Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)
1975-07-23 / 200. szám
2 Dunántúlt napló 1975. július 23., szerda A nemrégiben még egyéves várakozási idő 3—4 hétre rövidült az „úrvezetői" tanfolyamnál, a hivatásosok részére pedig a tanfolyamokat soronkí- vül indítják, a jelentkezéstől, a vállalatok igényétől függően. Egyébként pillanatnyilag bármilyen típusú tanfolyamra folyamatosan lehet jelentkezni, hisz havonta 9—10 különböző típusú tanfolyamot indít a megyében az ATI. Ebben az esztendőben tovább szaporodnak a vidéki bázisok, a vidéken indított tanfolyamok, s a középiskolások képzését is tovább szélesítik. Jelenleg Mohácson 4 gépkocsi és 8 oktató, Szigetváron 2 gépkocsi és 4 oktató áll a tanulók rendelkezésére, s most folynak a tárgyalások a sellyei rutinpálya építéséről,^ majd a komlói kirendeltség megindítása következik. A szigetváriak a Szentlászló határában épített rutinpályán gyakorolnak, Mohácson pedig a tanács segítségével a megye legkorszerűbb, aszfaltburkolatú pályáját építették fel. A zene szava Építőtáborokba indul ma reggel a Mecsek Fúvósötös. Sólyom Katalin színművész- nő és Balatinecz Márta éneskesnő társaságában ifjúsági építőtáborokat keresnek fel, s ott A zene szava című irodalmi, zenés műsorukat adják elő. A műsor irodalmi részét Sólyom Katalin szerkesztette. A színes, érdekes műsorban zenei és irodalmi hangulatelemeknek, egyes zeneművek szerkezetének magyarázata szerepel egyebek között. Ma Csepelen, holnap Balatonbogláron lépnek föl. Újabb autósiskolák vidéken 0 Csökkent a várakozási idő • Háromezer úrvezető fél év alatt A i eisö félévben csak nem háromezren tömitek o pécsi Autóközlekedési Tanm‘ézet B kate góriáju, azaz „úrvezetői1' tanfolyamain. 26G0-an az intézet gépkocsijain, a többiek a sajátjukon ismerkedtek meg a gépjárművezetés gyakorlatával. 250-en végezték el a B-C kategóriájú hivatásos gépjárművezetői tanfolyamokat, a szakoktatói tanfolyamok végeztével pedig 50 elméleti és 100 gyakorlati oktató tett szakvizsgát. lyam, s a viszonylag magas költségek ellenére a szülők is támogatják a kezdeményezést. A közlekedésre nevelésnek nyilván meglesz az a haszna is, hogy ezek a diákok értői lesznek a közlekedésnek, s e nemzedék számára bizonyára nem lesz ismeretlen fogalom a közlekedési morál, hisz már ifjú korukban megismerkednek az autózással, motorozással. Z rínyi-emlékünnepség Szigetváron A vidéki és a pécsi középiskolák egyébként fontos szerepet kaptak és kapnak a gép- járművezetők képzésében. Az ATI a Városi Tanács művelődésügyi osztályának segítségével arra törekszik, hogy a középiskolások az érettségivel együtt jogosítványt is kapjanak. Ennek érdekében máris több pécsi középiskolában folyik a képzés: az 1974-75-ös tanévben közel 500 középiskolás szerzett jogosítványt. 1977- ig Baranya valamennyi középiskolájában be szeretnék vezetni ezt a „tantárgyat”. Azt tervezik, hogy néhány iskolában — ősztől például a Nagy Lajos Gimnáziumban — hivatásos tanfolyamot végeznek a diákok, így az érettségi mellé mindjárt egy szakmát is kapnának. Talán mondanunk sem kell, a diákok körében rendkívül népszerű az iskolai tanfoVEIUDEG Turistaforgalom a Mecsek- kempingben. Május elsejétől tegnapig több mint tízezer kiránduló kért szállást a Mecsek- kempingben. Közülük csaknem kétezren voltak a külföldiek, elsősorban lengyelek és csehszlovákok. Sokan érkeztek autóval Romániából, NDK-ból, NSZK-ból, Belgiumból, Hollandiából, Franciaországból, de megfordultak itt új-zélandi, ausztráliai, kanadai, egyesült államokbeli turisták is. A külföldiek többsége általában egykét napra pihen meg sátrában a Balkánra és Kis-Ázsiába utazva. A magyar országjárók elsősorban Budapestről, Szegedről, Debrecenből, Győrből, Sopronból, Szombathelyről keresték fel a közismert mecseki kempinget. SZEPTEMBER 7-8.: Szeptember 7-én lesz 409. évfordulója Zrínyi Miklós és társai hősi halálának. A szigeti vár hős védőiről — a hagyományoknak megfelelően — méltóképpen emlékeznek meg a szigetváriak. A szigetvári Városi Tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén megvitatták és elfogadták a Zrínyi emlékünnepségek idei programját. Szeptember 6-án este a dzsámiban hangversenyt rendeznek, ezt követően tartja a Várbaráti Kör ünnepi megemlékezését. 7-én, vasárnap délelőtt lesz a megnyitó ünnepség a várban. Az ünnepség keretében megkoszorúzzák a Zrínyi lovas-szobrot, majd képzőművészeti kiállítás nyílik Zágon Gyula műveiből. Úttörő honvédelmi szemle, különböző sport- és kulturális rendezvények, hangversenyek teszik változatossá a nap programját. A városi-járási könyvtárban a Zrínyi kutatás legújabb eredményeiről tartanak tudományos tanácskozást, este pedig a Városi Tanács nagytermében átadják a Zrínyi-emlékplakette- ket. EGY KELLEMES HANG A VÍZ FELETT Háromnyelvű szpíkerno Amúgy nagyon kellemes, fülbemászó hang, de néha a legmelegebb termálvízben is dermesztő hatása tud lenni. Amikor például így szólal meg: — Kovács urat várja a felesége a bejáratnál! Namármost ez akkor dermesztő, hogyha Kovács úr előre megfontolt szándékkaf, idegen kartársnővel együtt mártogatja magát a jófajta harkányi vízbe. Iszonyú! Ne is beszéljünk tehát ilyesmiről. Hiszen ez a kedves hang — Fülöp Lajosné hangja — sokminden kedves dolgot is közöl: — A siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Tsz pavilonjában halászlé kapható! Avagy: — Találtunk egy ezüstgyűrűt, rávésett galambbal és ezzel a felirattal: „Kicsi Amál- kának szeretettel Lajos - 1911." Amálka néni tehát átveheti a stúdióban! Még gyakrabban: — Jancsi üzeni annak a magas szőke kislánynak, akinek lilavirágos fülbevalója van és akivel együtt táncolt az este a Bányászban, hogy még mindig vár rá! Szívderítő dolgok ezek. Meg előkelőek is, merthogy Fülöpné három nyelven látja el ezt a szpíker feladatot: magyarul, németül és horvátul. Mivel e . három nyelven beszél a legtöbb fürdőző vendég idelent Harkányban. Tizenhét éve ismerik a hangját. Németül a vendégektől tanult, horvátul édesanyjától, aki — bár magyar anyanyelvű, de a Dráván túl született. Tizenhét év tapasztalatai után hadd kérdezzük meg tőle: — Milyenek vagyunk mi fürdővendégek? — Hát... sokfélék — mondja udvariasan. — Van aki visszahozza a megtalált aranygyűrűt is. Aztán van, aki idegesen követeli: mondjuk be, hogy elveszett a pénztárcája 900 forinttal, közben látom, hogy kilóg a zsebéből. Meg sokan bizalmatlanok és nem hagyják az értékeiket a lezárható kabinban, hanem magukkal hordják a fűre, aztán gyerünk a vízbe, persze, hogy néha eltűnik. De öröm, hogy az idén jóval kevesebb a lopás, mint egyébként. — A külföldiek? — Hogy is mondjam?... Ők mindent megkövetelnek a pénzükért! — És ha valaki arra kéri, hogy hagyják nyugodtan pihenni, senkinek nincs itt, akkor önök diszkrétek? — Természetesen. Hiszen mi pihenést, üdülést akarunk nyújtani és ehhez mindenkinek joga van. így a diszkrécióhoz is! Köszönjük. Földessy Dénes Be kell iskolázni minden tankötelest A tankötelezettségi törvény értelmében hazánkban a 16. életév betöltéséig mindenki köteles valamilyen iskolaformában tanulni. Ez természetesen mindenekelőtt azt célozza, hogy az általános iskolát lehetőleg valamennyi tanköteles elvégezze nyolc — esetleg kilenc vagy tíz — esztendő alatt. A tankötelezettségi törvény végrehajtásának legutóbbi tapasztalatait összegezték az Oktatási Minisztérium általános iskolai főosztályán. A részletekről tájékoztatták Szőke Sándort, a Magyar Távirati Iroda munkatársát. A társadalom szempontjából nem közömbös, hogy az iskolát mennyi idő alatt végzik el. Vagyis, hogy a tanköteles korba érkezve mindenki beiratkozik-e az első osztályba, és közülük hányán jutnak el a legfelső osztály elvégzéséig nyolc tanév időtartama alatt. Ez a hatékonyság egyik lényeges mutatója. Bármilyen nagyok is az általános iskola eredményei, ma mégis élesen mutatkoznak még a meglévő hiányosságok. A 20 százaléknyi tanuló számára — akik nem végzik el tanévvesztés nélkül a nyolc osztályt, illetve nem szerzik meg az általános iskolai végzettséget — tulajdonképpen már a kulturális föl- emelkedés első lépcsőfoka kudarccal végződik. 1974—75-ben országos elemzést végeztek és egyebek között megállapították: tulajdonképpen már a tankötelesek beiskolázása körül sincs minden rendben. Az 1974—75-ös tanévben például a 6—13 éves gyermekek közül 19 055-en — 1,8 százalék — hiányoztak az általános iskolából, be sem iratkoztak. Arányuk a 6 éves korúaknól a legnagyobb. összességében a nyolc év alatt az általános iskolát el nem végzettek százalékos aránya lassan csökken. Az 1966— 67-es tanév első osztályosai közül az 1973—74-es tanév végéig 18,7 százalék — 29107 kisdiák — maradt le. A becslések szerint közülük mintegy 15 ezren végzik majd el az általános iskola nyolcadik évfolyamát 16 éves korukig. A többiek sajnos véglegesen lemorzsolódnak. A jövőben mindenekelőtt azt kell elérni, hogy valamennyi tankötelest beiskolázzák. Fontos, hogy a 14. életév betöltése után szociális okokra hivatkozva csak nagyon körültekintően elvégzett vizsgálódás és mérlegelés után mentsék fel a tanköteleseket. Másrészt azonban, ha tényleges, rendkívüli indokok alapján fel kell menteni a 14. életévet betöltött tankötelest, akkor a munkáltatónak, az üzemnek, a szövetkezetnek is gondoskodnia kell arról, hogy a tanköteles korú dolgozójuk az általános iskolai tanulmányait befejezze. A fölmentett 14—16 éves tanköteles fiatalok folyamatos tanulásához az egyik megoldás a dolgozók általános iskolája. Az elmúlt tanévben 3155 tizennégy—tizenöt esztendős fiatal tanult a dolgozók általános iskolájában. Ezzel a lehetőséggel még abban a tanévben is élniük kell, amelyben a 16. életévük betöltik — ameny- nyiben addigra nem fejezik be az általános iskolai tanulmányokat. Nagyobb gond az, hogy a 14. életévüket betöltött, fölmentett tanulók, akik nem járnak a dolgozók általános iskolájába — mert nagyon sok településen ilyen nincs is — nem tesznek eleqet a vizsgakötelezettségüknek. Ezért szükséges, hogy az iskola, a szülők, a munkahelyek, a tanácsok és a különböző tömegszervezetek odahassanak, hogy a fölmentettek osztályozó vizsgájára sor kerüljön, és ez lehetőleg eredményes legyen. r Uj otthont kapnak a vakok és csökkentlátók Ez év karácsonyára új központba költözik Pécsett a Vakok és Csökkentlátók Országos Szövetsége Baranya megyei szervezete, amely 1967 óta működik 332 taggal. Közülük 130-an nyugdíjasok, hatvanon dolgoznak, 22 személy szociális otthonban lakik. * A régi központ lassan, körülményesen közelíthető meg. Pécsett, a Sörház utca 14-ben található: alig 45 négyzetméteres, egészségtelen, hiszen falai állandóan nedvesek a talajvíztől. Az új, több mint száz négyzetméteres központot a Kossuth téren alakítják ki egy háromszobás lakásból. Ezt a helyet gyorsan, balesetmentesen érhetik el a klubtagok. A benne lakók elhelyezésére, helyrehozatalára, berendezésére 700 ezer forintot fordítanak. Egyebek között új zongorát, sztereómagnót, rádiót is beszereznek, hogy a rendszeres kirándulásokat kiegészítő hétfői, csütörtöki és szombati foglalkozásokat még megfelelőbb körülmények között tarthassák. Minden klubnapon, a félfogadáson a patronálok, a szakemberek elintézik a rászorulók ügyes-bajos dolgait, felvilágosítást nyújtanak például a gondoskodással, a munkábaállás- sal kapcsolatban. A klub, az üdülő, a pihenőkért létrehozását a nemrég elhunyt özvegy Pintér Jánosné csaknem másfél millió forintja tette lehetővé, melyet a szervezetre hagyott. A teljes örökséghez január 1-ig jutnak, ebből 300 ezer forintot a napokban kapott meg a szervezet, özvegy Pintér Jánosné, az önzetlen mecénás, egyik régi tagja volt a Vakok és Csökkent- látók Országos Szövetsége Baranya megyei szervezetének. Az eisö diák-önkéntesek A romhalmazok közül, az üresen égremeredő ajtószárfák mellett 30 évvel ezelőtt már itt-ott csaknem falegyenig jutott új épületek magasodtak a Dráva ménén. Óriási anyagi érték ment itt is veszendőbe. Rövid időn belül, alig néhány héttel a felszabadulás után megkezdődött az újjáépítés. A megye vezetősége úgy hitte, hogy önerőből is megoldja ezt a feladatot. Gyűjtéssel, önkéntes munkákkal igyekeztek pótolni a hiányzó pénzösz- szegeket. Hamar kiderült, hogy ez a napi szükségletek fedezésére sem elegendő, sőt még a többször igényelt 20 milliókra rúgó újjáépítési segélyek sem oldották meg a problémáikat. Számos falu ajánlott fel társadalmi munkát, a dolgozók túlóráik bérét adták, s megjelentek az első úgynevezett önkéntes munkaszolgálatos diákok is, a megye különböző középiskoláiból. A mai önkéntes munkatáborok e baranyai előfutára sajnos egy tragédiával is felhívta magára a figyelmet éppen 30 évvel ezelőtt. Amint azt a Dunántúli Népszava című újságból megtudhatjuk 1945. július 23-án Drávapalkonyán vízbe fulladt ifj. Dalos János, a pécsi Pius Gimnázium hatodikos diákja. Ugyancsak ekkor vesztette életét barátja Vadász József is, aki a fuldokló segítségére sietett. Mindkettőjüket elragadta az ár. TÍZEZER
