Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)

1975-07-31 / 208. szám

1975. július 31., csütörtök Duncmtqii napló egkezdtc munkáját : európai csúcsértekezlet KS/D. NAPLÓ TELEFOTO Urho Kaleva Kekkonen megnyitja ai európai biztonsági konferen­cia záró szakaszát. Kölcsönös meghívások Kádár János és Helmut Schmidt nyilakozata (Folytatás az 1. oldalról.) hangsúlyozta a gazdasági együttműködés fokozásának je­lentőségét és sokoldalú tárgya­lásokat sürgetett a nukleáris le­szerelésről. Hozzátette, lényeges lenne, hogy Kína résztvegyen ezeken a tárgyalásokon. A továbbiakban Wilson tá­mogatta a leszerelési világkon­ferencia összehívásának szovjet javaslatát. Ezután Konsztantin Karaman- 1isz görög miniszterelnök mon­dotta el beszédét, s amint az várható volt, a ciprusi kérdést helyezte mondanivalójának kö­zéppontjába. A görög kormányfő hangoz­tatta, hogy Görögország sokkal ■nagyobb megelégedéssel tekin­tene az aláírásra kerülő záró­okmányban foglalt 10 alapelv­re, ha megfelelő szankciókat tartalmazna a dokumentum az alapelvek megsértésének ese­tén. Ezután kormánya nevében ki­ábrándultságát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy miközben Genfben ülésezett a biztonsági értekezlet második, szakértői szakasza, egy olyan ország, amely ugyancsak részt vett ezen az értekezleten, katonai inváziót hajtott végre Ciprus ellen. így tehát — mondotta a görög kor­mányfő — tanúi lehettünk ama tíz alapelv egyike megsértésé­nek, amely alapelveket oly fá­radtságos munkával fogalmaz­ták meg a szakértők Genfben. * Geir Hallgrimsson izlandi mi­niszterelnök a konferencia je­lentőségét hangsúlyozva kiemel­te, hogy az inkább valaminek a kezdete, mint a vége. Az ér­tekezlet megmutatta, hogy van lehetőség megállapodásra jutni bonyolult és fontos kérdések­ben. * A .következőnek felszólaló Pierre Elliott Trudeau kanadai miniszterelnök Európa és a vi­lág többi része közti kapcsola­tok fontosságát kiemelve arra mutatott rá, hogy a biztonságot ki kell terjeszteni Európa hatá­rain túlra is. Sürgette a fegy­verkezési hajsza mielőbbi meg­fékezését, a hadászati fegyve­rek csökkentéséről folyó szovjet -—amerikai tárgyalások (SALT II.) eredményes befejezését és a SALT III. tárgyalások mielőbbi megkezdését. Trudeau végül kijelentette: az európai biztonság meghiú­sulása a legsúlyosabb következ­ményekkel lenne Kanadára. A délutáni ülés következő szónoka Todor Zsivkov, a Bol­gár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Államtanács elnöke volt. Todor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, az Állam­tanács elnöke az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet szerdai ülésén elhang­zott felszólalásában hangsú­lyozta : a Bolgár Népköztársa­ság, amely más európai szo­cialista országokkal együtt kezdeményezte az értekezlet összehívását, sokra értékeli az elért nagyszerű eredményeket — a fórumon résztvevő államok közös erőfeszítéseinek gyümöl­csét. Nagy győzelem ez — mindazok győzelme, akik a bé­két és nem a háborút, a békés egymás mellett élést és nem a konfrontációt, az alkotást és nem a rombolást választják. Ez az értekezlet bizonyítéka annak, hogy napjainkban nincs olyan probléma, amelyet ne le­hetne megoldani tárgyalások útján. Az aláírásra kerülő doku­mentumról szólva Todor Zsiv­kov rámutatott: „Meggyőződé­sünk szerint e dokumentum magva azoknak az elveknek a meghirdetése, amelyek alapján fejlesztenünk kell kölcsönös kapcsolatainkat — a békén és a stabilitáson, az együttműkö­désen és a barátságon, a tisz­teleten és a bizalmon alapuló kapcsolatokat. Ezek az elvek megtestesítik népeinknek azt a közös törekvését, hogy megsza­badítsák a jelenlegi és a jö­vendő nemzedékeket a háború rémétől, szavatolják számukra a békés; boldog életet. Emlékeztetett arra, hogy a múltban Európából a konflik­tusok átterjedtek más térségek­re is, láncreakciót idéztek elő a közeli és a távoli országok­ban, magukkal sodorták az egész világot. Todor Zsivkov rá­mutatott: most egy teljesen ellentétes folyamatot, egy égé­sén más típusú láncreakciót indítunk el. Hisszük, hogy érte­kezletünk eredményei lendüle­tet adnak a világméretű nagy problémák megoldásának. A BKP Központi Bizottságá­nak első titkára a bolgár nép nevében köszönetét mon­dott Európa, az USA és Kanada népeinek, a politiku­soknak, az államférfiaknak és a közéleti személyiségeknek, a tudomány, a kultúra képviselői­nek, az üzleti köröknek, minden jóakaraté embernek, mindazok­nak, akik elősegítették az érte­kezlet összehívását és akiknek nevében aláírják a történelmi jelentőségű dokumentumokat. X Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára, az európai bizton­sági értekezlet helsinki záró­szakaszán mondott beszédében többek között kijelentette: „A Német Demokratikus Köz­társaság megelégedéssel fo­gadta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet .sike­res befejezését. A közösen elfo­gadott záródokumentummal tel­jes mértékben egyetértünk. Szimbolikus jelentőséget tulaj­donítunk annak, hogy az euró­pai államok, valamint az Egye­sült Államok és Kanada első értekezletére éppen 30 évvel azután került sor, hogy Európa népei a Szovjetunió és a Hit- ler-ellenes koalíció többi álla­ma révén felszabadultak a hit­leri fasizmus alól. Az értekez­let eredményei hozzájárulnak ahhoz, hogy teljesítsük a fasiz­mus barbársága ellen harcoló milliók végakaratát. Ök voltak azok, akik lerakták egy bizton­ságos és békés Európa alap­kövét”. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy az értekezlet záró- dokumentuma összhangban van a Német Demokratikus Köztár­saság alapvető érdekeivel és külpolitikai céljaival. Azoknak a keserű tapasztalatoknak a bir­tokában, amelyeket a német földről kiindult két pusztító vi­lágháborúból vont le, a Német Demokratikus Köztársaság első­rendű kötelességének tartja, hogy minden tőle telhetőt meg­tegyen az európai béke és biz­tonság tartóssá tétele érdeké­ben. Éppen ezért alkotmányunk megállapítja: „a Német De­mokratikus Köztársaság olyan külpolitikát folytat, amely a szo­cializmust, a békét és a népek közötti megértést szolgálja". Helsinki nem végpont, hanem új kezdeményezések elindítója. Az a célunk, hogy örökre szám­űzzük az európai népek és ál­lamok életéből az agressziót és a háborút. Az ehhez vezető út az enyhülés folytatása, a kol­lektív európai biztonság szilárd alapzatának megerősítése. Az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek képviseletében megjelent főtitkár úr jelenléte és beszéde rávilágított az értekezlet nem­zetközi jelentőségére. Az itt ki­dolgozott záródokumentumban foglalt határozatok megfelelnek az ENSZ alapokmányának. A konferencia eredményei jó ala­pot teremtenek legfőbb célunk eléréséhez, hogy Európa békés földrésszé alakuljon át. Európa, mint a béke földrésze, a világ- béke fontos záloga. A A következő felszólaló Aldo Moro olasz miniszterelnök volt. Pierre Gräber, svájci szövet­ségi elnök nagy nyomatékkai hangsúlyozta beszédében, hogy Svájc semleges státusa soha­sem szolgált indokul a közöm­bösségre, vagy az elszigetelő­désre, ftanem az ország min­den lehetséges módon igye­kezett előmozdítani a nemzet­közi közösség érdekeit szolgá­ló lépéseket.1 A néhány perccel 18.00 óra előtt (helyi idő) véget ért szer­da délutáni ülés utolsó szóno­ka Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár volt. Bevezetőben a kancellár ki­emelte, hogy az NSZK szem­szögéből nézve a európai biz­tonsági konferencia záróokmá­nyának aláírásával jelentős előrehaladás történt Európában a békepolitika terén A béke biztosítása és a fe­szültség megszüntetése alap­vető célkitűzése a szövetségi kormánynak — folytatta Schmidt — mert Európában egyetlen nép sem érzi jobban a német népnél azokat a ve­szélyeket, amelyek kontinen­sünk kettészakítottságából szár­maznak. A bonni parlament és az NSZK lakossága — folytatta a továbbiakban Schmidt — elis­meréssel tekint ennek a konfe- • renciának eredményére, ugyan­akkor azonban nem ringatja magát illúziókban. A konfron­táció évtizedei után — mon­dotta — nem lehet egyik nap­ról a másikra megteremteni az együttműködés korszakát. A fe­szültség enyhülésének folyama­tához nem elegendő egyszerű nekilendülés, szükség van ál­landó folyamatos hozzájárulá­sunkra, hogy biztosítani lehes­sen az előrehaladást. Beszéde további részében Schmidt hangsúlyozta, reméli, hogy most már a Helsinkiben elért eredményekre alapozva Bécsben sikeresen folytatódnak a kölcsönös haderőcsökkentési tárgyalások. Gazdasági kérdésekről szólva a kancellár hangsúlyozta, kor­mányának eltökélt szándéka, hogy fokozza az együttműkö­dést más országokkal gazda­sági téren. Amikor Helsinkiben aláírjuk majd az európai biztonsági ér­tekezlet záróokmányát — fejez­te be beszédét Schmidt kan­cellár — súlyos kötelezettséget vállalunk magunkra, hogy sza­vainkat tettek is fogják követni. Ez a konferencia nem hoz új nemzetközi jogot Európa szá­mára. Kidolgoztunk azonban közös szabályokat arra vonat­kozóan, hogy milyen módon óhajtunk eljárni és együttélni a jövőben Európában. A konferencia csütörtökön reggel 9.30 órakor (helyi idő) folytatja munkáját. * Szerdán este Urho Kekkonen finn köztársasági elnök több mint száz terítékes ünnepi va­csorát adott a konferencián résztvevő legmagasabb szintű politikai vezetők tiszteletére. Magyar részről jelen volt a vacsorán Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a de­legáció vezetője, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Púja Frigyes külügyminiszter. A vacsorán mondott pohár­köszöntőjében Urho Kekkonen elnök többek között kiemelte: 160 éve ülésezett a bécsi kong­resszus és az első világháború után is számos hasonló konfe­renciát tartottak Európában. Ezekre azonban mind az volt jellemző, hogy győzők és le- gyözöttek vettek részt rajtuk. Az európai biztonsági konfe­renciának azonban egészen más célja van: biztosítani kon­tinensünk békéjét. Azon a meg­győződésen alapul ez az érte­kezlet, hogy senki és senkinek az érdekei ellen nem irányul. Ellenkezőleg: az a rendelteté­se, hogy elhárítsa az akadályo­kat a megértés útjából, és csökkentse a félreértéseket. Barabás Miklós, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Szerdán délelőtt Helsinki­ben, a Finlandia palotában találkozóra került sor Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, a magyar küldöttség vezetője és Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja között. A találkozón részt vett magyar részről Lázár György miniszter- elnök és Púja Frigyes külügy­miniszter; az NSZK részéről Hans-Dietrich Genscher kül­ügyminiszter. A szívélyes légkörű találko­zón Kádár János és Helmut Schmidt eszmecserét folytatott a két ország kapcsolatairól, a nemzetközi helyzetről, valamint az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel összefüggő kérdésekről. A találkozó után Kádár elv­társ nyilatkozott a sajtó jelen­levő képviselőinek a nyugat­német kancellárral tartott meg­Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára kedden Helsinki­ben találkozott Joszip Broz Ti- tóval, Jugoszlávia köztársasági elnökével, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének elnö­kével. Leonyid Brezsnyev és Joszip Broz Tito a meleg, baráti lég­körben folytatott beszélgetésen véleményt cserélt az európai értekezlet munkájával, továb­bá a két párt és a két ország közötti testvéri együttműködés továbbfejlesztésével kapcsola­tos kérdésekről. Leonyid Brezsnyev ugyan­csak kedden találkozott Erich Honeckerrel, az NSZEP KB el­ső titkárával, aki az NDK de­legációját vezeti. A helsinki zárószakasznak előestéjén tartott kétoldalú eszmecserék sorozatába illesz­kedik be az a 90 perces meg­beszélés is, amelyet Tito mar­sall jugoszláv államfő kedden este Helmut Schmidttel, az NSZK szövetségi kancellárjá­val folytatott. A Reuter tudó­sítása szerint Tito és Schmidt a portugáliai helyzet áttekin­tése során örömmel üdvözölte Costa Gomes portugál állam­fő szándékát, hogy — bár né­mi késéssel — Helsinkibe uta­zik és részt vesz a csúcstalál­kozón. A két államférfi egyet­értett abban, hogy Cipruson veszélyes a helyzet, ami pedig a nemzetközi kereskedelem kéTdését illeti, Schmidt arról tájékoztatta tárgyalópartnerét, hogy kormánya konkrét lépé­seket szándékozik tenni a nem­zetközi gazdasági helyzet ja­vító sá ra. * Nyugati hírügynökségek je­lentik, hogy Leonyid Brezsnyev, nz SZKP KB főtitkára és Gerald Ford, az Egyesült Államok el­nöke szerdán délelőtt, az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési konferencia zárószakaszá­nak ünnepélyes megnyitása előtt kétórás megbeszélést tar­tott Helsinkiben. Amerikai források sze'int a két államférfi többek között a hadászati fegyverrendszerek kor­látozásával és a közép-európai haderőcsökkentéssel összefüggő kérdésekről tárgyalt. Helsinkiben szerdán találko­zóra került sor Leonyid Brezs­nyev, az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára és Valery Giscard d’Estaing, a Francia Köztársaság elnöke között. Brezsnyev és Giscard d’Es- taing kijelentette, hogy a Szov­jetunió és Franciaország foly­tatni szándékozik a konzultá­ciókat az enyhülési folyamat elmélyí.ése, az európai bizton­ság és együttműködés további megszilárdítása érdekében. beszélésről. Mint mondotta: „nagyon hasznos beszélgetés volt. Arról tárgyaltunk, hogyan tudnánk a jövőben kétoldalúan és az összeurópai politikai ér­dekek javára jobban együttmű­ködni. Egyetértés volt közöttünk, hogy erre kell törekednünk." Helmut Schmidt kancellár szintén nyilatkozott az újság­íróknak. Hangoztatta, hogy töb­bek között szó volt a kelet­európai- országoknak és az európai gazdasági közösség ál­lamainak viszonyáról és különö­sen a Közös Piac országaiba irányuló magyar mezőgazda- sági export kérdéséről. „Még hozzáteszem — mondotta —, hogy beszélgetésünk oldott, kö­tetlen, normális, baráti légkör­ben zajlott le. Megállapodtunk, hogy Kádár úr elfogadja meg­hívásunkat, és látogatást tesz nálunk. Ö viszont meghívott bennünket, hogy tegyünk vi- szontlátogatást Budapesten." Küldöttségünk vezetőjét ma az elnöki palotában fogadja Urho Kekkonen, a Finn Köztár­saság elnöke. A két fél kifejezte a Szovjet­unió és Franciaország közötti együttműködés és egyetértés további kiszélesítésére irányuló törekvését és hangsúlyozta a francia elnök küszöbönálló szovjetunióbeli látogatásának jelentőségét. Andrej Gromiko szovjet és Jean Sauvagnargues francia külügyminiszter is részt vett a kölcsönös megértés légkörében végbement találkozón. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára szerdán Helsinkiben talál­kozott Edward Gierekkel, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával. A szívélyes és a baráti han­gulatú megbeszélés során ki­cserélték nézeteiket a Szovjet­unió és a Lengyel Népköztár­saság, az SZKP és a LEMP kö­zötti testvéri kapcsolatok to­vábbi elmélyítésének egyes kér­déseiről. Érintettek egyes nem­zetközi jellegű kérdéseket is. A megbeszélésen részt vett Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, Piotr Jarosze- wicz, a Lengyel Népköztársa- sóq Minisztertanácsának elnö­ke és Stefan Olszowski lengyel külügyminiszter. * Kekkonen államfő szerdán a Finlandia Palotában fogadta Kurt Waldhelm ENSZ főtitkárt. Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter szerdán Helsinki­ben Kurt Waldheim ENSZ fő­titkárral tárgyalt, s vélemény­cserét folytatott vele az ENSZ tevékenységével kapcsolatos kérdésekről. Korábban, még a délelőtt fo­lyamán a Közös Piac tagorszá­gainak küldöttségei külön csúcstalálkozót tartottak az olasz nagykövetség épületében. A központi tanácskozáson kí­vül szerdán számos kétoldalú találkozóra került sor az egyes küldöttségek vezetői között. * Az európai biztonsági érte­kezlet zárószakaszán Helsinki­ben szerdán este folytatódtak a küldöttségek veze'őinek két­oldalú találkozói. Erich Ho- necker, az NSZEP KB első tit­kára Giscard d'Estaing francia államfővel, Kissinger amerikai külügyminiszter Olof Palme svéd kormányfővel tárgyalt. Megfi­gyelők emlékeztetnek rá, hogy 1969 óta ez volt az első ma­gasszintű svéd—amerikai talál­kozó. A két ország viszonya 1970-től kezdve azért romlott meg, mert Svédország nyíltan, több ízben elítélte az Egyesült Államok vietnami agresszióját. IsS/D. NAFLO ILLttOIO BREZSNYEV—FORD MEGBESZÉLÉS HELSINKIBEN. Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára, az európai biztonsági és együttmű­ködési konferencián résztvevő szovjet küldöttség vezetője. Szívélyes légkörben Kétoldalú találkozók

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents