hosszan lehetne még idézni a tanács- és vb-ülések jegyzőkönyveiben megörökített felszólalásokból, interpellációkból, a IV. ötéves terv indulásakor elhangzott kérésekből. — A tervvel szemben közel 17 millió forint lett a fejlesztési alapunk — mondja a titkár. A közvilágítás javítására 175 higanygőzlámpát helyeztek el, több utcában elvégezték az útjavítást, aszfaltborítást kapott a Kossuth Lajos utca, az újtelepi részt közművesítették, bővítették az óvodát. .. Épül az új sütőüzem, az apátvarasdi bekötőút az őszre elkészül. Bővült a mozi, felújították a gyógyszertárat, befejeződött a szennyvíztisztító-telep építése. És a múlt évben megszűnt a víztársulat, mert valamennyi utcában kiépült a vízhálózat! Eredetileg nem is szerepelt a IV. ötéves tervben, mégis valamennyi új út mellett parksávot létesítettek, villamosították a Dombay-tavi üdülőtelepet. . . A művelődési otthonnal szemben megkezdték az új községközpont kialakítását. A három szintes, 18 lakásos épületet — a központ első létesítményét — még ebben az évben átadják. Aztán még két hasonlót építenek ... Megnőtt az építkezési kedv és jobbára már a lakásszövetkezet keretében épülő többszintes házak a kedvelt forma. Közművesített területük van, csak az építőszövetkezet bírja erővel. „Talán még használt is, hogy nem iparosodott rohamosan a község, — így lett csendes és Takarékbetét Személygépkocsi Televízió A lakosság száma évről-évre nő, — már közel jár a négyezerhez és .. . Községszerte a jellemző kép: Épülő házak, a telkeken az építőanyag halmaza ... — Én is építkezem — mondja Kígyós Sándor, a művelődési ház igazgatója. — Lassan már nem marad eredeti állapotában ház, bővítik, tatarozzák, ráépítenek, a meszelést nemes vakolattal cserélik . . . Néhány évvel ezelőtt a honismereti szakkörünk a község egy részének összes épületét lefényképezte, Hadd lássa az utókor, milyen volt régen. Újjáéledés Néhány éve 20 gyerekkel indult a zenetanfolyam. Ma 120-an tanulnak zenét a Komlói Zeneiskola kihelyezett tagozatának keretében. Valaha neves művészegyüttesként tartották számon a Zengő tánccsoportot. Megszűnt. — De most újjáéledt - mondja Kígyós Sándor. - Akkor a megszűnés egyik oka volt, hogy tagjai közül sokan megnősültek, férjhez mentek. Aztán felépítették házukat. Most visszajöttek. Augusztus 20-án lesz a bemutatkozásuk. Tizenhat pár lép dobogóra a zeneiskola növendékeiből alakult zenekar kíséretében .. Sikeresen működik a zengővárkonyi Pávakör is. Megalakult az Autóklub pécsváradi csoportja . . . Bar- kácsműhelyt létesítettünk, gazszép" — mondják most sokan. A termelőszövetkezet, kisebb üzemek és a környező bányák adják a lakosság kenyerét. Jelentős a Pécsre utazók száma is. „Jó itt élni.” összehasonlító adatok. 1972 1974 25 751 000 forint 32 800 000 172 darab 307 705 darab 755 dag felszerelése még egy hétvégi ház elkészítésére is alkalmas .. . Az új „V-ös 99 A negyedik ötéves terv gazdag krónikát írt Pécsváradon. Az állami és a családi tervek immár megvalósulva, „kőbe építve” láthatók. Az új „V-ös”. ben tovább épül a községközpont, utat, járdát építenek az újtelepi részen, — egy száz személyes óvoda tervei is készen vannak. Garay Ferenc tájékoztatást az MTI igazságügyi tudósítója: — A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóság illetékes szervei pénzügyi revíziót tartottak a magyar édesiparnál, a dabasi Fehérakác és a felsőpakonyi Búzakalász Mező- gazdasági Termelőszövetkezetnél. A vizsgálat megállapította: a magyar édesipar és a két termelőszövetkezet között meg nem engedett kooperáció folyt. Olyan formában, hogy a szövetkezetek tagjaikat átengedték az édesipar telepein történő foglalkoztatásra. A felek szerződést kötöttek, amellyel azt a látszatot kívánták kelteni, hogy a szövetkezetek termelési feladat elvégzésére vállalkoztak, illetőleq bérmunkát végeztek. A valóságban azonban a szövetkezetek a szerződésben kikötött létszámot biztosították a gyáregységek részére, és dolgozóik a gyáregységek termelési tevékenységébe bekapcsolódva végezték azt a fizikai munkát, amelyet részükre osztottak. — Jogszabályaink rendelkezése szerint a szövetkezeteknek ebben a formában nem lett volna szabad tagjaikat foglalkoztatásra átengedni a magyar édesiparnak. A közöttük létrejött kooperáció jogellenes. A népgazdaság érdekeivel ellentétes volt. Ez a szövetkezet részéről akként nyilvánult meg, hogy a toborzott munkaerőt nem a szövetkezeti feladatokra használták, hanem nyereségük növelése érdekében az ipar- vállalatnak átengedték. A magyar édesipar pedig a tsz- tagok foglalkoztatásáért olyan ellenszolgáltatást fizetett, amit a bérezésre vonatkozó jogszabályok nem engednek meg. Ezzel a népgazdaság munkaerő- gazdálkodási rendjét zavarta, és a vállalaton belül is feszültséget idézett elő. — Az ügyben kirendelt szakértő megállapította, hogy a magyar édesipar 1971-től 1974 I. félévéig, a „kooperáció" megszüntetéséig 15 millió 773 500 forintot fizetett ki jogellenesen. Ebből a Fehérakác MgTsz 11 millió 968 300, a Búzakalász pedig 3 millió 805 190 forint jogtalan jövedelemhez jutott. Ezeknek az ösz- szegeknek a figyelembe vételével indítványozta a legfőbb ügyész a vállalattal és a termelőszövetkezetekkel szemben összesen 31 millió 546 999 forint összegű gazdasági bírság kiszabását. Épül az új községközpont Szokolai István felvételei „Kfibe 61*01«” temek ^!\X\v>>Av!vA\vA\\VAVAVAVAV.VA\\v.VA\VAV//A\v.\v/AVAVAV/.y.\y.y.v.v.v.v.v.v.v.v.\ . fi közlekedés biztonságáért I.
