Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)

1975-07-31 / 208. szám

Dunántúli napló 1975. július 31., csütörtök Félévi mérleg az Építőipari Vállalatnál 1350 lakás elkészül • Több, mint a tervezett • Az óvodára még várni kell • Sokba került a fuvar Sikeresnek mondható a Ba­ranya megyei Állami Építőipari Vállalat féléve: lakásépítés te­kintetében egyetlen esztendő­ben ilyen jól még nem álltak. Az ipari beruházásoknál pedig az időarányos készültségi szin­tet sikerült tartani. Erről adott tájékoztatót tegnap délelőtt Nemeskéri László, a vállalat igazgatója. Mit is jelent ez, konkrétan? Az első félévben 659 lakást ad­tak át, ugyanakkor a lakásépí­tés gyorsabb üteme lehetővé teszi, hogy szeptemberig össze­sen 1077 lakás kulcsát kapják meg leendő tulajdonosaik. Ezzel elérik, hogy a íakásterv 88 százalékát a harmadik ne­gyedév végére elérjék — ilyen még nem volt az építőipari vállalat életében —, s figye­lembe vehetnek még éves szin­ten 110 többletlakás építést. Eszerint a tervezett 1240 he­lyett 1350 lakás készül az idén. A lakások többsége a kertvá­rosi részen épült. A Szigeti úton az épülő tízemeletesek közül az egyiket rövidesen át­adják, a másik hármat pedig a negyedik negyedévben. A siklósi 270 lakásból 90 elké­szült, a többit pedig ez év vé­géig folyamatosan adják át. Gondöt jelent a könnyűszerke­zetes program — a járulékos beruházások —, s akárhogyan is szeretnék, de a kertvárosi óvoda és ABC áruház az idén még nem készül el. A Szigeti úti óvodát az év végén vehe­tik birtokukba a gyerekek. A lakásépítési programban ter­ven felül a Megyeri út végén egy 45 lakásos épület kivitele­zési munkálatait kezdik el rö- rövidesen: a lakások az építő­ipar dolgozói, valamint a PTV tervezőinek készül. Az egyéb beruházások közül figyelmet érdemel az orvos- egyetem melletti nővérszálló, amelyet terven felül őszre át­adnak. Az ifjúsági ház elké­Védett területek A Tolna megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága a keddi ülé­sén két újabb természetvédel­mi területet jelölt ki. Védetté nyilvánították az iregszemcsei Gyógypedagógiai Intézet — famatuzsálemeket és növény­ritkaságokat őrző — őspark­ját, valamint a Dunaföldvár határában lévő, csaknem 200 hektáros j,vadvízországot". szült, jó ütemben épül a mo­hácsi bútorgyár, a barcsi CHE- MICHAL, a bőrgyári beruhá­zás, s időarányosan jól álla­nak a baromfifeldolgozó kivi­telezésével. A vállalat első féiévi terme­lését 116 százalékra teljesítette, s a termelés növekedését 98 százalékban a termelékenység emelkedése fedezi. Az idei esz­tendőben a vállalat egy építő­munkása kereken 100 ezer fo­rinttal termel többet, mint öt évvel korábban. A legjobban a lakásépítés és a közműépítés fejlődött, hiszen itt jelentkez­tek a kritikus igények, s ezért a vállalat ezeket a feladatokat szolgáló műszaki fejlesztésekre fordította a IV. ötéves tervben fejlesztési eszközeinek döntő részét. Az idei első félévben a meg­felelő termelési és árbevételi eredmények ellenére kedvezőt­lenül alakult az 1974 első fél­évéhez viszonyítva a nyereség. Az önköltség romlás okai ösz- szetettek: jelentős mértékben nőtt az anyaghányad, magas összeggel nőttek a készletek és időközben kedvezőtlen ütem­ben érkeztek be a számlák is, amely több esetben financiális