Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)

1975-07-10 / 187. szám

Dunantmt ilaplö 1975. július 10., csütörtök Országos meliorációs tanácskozás Pécsett m agyarországon a talajvédelmet 200 évvel ezelőtt a híres tudós, Tessedik Sámuel kezdte meg. Ma hazánkban tör­vény mondja ki, hogy a ter­mőtalaj megóvása minden földhasználónak elsőrendű kötelessége. Az állam év­tizedek óta jelentős melio­rációs támogatást ad a mezőgazdasági üzemeknek e munkához. A melioráció olyan beavatkozás, mely­nek célja a talaj termőké­pességének tartós fokozó­Az egyes beavatkozások — vízlevezetés, talajjavítás, stb. — önmagukban is eredményesek lehetnek, de hatékonyságuk nagymértékben növekszik, ha komplexen alkalmazzák eze­ket. Baranya megye még 1962- ben az országban a legelsők között kezdte meg domb- és síkvidéki területein a komplex meliorációt, s e munkának eredménye, haszna is itt mér­hető le legjobban. Ezért ren­dezte meg éppen megyénkben a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium július 9-én és 10-én a kétnapos országos meliorációs tanácskozást. A plenáris ülést, amelyre 19 me­gye több mint 500 szakembe­re érkezett Pécsre, dr. Földvá­ri János, a Megyei Tanács álta­lános elnökhelyettese nyitotta meg szerdán délelőtt 10 órai kezdettel a Pécsi Nemzeti Szín­házban. fbkatM Ili Üzemi bemutatók Szigetváron és Gödrén állami pénz csak oda kerüljön, ahol annak egyszerű felhasz^ nálásához a feltételek meg­vannak. Módosítás várható olyan irányban is, hogy a kar­bantartáshoz - ami továbbra is üzemi feladat marad — a pénzeszközök elkülönítetten rendelkezésre álljanak. A me­liorációs tervezés rendszere az eddigi tapasztalatok szerint széttagolt, ezért a következő időszakban a tervezői jogo­sultság szűkül, az üzemi terve­zéseket pedig feltételekhez fog­ják kötni. A jövőben a nagy technikával rendelkező állami vállalatokat az eddiginél job­ban bevonják — még kijelölé­sek útján is — a központi el­határozások végrehajtásába. Ne a mezőgazdasági üzem ve­gye meg a drága meliorációs gépsorokat. Az üzem ne a ki­vitelezésre, hanem az új felté­telek adta termelésszervezésre koncentráljon. |||||||ÍÍ®1 Amikor a hatékonyságról, a hozamok növeléséről, a tarta­lékok feltárásáról és a gazda­ságos termelésről beszélünk, mindig szem előtt kell tarta­nunk a művelésbe vont talajok termőképességét — mutatott rá bevezető előadásában dr. Ko­vács Imre, a MÉM termelés és műszaki fejlesztési főosztályá­nak vezetője. Kiemelte Bara­nya megye kezdeményező sze­repét a termőtalaj védelmé­ben, a káros hatások mérsék­lésében. A komplex meliorá­cióval a gazdálkodás új felté­teleit teremtették itt meg, s úgy alakították földhasználatu­kat, hogy a befektetések meg­térüljenek. Az állam - és ez nemcsak magyar sajátosság, hisz Auszt­riától Spanyolországon át Hol­landiáig, nem is beszélve a Szovjetunióról és az Egyesült Államokról — minden állam tá­mogatja a termőföld-védelmet - hathatós támogatást nyújtott a meliorációhoz, s ez a támo­gatás alapvetően bevált. Mó­dosításokat olyan irányban kezdeményez a MÉM, hogy Az ötödik ötéves terv me­liorációs célkitűzéseiben — mu­tatott rá az előadó - a felszíni és felszín alatti víztározás fej­lesztése, a talajcsövezés - kü­lönösen a zárt termelési rend­szerekben — fokozott alkalma­zása, a karbantartás-gépesí­tés fejlesztése - KGST-koope- rációban — a racionális föld- használat elveinek következe­tes érvényesítése, az új nagy­üzemi szőlő- és gyümölcsültet­vények vízrendezése, szerepel. Az V. ötéves tervben a kor­mány által központi fejlesztés­re utalt tájakon (Balaton, Ve­lencei-tó, Dunakanyar, Tisza II. körzete stb.) olyan meliorációt kell megvalósítani, ami nem­csak a termőtalajt védi meg, de a pótolhatatlan értékű ter­mészeti tájakat is megóvja a pusztító hatásoktól. Végezetül dr. Kovács Imre bejelentette, hogy az 1976. évi meliorációs beruházások előkészítését a je­lenleg érvényes 27/1970. MÉM számú rendeletben foglaltak alapján kell előkészíteni. Dr. Baracs József, a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának ve­zetője előadásában a Bara­nya-csatorna és a Fekete-víz vízgyűjtőjében folyó domb- és síkvidéki komplex melioráció végrehajtásár és eredményeit ismertette. Az üzemen belüli komplex meliorációs munkát, a befektetések megtérülését és az új üzemi struktúrák kialakí­tását saját üzemük tapasztala­taiból merítve Kasó József, a Szigetvári Állami Gazdaság Felárat fizetnek a minőségi Az esős időjárás miatt a gabona betakarításánál fo­kozott óvatosságra, gondos­ságra van szükség. A termés eléggé gyomos és a ned­vességtartalom is magasabb a megengedettnél, emiatt szükség van a szárítógépek­re. A jelenleg érvényben lévő szabványok a minőségi mu­tatók betartására ösztönzik a gazdaságokat. A szabvány, amelynek idén úgy látszik ismét nagy jelentősége lesz, egyik fontos kitétele a víz­tartalom, amely az utóbbi években csak ritkán alakult kedvezően. A kalászokat a napsütés ugyanis rendre nem szárította meg kellőképpen, emiatt a költséges gépekkel kellett megszikkasztaní a szemeket. A hivatalos szab­vány 14,5 százalékos nedves­ségtartalmat engedélyez, amennyiben ennél kevesebb víz van a gabonában, úgy a termelő felárhoz jut (pél­dául 12 százalékos nedves­ségtartalomnál 100 kg búzát 102,5 kg árában számolnak el). Súlyjóváírásról azonban szó sem lehet akkor, ha a gabona a megengedettnél vi­zesebb, sőt, ilyenkor levonást alkalmaznak a felvásárlók, ami érthető, hiszen ilyenkor a gabonaipari szárítókat kefl használni és így a költség az ipart terheli. Mérvadó az átvételnél a hektoliter súly alakulása is, hiszen a 78-as szabványt túlteljesítő terme­lő szintén jól jár, ellenkező esetben azonban levonást alkalmaznak. igazgatója és Weisz János, a gödrei Béke Tsz elnöke ismer­tették. A plenáris ülést követően a tanácskozás résztvevői a göd­rei Béke Termelőszövetkezetbe utaztak, ahol üzemi meliorációs bemutatón vettek részt. A ta­nácskozást csütörtökön a Szi­getvári Állami Gazdaság üze­mi bemutatójával folytatják.- Rné ­Magyar-jugoszláv' határ menti csere Utóbb nekem sokszor már az az érzésem támadt itt, Bara­nyában határ menti árucsere már nincs is, csak néha be­szélünk róla. Tény, a hatva­nas . évek végén, a hetvenet évek elején szépen felvirágzott a magyar-jugoszláv határ menti árucsere, majd szépen el is virágzott. Pedig - ha még a két or­szág közötti kereskedelemhez képest szerény mértékű is volt - hozott nekünk; kirakatainkat színesítette, választékot bőví­tett, hiánycikkeket pótolt, ha tetsz.k kezet nyújtott egymás­nak a két szomszédos gazda­ság* körzet az eszéki és más szlavóniai cégek rendszerese"?! elhozták és bemutatták terme­Elvirágzás után újabb felvirágzás? keiket a pécsi ipari vásáro­kon. Vajon felvirágzik-e még a határ menti árucsere? Erre voltunk kíváncsiak, amikor a határ menti ügyletekben érde­kelt vállalatok több tucatnyi képviselője társaságában be­ültünk a Magyar Kereskedelmi Kamara dél-dunántúli össze­kötő bizottsága rendezvényére, >W* PÉCSI zmssz Az építőipar, a IPARÍ belső építészét je- * VÁSÁR len van a Pécsi i Ipari Vásáron, csak meg kell ta­lálni őket. Sok új­donsággal és hasznos termékkel ismerkedhetnek S meg az építők: akár vállalatról, akár magánépít- tetőről van szó, ha el nem tévednek közben a vásári labirintusban. Kezdeném mindjárt az első példával: a technikumi szárny második emeletén négy nagy- vállalat „bújt" el - alig-alig találják meg őket. A tévéreklámra — a kártyázó építőmunkásokra — bizonyára sokan emlékeznek. Hazárdjá­ték — nem. Ez a Vliesin. A több színben kapható, mű­anyagbázisú, külső homlokzat­képző - a Chemical terméke. A vállalat marketing-osztályve­zetőjével, Tónk Emillel a vegy­ipar és az építőipar kapcsolatáról beszélgettünk. A kemizálás az építőiparba behatolt a jobb minőség, a szakipari kapacitás és a költségek megtakarítása érdekében, s ott van a beto­nozástól a kulcsátadásig, ör­vendetes: egyre többen észre­veszik ezt. Csak néhány termé­küket mutatjuk be, ízelítő­ként. A Plasztol NK—3 beton- plasztifikáló segítségével 10 százalék cementet takarítha­tunk meg, s egy köbméter be­tonon 25 forintot nyerhetünk. Ami mindenkit érdekelhet: a Szlilikofót víztaszítóvá teszi a felületet: egyszerű permetező­kannával be lehet vele szórni a ház falát. A Breplaszta pe­dig a belső felületeket teszi tü­körsimává - a tapétázásnál szinte nélkülözhetetlen. Először Pécsett A Vida György által tervezett szoba-garnitúra. Új termékük a komplett mű­anyag-fürdőszoba-„doboz”: komfort nélküli lakásokhoz ajánlják ezt az előregyártott fürdőszobát, 29 ezer forintért. Egyébként a műanyag-fürdő­szobákkal a Metropol szálló egy emeletén már nyertek csa­tát. A Chemical mellett állította ki termékeit az üvegipari Mű­vek: húzott, hengerelt síküve­geket, az U-szelvényű modern építészeti üveget és a Hunga- ropan - hőszigetelő üveget. A hőszigetelés egyébként a fűtő­anyag-takarékossággal áll köz­vetlen kapcsolatban, s éppen e miatt érdekes megtekinteni a KÖSZIG Vállalat termékeit. A Könnyűbeton és Szigetelőipari Vállalat műszaki igazgatója, dr. Rudnyánszky Pál a vásár kap­csán így nyilatkozott: „Célunk, hogy a pécsi vásáron lépjünk ki először a lakosság felé, s termékeinket a TÜZÉP-eken ke­resztül is forgalmazzuk, hiszen eddigi megrendelőink az épí­tőipari vállalatok voltak." A vállalat szálas szigetelőanya­gokat, bitumenes fedél- és szi­getelőlemezeket és különféle perlittermékeket kínál, s ami a magánépíttetőket nagyon ér­dekelheti: ők gyártják a gáz- szilikát falazó elemeket, -téglá­kat. A téglaipar hagyományos és üreges-termékeit kínálja — a TÜZÉP az építőipar új, korsze­rű segédanyagait: vízszigetelő fóliákat, hézagtömítőket, beton adalékanyagokat — a vegyipar itt is jelen van —, s új termé­küket, a színes szabványpalát Szobafelszerelési cikkeket is bemutattak, de hasonló témá­ban érdemes a Meteor termé­keit is megtekinteni. Hárman együtt A pécsi ÁFÉSZ szuperett áru­háza három céget hozott ösz- sze: komplett fürdőszobákat mutat be és árul. A Romhónyi és a Budapesti Porcelángyára legnagyobb igényeket is kielé­gítő csempéit és padlóbur­kolóit, az Épületkerámiai Mű­vek burkolólapjait. Elmondhat­juk: aki házat épít, a vásáron minden hozzávalót megtalál. A belső építészet örvendetes kezdeményezése: a pécsi pa­nel-lakásokba tervezett szoba­garnitúra. Tervezője Vida György — a PTV dolgozója. A gyártó a Pécsi Szolgáltatóipari Vállalat. A tervező a követke­zőket mondotta a „panel-szo­bával" kapcsolatban: „Két év­vel korábban már volt ilyen kísérlet, hogy az aránylag kis­méretű panel-lakásokba funk­cionálisan is beillő, szobagar­nitúrát tervezzünk. A Pécsi Ipa­ri Vásáron most kiállított gar­nitúra e törekvés szerves ‘foly­tatása, s iránta igen nagy az érdeklődés. A TISZA Bútorgyár Csong­rádiról hozta el BHK-konyhá- ját, amit a házgyári lakások­hoz készítenek. A háziasszo­nyokat azonnal megnyerő kanyha-garnitúrák, melyeket a vállalat idén, a második félév­ben kezd majd gyártani, a pé­csi lakásokba is bekerülnek. Végezetül egyetlen észrevé­telt hadd említsek meg: az építőipari és építőanyagipari vállalatok nagyon hiányolják a szakmai napot — vásárra jö­vetelük eddig csalódás. (De van még négy napunk vásár­zárásig.) A VÁSÁR HÍREI Harmincezer felett a látoga­tók száma. Az V. Pécsi Ipari Vásár iránti érdeklődés min­den eddigi vásárt felülmúlt. Keddig több mint harmincezren tekintették meg a kiállított ter­mékeket; a legforgalmasabb nap vasárnap volt, amikor 10 ezer felnőtt és ezerhatszáz gye­rek jött be a kapun. * Piacfelmérés. A vásárra ér­kezett a VIDEOTON-gyár mar­keting osztályának két szak­embere. Céljuk, hogy a vidéki vásárok kapcsán felmérést vé­geznek a megyék tv-rádió ellá­tását, szervizek állapotát és az üzlethálózatot illetően. Az így szerzett információk nyomán végsősoron a termelést és ér­tékesítést befolyásolják. Szakmai napok. Ma az UNI­VERSUM Szövetkezeti Közös Vállalat tart szakmai napot 10 órától a vásár dísztermében. Délután 2 órakor, ugyancsak a díszteremben a Magyar Keres­kedelmi Kamara és az Inter- corporation Rt. tart kooperá­ciós ankétot. A téma: Mi a kooperáció? Hogyan kell a le­hetőségeket felfedezni és ka­matoztatni?- kf ­amelyet tegnap délután tartot­tak a Pécsi Ipari Vásárban. Utalva még az előzmények­re, lapunk is többször közvetí­tett véleményeket és taglalta, miért is indult hanyatlásnak a magyar-jugoszláv határ menti árucsere. A kérdéssel az Or­szággyűlés Kereskedelmi Állan­dó Bizottsága is foglalkozott, épp itt nálunk, Siklóson; de az országos sajtótájékoztató­kon mi is minden alkalmat megragadtunk, hogy — ha kér­désfeltevés formájában is — szorgalmazzuk a határ menti árucsere támogatását. Végül is a visszaesés okául mindenki a két ország közötti elszámolá­sok megváltozott rendjét, a kli- ring elszámolásról a dollár el­számolásra való áttérést tette, s ezt követően ígéretek hang­zottak el, a magyar fél új egyezményt köt a jugoszláv féllel. Nos, erről vártunk most híreket. Kaptunk is. A tegnapi rendezvényen Ke­resztúri László, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara jugoszláv preferatúrájának vezetője min­denekelőtt a jugoszláv gazda­sági helyzetet vázolta fel a résztvevők előtt, majd azokról — tegyük hozzá, számunkra biz­tató — szándékokról beszélt, melyeket a jugoszlávok a ma­gyar fél előtt kifejtettek. Jugo­szlávia, mely külkereskedelmé­nek pillanatnyilaq több mint kétharmadát a tőkés országok­kal bonyolítja le, az elkövet­kező öt évben erőteljesen fo­kozni kívánja kereskedelmét a szocialista országokkal; a for­galom megkétszerezéséről be­szélnek. E sorban Magyaror­szág is benne van, s itt máris figyelemreméltó eredményekről adhatunk számot, éspedig a hosszú távra szóló koooerá- ciós szerződésekről a cellulóz­iparban, a műtrágyagyártás­ban, az Adria-kőolajvezeték megépítésében. Keresztúri László maqáról a határ menti árucseréről a kö­vetkezőket mondotta: A csere — ugyan fontos, de — csak egy része a határ menti kapcsola­toknak, amelyek az intézmé­nyek kapcsolataitól a turizmu­sig sok mindent felölelnek. A csere ugyanakkor csak része — és kis része — a két ország közötti, éves szerződéseken alapuló kereskedelemnek. Mindez ki is ielöli a helyét. De van helye és létjogosultsá­ga! Valóban, úiabb szerződést kötünk a juqoszlávokkal, s en­nek a szerződésnek a szövege már el is készült, Belgrádban van, aláírásra vár. Ismét felviráqzik a magyar- jugoszláv határ menti áru­csere? Mikfósvári Zoltán Versenyben a vízzel (Folytatás az 1. oldalról.) helyzethez. Meg akarják, meg , fogják menteni a gabonát. A mostani tempó mellett a 800 hektárnyi veszélyeztetett terü­letről vasárnapra elhordják a szemet. Persze nemcsak a gabona van veszélyben: 70—80 hektár burgonya sorsa is két­séges, ha nem sikerül időben kiszedni a víz elől. Szerdán nyolcvan főnyi asszony- és gye­reksereg szedte, csütörtökön reggel pedig munkába állnak a burgonya-kombájnokrTelefon Budapestre a nagyvásárcsar­nokba: fogadják-e így, napi fo­gyasztásra használhatóan a burgonyát? Fogadják, vigyék. Segít a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat is: nem kell Mohácsra vinni a gabonát, itt helyben átveszik. Ha eső jön, és nem bírja a tsz sa­ját szárító kapacitása, segít a révótkelő vállalat: éjszaka vi­szik át a szemet az áradó Dunán... Csata ez. És az egymást se­gítő embernek kell győznie. D. Kónya József Bátorok. építőipari termékek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents