Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)

1975-07-29 / 206. szám

1975. július 19., kedd Dunántúlt napló 3 millió négyzetméter lésösszövet Ágyúgyárnak épült. A Sorok­sári úti üzemóriás külső képén ma sem látszik, hogy egyik leg­jelentősebb textilgyárunk. A komor, erőditményszerű épüle­tekben (és a kitelepítésre ke­rülő angyalföldi gyárban) 3500 munkás az idén 6,2 millió négy­zetméter szövetet, 2400 tonna fésűs fonalat és 600 tonna kár­tóit fonalat gyárt eladásra. A Hazai Fésűsfonó és Szövő­gyárat, hazcnk első „fésűs ter­mékét" előállító gyárát — 1922 márciusában magyar-német, kis részben svájci tőkéből alapí­tották. Az első időkben csak a legegyszerűbb darabban festett szöveteket gyártották, de már az 1930-as években áttértek a szalagban, fonalakban festett, mintázott szövetek készítésére. Az évtized végén a viscosa-mű- szálak bevezetésével világszín­vonalú, az akkori ízlésnek meg­felelő terméket állítottak elő. Védjegy Az ágyúgyárban textil védjegy • Aranyérmes termékek • Száz szovjet gép dolgozik • PESTER, SINCOM, TIROS Új termék előállítása a divat kényszerítő szorításában elkerül­hetetlen. Mint említettem, a Hazai Fésűsfonó mindig is újat adott, az ötvenes években a TERLíSZTER védjegy szétröppen­tette a világban a gyár hírét. Az 1964-es lipcsei vásáron aranyérmet nyertek. A BNV dí­jai és nagydíjai mellett az 1962-es brüsszeli világkiállítá­son a vállalat tiszta gyapjú szöveteit aranyéremmel tüntet­ték ki. Negyvenegy cikket gyár­tónak háromszáz mintázatban, több mint eier színváltozatban. A JESTER, a PESTER, a CHESZ- TER, a SINCOM, a TIROS, a BRILATER, FILATER, a PRESTER szövetek, az ACRYL, a LANA, és a LANACRYL kézimunka fo­nalak ismerősen csengenek itt­hon és külföldön egyaránt. Nehéz ma már a textilipar­ban újat nyújtani, a Hazai Fé­sűsfonó és Szövőgyár mintater­vezői, iparművészei azonban évről-évre átírják a terméklis­tát. Az 5. Pécsi fpari Vásáron is megbizonyosodhattunk erről. Épen maradt A Hazai Fésűsfonó és Szö­vőgyárat a háború megkímélte, 1945 márciusában már termelt a gyár. Az 1922-től dolgozó belga és francia gépek zaka­toltak tovább a gépiparra (már amennyire az ágyút annak le­het nevezni) tervezett csarno­kokban. A kétségtelenül nagy ütemű fejlődés ellenére a gyár életében döntő fordulatot az 1970-es évek textilipari re­konstrukciója jelentett. Száz szovjet gép szinte kozmikus se­bességgel (a régi gépekhez mérten) dolgozik a futball-pó- lya nagyságú csarnokban. A „félpályán" túl a régi gépek működnek még. A két és fél­szer nagyobb fordulattal dolgo­zó új gépek között alig látni munkásnőt, a régi monstrumok közül egy kiszolgálása sem lát­szik könnyű feladatnak. Az új gépekkel, a porelszívók, légkon­dicionáló berendezések a gyár­tásban és munkakörülmények­ben egyaránt forradalmi válto­zást eredményeztek. Budapest egyik nagy ipari negyedében, nehézipari üzemek gyűrűjé­ben másként cligha őrizhették volna meg munkásaikat. A magyar gyapjú alapanya­gú textilipar hét gyárat ölel fel: a Szombathelyi Lakástextil, a Bajai Posztógyár, az Újpesti Finomposztó, a Soproni Sző- nyegszövőayár és végül a há­rom, szinte azonos kapacitású nagy, a Győri Richards, a Cse­peli Magyar Posztó és a Ha­zai Fésűsfonó és Szövőgyár. Az utóbbiba 1973-ban beolvadt a veszteséges Gyapjúmosó és Szövőgyár. A Hazai Fésűsfonó a maga szellemi kapacitásával már 1974-ben 58 milliós nye­reséget produkált. Ma 600 mil­liós álló- és 300 millió forgó­eszköz vagyonnal, stabil gazda­sági alappal rendelkeznek. Gondjaik azonban ma is van­nak: 1980 végére a vállalat an­gyalföldi textilkészítő gyárát ki­telepítik. A gyár tevékenysége alapvetően fontos a többi gyár munkájában is. Új gyárat kell tehát építeni. A Városépítő Tu­dományos és Tervező Intézet Országos Telephelyforgalmi Központja erre legalkalmasabb színhelyül Mohácsot találta. Döntés még nem született. Tény azonban, hogy a területfejlesz­tési szempontból Mohács vi­szonylagos ipari elmaradottsá­ga, a beruházó szempontjából a rendelkezésre álló munkaerő, a kedvező telepítési adottsá­gok, a víz, a gőz beszerzési le- netősége, a városi háttér, s hogy Baranya szívesen fogadja, támogatja a megyében letele­pülni kívánó iparvállalatokat, nem teszi reménytelenné a vá­rakozást. Gyáregység A Hazai Fésűsfonó és Szö­vőgyár évi 1 millió négyzetmé­ter szövetet exportál főleg a Közel-Keletre. Azért nem töb­bet, mert feladatának tekinti, hogy elsősorban a hazai igé­nyeket kielégítse. Nem lehet vi­tás, hogy a gyártástechnológiá­hoz nélkülözhetetlen gyáregység Lakossági szállítások, információs irodák Új szolgáltatások a VOLÁN-nál Egyebek között a lakossági szállítási igények kielégítésére új képviseleti rendszert vezet be augusztus 1-től Baranya megyében a VOLÁN 12-es Vál­lalat. Pécs, Mohács, Komló, Szigetvár, Siklós után tíz köz­ségben — falvanként egy két és féltonnás gépkocsi segítségé­vel - végzik el az igényelt la­kossági szállításokat. Sásdon, Mázaszászváron, Pécsváradon, Bolyban, Villányban, Harkány­ban, Görcsönyben, Sellyén, Szentlőrincen, valamint Abali- geten a helyben lakó gépko­csivezető írja össze a megren­deléseket. Ugyancsak augusztus 1-től olyan képviseletet is nyit a VO­LÁN a falvakban, ahol * infor­mációt, felvilágosítást nyújta­nak például bérletárusítóssal, külön buszigényléssel, szállítás­sal kapcsolatban. Ilyen képvi­seletet szerveznek Mágocson, Mázaszászvároni, Pécsváradon, Bolyban, Villányban, Újpetrén, Vajszlón, Boksán, Görcsönyben, Bükkösdön, Sásdon, Somogy- hárságyon. Az információs köz­pont vezetője a lakásán, a ta­nácson, vagy a takarékszövet­kezetben kereshető fel. építésének időpontját, helyét rövidesen eldöntik. S ha tovább­ra is Mohács lesz a legoptimá­lisabb hely, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár Baranyához (Pécsi Centrum Áruház) fűződő szoros kereskedelmi kapcsolatai ipari kapcsolattá bővülhetnek . . . Lombosi Jenő (Jj pécsi termék Zengő fóliás sajt A Pécsi Ipari Vásáron mutat­ták be s azóta a boltokban is kapható a Baranya megyei Tej­ipari Vállalat új terméke a Zengő típusú fóliás sajt. Három változatban gyártják: natúr­ban, fokhagymáson és petre­zselymesen. Tíz dekás csoma­golásban hozzák forgalomba, sárga színű fóliában. Ára 4 fo­rint 60 fillér, vagyis a legol­csóbb sajtféleség. Termizált — hőkezelt — sajtról van szó, biológiai értéke mégis magasabb a hasonló típusú eddigi sajtoknál, mivel alacso­nyabb hőfokon gyártják. A vál­lalat egyelőre csak a pécsi bol­tokban hozza forgalomba az új terméket. Nagybani gyártását akkor kezdik meg, ha a külön­legesen ízesített sajt sikert arat a fogyasztóknál. Nypkszáz vagonos kiesés Miért állnak a gépek a Szigetvári Konzervgyárban ? Kevés a feldolgozható zöldség, gyümölcs A Dráva menti vidéken az árvíz elvitte a babot, a borsót, a paprikát; másutt a mostoha időjárás okozott gondot a zöldség-gyümölcs termesztők­nek. S ez egy cseppet sem kedvezett a Szigetvári Konzerv­gyárnak, Bár az üzemben folyik a munka, s az idegen alig ve­szi észre, hogy néhány beren­dezés kényszerszünetet tart. Bizonyítana k a Holstein Frízek „Lejgyár Pécs mellett Gyulapuszta élen jár A mohácsi országúton autó­val csak pár perc járásnyira van a megyeszékhelytől Gyula­puszta, a Pécsi Állami Gazda­ság telepe. Húsz család él a pusztán, a tehenészeti telepen, amely mostanában épült, s az útról nézve nem sokban külön­bözik a többi 30—40 teleptől, amelyeket lépten-nyomon lát­hatunk Baranyában. Egyben azért mégis, abban, hogy itt na­gyon sok tejet termelnek. A Tejipar tankautói naponta 6—7 ezer liter tejet visznek el a pusztáról. Egy esztendő alatt Gyulapusztán 3—3,5 millió li­ter tejet ad a városnak 430 fe­kete tarka Holstein Friz tehén. A fiatal, zömmel elsóborjas ál­lomány január 1-től június 30-ig, vagyis fél év alatt, átla­gosan 2648 liter tejet termeit, ami magasabb, mint a bara­nyai magyar tarka állomány egész évi átlagtermelése. És hátra van még a második fél­év. Szauer Antal főállattenyész­tő, az év végéig 5300 liter átlag - termelést vár a teleptől. Délután négy órakor, a' má­sodik fejés kezdetén érkezünk a telepre. A halszólkás fejőház bejáratánál két oldalt sorba állnak a tehenek, várják a be­bocsátást. Egyszerre csak tízet engednek be, jobbról és balról is. A fejőházat kétoldalról egy- egy szabadtartásos istálló fog­ja közre, ahol a tehenek fekvő boxokban pihennek, ha éppen nincsenek kinn a karámban. A jászolhoz csak naponta kétszer, az etetés idejére kötik le a jó­szágot. Hajnali ötkor és dél­után négykor kinyílik a fejőház ajtaja, és a terelőkorlátok közt tíz-tíz tehén - mintha csak ido­mítva lennének — besétál a hal­szálkák közé. A két gumicsiz­más köpenyes gépi fejő, a sül­lyesztett részben állva melegvi­zes tömlővel várja a teheneket, s vízsugarakkal végigmossák és felhelyezik a fejőkelyheket. Fi­noman kattog az Alfa Laval fejőkészülék, a húsz üvegtar­tály megtelt, a készülék lemé­ri, kiüríti és a-zárt vezetéken a tejház hűtőtankjába továb­bítja a tejet. Két ember 436 tehenet fej ki naponta kétszer. A gondozók azt mondják, ez a fajta oko­sabb, mint a magyar tarka. Ke­zes, szelíd, érti, mit kívánnak tőle. És nagyon hálás, min­denért tejjel fizet — a jó bá­násmódért, a takarmányért, s talán még a jó szóért is. Elein­te idegenkedtek tőle, most mar a fekete színét sem bánják. Az üszők az Egyesült Államokban születtek, Dél-Dakota. Michi­gan és Visconsin államok farm­jain. Két turnusban importálták őket 1973 márciusában és szep­temberében 200—250 kilós súly­ban, repülőgépen. Az 500 da­rabból 5 pusztult el az úti tö­rődés következtében, a többi akklimatizálódoti. További 25-öt kellett kiselejtezni különféle okokból, 29 még nem fogott borjút, a többi, vagyis 436 le­ellett, ebből 100 darab már a második borját neveli, egy pe­dig már a harmadikat is vi­lágra hozta. Az ellető istállóban nagy a forgalom. Van, amikor egyszer­re hat-nyolc tehén is ellik. Csak úgy feketéllik a telep a sok kis- borjútól. Egyelőre mind meg­tartják, felnevelik — a bikákat persze vágóra —, hisz az ötéves terv végére 750 darabra kell felszaporítaniok a termelő te­hénállományt. 1980 után már majd adnak is el tenyészüsző- ket. Az állomány 20 millióba került — 25 százalékos állami támogatással vették — s itt még a selejt tehenek selejtezési ér­téke is 34 ezer forint. A befek­tetett összeg nagynak tűnik,* de a telepvezető és a főállatle- nyésztó egybehangzóan állít­ják, hogy a második generáció megté.iti ezt a befektetést. A magas termelés miatt igen jó a jövedelmezőség. A Holstein Friz tejét 5 forint 40 fillérért ér­tékesítik literenként, az egy li­ter tej önköltsége pedig nem éri el a 3 forintot. így minden liter tejen 2 forint 40 fillér tisz­ta nyereséget akkumulálnak. Most, hogy a növénytermelési hozamok gyengébbek a várt­nál, az állami gazdasag az ál lattenyésztésből, ezen belül is a tehenészetből tudja megtartani pénzügyi egyensúlyát. Tavaly még csak 185 Holstein Friz tehén termelt, most már az összes. S ez lsez az első év, amikor értékelni tudják az ál­lományt. Eddig a fajta nem okozott csalódást, noha kom­mersz árban vették, ahányat, annyi farmról, mégis megfelel­nek a várakozásnak. A napi termelési rekord negyven liter, ezt két tehén tartja. Sajót sze­memmel láttam az elletőben az egyik friss fejős tehén alá az Alfa Laval 18 literes kannája helyett, a 25 literes tejszállító kannát tették. Egy fejésre töb­bet adott 20 liternél. És ez itt nem szokatlan dolog. A. rekor­derek a 8000 literesek, a „leg­gyengébbek”, ilyen nem sok van, termelése 3500—3600 liter, annyi, mint egy jó magyar tar­káé. Napi 40 liter tejhez mit kell megenni? A válasz elképesztő; ezek a kis, soványnak tűnő ál­latok, mert jóval kisebbek, fi­nomabbak, szárazabbak a ma­gyartarkánál — naponta fejen­ként megesznek 7 kiló abrakot, 1 kiló korpát, 3 kiló szénát, és 50—70 kiló zöldtakarmányt, ami vagy zöldlucerna, vagy silóku­korica és csalamádé. És meg­isznak átlagosan és fejenként 100 liter vizét. Valóságos evő­gép ez a fajta, de nem hízik el, minden deka táplálékból te­jet „gyárt". Jó érzés ennyi tejet látni, ennyi tejről írni most, amikor olyan vékonyan csordogál a termelőktől a kereskedelem felé. A Pécsi ÁHcmi Gazdaság jól választotta meg a fajtát, s jól biztosítja a magas termelés feltételeit. Bebizonyítja, hogy korszerű fajtával kellő szaksze­rűséggel igenis jövedelmező le­het ez a kényes ágazat. 1980- ban, amikor a gazdaságnak már 1150 tehene lesz - ebből 750 Holstein Friz és 400 Li­mousine — a .Pécsi Állami Gaz­daság istállóiban már hiába keresünk majd magyar tarka­marhát. Ekkor a gyulapusztai Holstein Friz telep évi 5—6 mil­lió liter, vagyis naponta 10 ezer liter friss tejet fog adni Pécs városnak.- Rné ­Végzik az őszibarack előfeldol- gozását, készítik a zöldbabot, s már készülnek a paradicsom­szezonra: a lé-nyerő gépsor vizes próbája megkezdődött. Saska Sándor gyártástechnoló­gussal járjuk az üzemet, s köz­ben sommásan értékeli a mun­kát: — Jelenleg amint látja, az őszibaracknál a három vonal közül kettő-megy: a kapacitás kihasználtsága 66 százalékos Odébb a sűrítő üzem négy 100 hektoliteres tartályát sze­relik, de rövidesen megkezdő­dik egy úgynevezett háromtál­cás hidraulikus prés - almafel­dolgozásnál alkalmatos —• be­építése is. A sűrítő üzem mel­letti üres teremben pedig a 13 millió forint értékű osztott hid- rostatikus sterilező alapozását végzik. A sterilező lényege: vi­lágszínvonalon álló minőséget ad, de ugyanakkor teljesen gé­pesített anyagmozgatású, igen hatékony és gazdaságos beren­dezés. A fejlesztés azonban némi­leg ellentmond a jelenlegi ter­melésnek. Vagy húsz esztendeje nem emlékeznek ilyen rossz év­járásra; ezt mondja Bernáth Béla, a gyár igazgatója. Ami ritkán esik meg: októberről előre hoztak egy szabad szomba­tot, s a legteljesebb idény kö­zepén „hazaengedték" a dol­gozókat. Tehát több a kéz, mint a termény, s a sors iró­niája, hogy éppen az idén sze­rettek volna egy nagyobbat előre lépni; s ezért a fejlesztés is. Az elmúlt évihez képest 30 százalékkal több zöldség-gyü­mölcs feldolgozását tervezték, összesen 5500 vagonnyit, Ezzel szemben már az első félév csa­lódást okozott. A borsónál 400 vagonnal, a meggynél 25 va­gonnal lett kevesebb, a papri­ka előreláthatólag 60 vagon ki­esést, a paradicsom pedig 26 vagon kiesést okoz. Igen rosz- szul termett a kajszi is. Jelen pillanatban úgy néz ki, hogy közel 800 vagonnal kevesebb zöldség-gyümölcsöt tesznek el „télire”, mint azt tervezték. Mindezek a gondok a folya­matos munka biztosításánál te­tőznek: s a dolgozók hóvégi borítékján jelentkeznek végső soron. Dr. Hompola György üzemgazdasági osztályvezető véleménye szerint jó ha pilla­natnyilag az üzem 70 százalé­kos kapacitás-kihasználtságot tud felmutatni. így aztán az év eleji gazdaságossági-hatékony­sági célkitűzéseket, a takaré­kossági elképzeléseket erősen módosítani kell, s jó, ha egy töredéknyit elérnek belőlük. így aztán érthető: a készáru­raktárakban semmi zsúfoltság, semmi tumultus. Komótosan mozog a villástargonca, s eme­li magasba a nyolcasával fó­liába csomagolt zöldbab-kon- zervvel megrakott rakodólapo­kat. A féléves lemaradást be­hozni már nem tudják a Szi­getvári Konzervgyárban, még azzal sem, hogy a szilva és a körte a második félévben jobb terméssel kecsegtet, s ha né­hány vagonnal több csemege- uborkát raknak üvegekbe. Az idei esztendő erős figyel­meztetést adott: az egy-profi- lú —’ azaz csak zöldség-gyü­mölcs feldolgozással foglalkozó — konzervgyár erősen függ az időjárás szeszélyétől. Nincs egyéb ágazat, amivel kompen­zálható lenne a kiesés.- Kozma -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents