Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)
1975-07-11 / 188. szám
2 Dunántúli napiö 1975. július 11., péntek Belkereskedelmi miniszterünk látogatása a PIV-en A jármű program termékei # Ajándék az ipartól • Kocsimosó berendezés A vásárudvaron csendesen pihen egy Rába—Steiger nagytraktor. A mezőgazdaság újabb ajándékot kapott az ipartól: tíz erőgép teljesítményét „egyben”. Sok szó esik manapság a munkaerőgondokról, a traktoroshiányról — a teljesítmények növeléséről. Ezért született a Rába- kooperáció: s a győriek ismét megmutatták, hogy a Vagon- és Gépgyár a világ élvonalában van. S hogy eljöttek ide a Pécsi Ipari Vásárra, a „nagy” kiállítók egyikeként, a kiállítás rangját emeli. A győriek a Steigeren kívül hoztak magukkal egy kamiont, többféle motort — köztük egy 193 lóerős fekvőt és egy 180 lóerős kombájn-motort, s újdonságukat az úgynevezett „fel- töltős” motort. Az viszont szinte természetes, hogy a látogatókat a nagytraktor érdekli leginkább. A gyár műszakigárdája a helyszínen minden tájékoztatást megad róla, s várja is a leendő használókat. A gép pilótaülése kényelmesebb mint bármelyik személy- gépkocsié, a kabin tökéletesen záródó, többfokozatú légkondicionáló berendezéssel van felszerelve, ami a kívánt hőmérsékletet „fokra-pontosan” tartja. A kabinüveg a nap bántó sugarait kiszűri — a gép 8 sebességfokozatú és a megterheléstől függően 36—40 litert fogyaszt óránként. A vásáron kiállított Steigert a Bonyhádi Állami Gazdaság kapja meg. Másik nagy — és monopolhelyzetet élvező — vállalat a MERKUR. Első alkalommal jött a pécsi vásárra, hozott magával néhány gépkocsit, s főleg információs-szolgálattal várja az érdeklődőket. Bár a vásáron lévő MERKUR-dolgozók a sajtónak nem nyilatkozhatnak, — sajátos MERKUR álláspont — egy dolgot magánemberként sikerült megtudnom. Jelen pillanatban a Skoda S 100-ast szállítják leggyorsabban: két-három hónap alatt. A Köztársaság téri parkban lévő kiállításuk egyik érdekessége pedig, a Magyarországra érkezett első Zsiguli-személy- gépkocsi — már mint múzeumi tárgy. A Csepel Vas- és Fémművek egyik gyára — a HITEKA — nemcsak a vásári részvétel miatt érdemel nagy figyelmet. A Híradástechnikai Gépgyár a gépkocsi fenntartó ipar fontos bázisa: többek között diagnosztikai műszereket és a gépkocsimosás berendezéseit gyártják. Jenny Pál, a HITEKA kereskedelmi osztályvezetője elmondta, hogy a szerviz-szolgálat ugrásszerű fejlődésének korát éljük, s ebben a gyár komoly programot teljesít KGST szinten is. A gépkocsimosást az olasz Emmánuel-cég licence alapján próbálják gépesíteni: az Em- mánuel—HITEKA mosó egyébként ingyen gépkocsimosást végez a vásár időtartama alatt. Az olasz gépet azonban már továbbfejlesztették, kihozták a piacra a mikrobusz-mosó változatát. A kereskedelmi osztályvezető azonban már egy újabb lépcsőről is említést tett: jelenleg tervezik az autóbuszmosó HITEKÁ-t, amelyet az 1977-es BNV-n szeretnének először bemutatni. Ilyen gépe jelenleg a KGST-n belül egyetlen országnak sincs. Végezetül hadd tegyünk említést még egy nagyvállalatról, amely szintén első ízben vásárvendég. A Láng Gépgyárról van szó. Kazánok, autóklávok makettjeit hozták magukkal. Szerettek volna találkozni a felhasználókkal, s a tervezőkkel is, akik végső soron az ő kazánjaikat „építik” be egy- egy kórház, nagyobb-kisebb ipari létesítmény alagsorába. Eddig nem érdeklődött senki. Illetőleg a szomszéd stand kiállítóitól — a Nagykanizsai Kőolajipari Gépgyártól — már kaptak egy ajánlatot. A vásár hírei Nagy az érdeklődés a Ivovi termékek iránt. A Közúti Építő Vállalat a kiállított daruskocsit szeretné megvásárolni, a Meteorológiai Szolgálat pogányi állomásáról a fakszimiláris adóvevő iránt, a pécsi íjászok pedig a kiállított íjak után érdeklődtek. * Szakmai napok. Ma három szakmai napot rendeznek a Pécsi Ipari Vásáron. Délelőtt 11 órakor a C-pavilon földszinti kultúrtermében a Dél- Dunántúli TÜZÉP Vállalat és az újkígyósi ÁFÉSZ; ugyancsak 11 órától a „KlSZÖV'-tárgyaló- ban — C-pavilon — az AUTÓ- KER, s délután 3 órától a díszteremben pedig a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat tart szakmai napot. — kf — 0, PÉCSI IPARI VÁSÁR (§ ■ »iff I i - f' , 1 n i 11 *.:¥ « A ws 5g w. >»¥ t % »# á| i wi tsSSSBaSS Wm Wm. ' WP ^lli ^ >a Xv A%. ;% -x A. Iá .fí ? ft? x- <■ / 9: g Hi m , 1 m :* Valamennyi üzemben bekapcsolt hangszórók mellett dolgoztak tegnap Pécsett a kesztyűgyár munkásai: vezetőségválasztó küldöttértekezletet rendezett a gyár vállalati szak- szervezeti tanácsa és a központi gyáregység szakszervezeti bizottsága. A küldöttértekezleten elhangzottak „egyenes adásban" jutottak el a dolgozókhoz. A több mint négyezer válldlati munkás képviseletében megjelent 230 küldött tanácskozásán részt vett Turzó László, a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Halas Ilona, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának munkatársa, valamint a Kesztyűgyár párt- és gazdasági vezetői. Az ülés első napirendi pontjaként Gábor Istvánné, a vállalati szakszervezeti tanács titkára számolt be az eltelt négy év alatt végzett munkáról. A szakszervezet termelést segítő tevékenységének elemzését követően szólt a szocialista brigádok társadalmi vállalásairól. A kesztyűgyáriak kommunista műszak eredményeként hetvenezer forinttal támogatják a vállalati és kilencvenegyezer forinttal a városi óvodák fejlesztését. A bakócai és a bükkös- di gyermekotthont 19 brigád patronálja. A dolgozók élet- körülményeinek javulására példa, hogy 1970-től 1974-ig 29,2 százalékkal emelkedett a munkások átlagkeresete. Alacsony viszont az alkalmazottak fizetése. A jövő feladatai közé tarMűködés közben o HITEKA autómosó berendezés, melyet olasz licenc alapján gyártottak. Tegnap délután a Baranyában tartózkodó Szúrd i István belkereskedelmi miniszter és kísérete megtekintette a Pécsi Ipari Vásárt. Előbb a könnyűipari pavilonba látogatott a miniszter, majd a kiállítás főépületében tekintette meg a kiállított termékeket Szurdi Istvánt a vásárlátogatáson dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára és Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke kísérte. Szurdi István a látoqatást követően röviden nyilatkozott lapunk munkatársának. Az első kérdésre — hoqyan tetszettek a látottak —, a következő választ kaptuk: — A harmadik Pécsi Ipari Vásárt öt esztendővel ezelőtt én nyitottam meg — mondotta Szurdi István -, s most tulajdonképpen az elmúlt öt év fejlődését tapasztalhattam ezen az impozáns, igazán jól sikerült bemutatón. Látszik, hogy a vállalatok termékeik leqiavát hozták el Pécsre. A vásár túlnő a megye határain, LAPÁTTAL £5 FECVIIERREL Emberek a gátak mögött...- Megjöttek a katonák! — az elmúlt napokban gyakran hangzott el ez a felkiáltás a veszélyeztetett Dráva menti községekben, úgy hogy a mondat másik felét inkább csak magukban mondták végig az emberek: „most már nagy baj nem lehet. ..” Pedig a mostani árvíz alkalmával — szerencsére — nem került arra sor, hogy a határőrök közvetlenül is segítséget nyújtsanak, odaálljanak a gáton dolgozó emberek mellé, egy sorban küzdjenek velük az ár ellen. De az emberek így is biztonságnak, megnyugtatónak érezték a jelenlétüket, — hiszen a közelmúlt években nagyon sokszor tapasztalhattok: elég egy kérő szó, ha segítségre van szükségük mindig számíthatnak a határőrökre .. . Természetesen most sem nézték tétlenül az emberek küzdelmét a vízzel, — felkészültek arra, hogy ha kell, bármelyik pillanatban segítő kezet nyújtsanak, - állandó összeköttetésben álltak a védekezőkkel, óráról órára figyelték az eseményeket. A hírközlő eszközöket a védekezők rendelkezésére bocsátották, — a kritikus napokban például ők állították helyre az összeköttetést a jugoszláv vízügyi szervekkel, a drávaszabolcsi gátszakadás körülményeiről is a határőrség telefonján keresztül értesültek a vízügyi szakemberek. A válságos időkben karhatalmi feladatokat láttak el, nemegyszer rájuk bízták a gyengülő töltések figyelését, s az így felszabadult „képzett védekezők” a legveszélyesebb tozik, hogy valamennyi vállalati dolgozó végezze el a nyolc általános iskolát. Ez év elejétől külön szakmunkás pótlékkal ösztönzik a nőket a szakmunkásbizonyítvány megszerzésére. Az elmúlt négy évben több millió forintot költöttek többek között a harkányi üdülő kialakítására és a balatonbog- lári üdülő korszerűsítésére. Bővítették az orvosi rendelőt is, bár az üzemorvosi ellátással nagyon elégedetlenek, örven- detesebb jelenség, hogy növekedett a szülési és gyermek- gondozási segélyek igénybevételének száma. A beszámolóval kapcsolatos vitában szót kért Turzó László főtitkár is. A küldöttek tegnap döntöttek arról, hogy munkatársaik közül kik kerülnek jelöltként a szavazólapra a vállalati szakszervezeti tanács és a központi gyáregység szak- szervezeti bizottsága vezetőségeként és tagjaiként. Ma reggel hat órától pedig kezdetét vette a szavazás. pontokra összpontosíthatták a figyelmet. Majláth-pusztánál gátat építettek, olyan tempóban, akkora elszántsággal, hogy a parancsnokoknak kellett figyelmeztetni őket: „jó lenne már egy kis pihenőt tartani .. .” Néhány hónappal ezelőtt — nem is olyan régen — még azt mondtam volna rájuk: gyerekemberek. Most: katonák — és nemcsak a szó jelenti a változást, nem az egyenruha, hanem valami egészen más .. . — Látott már árvizet? — Igen, láttam, nagyon is közelről — mondja Tenkei Ottó határőr, aki Budapestről vonult be, s az árvízi munkára önként jelentkezők egyike — a nagy szabolcsi árvíz idején Tu- nyogmatolcstól 7 kilométerre segítettem az anyóséknak rendbehozni a házat. Akkor, ott láttam, hogy mire képes a víz . . . Azért is jelentkeztem most, éreztem, hogy mit jelenthet a segítség a megszorult embereknek ... — Én még ugyan nem láttam árvizet, — mondja Anka Attila pécsi fiatalember —, de a következményeit igen: a szabolcsi árvíz után Panyolán dolgoztam építőtáborban. Azokat a házakat építettük, amelyeket teljesen elvitt a víz. Segíteni akartam, hogy itt ne fordulhasson elő ilyesmi .. . — Nem láttam.,még árvizet, — mondja Szomolány Gyula határőr — de tudtam, hogy miért dolgozunk, ösztönzött, hajtott bennünket az, hogy ne is lássuk a vizet. — Furcsa érzés volt: nem parancsra dolgoztunk, de katonaként, mindenki ösztönözte saját A tanácskozás második napján csütörtökön a résztvevők egy példaszerűen meliorált nagyüzemet, a Szigetvári Állami Gazdaságot látogatták meg, ahol az országban egyedüli komplexitással hajtották végre ezt a nagy munkát két esztendő leforgása alatt. A gazdaság vezetői, élükön Kasó József igazgatóval végigvezették az érdeklődőket a vízrendezett, alagcsövezett táblákon, bemutatták a szivattyútelepet és az öntözőrendszert, valamint a karbantartásra kialakított speciális gépparkot^ A vendégek magát, szinte szó sem esett közöttünk. Olyasmi jutott eszembe, hogy civilben dolgozva talán nem így álltunk volna hozzá, ennyire felelősséggel és komolyan — mondja Zilczer Tamás, a több mint száz főnyi, árvízvédekezésben aktívan részt vevő határőr egyike. Az önkéntességet valahogy így határozták meg: „ aki nem emelte fel gyorsan a kezét, az büntetésből itt maradhatott a laktanyában .. . Irigyeltek bennünket, akik elmehettünk az árvízhez ...” A szolgálat természetesen akkor is szolgálat, ha tengernyi a víz... És az áradó víz zavaros, a zavarosban pedig megjön néhány ember „halász- gató” kedve, - tehát a munka mellett erre is fokozottabb figyelmet kellett fordítaniuk a határőröknek. Beosztották az idejüket: egyszer fegyver, máskor lapát. .. Rugalmasan, határozottan intézkedtek, ha segítséget kértek a bajban lévők. Egyik napon hír érkezett a jugoszlávok- tól: a víz bekerített ötszáz birkát, elvesznek, ha rövid időn belül nem tudják kihozni a nyájat, Feléjük nem lehet. . . Felénk lehetett... De amikor már sor került volna a mentésre már annyira átázott a gát, hogy azon sem tudtak közlekedni: csónakkal hozták át a határőrök az egész nyájat.. . Később újabb ötszáz juhot kellett menteni, szintén csónakokkal. Szó nélkül mentek . .. Apad a Dráva, néhány nap múlva megszűnik a veszély, nyugodtabb napok következnek. S ebben ők is sokat segítettek . . . elismeréssel szóltak a látottakról, különösen az nyerte meg tetszésüket, hogy csakúgy, mint Gödrén, Szigetváron illetve Szentegáton is nagy gondot fordítanak a csatornák és műtárgyak karbantartására. Sok helyen épp ezt hanyagolják el s így 4—5 év múlva újra feltöltődnek az árkok, kezdhetik élőiről a munkát. Jól vizsgázott a Gödrei Béke Tsz és a Szigetvári Állami Gazdaság, s jó érzés tudni, hogy Baranya mezőgazdasága ismét nyújtott valami hasznosat az országnak. D. K. J. Országos meliorációs tanácskozás Pécsett hiszen az ország minden pontjáról érkeztek a kiállítók: s hű tükrét adja iparunk jelenlegi fejlettségének. Nekem, személy szerint a pécsi vásár tetszett — Melyek az újonnan megalakított kormány előtt álló feladatok, melyek a belkereskedelem jelenlegi tennivalói? — Fő feladatunk, hogy a gazdasági nehézségeken — melyeket rajtunk kívülálló tényezők okoztak — úrrá legyünk, s megtaláljuk azokat a leghatékonyabb központi intézkedéseket, amelyeket ennek érdekében a közeljövőben meg kell tennünk. Mindenekelőtt feladatunk, hogy az áruellátás jelenlegi szintjét megőrizzük, s évről évre fokozatosan emelni tudjuk, — a lakosság igényeinek meqfelelően. Szurdi István belkereskedelmi miniszter megtekintette a vásáron a Ivovi kiállítók pavilonját is, s a következő sorokat jegyezte be az emlékkönyvbe: „Nagy örömmel tapasztaltam, hogy a kiállítás osztatlan sikert aratott és a magyar látogatók megismerhették Ukrajna, és ezen belül Lvov megye kitűnő ipari és mezőgazdasági termékeit. További sikereket kívánok." Ülést tartott a NEB A korszerű szóllításszervezési módszerek alkalmazásáról és a gazdaságtalan, illetve indokolatlan fuvarozások csökkentéséről készült összefoglaló jelentést vitatta meg tegnapi ülésén a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Napirenden szerepelt még a minőség- szabályozás rendszerének fejlesztéséről, a szabályozó rendszer hatékonyságának növeléséről hozott kormányhatározat végrehajtásának helyzete, valamint a fekvőbeteg gyógyintézetek qyógyszerellátási helyzetéről készült jelentés. Szurdi István Pécsett (Folytatás az 1. oldalról.) is. Általában a kereskedelem fejlesztéséért és műszaki fejlesztéséért a jövőben is az eddigi mértékben tudnak állami támogatóst adni. A kereskedelem országos tervkoncepciója a következő ötéves tervre rövidesen elkészül, tárgyalásra kerül és akkor már több „adat” áll rendelkezésre. A tárgyalás alatt sorra kerültek a megoldásra váró — illetve a megoldás alatt lévő — különböző kereskedelmi feladatok. Pécsnek például igénye van többék között egy 3000 adagos konyha-étteremre, amely a közétkeztetés nem kis gondjain kíván segíteni. A Városi Tanács kijelölte ennek az építési helyét — a Bajcsy Zs. utcában — és megrendelték a beruházási programot is. ötödik ötéves tervfeladat ez, — amelynek megvalósításához a miniszter támogatást ígért. Jó úton „látszik haladni” a komlói szövetkezeti áruház megvalósulása is. Szó esett a kereskedelmi létesítményekkel kevésbé ellátott területek fejlesztéséről, — „a IV. ötéves tervhez hasonló mértékben tudunk ehhez támogatást nyújtani” ,— mondta a miniszter. Támogatás várható a pécsi fedett piac létesítéséhez, valamint Orfű továbbfejlesztéséhez is. A tárgyalás befejeztével a miniszter a megye párt és állami vezetőinek kíséretében megtekintette a Szliven áruházát, amelyről elismerően nyilatkozott. Ezt követően az épülő Pannónia szállodát tekintették meg. Az épülő Konzum áruházát is „szemügyre vették", ahol a miniszter az átadási határidő előbbrehozatala lehetőségeinek megvizsgálását kérte. Nag yváüalaloka Pécsi Ipotí Pés&oit
