Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)
1975-07-10 / 187. szám
1975. július 10., csütörtök Dunántúlt fíaplö 3 A „Bánkúti 1201" törpésitett változata és a törpeséget adó szülő.- Ez részben érzelmi kérdés, de nem csak az. Baranyából általában Dél-Dunán- túlról sokkal több szakember keres bennünket, mint innen a szomszédos megyékből. Fogékonyabbak ott az újra, türelmetlenebbek, s ez nekünk inspirációt ad. Babarccal egészen szoros a kapcsolatunk. Minket bíztak meg búzatermelési rendszerük kidolgozásával. Hat baranyai tsz és a Bólyi Állami Gazdaság évek óta üzemi kísérletekben próbálja ki búzafajtáinkat. Hangsúlyozom a gyakorlattal élő és eleven a kapcsolatunk. Szániel Imre még Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet néven vette át Szegedet Hol tart ma a szegedi búzanemesítés? igen vegyes profillal. 1970-ben került sor az országos profilrendezésre, ekkor kapta meg a mostani nevét az intézet és hozzá az egész országra kiterjedő feladatokat. A GKI feladatköre a kenyér- és takarmánygabona-félék, valamint a hagyma nemesítése és termesztésük fejlesztésére irányuló komplex kutatás. seknél tart, de a kutatási feltételek gyors javulásával bizakodóan tekinthetünk a magyar búzanemesítés jövője felé. Tekintve, hogy a forgalomban lévő külföldi fajták tisztcvérű fenntartását is az intézet végzi, s 1974-ben már innen került ki az ország elit vetőmag szükségletének 60 százaléka. A Szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet máris meghatározó szerepet játszik a magyar búzatermesztésben. Ez a szerep a jövőben még nőni fog. — Rné — A „GK” őszi búza. Újszegeden áll a hazai gabonakutatás jelenkori fellegvára, a Gabonatermesztési Kutatóintézet. Alapkövét 1914- ben helyezték el. Az első tíz évben mint katonai kórház, majd laktanya szolgált, s csak 1924 október 26-án nyílt meg, mint Alföldi Mezőgazdasági Intézet, s legfőbb profilja az alföldi szikjavítás, a len-, kender- és a fűszerpaprika-nemesítés volt. f§ A GKI-nek ma 720 dolgozója van, ebből 65 tudományos kutató. Földterülete 1250 hektár, s a romántól az osztrák határig 7 kutató állomása működik az országban. A MÉM egyik legnagyobb és legfontosabb kutató intézete már csak azért is, mert fő profilja a hazai búza nemesítés és termesztés komplex kutatása. t Dr. Szániel Imre, az intézet igazgatója, dr. Magassy Dániel igazgatóhelyettes és Schneider Béla, a vetőmag osztály vezetője fogadtak. Ők hárman mindig szakítanak időt ha baranyaiakról van szó. Maguk is baranyaiak csakúgy, mint dr. Major Ferenc, aki a GKI pénzügyi igazgatóhelyettese. Szániel Imre a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági osztály vezetője volt 1968-ig, míg át nem vette a szegedi intézetet. — Milyen á kapcsolatuk a szegedi Biológiai Központtal? — Igen szoros. A nálunk 1971-ben induló programozott kutatás bevezetése új szakaszt nyitott meg a búzakutatások területén. A GKI e kutatásoknak országos koordinátora és nemzetközi kapcsolatokat kiépítő szerve lett. Az intézet központjában folyik a genetikai kutatásoktól a nemesítésen, az agrotechnikán keresztül az ökonómiáig terjedő témák összefogása az alapkísérletek beállítása és módszertani továbbfejlesztése. Ez a munka elméleti-genetikai oldalon a szegedi Biológiai Központ növénygenetikai csoportjának tevékenységéhez kapcsolódik. Kutatásokat végzünk a búza fehérjetartalmának növelésére. A búza fehérjetartalma általában 12—14 százalék, de van mór 18 százalék fehérjetartalmú takarmánybúza is. Vizsgáljuk a búza sütőipari értékét is, tekintve, hogy mi a kiváló régi magyar fajták és tájfajták „átépítésén” dolgozunk, ezek sütőipari értéke általában magas.- Mit ért azon, hogy „átépítik” a régi magyar fajtákat, s hol tartanak ebben c munkában? — A Kárpát-medence kiválc régi fajtáinak — melyek közös tulajdonsága a jó sütőipari érték, a télállóság és a kitűnő adaptáló képesség, közös hibájuk a magas, vékony szár, vagyis a megdűlésre való hajlam és a betegség fogékonyság — átépítésére, vagyis modernebb formában történő előA vásárlók egy ideje hiába keresik a boltokban a két- szersültet, a diétára kárhozottaknak az eladó sajnálattal, de nemmel válaszol. Szerkesztőségünkhöz is több levél érkezett, melyben a betegeknek oly fontos kétszer- sültet hiányolják. Megkerestük tehát a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezetőjét, Szendrői Tivadart, mi is a helyzet kétszersült-ügyben. — Sajnos igaz, hogy a boltokban nincs kétszersült. A FOSZÉRT-től kapott tájékoztatás szerint a hazai üzemek másfél hónapja jelezték, hogy nem tudják teljesíteni a korábban vállalt mennyiség szállítását, a háromszáz mázsás export-kötelezettség miatt. A megye igénye egyébként évi 160 mázsa kétszersült lenne, a FŰSZERT - amely a kapcsolatot tartja a gyártókkal — 200 mázsát rendelt erre az esztendőre. Mint megtudtuk, a helyzetet még az is nehezíti, hogy a dunaharaszti üzem, amely a karlsbadi kétszersültet gyártotta, két és fél hónapja tatarozás miatt áll. A dunaújvárosi, a fővárosi valaminj a kalocsai sütőipari vállalatok pedig, amíg az exportkötelezettségeknek nem tesznek eleget, nem tudják biztosíta- tani az igényelt kétszersültet. A FŰSZERT egyébként megtette a szükséges lépéseket és a Belkereskedelmi Minisztérium segítségét kérte az ügyben. Az intézet főépülete a megnyitás után. Robbantással építeni Miért van az, hogy az igazán kemény emberek csak nagyritkán mosolyognak teli szívvel? Miért mondja szelíd korholással a feleség: „Vigyázz már egy kicsit a szívedre, kérlek, vedd észre, nem vagy már húszéves." S ha tízszer, százszor fejjel megy a falnak, nekimegy szózegyedszer is. Miért? Mert tudja, hogy a falnak nem mindig ott kell állnia. Mert ha magára vigyázna, akkor a szív dobogása elvesztené értelmét. A teli szívvel mosolygás pedig csak teljesen elégedett emberek osztályrésze. Az igazán kemény ember pedig csak azt látja, még mindig van tennivaló! Ki lehet? Együttműködésünk a hibrid búza előállításban, a keresztezéseknél a kombinálódó képesség vizsgálatában, a törpeség genetikai alkatának tanulmányozásában, domináns és re- cesszív törpék egész sorát állítottuk már elő. Együttműködünk hímsteril források feltárásában. Vannak már hímsteril búzáink, most a sterilitás feldolgozásán dolgozunk. — Tehát a hibrid búza még nem érett meg a gyakorlati alkalmazásra. — Ez még kutatási feladat, bár állítottunk elő már vagontételben is hibrid búzát. Van uiiiiuouiu 17/ i - ucii (jiwyiumui dolgoztunk ki. E munkát egy nagy fajtagyűjteményes anyaggal kezdtük. Évente 1000 hazai és külföldi fajtát, tájfajtát vonalat „szűrünk" át. Ezekből kiemeljük a rezisztens és toleráns fajtákat s ezeket tör- pésítjük. A régi magyar fajták közül most van folyamatban a Bánkúti 1201-es, a Fertődi 481 és 293-as, az öt Tiszavidéki törzs, valamint a Zalabéri és Siko tájfajták törpésítése. Megkezdtük a legfontosabb külföldi búzák, az ismert szovjet és amerikai - Nebraskai protein vonalak, Atlas stb. - fajták átalakítását is. Sokat segít ebben az Agrobotanikai Intézetben létrehozott európai búza génbank, mely nemesítőink kezdeményezésére jött létre, s 1971 óta működik. A génbanktól csereanyagokat kapunk, s ez nagyon megkönnyíti nemesítőink munkáját. A jövő...- Milyen fajtákat állítottak elő az intézet nemesítő)?- Három minősített búzafajtánk van, a GKF—2, a GKT—32 és a GK—3-as, származásuk: Fertődi, Prodűttóra, Bezosztá- ja. Nemesítői: Beke Ferenc, Eőry Teréz, Szédelyi Gábor. Ezek a fajták korai érésűek, állóképesek, a legújabb neme- sítési irányzatok eredményeként jöttek létre. Van egy sor még modernebb fajtajelöltünk, köztük a GKT-8001-es szuper törpe és a GKT-8261-es, amelynek a múlt évben Ság- vári telepen 88 mázsa volt a hektáronkénti szemtermése. A négy évvel ezelőtt beindult program a kezdeti lépéegy hibrid búza vetőmag előállítását szolgáló szabadalmunk is — Barabás Zoltán nevéhez fűződik — s eddig tíz ország vette át. Ez az úgynevezett szín-gén útján markí- rozott hibrid búza előállítás, amikor nem kell külön sorokba vagy pásztákba vetni az anya- és apavonalakat, ösz- szekeverve vethetők és arathatok, mert a bíborvörös színt meghatározó gének visszake- resztezéses módszerrel bevihetők az egyik szülőbe. Aratás után a bíborszínű szemek egyszerű színszelektorral különválaszthatok a rendes színű búzától. — A jövő növénynemesítése egyre nagyobb mértékben fogja használni a genetika módszereit. Most egy olyan aneup- loid soron dolgozunk, amellyel — ha készen lesz — a törpesé- get matematikailag előre kiszámítva tudjuk a fontosnak tartott fajtákba beépíteni. Röntgen, kobalt, gyors-neutro- nos és vegyszeres kezeléseket alkalmazunk, az utódnemzedékeket üvegházban és szabadföldön teszteljük betegségel- lenállóság — főként lisztharmat — és törpeség tekintetében. E munkánkat kórtani, fiziológiai Egy férfi, még a nyár elején átvette a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát. Ahogy végigment a sorok között, ahogy kezet nyújtott, volt abban valami határozottság, egy erős egyéniség olyan jelenléte, amire nem lehetett nem odafigyelni. Ki lehet?- A Beregszászira gondol? — kérdez vissza a megyei mun- kósőr-parancsnok. — Hát róla aztán regényt is lehetne írni. Ha szóra bírja. A Harsányi-hegy oldalán sima sziklafal meredezik. Két szint, az egyik ötven, a másik hatvan méter. Sima, mintha gyalulták volna. Itt, ebben a kőbányában főbányamester Beregszászi József. Lent, alig ötszáz méternyire innen Nagy- harsányban van az otthona. Az egyik. A másik feltétlenül a kőbánya. Itt megered a szó.- Valahogy ilyennek kell lennie a kőbányának — mutat a sima sziklafalra. — így kisebb a balesetveszély, eredményesebben lehet robbantani. Most már csak a nagyszelvényű, 50 millszekundumos késleltetésű, korszerű nagyrobbantásokat alkalmazzuk. Ez az ő újítása. Korábban évente 120 ezer darab, szekrény-nagyságú szikladarabot kellett újabb fúrásnak, robbantásnak alávetni, hogy szállítható, értékesíthető legyen. Az új módszerrel nem egészen harmincezerre csökkent ezeknek a „határoknak” a száma. Uzsa községben tartották néhány éve a külszíni robbantások nemzetközi konferenciáját. Nem bírta megállni, szót kért, aztán fél óra alatt ismertette az általa kidolgozott eljárást. A románok és a csehszlovákok azonnal kérték a módszer használatának lehetőségét. Magyarországon még ma is csak itt. Nagy- harsányban alkalmazzák. — Azt mondják, hogy vakmerő ember. — Nem vagyok vakmerő. Csak éppen merem azt csinálni, amiben biztos vagyok. — A véleményét sem rejti véka alá . .. — Hát nem tudok tapsolni a rossz munkának. Pocsék egy természetem van, tudom én. De mindig úgy érzem, hogy meg kell mondanom bárkinek is azt, amit gondolok. Abban viszont mindenki biztos lehet, hogy úgy is gondolom, ahogyan mondtam. Márpedig abban lehet valami, ami a vélemények megalapozottságát illeti. Nem azért, mert a rövidujjú ing alatt ötvennégy évesen is combvastagságú karizmok dagadnak — „súlyemelő voltam" —, hanem mert elvégezte a közúti művezetőképzőt, bányaműszaki technikusi oklevelet szerzett és harminc éve kötött ismeretséget a robbanóanyagokkal. Ezenkívül tűzmester! oklevele van immár harminc éve, búvárvizsgája, víz alatti és jég alatti robbantásra jogosító igazolványa, no és mellékesen vízijártassági igazolvány, kajaktól a vízibusz vezetéséig. — Hogyan kezdődött az ismeretség a robbanóanyagokkal? — Csepelen, a hadianyag- gyárban dolgoztam, aztán visz- szamentem szülőfalumba, Kisar- ba. Ott a visszavonuló németek aknát telepítettek. Nem voltam én akkor kommunista, még csak tudatos antifasiszta sem, de nem akartam, hogy ártatlan emberek haljanak meg. Éjszakánként többezer aknából szedtem ki a robbanófejet. Részlet Nagy Béla községi bíró 1944 októberében kelt igazolásából: „Kisar község elöljárósága igazolja, hogy Beregszászi József a német aknamezőt, a telepítést követő éjjelenként felszedte ..." Nem félt? — Nem félt? A németektől, vagy attól, hogy felrobban? — De, féltem. Az aknaszedést nem hagyta abba. Az előretörő szovjet csapatok előtt tisztította a terepet, később ott dolgozott, ahol még megmaradtak a pusztítás eszközei. Pontosan három nappal azelőtt, hogy a Reichstagra kitűzték a szovjet zászlót, a kezében robbant fel a gyújtószerkezet a tiborszállási erdőben. Három csonka ujj, összeszabdalt arc őrzi egész életére ezt a majdnem halálos sérülést. És még egy, ami meghatározta későbbi pályáját is:- Elhatároztam, hogy megmutatom: ezt a pusztító erőt is az építés szolgálatába lehet állítani. Furcsa ugye, robbantással építeni ... A mentőötlet Amikor a Keleti Főcsatornát ünnepélyesen megnyitották, ő robbantotta fel az utolsó elzáró gátat. 1956 februárjában, amikor a jeges árvíz fenyegette a Tisza és mellékfolyói környékét, ő robbantotta szét a jeget a Krasznán, a Szamoson, a Túron, a Lónyai-vásáron. 1955- ben a nagy sóhiány idején az emeletes házak alatti pincékben tárolt ötven vagon megkövesedett sót úgy robbantotta fel, hogy a lakások vitrinjeiben alig rezdültek a porcelánok. Később is, amikor sokan aggodalmaskodtak, akkor ez volt a mentőötlet: „Jöjjön a Beregszászi ..." Jött. Akárcsak negyvenötben, amikor elismerő oklevelet kapott a demokratikus hadsereg szervezéséért. Jött azzal a géppisztollyal, amellyel az ellenforradalmárok ellen harcolt, a megalakuó munkásőrségbe jelentkezni. 1961-ben, amikor Baranya megyébe helyezték, a nagyhar- sányi kőbányához, rögtön jelentkezett a siklósi munkásőr zászlóaljhoz, ahol ma is műszaki, vegyvédelmi munkatárs. Az öreg GAZ befordul a nagyharsányi főutcán. (Ezt a kocsit szereti, elegánsabb autó nem bírná a hegyet.) Bekanyarodunk egy takaros, szép kis családi ház elé. Kívülről nyugalom, csend, az ebéd párolgó illata. S a virágágyások, a szépen festett falak mögött hányszor hangzik el: „Vigyázz egy kicsit már magadra, gondolj a szívedre . ..” Kurucz Gyula MEGKÉRDEZTÜK: Miért nincs kétszersiilt? kutatások egészítik ki, amelyeket a Növényvédelmi Kutató Intézettel karöltve, és a bécsi Atomenergiai ügynökség támogatásával végzünk. Hfe |:||^p|||ÍÍ||
