Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)
1975-07-31 / 208. szám
\ ' Á' Világ proletárjai, egyesüljetek! Duncmtult rinnln Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Megkezdte munkáját az európai csúcskonferencia Harmincöt ország legmagasabb rangú vezetői a Finlandia palotában KS D. NAPLÓ. TELEFOTO XXXII. évfolyam, 208. szám 1975. július 31., csütörtök Ára: 80 fillér Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának vezetésével Helsinkibe érkezett a Magyar Népköztársaság küldöttsége, részt- vesz az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárószakaszán. A repülőtéren Urho Kekkonen finn államfő fogadta Kádár Jánost és az általa vezetett magyar küldöttséget. A feltételeknek megfelel 11 áros lesz-e Siklós? # Már csak idő kérdése Szerdán megnyílt Helsinkiben, a Finlandia-házban az európai biztonsági konferencia záró szakasza. Képünkön: a Finlandia Palota koncertterme a megnyitó ünnepség résztvevőivel. Idegenforgalmi vonzás A Finlandia palota hatalmas koncerttermében Urho Kekko- nen köztársasági elnök, a vendéglátó Finnország küldöttségének vezetője szerdán, helyi idő szerint pontosan délben megnyitotta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárószakaszát. Az ülés megnyitása előtti percekben sorra a főkapu elé gördültek a nagy fekete gépkocsik, s kiszálltak belőlük a résztvevők: 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada legmagasabb szintű politikai vezetői és küldöttségük tagjai. Kekkonen finn elnök megnyitó beszéde Urho Kekkonen finn köztársasági elnök szerdán délben a finn kormány nevében ünnepélyesen megnyitottnak nyilvánította az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik szakaszát. Megnyitó beszédében hangsúlyozta, milyen nagy megtiszteltetés Finnország és az egész finn nép számára, hogy másodízben lehet gazdája ennek a konferenciának. Őszinte szívből sok sikert kívánt valamennyi résztvevőnek és kifejezte reményét, hogy tartózkodásuk Helsinkiben — jóllehet rövid lesz — gyümölcsözőnek bizonyul majd. Kekkonen elnök a továbbiakban hangsúlyozta: tényként kell elfogadnunk, • hogy minden egyes országnak megvannak a maga létfontosságú érdekei. Ez egészen természetes, hiszen ez az értekezlet nem egy háború győzteseinek tanácskozása, de nem is nagyhatalmak konferenciája. Ez a konferencia szuverén, független, egyenjogú államok értekezlete. A finn államfő a Helsinkiben aláírásra kerülő záródokumentummal foglalkozva kijelentette: előttünk van az értekezlet záródokumentuma, amelyhez a konferencián résztvevő kormányok már a második szakasz folyamán hozzájárulásukat adták. Meggyőződésem, hogy ez a záródokumentum rendkívül fontos nemzetközi politikai okmány, amely oly módon jött létre, hogy alaposan fontolóra vettek minden A következő szónok Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára volt. Bevezetőül emlékeztetett arra, hogy a második világháború befejezése óta Európa nem egyszer súlyos feszültségek időszakát élte át, sikerült azonban elkerülnie a háborút. Feltétlenül logikus — jelentette ki Waldheim —, hogy az európai országoknak és mindazoknak az országoknak, amelyeknek sorsa egybefonódik Európával, egységesnek keli lenniük abban a célkitűzésben, hogy függetlenül az ideológiától vagy a kormányzati formától, biztosítják a béke fennmaradását, annak a békének a fennmaradását, amely mindezt lehetővé tette. Az ENSZ főtitkára is kitért a Helsinkiben aláírásra kerülő_ záróokmányra és hangsúlyozta, hogy véleménye szerint annak két jelentős mozzanata van: először is az, hogy a béke nem biztosított, ha az összes érdekelt országok nem folytatják erőfeszítéseiket, másodszor pedig az, hogy a békét nem lehet kizárólag a katonai egyensúly fenntartása révén biztosítani. Éppen ez a konferencia hangsúlyozza ki azt a tényt, hogy az együttműködés és a biztonság szorosan összefügg egymással — mutatott rá Waldheim. Jól tudom — mondotta Waldheim, hogy a konferencia résztvevői között vannak szocialista és kapitalista országok, semlegesek, el nem kötelezettek, a NATO, illetve a Varsói Szerződés tagállamai. Nagyon is tudatában vagyok annak, milyen jelentőségteljes, hogy ma mindnyájan itt vannak együtt ebben a teremben. A magam szemszögéből nézve azonban mindezek az országok elsősorkérdést, és