problémát okozott. Ugyanakkor magas fuvar-többletköltségek is jelentkeztek. Mindez hozzáve­tőlegesen 10—12 millió forintos nyereséq elmaradást eredmé­nyezett. ció szükségességét említjük. A hírek szerint a napokban kezdi meg a dotációs bizottság az igények számbavételét, a fej­lesztés lehetőségeinek miként­jét. Dr. Hars István Baranyában Baranyába látogatott tegnap dr. Hárs István, az MSZMP KB tagja, a Magyar Rádió elnöke. A vendéget a megyei pártbi­zottság épületében dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára és Bocz József, a Megyei Pártbizottság titkára fo­gadta és tájékoztatta a me­gye politikai, gazdasági, társa­dalmi életéről, majd a hírközlő szervek munkájának eredmé­nyeit és további feladatait tár­gyalták meg. Dr. Hárs István Bocz József társaságában fel­kereste a Magyar Rádió pécsi stúdióját, ahol a szerkesztőség munkájával ismerkedett és be­szélgetést folytatott a stúdió munkatársaival. Dr. Hárs Ist­vánt baranyai látogatására el­kísérte Kőhidi László, a Magyar Rádió vidéki stúdióinak veze­tője. Látványos eredmények KGST országok miniszterei Pakson Jó ütemben halad az atomerőmű építése Magasrangú vendégei voltak szerdán Paksnak. A KGST vil­lamosenergia állandó bizott­ság 44. ülése alkalmából ha­zánkban tartózkodó delegációk vezetői — miniszterek és mi­niszterhelyettesek —, P. Sz. Nyeporozsnyijnak, a Szovjet­unió energetikai és villamosítá­si miniszterének, az állandó bizottság elnökének vezetésé­vel az első magyar atomerőmű építkezésére látogattak. A hely­;i|ig|g feladatok így aztán az első féléves eredmények sok tekintetben meghatározzák a második fél­évi és ezen belül is a har­madik negyedévi feladatokat. Az éves ten/ teljesítéséhez az Állami Építőipari Vállalatnak 295 milliós termelést és 36 mil­liós nyereséget kell a harmadik negyedévben elérni. Minderre megvannak a lehetőségek. S még valamit hadd említ­sünk: a vállalatnál az ötödik ötéves tervre való készülődést megkezdték. Várhatóan egy- milliárd forinttal lesz több fel­adatuk, mint az elmúlt öt év­ben. Ebben közel ezer óvodai és bölcsődei férőhely, valamint 7000 lakás megépítése szere­pel. A fejlesztés lehetőséget Ehhez nagymértékű fejlesz­tésre lesz szükség: elég, ha csak a panelüzemi rekonstruk­wrnmmm lÄipi Tízmillió tonna Szállítási rekord a MÁV Pécsi Igazgatóságán Elszállították az idei tízmillio­modik tonna árut a MÁV Pécsi Igazgatóságának dolgozói. Ezzel a teljesítménnyel a tavalyi re­kordot is megdöntötték, ami pe­dig, egyéb jó eredményeik mel­lett, első helyet biztosított 1974- ben a társigazgatóságok között a. felszabadulási és kongresz- szusi munkaversenyben. A dél­dunántúli vasúti szállítás törté­netében még nem volt példa ilyen roppant tömegű áru to­vábbítására ennyi idő alatt. Érdemüket növeli, hogy ki- lencszázezer tonna terven felüli mennyiség, s mindezt szinte azonos, vagy alig nagyobb ka­pacitással érték el, a kocsihasz­nálás javítása és a kocsiforduló gyorsítása révén. A múlt évinél jóval több követ, kavicsot, ga­bonát, cementet, téglát, tűzifát szállítottak rendeltetési helyére. A fuvarpiac ismeretében arra számítanak, hogy a rekordok­nak ez évben méq nincs vége, mert változatlanul nagyok a szállítási igények. Különösen nagy feladatot jelent majd a cukorrépa, amiből tíz éve nem termeltek annyit ezen a vidé­ken, mint az idén. Ennek meg­felelően készülnek fel. A dél- baranyai nagyharsányi kőbá­nyából nyolc cukorgyárnak szál­lítanak a zavartalan feldolgo­záshoz nélkülözhetetlen cukor­követ. Baranyában, Somogybán és Tolnában tizenöt állomáson biz­tosítanak nagy tárolóteret, ahol a cukorgyárak gépei rakodnak, így négy-öt óra alatt megtölt­hetik majd egy-egy irányvonat vagonjait. A Kaposvári Cukor­gyár máris bejelentette, vállalja az éjszakai rakodást. így mód lesz olyan szerelvények össze­állítására, amelyek folyamato­san csak cukorrépát szállítanak. Tavaly Csak Kaposvárra indítot­tak cukorrépa irányvonatot, most így továbbítják Ercsibe, Ácsra, Petőházára és Sárvárra Étkezde, orvosi rendelő Megszépül a MÁV komlói pályaudvara A komlói vasútállomáson dol­gozók szociális ellátásának megoldására tett intézkedéseket a MÁV Pécsi Igazgatósága. Nem volt megfelelő a tisztál­kodási, étkezési lehetőség a pályaudvaron, az üzemorvosi rendelő a város távoli pontján működik. A vágányok mentén, az autó­busz végállomás szomszédságá­ban most nagyarányú építkezés folyik. A MÁV Dombóvári Épí­tési Főnöksége több mint 6000 légköbméter belső térfogatú építményt emel a már-már kor­szerűtlenné váló régi állomás- épület mellé. Egyszerre ötven fő étkezését biztosító melegítő­konyhás étkezde, mintegy száz személyes öltöző, üzemorvosi rendelő és természetesen a mai igényeknek megfelelő fürdő és mosdó kap helyet a gyors ütemben emelkedő falak között. Készül az a helyiség is, ahol a központi fűtés berendezéseit he­lyezik el. Egyidőben a MÁV Szak- és Szerelőipari Főnöksé­gének dolgozói elvégzik az ál­lomásépület fűtés-rekonstrukció­ját is. Új „köntöst" kap az utas­váróterem, felújítják a mellék- helyiségeket, a három szobás szolgálati lakást. Néhány melléképület elbon­tása árán modern, tetszetős formájú létesítmény készül el még ez év végéig a komlói ál­lomáson. A ráfordítás költségei megközelítik a 9 millió forintot. Az építők szeretnék határidő előtt, november 7-re átadni munkájukat. Szliveni úttörők hangversenye Megtanulták a magyar úttö­rők is a „Hej siroko pole” - kezdetű dalt, amely a sok szen­vedést látott széles bolgár me­zőről szól. A partizánének gya­korta zengett estelente a sikon- dai úttörőtáborban. A gazdag repertoárú, szliveni „Druzsna pészen" úttörőkórus előtt sem ismeretlenek már a magyar da­lok. Vezetőjük Metodii Grigorov valóságos hanglemez- és kotta­tárat visz magával Bulgáriába. Az együttes vezetőjével Me­todii Grigorovval, valamint Lju- bomir Vasziljevvel, a Szliven meqyei Komszomol bizottság tagiával való beszélgetés révén megtudtuk, hogy az énekkar a legjobb hazai együttesek egyi­ke. A 120 kórustag közül 63 iött el Magyarországra, a leg­fiatalabbak — a majdani után­pótlás — maradt otthon. Műso­rukban mai bolgár komponis­ták művei, népdalfeldolgozások és eredeti bolgár népdalok sze­repelnek. Többször jártak már külföldön. 1972-ben az NDK- ban, 1974-ben a Szovjetunióban vendégszerepeitek - nagy siker­rel. Az énekkar működését több magasszintű kitüntetés fémjelzi — íqy például elnyerték a „Szli­veni Tüzek” irodalmi és zenei ünnepségsorozat „Arany Líra” díját. A szliveni úttörőkórus kéthe­tes baranyai tartózkodása befe­jezéseképpen a Magyar Úttö­rők Szövetsége Baranya megyei Elnöksége rendezésében tegnap este Pécsett a Fegyveres Erők Klubjában a Pécsi Központi Űt- törőegyüttessel közös hangver­senyt adott. A bolgár úttörők és vezetőik ma utaznak el váro­sunkból. — bk — színen a vendégeket fogadta K. Papp József, az MSZMP Tol­na megyei Bizottságának első titkára. Az ipari óriás üzemi terüle­tén, az ERBE új irodaépületé­ben, Halasi Zoltán, az Erőmű Beruházási Vállalat igazgató­ja tartott tájékoztatást a sok- milliárdos beruházás helyzeté­ről. Ezt követően a vendégek megtekintették a közel két év munkájának immár látványos eredményeit, többek között az egymillió légköbméter térfoga­túra tervezett üzemi főépület betonalapozását, a tető alatt álló hatalmas tmk csarnokot, a befejezéshez közeledő 3500 adagos üzemi konyhát-étter- met, a Duna partján készülő vízkivételi művet, majd Paks új lakótelepén az építőknek-sze- relőknek otthont adó szállás­lakásokat, az ellátásukra léte­sített nagyon szép ételkombi­nátot. Ismeretes, hogy a tagorszá­gok közül a Szovjetunió az atomerőművek építési ütemét tekintve a világon vezető he­lyet foglal el. Emellett jelentős segítséget nyújt a testvéri or­szágoknak. Áz NDK-ban, Bul­gáriában már áramot adnak a szovjet technikai közreműködés­sel létesített atomerőművek. Csehszlovákiában is épül. Ha­zánkban az 1760 megawattos atomerőmű első 440 megawat­tos egysége a tervek szerint 1980-ban kezdi meg a villa­mos energia termelését. Tűzvédelmi ellenőrzés A betakarítási munkák befe­jezéshez közelednek. A Bara­nya megyei Tűzoltóparancs­nokság már a betakarítást meg­előzően felhívta az illetékesek figyelmét a sajtón és a rádión keresztül, hogy a tűzvédelmi rendelkezéseket tartsák be. A MÁV tűzvédelmi vezetőjével kö­zösen tartottak vonalellenőrzé­seket, megnézték, hogy a vasút menti gabonatáblákra vonat­kozó tűzvédelmi előírásokat be­tartották-e. A vizsgálat során tapasztal­takkal elégedettek voltak, hi­szen mostanáig a kalászosok­ban kiemelkedő tűzeset nem volt, jelentősebb kár nélkül ta­karították be a kenyérgabonát, ez pedig az érintett termelőszö­vetkezetek és állami gazdasá­gok munkásainak és vezetőinek érdeme. Az ellenőrzés alkalmá­val hiányosságokat is találtak kis számban; ilyen például az engedély nélküli tarlóégetés, vagy az, hogy az erőgépeket nem látták el kézi tűzoltó ké­szülékkel. A szabálytalan tarlóégetés miatt kedden Egerágon tűz ke­letkezett, amely 90 hektár bú­zaföldet érintett volna, ha a tűzoltók és az önkéntesek ide­iében meg nem fékezik a tüzet, így is jelentős a kár, a két hek­tár leégésével húszezer forintot vesztettek, de a gyors segítség félmillió forint értéket mentett meg. A betakarítás során azt ta­pasztalták, hogy a gazdaságok vezetői és tűzvédelmi megbí­zottai a korábbi évekhez viszo­nyítva fokozottabban figyeltek a munkára és a tűzvédelemre. A csapadékos, esős, viharos időjárás is hozzájárult a tűz- mentes betakarításhoz, de ugyanakkor megnehezítette a munka elvégzését. Ezért is fon­tos az, hogy az elkövetkezen­dő időszakban megóvjuk a ka­lászosokat a pusztulástól. A Baranya megyei Tűzoltópa­rancsnokság továbbra is fi­gyelemmel kíséri, ellenőrzi a betakarítást, és még fokozot­tabb figyelmet kér a szövetke­zetek és gazdaságok munká­saitól és vezetőitől.

Next

/
Thumbnails
Contents