Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)

1975-07-11 / 188. szám

1975. július 11., péntek Dunántúli naplö 3 Megnőttek a szállítási teljesítmények (2.) A közelmúltban Pécsett tartották a VI. országos közlekedés-gazdasági kon­ferenciát. A tanácskozás munkájában részt vettek a MÁV, a VOLÁN, a MA­HART, a MALÉV szakem­berei, valamint a Közleke­dés- és Postaügyi Minisz­térium vezető munkatársai. Sorozatunk második írásá­ban, a MÁV gazdálkodá­sának néhány kérdésével foglalkozunk. Az interjút Oroszvári Lászlóval, a MÁV vezérigazgató-helyettesével készítettük. Korszerű mozdonypark, elavult vonalak Interjú Oroszvári Lászlóval, a MÁ V vezérigazgató-helyettesével 9 A vasút szállítási telje­sítményei a jelenlegi terv­ciklusban megnőttek. Milyen feladatokat rótt ez a MAV- ra, s milyen gondokat szült? — A IV. ötéves tervben fo­lyamatosan és rögtön hozzá­tehetjük: előre nem várt mér­tékben növekedtek a MÁV áru- szállítási teljesítményei, 1974- ben már meghaladták a terv­időszak előkészítése során 1980-ra előirányzott mennyisé­get. A műszaki bázis — min­denekelőtt a hálózat és a hely- hezkötött létesítmények, vala­mint a teherkocsipank — kapa­citásbővítése ezzel a teljesít­ményemelkedéssel nem tudott lépést tartani. Ma tehát ismét az a helyzet, mint a hatvanas évek közepén: a tartalékok — éppen a legjobban igénybevett vonalakon és állomásokon — kimerülőben vannak, csúcsidő­ben a fóhálózat és a teherko­csipark túlterhelt. Az ebből eredő torlódások, a szállítási folyamat lelassulása, a fuvaro­zási késedelmek a népgazda­sági és vállalati gazdálkodás szempontjából egyaránt káro­sak. ' 9 Úgy értsem, hogy jelen­tősen bővíteni kellene a ko­csiparkot? — Szerintem ismét napi­rendre kellene tűzni a MÁV jármű ellátottságának értéke­lését. Nemrégiben kilenc euró­pai vasút, illetve a MÁV jár- műellátottságát és gördülő- anyag gazdálkodását hasonlí­tottuk össze. A vonóerőt illetően a vizsgálat azt mutatta, hogy korszerűsített mozdonyparkunk teljesítőképessége már nem elegendő a szállítási feladatok­hoz. Az összehasonlító vizsgá­lat tükrében teherkocsiparkunk kihasználtsága jó, sőt, a telje­sítmény magasabb, mint jóné- hány iparilag fejlett országban. Visszatérve a mozdonypark teljesítőképességére, szükséges­nek tartom megjegyezni, hogy nálunk az 1000 lóerőre jutó bruttó-tonna-kilométer teljesít­mény európai viszonylatban egyike a legmagasabbnak. Lóerő-ellátottság tekintetében viszont még a legkorszerűbb mozdonyaink is csak közepes teljesítóképességűek és erő­sen túlterheltek. Ez a helyzet a következő években a nagytel­jesítményű villamosmozdonyok üzembehelyezését követően va­lamelyest javul. 9 Milyen arányú fejlesztés várható 1980-ig? — Ismeretes, hogy a közle­kedés és ezen belül a vasút különösen eszközigényes ága­zata a népgazdaságnak: a MÁV eszközállománya 1975 vé­gén — bruttó értékben — megközelíti a 124 milliárd fo­rintot. Ez az érték 1980-ig várhatóan 22 százalékkal nő, amit két tényező motivál. Nagy­részt befejeződik a vonóerő, a személy-, és teherkocsipark műszaki rekonstrukciója, s ha csekély mértékben is, de nö­vekszik a villamosított vonalak részaránya. Valamelyest, de korántsem kielégítő mértékben javul a vonalak és állomások biztosító berendezéssel való ellátottsága. A vonalhálózat rekonstrukciója fejlesztési for­rás, anyag- és munkaerőhiány miatt a IV. ötéves tervben is elmaradt az előirányzattól: jelenlegi ismereteink alapján azt mondhatom, hogy továbbra is a vasúti pálya lesz a gazda­ságos üzemeltetés leggyengébb láncszeme. 9 A beállított korszerű vontatójárművek következté­ben jelentősen megváltozott a MÁV energiafelhasználá­sa. — A MÁV összes energia- szükségletének háromnegyed részét a mozdonypark használja fel. Azonban az elmúlt években végrehajtott korszerűsítés kö­vetkeztében igen kedvezően alakult a hajtóanyag felhaszná­lás. öt évvel ezelőtt a vontatá­si feladatok egyharmadát még gőzmozdonyokkal végeztük. Ez év végére a gőzvontatás rész­aránya nem éri el a 10 száza­lékot. Az ötödik ötéves tervben tovább emelkednek a teljesít­mények — várhatóan 13 száza­lékkal -, a vontatási energia- igény viszont 15 százalék­kal csökken. Az energia- gazdálkodás kedvező eredmé­nyei természetesen a gőzvonta­tás csökkenéséből adódnak. Csak példaként említem, hogy amíg száz tonna anyag egy kilométerre való szállítása 11 fo­rintba kerül, ugyanez diesel­mozdonnyal 3,6 forint, villamos­vontatással viszont mindössze két forint ötven fillért tesz ki. Salamon Gyula Panaszkodnak a mázaszászváriak A „Jóbarát” étterem és a „Katica" presszó. Nagyközségi rang — gondokkal A szerelő azonnal jön? Új hálózatot épít ki a PIK Körülbelül egy esztendeje működnek mór a PIK házkeze- lőségei mellett azok a gyors­javító brigádok, amelyeknek el­sőrendű feladata az épületek szempontjából sürgős munkák elvégzése. Ezzel tulajdonosi ol­dalról biztosították, hogy egy váratlan csörepedés, tetőbe­ázás stb. kijavításának ügyme­nete ne járja be a szokásos hosszú utat, hanem a brigádot a hiba bejelentése után azon­nal a helyszínre küldjék. A szervezet létrehozása után kitűnt, hogy hasonló megoldás­ra van szükség a bérlő olda­láról jelentkező — tehát rész­ben vagy egészében a bérlőt is terhelő — javítások elvégzé­sére. így vetődött fel a gondo­lat, hogy a szokásosnál kötet­lenebb munkaidővel rendelke­ző, a lakóterületen könnyen megtalálható - esetleg több szakmás — szerelőkre van szük­ség, akik bizonyos meghatáro­zott összegű ellátmányból még a javításokhoz szükséges anyagbeszerzésre is vállalkoz­hatnak. Az új hálózat kialakí­tására a közeljövőben előrelát­hatóan Meszesen, a Szigeti vá­rosrészben és Lvov-Kertváros­ban kerülhet sor. A PIK-nél foglalkoznak a to­vábblépés gondolatával is ab­ból kiindulva, hogy az ún. in­tenzív lakáshasználat tulajdon­képpen akkor kezdődik, ami­kor a vállalatnál lejár a mun­kaidő. Ez más szóval azt je­lenti, hogy a jelenlegi szerve­zeti formában a lakáson belüli javítások csak úgy oldhatók meg, ha a család egy tagja otthon marad — a szerelőre várva. Ez kisebb javítások ese­tében indokolatlan áldozat. A megoldás az, hoqy a gyorsja­vító szolgálatnál nyújtott mű­szak szervezését tervezik úgy, hogy a második műszak 7 óra körül járna le. A hálózat korszerűsítését je­lentő más intézkedés bevezeté­sét is tervezik a PIK-nél. A ja­vító szolgálatot URH-val kíván­ják felszerelni a jövő esztendő­ben, hogy ezzel is könnyítsék, gyorsítsák az irányítást. Az URH-sávot már megkapta a vállalat. Üiékok az üzemben Mindenesetre jobb, mint is?- kólóba járni -r- mondják az 508-as Ipari Szakmunkásképző Intézet diákjai az üzemi gya­korlatról. Pillanatnyilag tizen­kettő, a kelmefestő és vegytisz­tító szakmát tanuló lány tölti nyári, kötelező üzemi gyakor­latát Pécsett a Patyolat Moso­da Vállalat Tüzér utcai köz­pontjában. Valamennyien a második tanévet fejezték be. Az elméleti tudás megszerzése után most a gyakorlatban kell elsajátítaniuk a tudnivalókat. A vállalat üzemrészeiben szakmunkások mellett, oktatói irányítással tevékenykednek. Reggel hétkor kezdik a mun­kát. Hét és fél órát dolgoznak. A fél óra amolyan „ledolgo­zás”, mivel a szakmunkásta­nulóknak nem jár szabad szombat. Az üzem azonban két­hetenként szombati napokon leáll, ilyenkor a gyerekeket sem tudják foglalkoztatni. A lányok kéthetenként más­más üzemrészben dolgoznak, így aztán mindenki eljut a vegytisztítóba, a foltkezelőbe, a festő-részleg be, a vegyi le­mosóba és a gépi, illetve a kézi vasalóba. A kelmefestő és vegytisztító szakma nem tar­tozik a legkeresettebbek közé, pedig a végzett tanulók kezdő átlagkeresete 1800 forint kö­rül mozog. Igaz, a pénz nem minden, s annak ellenére, hogy kimondottan nőknek való fog­lalkozásként emlegetik, a kel­mefestés, vegytisztítás a fárasz­tóbb, nehezebb munkák közé tartozik. A festő üzemrész gőzzel teli, zajos helyiség. A lányok előtt gumikötény, lábukon gumicsiz­ma, kezükön hosszú, hőálló gumikesztyű. A forró vízzel teli kádakban levő fonalakat vas­tag rudakkal igazgatják. „A reggeli és ebédszünettel nem tűnik hosszúnak a munkanap. A reggelit otthoniról hozzák, az ebédet itt kapják, napi egy fo­rintért. A folttisztítóban közel har­mincféle vegyszer sorakozik a tálcákon. A ruha anyagának, a szennyeződés eredetének megfelelően kell eldönteni, melyiket kell használni. A lá­nyok tudják. A gépi és kézi vasalóban Kaffka Klárával beszélgetünk. Villanyvasalója alól tökéletes simaságé köpenyek kerülnek ki. A szakmunkástanuló lányok az üzemi gyakorlatuk idejére azt az ösztöndíjat kapják, amit az iskolaévben. A tanulmányi eredményük a meghatározó. A tizenkét tanuló munkáját; ma­gatartását hetenként osztályoz­zák. A gyakorlat végén egy érdemjegyet kapnak, ami a kö­vetkező tanév első félévében befolyásolja a gyakorlati, illet­ve magatartási érdemjegyüket. T. É. Zárva a kerthelyiség Boltok helyett kisáruház Baranyának kell gondoskodni Először a Vegyesiparcikk boltba tértünk be. Állítólag egész Baranyában kizárólag itt lehet szifonfejet kapni. — Jöjjenek holnap — mond­ja a boltvezető. - Van, de még nem tudtuk kicsomagolni az árut. — Pécsiek vagyunk. — Várjanak! Egy autószifon tetejét lete­keri és becsomagolja. Fizetünk. — Jóska, holnap erre tegye­tek egy új fejet -, halljuk ki­felé jövet. A kereskedő szellemmel nincs hiba. Itt, ebben a mázaszász- vári vegyesiparcikk boltban talán ez az egyetlen, ami az üzlet javára írható: a keres­kedői magatartás. Az eladók sokféle áruval foglalkoznak, a kozmetikai cikkektől a háztar­tási edényekig és televízióig számos más termékféleséget árusítanak. A helyiség persze ennyiféle áru bemutatásához, tisztességes elpakolásához na­gyon kicsi. Hasonló a kép a Kultúrcikk üzletben is, ahol egy téglalap alakú kis teremben babakocsit, papírt, írószert, műanyag edé­nyeket, óra-ékszert, fotó-kellé­kekét is árulnak. A két boltban tapasztaltak azonban Mázaszászvár szinte valamennyi üzletére jellemzők. A nagyközségben jelenleg öt baranyai és négy tolnai keres­kedelmi és vendéglátó vállalat, illetve ÁFÉSZ, összesen 35 egységet üzemeltet Ami az el­látást illeti: csak a minde­nütt előadódható kisebb prob­lémák okoztak időnként bosz- szúságot. Néha nem lehetett, vagy lehet kapni bizonyos édességféleségeket, narancsot, étolajat, citrompótlót, száraz hentesárut, illetve Fékon fehér inget, gyermekmelegítőt. Nagyobb gond, hoqy az üz­letek alapterülete túl kicsi. A Tolna megyei Népbolt Vállalat ugyan egy ruházati, egy élel­miszer és egy vegyesiparcikk- üzlet összevonásával kisáru- házat kívánt létrehozni. A leg­utóbbi végrehajtó bizottsáqí ülésen a vállalat képviselője már úgy nyilatkozott, hogy ez a terv valósizínűleg nem való­sul meg. A tolnaiaknak min­den bizonnyal egyre kisebb kedvük lesz olyan területen fejleszteni, ami már nem hoz­zájuk tartozik, s épp ezért egyre inkább Baranyának kell arról gondoskodnia, hogy a nagyközség lakói ne érezzék magukat mostohagyereknek ... Biztató, hogy a Baranya me­gyei Élelmiszerlcereskedeími Vállalat és a MERUKER máris felajánlott egy-egy millió forin­tot üzletház létesítésére. Ha más vállalatok is csatlakozná­nak az elképzeléshez és az egyéb támogatás, sem marad­na el, akkor egy olyan kor­szerű, szép kisáruhózot lehetne építeni melyben az élelmiszer­től kezdve a ruházati1 termé­kekig sokmindent megvásárol­hatna a lakosság. Amiről egyértelműen panasz­kodnak a mázaszászváriak, az a vendéglátás. A cukrászda vezetője rendkívül kedélyes bá­csi, aki a fagylalt, rövidital, sütemény mellé kísérőként vic­ceket is mond. A helyiség tisz­ta és barátságos, sok a törzs­vendége. A fiatalok azonban nagyon hiányolják a zenét Zene pedig nincs, sem itt sem a Jóbarát” elnevezésű vendéglőben. Ez a vendéglő étterem és italbolt Nemrég fejezték be a nagyobb terem festését, $ m°st már valamivel kulturáltabb körülmények kö­zött étkezhetünk. A Jóbarát" azonban közétkeztetést is vál­lal, s több üzem dolgozóinak ellátásáról gondoskodna, ha nagyobb, korszerűbb lenne a konyhája, ha megoldódna a szennyvízelvezetés és így to­vább. Júliust írunk és zárva tartják a kérthelyiségüket Az egymásra borított székek, asz­talok csak esőfogónak jók a burjánzó gaz fölött Nem sokkal biztatóbb a Császti-csárda jelenlegi hely­zete. A fölállványozatt falak, udvarra hordott építőanyagok lázas munkát sejtetnek, ám ki­derül, hogy így megy ez már több mint egy éve. A csárda vendégeket fogadó része ugyan elkészült, de a söntés- nél már újra potyog a vakolat, mállik a festék. A szalámit, italokat, dohányárukat dohos levegőjű helyiségbe zsúfolták. A székek alatt nyújtózkodó ku­tya valószínűleg a „háziálla­tok" tizedeléséért kapott he­lyet idebent. A nagyközségi tanács végre-- hajtó bizottságának véleménye szerint a baranyai vendéglátó a helyiségek rendbentartása, míg a tolnai vállalat az ellá­tás szempontjából kezeli mos­tohán a mázaszásZváriakat. A nagyközségi rang persze nemcsak lehetőségeket, ha­nem bizonyos elvárásokat is hordoz. Mázaszászvár kereske­delmi vendéglátási helyzetének javításához pedig aligha lesz elegendő pusztán a helybeliek igénye. Török Éva Ez már igaz) munka. '7;VV.*.'v*;•' m m f. & M isi W-W'Wí

Next

/
Thumbnails
Contents