Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)
1975-07-05 / 182. szám
Baranya testvérmegyéje-Lvov w Irta: A. Z. Padalka, a történelemtudományok kandidátusa, a Lvov megyei pártbizottság titkára Szoros és megbonthatatlan testvéri szálak fűzik össze a szocialista országok népeit. A gyümölcsöző együttműködés megmutatkozik a gazdaság, a tudomány és a kultúra minden területén, hozzájárul a béke megerősítéséhez az egész világon. Beszédes példája ennek Baranya és Lvov megye dolgozóinak együttműködése. A Pécsett bemutatásra kerülő kiállítást az Ukrán Kommunista Párt Lvov megyei Bizottsága és a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága szervezte meg. Feladata, hogy megismertesse Magyarország dolgozóival Lvov megye dolgozóinak 30 év alatt elért eredményeit. Az újjászületett föld boldogsága Szén és kén. Műtrágya, gáz, kőolaj. Autóbuszok és marógépek. Modern elektronika. Édesipari termékek, sör, ékszerek. Ruházat, lábbeli. Művészi hímzések, népművészeti alkotások. Kristályüveg, porcelánedények, bútorok . . . Hosszú a sora azoknak a termékeknek, amelyeket a Lenin-renddel kitüntetett Lvov megye üzemei állítanak elő. A megye területén több mint 2,5 millió ember él. A dolgozók sikeresben valósítják meg a kommunista párt és a szovjet kormány határozatait. A háború utáni években 22 új város és városias jellegű település született: Novij Rozdol, Cservo- nográd, Szosznovka, Dobrot- vor, Sztebnyik, Novojavorovszk és mások. Jelenleg a megye területén 47 tudományos intézet és főiskola működik, amelyekben a tudományok 286 doktora, 2600 kandidátus végez tudományos és oktatómunkát, 229 tudósnak akadémikusi és professzori rangja van. A munkások és kolhozparasztok munkája egyre több terméket állít elő. Harminchét vállalat teljesen gépesítve van. Egyedül az elmúlt 15 esztendő alatt a villlamos energia fel- használása a mezőgazdaságban 13-szorosára nőtt. Lvovscsina azonban másfajta időkre is emlékezhet, a földesúri Lengyelország uralmának sötét éveire. A jogtalanság, munkanélküliség és szegénység éveire. Az éhségtől, a szükségtől űzve a szegény emberek közül sokan az USA-ba, Kanadába és Franciaországba vándoroltak. A nép legjobb fiai és leányai pedig dacolva a börtönökkel, halálmegvetéssel küzdöttek a dolgozók társadalmi és nemzeti felszabadításáért. 1939 felejthetetlen szeptemberében valóra váltak Lvovscsina dolgozóinak álmai: leomoltak a gyűlölt falak, amelyek testvért testvértől választottak el. Kenyérrel, sóval fogadták a dolgozók a nyugat-ukrajnai terület felszabadítóit. A szocialista átalakulások hatalmasan kibontakozó folyamatát azonban hamarosan félbeszakította a hitleri Németország hitszegő támadása. Az a háború, amelyet a német fasizmus erőszakolt a Szovjetunióra, a világimperializmus legerősebb fegyveres fellépése volt a szocializmus ellen, az egyik legsúlyosabb megpróbáltatás, amelyet valaha hazánk átélt. Ebben a háborúban dőlt el a világ első szocialista államának sorsa, a világ civilizációjának, a haladásnak és a demokráciának a jövője. A német fasiszta hódítók alól való felszabadítás után a kommunista párt és a szovjet kormány hozzáfogott azonnal a nyugat-ukrajnai területek évszázados elmaradottságának felszámolásához. A Szovjetunió minden népe, élen a nagy orosz néppel önzetlenül siettek Lvovscsina dolgozóinak megsegítésére. Egyedül a megyeszékhely iparának beindítására 8200 esztergapadot adtak. Állandó munkára ide irányítottak közel 2000 mérnököt és technikust és 14 ezernél több szakmunkást. A párt gondoskodásának beszédes példája volt az Állami Védelmi Bizottság 1944. december 13-i döntése Lvov városának iparosításáról. A párt célul tűzte ki, hogy a legrövidebb idő alatt fel kell számolni a múlt örökségét, Ukrajna nyugati területeinek gazdasági és kulturális elmaradottságát, hogy virágzó szocialista megye váljék belőle. A kommunista párt megvalósította a lenini nemzetiségi politikát és biztosította a nyugatukrajnai területek virágzó gazdasági és kulturális fejlődését. Sok új iparág keletkezett. A mezőgazdaságot a gazdálkodás szocialista útjára vezették. Megvalósult a kulturális forradalom. Napjainkban a megye 7 nap alatt termel annyit, amennyit 1946-ban egész éven keresztül termelt. 1946-hoz képest az iparban dolgozók száma 6,9-szeresére, ezen belül a mérnökök és technikusok száma 8,6-szorosára emelkedett. A megye népgazdaságában minden ezer munkásra és alkalmazottra 97 egyetemet végzett szakember és 114 középkáder esik. Minden ötödik dolgozónak felsőfokú vagy középfokú szakképzettsége van. A Ivovi márkával ellátott termékeket a világnak több mint 55 országába exportáljuk. A világpiacon ismerik a modert} Ivovi esztergapadokat, gépeket, műszereket és közszükségleti cikkeket. Hűség a kommunizmushoz A pártnak azonban legnagyobb vívmánya abban állt, hogy a marxista—leninista világnézet a tömegekbe hatolt és uralkodó világnézetté vált. Új ember született: hazafi és internacionalista. Ez az új ember hűséges a kommunizmushoz és kommunista módon dolgozik. Az új embert jellemzi a közösségi érzés, magas erköl- csiség a családi és a mindennapi életben, az elszántság a hibák kijavításában. A szovjet ember politikai érettségének fő ismérve, hogyan áll a munkához. Minden dolgozó teljes erőbevetéssel, képességével és tudásával arra törekszik, hogy fokozza hozzájárulását a kommunizmus felépítésének össznépi harcában. A szovjet hatalom évei alatt Lvovscsina területén az iparban és a mezőgazdaságban sok ezer élmunkás és újító nőtt fel. Ezek az emberek a mi büszkeségünk. A kommunista párt és a szovjet kormány nagyra értékelte megyénk városai és falvai dolgozóinak önfeláldozó munkáját. A háború utáni években a népgazdaság és a kultúra fejlesztésében elért sikerekért a mi megyénkben több mint 16 ezer ember kapott magas kormány-kitüntetést. Több mint 112 ezer dolgozó elnyerte a „Kiváló dolgozó" címet. Lenin születésének 100. évfordulóján munkásosztályunk és kolhozparasztságunk és alkotó értelmiségünk 70 legjobb tagja hazánk legmagasabb kitüntetését nyerte el, a Szocialista Munka Hősei lettek. Köztük Mihail Georgijevics Vahula, Jekatye- rina Ivanovna Rjaszkina, Iván Mihajlovics Máserá, Ana Sztyepanovna Kasuba, Ana Mi- hajlovna Lucskanyina, Anatolij Andrejevics Akimov, Marija Vlagyimirovna Szavcsin és sokan mások. Testvéri kapcsolatok Szoros baráti szálak fűzik Lvovscsinát a KGST államainak több megyéjéhez. Különösen meleg kapcsolatok alakultak ki Lvovscsina és Baranya dolgozói között. Ez a barátság évről évre erősödik. Az együttműködés mindnyájunkat politikailag erősít, szellemileg gazdagít, megsokszorozza mindkét ország közös gazdasági hatalmát, hozzájárul népeink életének további szépítéséhez. A szovjet—magyar testvéri együttműködés ékes példája a Lvov és a Baranya megye között kialakult munkaverseny. A testvériség eltéphetetlen kötelékei fűzik össze többek között Cservonográd és Komló bányászait. Négy cservonográdi bánya kollektívája már több éve versenyben áll Béta, Kossuth, Szabolcs- és Zobák-bánya dolgozóival. Szoros barátság alakult ki a Ivovi és a pécsi pincegazdaság kollektívái között, valamint a két város dohánygyára, a Ivovi Kolosz és a Pannónia Sörgyár között. Szilárd tudományos kapcsolatok kötik össze már évek óta a Ivovi és a pécsi orvostudományi egyetemet, a drogobicsi és a pécsi tanárképző főiskolát. A nemzetközi testvériség és az erősödő gazdasági kapcsolatok szép példáját képezik a Ivovi területen áthaladó Béke villamos távvezeték, a Barátság olajvezeték, a Testvériség gázvezeték. Ezeken keresztül a testvéri Magyarországra és más szocialista országba villanyáramot, kőolajat és gázt juttatunk. Modern ipari terület A kommunista párt vezetésével és a szovjet nép munkájával Lvovscsina igen hamar fejlődésnek indult. Már 1947-ben az ipari termelés elérte a háború előtti színvonalat. A háború utáni években a megye népgazdaságának fejlesztésére körülbelül 7 milliárd rubelt fordítottunk. Ezekben az években gépgyárak, műszergyárak, rádió-technikai és egyéb üzemek épültek, Kétszáz hatalmas üzemet és gyárat építettünk fel, illetőleg állítottunk helyre, többek között 11 szénbányát, a rozdoli és a jávorovszki kémiai kombinátokat, a nyikolajevi cementkombinátot, a dobrotvo- ri villamoserőművet, autóbusz-, motoros-targonca és fúrógépgyárat és sok mást. A legfőbb termékeket olyan hatalmas üzemekben összpontosítottuk, amelyekben magasfokú a gépesítettség és az automatizálás. A megyében megszerveztünk 34 ipari egyesülést, ezekben dolgozik a munkások egyharmada. A futószalagról nap mint nap 44 autóbusz, 53 motoros targonca, több 40 ezer pár cipő, 2000 televíziós készülék, 220 tonna édességipari cikk kerül le. Bányászaink naponta 40 ezer tonna kőszenet termelnek, 16 millió köbméter gázt, 4 ezer tonna ként és 1400 tonna káli műtrágyát. A termelés modern alapokon folyik. A legújabb technikát, az élenjáró technológiát alkalmazzuk, gépesítjük a kézi munkát. Ennek révén elértük, hogy majdnem tízszeresére emelkedett a munka termelékenysége. Az ipar anyagi-technikai bázisa megszilárdult. Állóalapja a háború utáni években 16-szoro- sára növekedett, értéke jelenleg 2 milliárd rubelre rúg. A mostani ötéves terv négy éve alatt az ipari termelés volu- menje 36,7 százalékkal nőtt, a tervezett 29,9-del szemben. Az ötéves terv 4 esztendeje alatt terven felül 400 millió rubel értékű árut adtunk a népgazdaságnak. A megye területét 1300 kilométer vasút és 6700 kilométer országút szeli át. 1974-ben 1945-höz viszonyítva 5,3-szer több árut szállítottunk vasutain- kon, és 4,5-szer több utast. A megye gazdasága sokoldalúan fejlődik. Valamennyi köztársaság dolgozójának segítségével sok új üzemet és gyárat építettünk megyénkben. Lvovscsina dolgozó kollektívái mindent latba vetnek, hogy a IX. ötéves tervet határidő előtt teljesítsék, hogy szovjet hazában felépítsék a kommunista társadalmat. A gazdag kolhozmezők A mezőgazdasági termelés 347 kolhozban, 43 szovhozban, 11 baromfikombinátban és 16 kísérleti gazdaságban, növénynemesítő intézetben folyik. Ezeket az üzemeket 12 000 traktor, 5000 kombájn és 10 000 tehergépkocsi szolgálja ki. A kolhozok és a szovhozok anyagi-műszaki bázisa szilárd technikai, gazdasági alapon nyugszik. A növénytermesztés és betakarítás valamennyi munkaigényes folyamatát gépesítettük. A zöldség- vetemények gépesítési foka elérte a 66 százalékot, a burgonyabetakarításé a 80 százalékot, a műtrágya kiszórása 93 százalékot. Az utóbbi években minőségileg új irány terjedt el az állattenyésztésben: ipari alapra helyezték. Megteremtettünk 170 komplexen gépesített gazdaságot. A gazdaságok 69 százalékában teljesen áttértünk a gépi fejésre. A megye kolhozaiban és szovhozaiban 7 ezer szakember dolgozik felsőfokú és középfokú végzettséggel, többek között 933 agronómus, 822 állattenyésztő technikus és 652 állatorvos. Hozzáfogtunk a lápos területek vízrendezéséhez. Eddig 377 000 hektár elvizenyősödött és sovány földön végeztük el a meliorizációt. A szemes termények hozama a gazdaság minden kategóriájában jelenleg 21,5 mázsa hektáronként, az 1945-ös 9,9 mázsás terméssel szemben. Az 1953-as esztendővel összehasonlítva a 100 hektárra számított hústermelés 7,4-szeresére, a tejtermelés 9,4-szeresé re, a tojástermelés 23,5-szeresére nőtt. Mindezt a termelékenység növelésével lehetett elérni. 1971 — 74 között á mezőgazdasági termelésből 29 ezer embert lehetett átirányítani más gazdasági ágazatokba. Lvovscsina fellett mezőgazdasággal rendelkező megyévé változott. A szocialista kultúra virágzása A fasiszta hódítók elűzése után Lvovscsina pártszervezetei azonnal hozzáláttak a kulturális intézmények munkájának beindításához. Napjainkban a megyében 800 ezer ember, minden harmadik lakos tanul. Az általános iskolákban 471 ezer diák, másfélszer több, mint 1946-ban. A megyében körülbelül 28 ezer tanító működik. 1974-ben több mint 40 ezer diák fejezte be a középiskolát. 43 zenei iskolában több mint 13 ezer gyerek tanul zenét. Az iskoláskorú tanulóknak több mint 40 úttörő palotájuk és úttörőházuk van, 7 fiatal technikus telepe, 5 természetjáró állomás, megyei ifjúsági turista állomások, gyermekpark áll rendelkezésükre. Lvovscsina 12 főiskolájában és 43 középfokú szakiskolájában 46 különböző nemzetiség 116 ezer fiatalja tanul. Az elmúlt 30 esztendő alatt Lvovscsina tanintézetei 407 ezer szakembert adtak a népgazdaságnak. A szovjet Lvovscsina magas kultúrájú terület. Ukrán és orosz opera és balettszínház működik, gvermek- és bábszínház, filharmónia, 13 múzeum, 1670 könvvtár, 1606 kultúrpalota, művelődési ház és falusi klub. A kultúrintézményekben közel 3600 alkotó művész dolgozik. A megyében 120 filmszínház és 1250 faluban állandó mozi működik. 1945-ös képest a könyvtárak száma hatszorosára nőtt, a nagyobb könyvtárak könyvállománya több mint 17 millióra rúg. 1974-ben 41,7 millió ember volt a mozikban, egymillió 300 ezer ember látogatta a megye múzeumait, a színházat 1,2 millió, a filharmóniát 70 000 ember. A dolgozók érdekében A kommunista párt, a szovjet kormány töretlenül azon dolgozik, hogy emel|e a nép anyagi és kulturális életének színvonalát. A IX. ötéves terv során megemeltük a munkások minimális bérét, a vasutasok és tisztviselők középkategóriáinak fizetését. Magasabb lett a mező- és erdőgazdaságokban dolgozó traktorosok és gépészek fizetése. Átlagosan 20 százalékkal nőtt az orvosok, tanítók, főisko__ l ai oktatók illetménye. Mindezek a rendszabályok a megyénkben 130 ezer embert, munkást és tisztségviselőt érintettek. A népgazdaságban dolgozók átlagos havi fizetése 1960-hoz viszonyítva 73 százalékkal magasabb, a kolhozparasztok négyszer többet keresnek, mint 15 évvel ezelőtt. Megjavult a lakosság nyugdíjellátása. 1956-hoz viszonyítva 12-szer magasabb az az ösz- szeg, amelyet az állam fizet, a kolhozparasztok 17-szer magasabb nyugdíjat kapnak. A főiskolák és technikumok legtöbb diákja ösztöndíjat élvez. A dolgozók jövedelmének fokozatos növekedésével nő a különböző közszükségleti cikkek vásárlása is. Ma már minden családban van rádió és lemezjátszó, háromból két családban televízió, minden második családnak mosógépe, 25 ezer embernek gépkocsija van. 1960-hoz viszonyítva háromszor több ruhát, két és félszer több lábbelit, nyolcszor több elektromos készüléket, négy és félszer több bútort, három és félszer több kultúrcikket, háromszor több húsárut, háromszor több tejet és tejterméket, 11-szer több tojást és két és félszer több cukrot vásárolnak a dolgozók. A közétkeztetésnek és a javító szolgálatnak a rendszere évről évre fejlődik. Egyre jobb lesz az orvosi ellátás. Átlagosan 10 ezer emberre száztíz kórházi ágy, 33 orvos és 88 ápolónő jut. Hatalmas tempóval folyik az építkezés. 1945-höz viszonyítva a városokban és városi jellegű településeken a lakásalap három és félszeresével nőtt. Lvov- scsinu lakosságának több mint fele új komfortos házakba költözött. A megyében 33 szanatórium és üdülő 11 ezer hellyel szolgálja a dolgozók egészségét. Külön gondoskodást élveznek a gyerekek. Megvan minden feltétel ahhoz, hogy egészségesek, vidámak és boldogok legyenek. A viszonylag alacsony és stabil élelmiszerárak, az olcsó ruha és lábbeli lehetővé teszi, hogy mindennel ellássuk őket. Óvodák és bölcsődék széles hálózata fogadja gyermekeinket. Mindent megteszünk azért, hogy a fiatal nemzedék méltó utódja lehessen az atyáknak. Minden évben Jalta, Odesz- sza és Szocsi, valamint más üdülővárosok szanatóriumaiban körülbelül 250 ezer munkás, kolhozparaszt és más szakember, valamint 80 ezer gyermek tölti szabadságát. Több mint 650 ezer ember rendszeresen foglalkozik sporttal. Az elmúlt 10 esztendő során a megyei sportszervezet a szocialista verseny eredményei alapján a köztársaságban a második helyet foglalia el. Harminc Ivovi sportoló Európa- és világbajnokságot szerzett, 119- en a Szovjetunió bajnokai. Az elmúlt három év alatt 370-en nyerték el a „Sport mesterei" cimet. A „Kárpátia" futballcsapat eredményesen szerepel Szovjetunió első ligáiában. Hatalmasat fejlődtek a sport- létesítmények. 42 ezer néző számára megépítettük a „Druzs- ba" stadiont, két sportpalotát, sok tornatermet, úszómedencét és sípályát létesítettünk. * Hittel eltelve járnak a jövő után a Lenin-renddel kitüntetett Lvov megye dolgozói. Lépésük évről évre biztosabb és lendületesebb lesz. A Szovjetunió valamennyi népének önzetlen testvéri segítségével növelik a népgazdaság lehetőségeit, kimagasló eredményeket érnek el az állami tervek teljesítésében, a szocialista vállalásokban, önfeláldozó munkájukkal hozzájárulnak a kommunizmus építésének ügyéhez. m HÉTVÉGE JÜ tészlet a szovjet kiállításból