végül — az államok jogos érdekeinek figyelembe vételével — annak tartalmához végleges hozzájárulásukat adták. ban és mindenekelőtt az Egyesült Nemzetek Szervezete nagy családjának tagjai. Azért mondom ezt, mert nyilvánvaló, hogy azok az elvek, amelyeknek megvalósításán az ENSZ fáradozik, természetszerűleg belekerültek ennek a konferenciának záródokumentumába is. Kurt Waldheim végezetül őszinte köszönetét fejezte ki a vendéglátó Finnországnak és .személy szerint Kekkonen köz- társasági elnöknek, amiért kimagaslóan hozzájárult az együttműködés és a biztonság kialakulásához Európában, és mindazokért az erőfeszítésekért, amelyekkel lehetővé tették az értekezlet megrendezését Helsinkiben. A biztonsági értekezlet zárószakaszának szerda délutáni ülése — kis késéssel — 14.50 órakor nyílt meg. Az ülésen Agostinho Casaroli érsek, a Vatikán küldöttségének vezetője, az egyházi közügyek tanácsának titkára elnökölt. Elsőnek Harold Wilson brit miniszterelnök emelkedett szólásra. Hangsúlyozva, hogy a konferencia az enyhülés szellemében ülésezik, a brit kormányfő kijelentette: az enyhülés csak annak a kölcsönös eltökéltségnek a révén vált lehetségessé, hogy „közülünk minden egyes integritásának a megőrzése a kulcsa valamennyiünk jövőjének". A békés egymás mellett élés fontosságát a néhai Clement Attlee angol munkáspárti miniszterelnök szavaival ecsetelte: „az együttélésnek egyetlen alternatívája az együtt meghalás”. Kitért az EGK, az EFTA, a KGST, a brit nemzetközösség szerepére' a nemzetközi életben, (Folytatás az 5. oldalon.) Város-e Siklós? A válasz ma még egyértelmű: nem. De. ha arra a kérdésre kellene válaszolni, hogy város lesz-e Siklós, akkor azt kell feleink minden bizonnyal, Hajdani mezővárosunk várossá fejlesztésének feladatait ismertették a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottságával tegnap. A várossá fejlesztés időszerű feladat. Siklós a feltételeknek többnyire megfelel, bár — és ez a tegnapi ülésen minden hozzászóló részéről el is hangzott — néhány nagyon _fontos t ényező hiányos, vagy hiányzik. Dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a párt megyei első titkára azt kérdezte: miben nem felel meg Siklós a város kritériumainak? Az előterjesztő, a nagyközségi tanács elnöke, dr. Sáros/ Mátyás válaszolt, hogy elsősorban a művelődési intézményeket kellene fejleszteni, hiányzik a négyszáz személyt befogadó kultúrterem, a mega Baranya megyei Tanács elnökhelyettese megtoldotta mindezt azzal, hogy hiányzik a rendezési terv Máriagyűdre, és Térehegyre vonatkoztatva, kevés a kiépített belterületi út, nincs megoldva a szennyvíztisztítás, de a szemét elszállítása sem . . . Siklós az országos településhálózat-fejlesztési koncepcióban középfokú központként szerepel. Ilyenformán Dél-Baranya 45 ezer fős vonzáskörzetének ellátását biztosítja majd. Jelenlegi vonzáskörzete — egészségügyi, kereskedelmi, művelődésügyi, oktatási középfokú ellátás szempontjából — átlagosan mintegy 30 ezer fő, ennél jóval nagyobb az idegen- forgalmi vonzása, amely az ország határain is túl terjed. Senki sem vitatta a tegnapi végrehjató bizottsági ülésen, hogy Siklós várossá fejlesztése soron következő feladataink egyike. Ezt állította dr. Kiss György is, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának meghívott munkatársa is. De: reális igényeket reális lehetőséggel kell összevetni. A következő ötéves tervben e település nem költhet el még százmillió forintot sem fejlesztésre, viszont a feltételek megteremtéséhez csaknem hétszázmillió forint kellene. . . Ezért született hát az a döntés, hogy a végrehajtó bizottság megbízta a Megyei Tanács elnökét, és a párt megyei első titkárát, hogy konzultáljanak erről az illetékesekkel, s később tájékoztassák a végrehajtó bizottságot a várossá fejlesztés lehetséges időpontjáról. A tegnapi ülés napirendre tűzte a tanácsi szervek és költségvetési intézmények elmúlt évi ellenőrzésének tapasztalatairól szóló tájékoztatót* valamint a Pénzügyminisztérim revizori főosztályának tájékoztatását, s e napirendi pontok tárgyalásánál ott volt dr. Villány: Miklós pénzügyminiszter-helyettes és dr. Kenyér István főosztályvezető is. felelő könyvtár. Czente Gyula, Az ENSZ főtitkárának felszólalása BCM új lakótelepe Siklóson